Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)

1981-05-31 / 22. szám

GYERMEKEKNEK. A missziói parancs Mt 28, 16—20 Mielőtt visszatérne Jézus az Atyához, elbúcsúzik tanítványai­tól. Búcsúszavait missziói pa­rancsnak hívjuk. Benne valamire felszólítja a tanítványokat, és va­lamit ígér nekik. Parancsa így hangzik: „menjetek el, tegyetek tanítvánnyá minden népet”! Em­lékeztek? Jézus először magához hív, dolgozni tanít, kiképez a szol­gálatra, beállít az aratás nagy munkájába. Most meghatározza szolgálatunk helyét. Nagyon me­résznek tűnik parancsa. A tanít­ványokat az egész világba küldi, minden emberhez. Az a felada­tuk, .hogy vigyék a Jézusról szóló hírt. Adják tovább mindazt, amit Jézustól hallottak, vele átéltek, minden embernek. Ne maradjon ki senki! GONDOLJUK VÉGIG! Ezt a határtalan, világméretű feladatot tizenkét ember kapta! Bőven elég volna, ha egy szükebb kör, egy család vagy egy gyülekezet volna a munkaterületük. De az egész világ, ez túlzás. Teljesíthetetlen, így gondolnánk először, be kér­dezzük csak meg: biztos, hogy túl­zás? Saját magunktól kérdezzük meg: hol van a mi munkaterü­letünk? Biztosan a családi körben kezdődik. Meg kell tanulnunk sokkal jobban figyelni a körülöt­tünk élőkre. Nemcsak szüléink feladata, hogy megkérdezzék: nem volt baj az iskolában? Fáradtnak látszunk. Szükségünk van segít­ségre? A gondokat kölcsönösen kell megosztani. Gyerek is vállal­hat a felnőttéből egy keveset. Természetes, hogy gyülekezetünk­ben is találhatunk munkát a ma­gunk számára. Gyermek-biblia- órás közösségben vállalhatunk ki- sebb-nagyobb feladatot. Hívha­tunk másokat, meglátogathatunk betegeket, sokféle területen segít­hetünk. De bezárulhat a kör env- nyire szűk területen? Vagv nem élnek • körülöttünk ..kívülállók”, akik rászorulnak a segítségünk­re? JÉZUS SZOLGÁLATÁBAN ÁLLNI, munkáját végezni, nem annyit jelent, hogy prédikálunk, és igyekszünk „hitetlen” embere­ket megtéríteni. Hanem azt jelen­ti, hogy szeretnénk másokat is ré­szesíteni abból a többlet örömből, erőből, jókedvből, reménységből, amit mi Jézustól kapunk. Ezeket az ajándékokat kell továbbad­nunk. Előfordulhat, .hogy van olyan osztálytársunk, akinek sosem volt még igazi ünnepe. Nem is tudja talán, hogy örömöt szerezni nem pénzzel kell, hanem találékony szeretettel. Ennek értékét pedig nem lehet forintban kifejezni. Biztos van egy sor ismerősünk, játszótársunk, iskolatársunk, aki alig-alig kapott még igazi szerete­tek Ezért olyan nyers, olyan ne­hezen barátkozó ő maga is, pedig talán nem is akar senkit bánta­ni. Vannak társaink, bizonyára szép számmal, akiknek fogalmuk sincs arról, hogy van valaki, aki­hez minden gondunkkal bátran fordulhatunk, akitől kérhetjük, amire szükségünk van. Ugye igazá van Jézusnak, ami­kor nagyon szélesre nyitja a ka­put. s övéit minden emberhez küldi? ARÁNYTALANUL NAGYNAK TŰNT A FELADAT, mégis hihe­tetlen gyorsan terjedt n Jézusról szóló hír az egész világon. Ma már egymilliárd kérésztj'éh él a földön, pedig csak tizenkettőn kezdték a munkát. Mi a titka? Jézus búcsúígérete: én veletek vagyok mindennap. Nemcsak az