Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-18 / 3. szám
XLVI. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1981. január 18. Ara: 4,50 Ft ORSZÁGOS E G ÉLIK US ET I LAP A Gyülekezeti Segély százhúsz éves Magyarországi Evangélikus Egyházunkban a Gyülekezeti Segély szolgálatát formailag egyházunk Zsinata 1953-ban indította el. Ha innen számítjuk annak szolgálatát, akkor csak huszonhét évről beszélhetünk. Tartalmilag azonban az a szolgálat, amelyet Gyülekezeti Segély végez hazánkban. százhúsz éves múltra tekinthet vissza. Ismert, hogy Németországban közel százötven évvel ezelőtt, 1832-ben alapították meg a Gustav Adolf Egyesületet abból a célból, hogy a befolyó önkéntes adományokkal segítsék a rászoruló gyülekezeteket. Magyarországon először 1842-ben. tehát tíz évvel a G' stav Adolf Egyesület megalakulása után. Székács József az„ország papja” fordult az egyházhoz egy segélyegyesület létrehozása érdekében. Az első póbálkozás azonban nem sikerült. 1860. október 10-én az egyetemes közgyűlés mégis létrehozta a németországi Gustav Adolf Egyesület mintájára a' magyarországi egyház segélyszervét. A közgyűlés kimondotta, hogy ez az egyesület „a gyülekezeteket szólítsa fel keresztyén szeretetből való önkéntes és minden kényszerítés nélküli adakozásra”. Ezt a szervet a mai Gyülekezeti Segély elődjének tekintjük. A jubileum alkalmával hálával gondolunk elődeinkre, akik fontosnak tartották az anyagilag gyenge gyülekezetek tervszerű segélyezését. Az utolsó huszonhét esztendőben az újjáalakult Gyülekezeti Segély igen nagy szolgálatot végzett egyházunkban. Segítette a szórvány gyülekezeteket. Segélyeket adott a templomok, gyülekezeti házak és lelkészilakások renoválására és új épületek emelésére. A gyülekezetek egyre nagyobb áldozatot hoznak erre a célra. A legutolsó évben a gyűjtés eredménye meghaladta az 1 millió forintot, melyet a rászoruló gyülekezeteknek osztottak szét. Ezen a területen nagyon jelentős szolgálatot végez dr. Karner Ágoston főtitkár. Új evangélikus énekeskönyv Ünnepélyesen bejelentem az Országos Közgyűlésnek, hogy letesszük az Országos Közgyűlés asztalára az új országos énekeskönyv kéziratát. Amikor ezt tesz- szük. tele van a szívünk Isten iránti hálával, hogy a mi nemzedékünknek adatott meg az új énekeskönyv megszerkesztésének ajándéka és feladata. Ezzel együtt nagyon melegen mondunk köszönetét az énekeskönyv Szerkesztő Bizottságának, amely éveken keresztül hűségesen, kitartó mun- kávál, lelkesedéssel és szakértelemmel végezte el ezt a nagyon nehéz, igen sok tudást és körültekintést igénylő szép munkát. Abban a reményben vagyunk, hogy ez az énekeskönyv legalább félévszázadon keresztül fogja szolgálni egyházunkban Isten dicsőségét és építi a gyülekezetek hitét és szeretetét. Amikor az énekeskönyv kéziratát letesszük az Országos Közgyűlés asztalára, azoknak a nyomdokain járunk, akik az elmúlt négyszázötven évben énekeskönyveket adtak az evangélikus gyülekezetek használatára. Gondolunk Gálszécsi Istvánra, aki már 1536-ban — tehát tizenkét évvel Luther első énekeskönyve után — Krakkóban kiadta az első kottás magyar énekeskönyvet. Gondolunk a Váradi énekeskönyv szerzőire, azután Huszár Gálra, Bornemisza Péterre. később