Evangélikus Élet, 1981 (46. évfolyam, 1-52. szám)
1981-01-04 / 1. szám
A nemzetközi helyzet Isten a Földet az emberiségnek otthonul adta. Azt akarja, hogy ebben az Általa teremtett csodálatos otthonban az emberek, a népek és a fajok békében, munkában és az Általa adott ún. kul- túrparancs megvalósításában éljenek. Ezért olyan fájó és nehezen elhordozható, hogy ebben az otthonban jelenleg rendkívül sok a békét megrontó, feszültségeket teremtő, nyugtalanságot okozó esemény van. Nem mondunk nagy szavakat azzal, ha kimondjuk, veszélyben van otthonunk békéje, sőt ebben az otthonban élők élete is. Annak ellenére, hogy bizonyos javulás történt az utóbbi hónapokban, még nem múlt el otthonunkat veszélyeztető háború réme. Nagy a feszültség Nyugat és Kelet, a különböző társadalmi berendezésű államok között. A bizalmatlanság mérgezi á légkört, felgyorsult a fegyverkezés, ezzel együtt felélénkült a hidegháború, megcsappant a népek közötti együttműködés készsége. Közel-Keleten háború van. Latin-Amerika számos országában embertelen módszerekkel nyomják el az igazságosságért, az emberi jogokért és szabadságért kfizdő embereket. Többfelé a fasizmus újra felütötte fejét. Elsősorban Dél-Afrikában, de másutt is a fehér kisebbség megalázza, elnyomja és pusztítja és a faji megkülönböztetés számtalan formáját alkalmazza az őslakókkal szemben. A terrorizmus is sok helyen pusztítja az emberi életet és az emberiség kulturális kincseit. Lehetne a sort folytatni. Ilyen körülmények között az emberiségnek ma első számú feladata, hogy biztosítsa a békét, megakadályozza a hagyományos és nukleáris háborút. Fáradozzék szívósan a leszerelésért, a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetéséért és e fegyverek megsemmisítéséért. Munkálkodjék a politikai és katonai enyhülésért, a bizalom légkörének megteremtéséért, a gazdasági, tudományos- technikai, környezetvédelmi és kulturális együttműködés kiszélesítéséért. Így maradhat a Föld az emberiség otthona. Egyházunk támogat minden olyan törekvést, amely a népek közötti problémákat tárgyalások útján akarja megoldani. Ezért támogatjuk a Madridban most folyó európai biztonsági értekezletet és az ott folyó tanácskozásokat. De támogatunk minden olyan törekvést, amely azt célozza, hogy megvalósuljon a leszerelés, a társadalmi igazságosság, a faji egyenlőség. Mindezekért nem felejtünk el imádkozni, de dolgozni sem. Azokon a .nemzetközi fórumokon, amelyeket a Béke-világtanács rendezett, vagy amelyeket az egyházi világszervezetek hoztak létre. egyházunk képviselőt egyértelműen mondták el, hogy ma minden népnek, államférfinak és kormánynak és minden egyháznak szerte a világon össze kell fogni a Földnek, mint a mi otthonunknak békéjéért és az emberi élet megmentéséért. Külügyi szolgálatunk Az elmondottakat szem elől soha nem tévesztve végeztük külügyi szolgálatunkat az elmúlt 3 évben, és a vége felé tartó 1980- as esztendőben. Nagyon nehéz volna e jelentés keretében minden külügyi munkánkra, teológiai konferenciákon, egyházközi találkozásokon, egyházi világszervezet i kongresszusokon és megbeszéléseken, nemzetközi békefóru- mokon való részvételünkről számot adni. Mégis el kell mondanom, hogy 4 esztendő alatt megközelítőleg 160 külföldi konferencián, kongresszuson, bilaterális és multilaterális