elsőknek mondta, nekünk is ígéri. Jelenléte védelmet jelent, erőt tü­relmet és felsorolhat atlanti! sok minden mást. Egv biztos: aki mind áz ígéretet, mind a felada­tot komolyan veszi, annak so­sem lesz eevformn. szürke és unalmas az élete. Céltalanul sem fos lődörögni a vitásban. Nam-on változatos. i7«»1mas és szón élet­formát él. Sok embernek te^zi szebbé vagv elviselhetőbbé az életéi, hiszen Jézus mindennap vele van. Szabóné Mátrai Marianna VENDÉGELÖADAS POZSONYBAN .írok nektek, ifjaJc..." Mozgó közösség Híradás a Teológiai Akadémia kirándulásáról Már a vonat kiválasztása kitű­nően sikerült. Csaknem üres ko­csikban utaztunk a Balatonig. GYENESDIÁSON a kiszolgálás most is a már megszokott volt: figyelmes és gondos. A szobák ké­nyelmesek és tiszták. Valameny- nyien éreztük, hogy itt valóban jó helyünk lesz. A nyári ifjúsági konferenciák illatát éreztem a le­vegőben. Ez a hangulat kerített hatal­mába akkor is. amikor este az ebédlőben összegyűltünk. Ugyan­az a lendület, ugyanaz a frisse- ség. Még a gitár és az ének is ugyanúgy szólt. Ezúttal azonban nem a tizenévesek töltötték be a termet, hanem a Teológiai Akadé­mia hallgatói és tanárai. , Az Akadémia régi hagyományai közé tartozik, hogy minden év­ben megrendezzük a „bagolyvizs­gát”. Idén erre itt. ebben a te­remben. ezen az estén került sor. A „BAGOLYVIZSGA” az első evések megpróbálása. Tudnak-e felszabadultan játszani és nevet­ni? Milyen a humoruk? Termé­szetesen ebben a komoly vizsgá­ban ők érezték magukat mégis a legjobban. A „vizsgáztatók” — Olvassuk együtt a Bibliát 35, Ezen a héten Máté evangéliuma 28. fejezetét olvassuk. Kérdéseink: 1. Jézus feltámadásának nem volt szemtanúja. Az asszonyok az angyal, híradásából tudták meg, hogy Jézus feltámadt, és abból hogy a feltámadott Jézus megje­lent nekik. írjuk le, kiknek jelent meg a feltámadott Jézus! 2. Ki volt az a tanítvány, aki kételkedett Jézus feltámadásában, és ezért Jézus a kedvéért külön is megjelent? 3. A főpapok rábeszólték a sír őrzőit,' hogy ezt mondják: „Tanít­ványai éjjel odajöttek, és ellop­tak őt, amig mi aludtunk.” Ho­gyan lehet ezt az áltitást nagyon könnyen megcáfolni? 4. Jézusnak a tanítványokat ki­küldő szavait missziói parancsnak hívjuk. Máté tudósítása szerint ez a parancs így kezdődik: „Menje­tek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet!” Hogyan fejezi ki ugyanezt Márk evangélista? Válaszaitokat június 14-ig a kö­vetkező címre küldjétek be: Evan­gélikus Élet Szerkesztősedé, Bu­dapest, Puskin u. 12. 1088, Olvassuk együtt a Bibliát Április havi megfejtések 27'1 — Áz Írástudók, más szó­val rabbik Izrael tanítói, a fari­zeusok pedig szigorú erkölcsi ren­det képviselő kegyesek voltak. 27 2 — Pl. A farizeus és a vámszedő példázata (Lk 18, 9—14). 27/3 — Mt 15,14. 27'4 — Halála, illétVe menny- bemenetele után csak akkor fog­jak meglátni őt, amikor dicsősé­gesen visszajön. 28 1 — Fel akarta készíteni ta­nítványait, hogy amikor már nem lesz közöttük testben, akkor is megálljának a hitben. 28/2 — Kr. u. 70-ben, amikor a rómaiak elfoglalták és lerom­bolták Jeruzsálemet. 