az Űj Zengedező Mennyei Karra, de nem felejtjük el — noha a racionalizmus Gyülekezeti Segély - íj énekeskönyv - LVSZ-nagygyűlés Az Országos Egyház Közgyűlése IV. Részlet dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentéséből megszegényítette ezt az énekeskönyvet —, az 1811-ben megjelent Nagy—Győri énekeskönyvre. Tudjuk, hogy a jelenleg használatban levő országos jellegű Keresztyén Énekeskönyvünk 1911- ben jelent meg, tehát hetven évvel ezelőtt. Az is ismert, hogy Dr. Káldy Zol tán püspök-elnök jelentését terjeszti elő A képen dr. Mihály Dezső, az Északi Egyházkerület felügyelője, dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelő, dr. Káldy Zoltán püspök, ü. dr. Ottiyk Ernő püspök és dr. Karner Ágoston országos egyházi egyházi főtitkár (balról jobbra) 1955-ben megjelent egy énekeskönyvünk, amely az 1911-es énekeskönyvből válogatott énekeket tartalmazza és ehhez hozzácsatoltak egy új részt, amelyben kották is vannak és jórészt ritmikus dallamokat tartalmaz. Már 1955- ben utalt az akkori énekeskönyv Szerkesztő Bizottság arra. hogy a munkát tovább keli folytatni egy teljesen új énekeskönyv kiadásáigAz új énekeskönyv 550 éneket tartalmaz. Sok éneket átvettünk a Keresztyén Énekeskönyvböl és ezzel biztosítani akartuk a folyamatosságot és igyekszünk arra, hogy törés ne legyen a gyülekezetekben. Ugyanakkor számos éneket vettünk be az énekeskönyvbe a hazai keresztyén egyházak énekeiből, hogy így biztosítsuk énekeskönyvünk ökumenikus jellegét. Sok ének került be a világ evangélikusságának legszebb énekei közül. De van teljesen új ének is, melynek száma 46. Vannak új dallamok, amelyeket magyar szerzők alkottak. Ez az első hazai énekeskönyv, amelyben minden ének fölé kotta került. Átvettünk a korábbi énekeskönyvből sok kiegyenlített dallamot, mégis törekedtünk elsősorban a ritmikus éneklési mód népszerűsítésére, hiszen már 1955- ben ezt írták az akkori énekeskönyv szerkesztői: „Idővel egész éneklésünket erre az elevenebb és szebb éneklési módra szeretnénk újból rávezetni.” Az énekeskönyv énekeinek szövegét és dallamát a Lelkészi Munkaközösségek hónapokon keresztül tanulmányozták és megvizsgálták. Véleményüket háromszáz gépelt oldalon juttatták el a Szerkesztő Bizottsághoz. A szerkesztő bizottság minden javaslatot gondosan megvizsgált és gyü- mölcsöztetett. így ez az énekeskönyv Szerkesztő Bizottság veze- váhagyásával került az Országos Közgyűlés elé. Ha ez az énekeskönyv megjelenik. lesz új fordítású Bibliánk, új Ágendánk, új Konfirmációi Káténk, új Törvénykönyvünk és új Énekeskönyvünk. Ezzel a mi nemzedékünk meggyőződésem A Lutheránus Világszö ve tség VII. Nagygyűlése Budapesten Bár már egyházi sajtónk és a világsajtó hírül adta, most örömmel hivatalosan is bejelentem az Országos Közgyűlésnek, hogy a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlése 1984 augusztusában Budapesten lesz. A meghívást ez év július 10-én adtam át a Végrehajtó Bizottságnak Augsburg- ban és a Végrehajtó Bizottság nagy többséggel fogadta el. Most azt kérem az Országos Közgyűléstől, hogy ezt a meghívást hagyja jóvá és erősítse meg. Meggyőződésem szerint, a Magyarországi Evangélikus Egyház közel 460 éves történetében egyik legnagyobb esemény