megbeszélésen- voltunk ott, fejtettük ki álláspontunOtthonunk békéje Az Országos Egyház közgyűlése II. Részlet dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentéséből kát, mondtuk el javaslatainkat az egyházak közötti kapcsolat mélyítése és gazdagítása céljából, valamint a népek barátságának építéséért. Ugyanebben a négy esztendőben megközelítőleg 80 alkalommal fogadtunk hazánkban külföldi egyházi vendégeket jelent. Ugyancsak igen jelentős döntés volt az LVSZ részéről, hogy az Európai Kisebbségi Evangélikus Egyházak most indítandó Információs Lapja előreláthatólag Budapesten fog kiadásra kerülni. Dr. Harmati Béla genfi szolgálata felé nagy reménységgel nézünk. ban és Szovjet-Észtországban élő evangélikus egyházakkal kapcsolatainkat. Különösen is jelentős volt a Gustav Adolf Egyesület közgyűlésére való meghívásunk és ott végzett szolgálatunk. Az elmúlt 4 évben új kapcsolatokat is építettünk ki. E vonatkozásban legfontosabbnak tartom az etiópiai evangélikus egyházakkal kiépített kapcsolatunkat. Négytagú etióp egyházi delegációt láthattunk vendégül Magyarországon, és bátoríthattuk őket, hogy jó lelkiismerettel vegyenek részt új társadalmi rendjük építésében. Wonno Bleij holland evangélikus egyházelnök magyarországi látogatása új kapcsolatfelvételt jelent a holland evangélikus egyházzal. Kapcsolatot építettünk ki a brazíliai evangélikus egyházzal abból az alkalomból, hogy 1979-ben az LVSZ Végrehajtó Bizottsága Join- willében tartott ülésével összefüggésben meglátogathattam a brazíliai evangélikus egyházat. Oj kapcsolatot jelent az argentínai evangélikus egyházhoz fűződő kapcsolat is. Annak elnöke, Klenk Lajos ez évben volt egyházunk vendége. Egyháztörténetünkben először prédikált a Deák téri templomban a canterburyi érsek, Goggan személyében, majd "észt vettem az új érseknek, Rüinee-nek Canterburyben történt beiktatásán. Ez is ú.j kapcsolat. De nem sorolom tovább. Talán a főbb vonalak kirajzolódtak. Hisszük, hogy a sok-sok kölcsönös látogatás, konferenciákon való részvétel, személyes beszélgetések, elhangzott felszólalások nem voltak hiábavalók. Annyi bizonyos — és ezt Isten iránti hálával mondjuk el —, hogy egyházunknak becsülete van a világ evangélikusságának nagy családjában, sőt a felekezeti határokon túl is. Azt is megelégedéssel tapasztaljuk, hogy a nemzetközi feszültségek közepette az Egyházi Világszervezetek általában egyházhoz méltó magatartást tanúsítanak és a békéltetés szolgálatában látják feladatukat, és erre vonatkozólag több nyilatkozatot is tettek. Az ökumenizmus helyzete Ügy látom, lehetetlen megkerülnöm ezt a kérdést, és ha röviden is, néhány szót ejtenünk kell erről. Elsősorban az Egyházak Világtanácsa a letéteményese annak, hogy az ökumenizmus jegyében segítse a kapcsolatok építését a tagegyházak között, továbbá a Római Katolikus Egyház és az EVT, valamint annak tagegyházai között. Egy évtizeddel ezelőtt az EVT igen nagy reményeket fűzött a Római Katolikus Egyházzal való kapcsolatok elmélyítéséhez, sőt ahhoz, hogy a Római Katolikus Egyház esetleg belép az Egyházak Világtanácsába. Aztán jött a csalódás, de számos kapcsolat kiépítése folyt tovább. II. János Pál pápa idejében bizonyos beszűkülés történt az ökumenizmus területén. ZaAz Egyházak Világtanácsa munkájában is részt vettünk. Elso- sorDan