28/3 — Veszély idején a gonosz emberek erőteljesebben tevé­kenykednek. 20 4 — Hűséges szolgálatban. 29/1 — A 13. vers. 29 2 — A Szentleiket. 29/3 — Istentől kapott képes­séget a szolgálatra. 29/4 — Az emberek iránt tanú­sított magatartás alapján. 30/1 — Az Egyiptomból való szabadulás ünnepe. A vándorlás alatt kuvásztalan kenyeret ettek. 30 2 A- Mária (Jn 12,3). 30 3 — Ennyi volt egy rabszol­ga ára. 30,4 — Az úrvacsorát. megőrizve a vizsga komolyságát — együtt nevettek velük. Szipor­kázó ötletek, kezdeményező len­dület mindenfelé. Az elsőéves „baglyok” jól értették a tréfát is. Az est fénypontjaként a leg­ügyesebb „bagoly” felkerült a „díszbaglyok” listájára. Kétségte­lenül ez az este sikerült a legjob­ban. A KIRÁNDULÁSNAK még számos érdekes pontja volt. Keszthely, Fenékpuszta. Tapolca — tetszettek nekünk. Néhány,ba­ráti szó a fiatal keszthelyi lel­késztől — tavaly még ö is köztünk volt — igazán jól jött. Ebben a cikkben mégis többről szeretnék szólni. Hiszen egy kirándulás, bármilyen szép legyen az. mégis azoknak élmény igazán, rfkik sze­mélyesen is részt vettek benne. Magában nem is olyan nagy do­log, hogy erről egy újságban »kü­lön hírt kellene adni. Ezen a ki­ránduláson azonban a jövő egy­házának lelkészei vettek rész.t. Most még csak egy kirándulás­ról volt szó. néhány év múlva vi­szont komoly munkát kell végez­niük. Egy-egy ilyen együttléttaen azonban kitűnik az, hogy később a munkában tud-e majd közösség lenni a Tcniógiai Akadémia ifjú­sága. Hiszen ez a munka — Jézus Krisztus evangéliumának hirdeté­se — olyan feladat, ami nem nél­külözheti a munkások ‘egységét. Jó volt látni, ahogy együtt be­szélgettek. nevettek. Valóban kö-; zösség volt ez. AZ UTOLSÓ NAPON a gye- nesdlási szeretetotthon lakóival egvütt hallgattuk Isten igéjét. Fi­atalok és idősek együtt ültünk Jézus szavainak fényében. Az igazi közösséget csak Ö teremthe­ti meg. hiszen Ó közösséget vál­lalt velünk. Meleg együttlét volt ez az qra d szeretetotthonban. Néhány szó az Akadémiáról, majd egy-két ének­kari mű hangzott el Végül dr. Selmeczi János, a Teológus Ott­hon Igazgatója egv rövid áhítattal zárta le ezt az alkalmat. Hamarosan útra kellett kelni. Még pár perc Keszthelyen, azután újra irány: Budapest. Valóban közösségben lehettünk ezen a három napon együtt. Ele­ven, mozgó közösségben. IT nnrrni* T'jmác GOMB A FÜLBEN — Nagymama — kérdezte a kisóvodás az autóbuszon, s fél­szemmel a szemben ülő öregúr­ra sandított — miért hord a bá­csi gombot a fülében? A nagymama látható zavará­ban, próbálta a szőke kislány kíváncsiságát kielégíteni. Az öregúr látszólag nem hallott sem­mit a körülötte zajló beszélgetés­ből. Valószínűleg nem kapcsolta be hallókészülékét, s a gomb a fülben, a kis hallgató néma ma­radt. A NAGYSZERŰEN MEGTER­VEZETT HALLÓKÉSZÜLÉKEK bennem is mindig érdeklődést és kíváncsiságot keltettek. Hosszú évekkel ezelőtt láttam használat­ban e készülékek ősét, a halló­kürtöt, amelyet idős hölgy emelt finom eleganciával füléhez, hogy hallhassa gyermeki szavamat. Később mindkét fülre illeszthető hallgatókat gyártottak, amelyek­nek súlyos tartozéka két száraz- telep