lesz ez a nagygyűlés. Arról beszél ugyanis, hogy a szocialista társadalomban élő Magyarországi Evangélikus Egyházat a külföldön élő evangélikus egyházak js alkalmasnak tartják egy naggyű- lés befogadására és megrendezésére. Ezzel párhuzamosan arra is bizonyság lesz ez a nagygyűlés, hogy a szocialista társadalom nyitott egy ilyen egyházi naggyű- lés fogadására és kész segítséget nyújtani annak megrendezéséhez. A Lutheránus Világszövetség 1847-ben Lund-ban tartotta alakuló nagygyűlését, majd 1952-ben Hannoverben, 1957-ben Min- neapolisban, 1963-ban Helsinkiben, 1970-ben Evían-ban és végül 1977-ben Dar es Salaam-ban tartott naeygvűlést. Most Budapest következik. Ezek a nagygyűlések mindig meghatározták a világ közel 75 milliós evangélikusának teológiai gondolkodását, munkáját, a világhoz való viszonyát és a világban végzendő szolgálatok tartalmát és irányát. Hisszük, hogy a budapesti nagygyűlés is ió indításokat fog adni a 99 tagegvháznak a szolgálatok jó betöltéséhez. A Lutheránus Világszövetség alapszabálya szerint a nagygyűléseknek lehetővé kell tenniök, szerint elvégezte azt a feladatot, amit neki kellett elvégeznie. Trajtler Gábor, az énekeskönyv Szerkesztő Bizottság vezetője javaslatot fog terjeszteni közgyűlésünk elé az énekeskönyv kiadására és bevezetésére vonatkozólag. hogy az evangélikus egyházak közösen megváltják evangélikus hitüket, egymással találkozzanak, alapvető, az egész egyházat érintő kérdésekről tárgyaljanak egymással, kifejezésre juttassák a Krisztusban való egy univerzális, új közösség részeként való egységüket és ösztönözze őket arra, hogy a határozatokkal, a tárgyalások nyomán előtérbe került kérdésekkel tovább foglalkozzanak. Egyházunknak országos, egyházmegyei és gyülekezeti szinten fel kell készülnie a nagygyűlés fogadására. és megrendezésére. Ez most a legsürgősebb feladat egyházunkban. Ha vendégeket fogadunk, a vendéglátó házban rendnek, tisztaságnak, szeretetnek, szolgálatkészségnek és családi melegségnek kell lennie. .Most nem engedhetünk meg magunknak semmiféle lazaságot, felelőtlenséget, tisztátalanságot. Ahol vannak rendezetlen dolgok, ezt el kell rendezni. Előreláthatólag mintegy 80 gyülekezetben fognak szolgálni a nagygyűlés résztvevői. Ott rendben kell lennie a templomoknak, a lelkészlakásnak, a gyülekezetnek, a lelkészcsaládnak, a presbitériumnak. Csak így tudjuk hitelesen megvallani hitünket külföldi hittestvéreink előtt, akik szeretnének gazdagodni egy szocialista országban élő egyház .hite, szeretete és reménysége által. Anyagi áldozatot is kell hoznunk. A nagygyűlés megrendezéséhez anyagi eszközök is kellenek. Noha annak nagyobb részét a Lutheránus Világszövetség és az érkéző vendégek vállalják, mégis nem kicsi az az anyagi hozzájárulás, amit nekünk kell adnunk. Az Országos Presbitérium létrehozott egy Előkészítő Bizottságot, amely hivatott a nagygyűlést minden területen és vonatkozásban előkészíteni. E helyen is Magyarországi Evangélikus Egyházunk nevében hálás szívvel köszönöm meg a Magyar Népköztársaság Kormányának, hogy a nagygyűlés Magyarországon való megrendezéséhez hozzájárult és felajánlotta további segítségét is a technikai kérdések megoldásához. Nagyon reméljük, hogy a nagygyűlés a