volt, a nagyothalló nyaká­ban, kisebb fajta zsákban elhe­lyezve. Inkább a mai ürha.iös- felszereléshez hasonlított, mint hallásjavító mindennapi eszköz­höz. De ma már! Alig látható a fülilleszték. Kis gomb színtelen zsinórral, amely gyorsan eltűnik a gallér mellett, a ruha ráncában. Nem is szólva ^rról az apró óri­ásról, amelyet szemüveg szárá­ban hordanak vagy a fülkagyló mögött rejtenek- el. s a parányi dobozban rejlő mikrofon és mi- hierősítő az áramforrással, együtt majdnem láthatatlan marad. A technika segít íáv. hogv .pótolha­tó lesven az elvesztett, ember­voltunk nagy részét jelentő hallás. MEG KELL RAGÁDNT MIN­DEN ESZKÖZT, hogy halláshoz juttassuk, halláshoz segítsük, hal­lásra neveljük azokat, akiknek ez az adottsága sérült, hiányos vagy elveszett. Ök a nagyothal­lók és siketek, akik ezt az, állapo­tot legtöbbször már születésük­kel hozzák magukkal, vagy első életévükben alakul kj náluk. A hallássérülés vagy veszteség gá­tolja a beszéd kifejlődését, ami később gátolja az embertársak­kal való és általában környezet­tel váló kapcsolatok kiépítését'. A hallássérülés a veszteségek egész sorát jelenti. Nincs madár­dal és zene, nincs árnyalata, fi­nomsága az emberi szavaknak. Erőtlenekké válnak' a környezet­tel való kapcsolatok. Nehéz vagy lehetetlen elmondani a gondola­tokat. érzéseket. Találóan mond­ta valaki: A vak ember dolgokat veszített el, a hallássérült — em­bereket. De mindjárt fel kell vet­nünk: valóban így van-e. így kell-e lenni, hogy elveszítjük egymást. A sajnálat, az ember­társ nehéz sorsába való beleélés jó alap a hallássérült ember megértéséhez, de kevés! Mit te­hetünk a hátrányos helyzetben levő hallássérültek sorsának eny­hítése, vaav megszüntetése érde­kében. sérült embertársunkkal együtt? KÉZENFEKVŐ. HOGY ELSŐ­KÉNT AZ ORVOST KÉRDEZ­ZÜK MEG. Dr. Götze Árpád ne­ves áudiológuSunk iria: „Az utóbbi években kiderült, hogy a hallássérültek túlnyomó több­sége nem teliesen siket, nem hal- lástalan ... Megfelelő hallókészü­lékkel a környezet beszéde meg­hallhatóvá, rhegérthetővé és el- sajátithatövá válik. Ha ez a 8. hónap előtt történik, remény van még a hállószerv kifejlődésére.” Jó reménnyel tekinthetnek a szü­lök . halássérült*gyermekükre: vari segítség. Ezért gondosan figyeljék gyermeküket, s az első kedvezőt­len jelre, amit hallásuk körül észlelnelif kérjék szakember se­gítségét. AZ ILYEN GYERMEKEKET TÁRSADALMUNK fokozott gon­dosággal kíséri fejlődésükben. Részükre speciális óvodák és ál­talános iskolák állnak rendelke­zésre. Külön a nagyothallóknak és külön a siketeknek. A kilenc, illetve tíz évfolyamos iskolák tananyaga teliesen egyenértékű képzést igyekszik nyújtani az ál­talános iskolákéval. „A társada­lom a súlyos hallássérültekkel szemben a hallókkal azonos kö­vetelményeket támaszt. A siketek és nagyothallók képesen ennek az embereszménynek eleget ten­ni,' vagyis a jövőben csökkennek az iskolai oktatás kezdetén még nagy különbségek közöttük és a hallók között” — írja a ..Hallás- sérültek” című lap. Felsőbb isko­lák é> egyetemek padjaiban is ott találhatjuk őket. Egyenlő eséllvel indulnak minden pályán a hallókkal. Munkaképességük tel.iesen azo­nos a hallókéval. A hallássérül­tek különféle kultűrigónyének, sporttevékenységének megszerve­zésére alakult a Hallássérültek Országos Szövetségé. Többek kö­zött színjátszó csoportokat alakí­tanak s ez a tevékenység beszéd­ben, ritmusban valamennyire pó­tolja azt, ami a zene elvesztésével jár. Örömmel láthatjuk halássérült embertársaink eredményeit. A saját lábukon állnak, és nem egyszerűen a hallók segítségére vannak utalva. Mégis az egymás­sal való érintkezés, a közösség kialakításában rajtunk; hallókon sok múlik. EGYHAZUNK ÉLETÉNEK KÖZPONTI RÉSZÉ AZ IGEHIR­DETÉS, az együttes istentisztelet, a gyülekezetben közösen hallga­tott ige. Mit tettünk vajon azért, hogy „ők”, a hallássérültek is hallhassák az igét? Elsősorban templomainkban. Van-e gyüleke­zeteinkben törődés, gondoskodás, missziói lendület, hogy ők is a közös igehallgatás részesei legye­nek? Legtöbbször ott ülnek a szószékek alatt — és nem halla­nak semmit. Hány templomunk­ban van hangerősítő berendezés, amelybe a hallássérültek halló­készülékeikkel bekapcsolódhat­nak? Tudják-e a gyülekezetek, hogy mennyire várják a hallás­sérüli tagok ezt a lehetőséget, még akkor is, ha nem teszik szó­vá? A teljes hallásfogyatékosok, a siketek még többet kívánnak tő­lünk. az egyháztól, a gyülekezet­től. Még több erőfeszítést arra, hoay bevonjuk őket a közösségbe. Minden erőnket, képességünket, fantáziánkat meg kell mozdítani, hogy bevbn hassük őkét körünk­be. A kapcsolatteremtés fő esz­köze a beszéd és a jel. A beszé­det siket embertársunk szájunk mozgásáról olvassa le. Jeleket kezünk mozgatásával, testtartá­sunkkal tudunk közvetíteni. Ke­zünk tevékenysége lehet a kap­csolat tei emfésébetj az ujjak kü­lönféle rendszere alapján az úgynevezett ujj-ABC, Mindent meg kell tennünk magunk részé­ről, hogy senki ki ne essen sá- rültsége miatt az emberi közös­ségből. Minden jó szándékunk mozgósítására szükségünk van, hogy létrejöjjön a szakemberek által megfogalmazott helyzet: a totális kommunikáció. EGYÜTT ÉLNI A HALLÁS­FOGYATÉKOSOKKAL ÉS SI­KETEKKEL feladat és lehetőség. Az együttélésnek a tapasztalat­ból leszűrt egy-két szabálya áll­jon itt tájékoztatóul és buzdítá­sul. 1. Sose kiabálj hallásfogyaté- kossal, de erőteljes hangon szólj. 2. Nézz a hallás fogyatékosra, amíg vele beszélsz, és tartsd nyugodtan fejedet. 3. Beszélj lassan, azonos tem­póval. 4. Beszélj érthetően és jól hangsúlyozva. 5. Mindig teljes mondáitokban beszélj. 6. Ne hagyd magára a társa­ságban a hallássérültet. 7. Kön.nyitsd meg szavaid ért­hetőségét kézmozdulatokkal, je­lekkel, ahogyan azt a szónokok is teszik. 8. A hallássérülttel kapcsolat­ban gondolj mindig arra,, hogy különbség van a szellemi és aá akusztikus megértésben, vaey meg nem értésben. Aki valamit nem hallott, azért még nem os­toba. Muncz Frigyes Dr.*Muntag Andor teológiai akadémiai tanár április 27—29. között a pozsonyi Evangélikus Teológiai Fakultáson vendégelö­adást tartott. Útjára felesége. Muntag Andorne Bartucz Judit lelkészi munkatárs is elkísérte.

Next

/
Oldalképek
Tartalom