külföldi egyázakban növelni fogja a Magyar Népköztársaság megbecsülését. De azt is reméljük, hogy a nemzetközi helyzetben szolgálja majd a népek jobb megértését és barátságát is. A következő évek programja Az országos közgyűlés már megszokta, hogy a püspöki jelentés végén rövid és hosszú távú feladatokat jelöl rríeg. Ehhez a hagyományhoz most is szeretnénk ragaszkodni. Az alábbiakban a következő négy esztendőre jelölöm meg a legfőbb feladatokat, éspedig úgy, hogy a hosszú távú programokkal kezdem és közeledem a rövid távú programokhoz. 1984: 1. A Lutheránus Világ- szövetség Nagygyűlése Budapesten. 1983: 2. Luther születésének 500. évfordulója megünneplése Magyarországi Evangélikus Egyházunkban. Előkészítő Bizottság felállítása. 3. Az évfordulóra Luther tulajdonunkban levő végrendeletének díszkiadása a külföldi egyházak számára Is. 4. Felkészülés az Ökumenikus Tanáccsal karöltve az Egyházak Világtanácsa Kanadában tartandó nagygyűlésére. Teológiai hozzájárulás kidolgozása. 5. Országos Lelkész-konferenciák rendezése Gyenesdiáson Luther születésének 500. jubileuma és a Lutheránus Világszövetség nagygyűlése témájának jegyében. 1982: 6. Az új Evangélikus Énekeskönyv megjelenése és bevezetése gyülekezeteinkben. 7. A revidiált Agenda megjelentetése. 8. Az új Konfirmációi Káté megjelentetése. 1982: 9. Ifjúsági ’ konferenciák rendezése Gyenesdiáson. 10. A Levelező Teológiai Tanfolyam végzős hallgatóinak munkába állítása,és egy új tanfolyam elindítása. 1981. 11. A diakónia éve, tekintettel arra, hogy az ENSZ a fogyatékosok évének jelölte meg ezt az esztendőt. 12. A Türelmi Rendelet 200 éves jubileuma alkalmával országos egyházi ünnepély rendezése. 13. Ifjúsági konferenciák rendezése Gyenesdiáson. 14. Finn—magyar—észt teológiai konferencia rendezése és azon való részvétel Finnországban. 15. A Lutheránus Világszövetségvezetőségének fogadása a VIL Nagygyűléssel kapcsolatban. 16. A Gustav Adolf Egyesület vezetőségének fogadása és szolgálatuk megszervezése. Ez tehát most 16 pont. Nyilvánvaló, hogy az évek során ez bővülni fog. Isten adjon időt, erőt és lehetőséget ezeknek végrehajtására. Debrecenben tiszteletbeli doktorrá avatták dr. Billy Grahamct A debreceni Református Teológiai Akadémia január 9-én tiszteletbeli doktorává avatta dr. Billy Graham amerikai baptista lelkipásztort, a keresztyén misz- szió és evangélizáció kimagasló személyiségét. Dr. Billy Graham az 1974-ben megtartott nemzetközi evangelizációs világkongresszuson — annak elnökeként — hatékonyan részt vett a misszió és az evangé- lizáció fogalmának olyan értelmű módosításában, amely alkalmas arra, hogy a keresztyéneket az emberiség megbékélése és a társadalmi igazságosság érdekében folytatott erőfeszítésekben fokozottabb felelősségvállalásra és közreműködésre mozgósítsa. Dr. Billy Graham ennek a felismerésnek az alapján azóta is következetesen munkálkodik, s ennek 1977-ben, Magyarországon tett látogatása alkalmával is bizonyságát adta. E keresztyén felelősségből fakadó szolgálatát értékelve, s egyben a református egyház közösségének elismerését is kifejezésre juttatva adományozta a debreceni Református Teológiai Akadémia tanári kara dr. Billy Grahamnek a tiszteletbeli doktori címet.