a Hit es Egyházszervezet Bizottságban és a Segélybizott- ságban. Örülünk annak xs, hogy Ökumenikus Tanácsunk meghívására az EVT elnöksége már kétszer Budapesten találkozott a kelet-európai egyházak képviselőivel. A találkozáson aktívan vettünk részt. Az Európai Egyházak Konferenciáján elsősorban dr. Nagy Gyula professzor munkáján keresztül voltunk állandóan jelen. De ott voltunk a krétai nagygyűlésen is háromtagú delegációval és Madridban, a madridi európai biztonsági konferencia előkészítésén. A Keresztyén Békekonferencia elsősorban szívügyünk. Ez az a konferencia, amely a . nemzetközi helyzet ösz- szeíüggéseiben a legkonkrétabb egyházi szót mondja ki. Részt vettünk az 1978-ban Prágában tartott nagygyűlésen, majd Eise- nachban tartott folytatólagos bizottsági ülésen. Örülünk, hogy egyházunk képviselője a munkabizottságnak, vagyis a tulajdonképpeni végrehajtó bizottságnak tagja. Messzemenő segítséget szeretnénk adni a jövőben is a konferencia munkájához. Ifj. Görög Tibor lelkész jó szolgálatot végez Prágában, a KBK központjában. Az egyházak közötti találkozásokból szeretném kiemelni a svéd és finn evangélikus egyházak vezetőinek egyházunk vezetőivel és gyülekezeteinkkel való megélénkült találkozását. Olof Sundby svéd érsek látogatása egyházunknál és a mi egyházunk delegációjának svédországi látogatása tovább építette és erősítette kapcsolatainkat. Meghívásom Finnországba előbb Juva érsek, aztán Kortegangas püspök részéről és az ő látogatásuk Magyarországon üj lendületet adott a finn és magyar egyházi kapcsolatoknak. Továbblépés történt a kapcsolatok fejlesztésében azáltal is, hogy 1981-ben a finn egyház meghívására magyar—finn—észt egyházi konferenciát tartunk, amelyen mintegy 25 magyar evangélikus lelkísz vesz részt. Tovább szélesítettük az NSZK- ban, az NDK-ban, Gsehszlovákiáés csoportokat. Külügyi munkánk során - több esetben régi kapcsolatokat elevenítettünk fel, más esetben új kapcsolatokat létesítettünk, ismét más esetben kapcsolatainkat új tartalommal és célkitűzésekkel gazdagítottuk. Meg vagyunk róla győződve, hogy ezek a külügyi szolgálatok nemcsak egyházunk és a külföldön élő egyhazak között érleltek jó gyümölcsöket, hanem közvetve, de gyakran közvetlenül is segítették a • népek közötti jobb megértést és barátságot. Az említett 160 külföldi és hazánkba 80 alkalommal érkező vendégek közötti szolgálatokból nehéz kiemelni a legfontosabbakat, mégis néhányra külön is felhívom a figyelmet. Nagyon elevenné vált az elmúlt négy esztendőben a Lutheránus Világszövetséghez fűződő kapcsolatunk. Az 1977-ben Dar es Salaamban tartott nagygyűlésen két előadást is. tartottunk, és az ott történt válaszás alapján egyházunk képviselője tagja lett a végrehajtó bizottságnak. Ugyanott átnyújtottuk egyházunk teológiai hozzájárulását angol nyelven. Ez volt a nagygyűlésen az egyetlen ilyen hozzájárulás a tagegyházak részéről. Egyházunk iránti bizalomnak és megbecsülésnek tekintjük, hogy az LVSZ 3 dialógus bizottságában van magyar képviselet, éspedig az LVSZ-nek a a Vatikánnal, az ortodox egyházakkal és az anglikánokkal folytatót párbeszéd céljára alakult bizottságban. De ott vagyunk vendégként az LVSZ Tanulmányi Bizottságában is. örülünk, hogy egyházunk képviselője részt vehetett annak a nyilatkozatnak a kidolgozásában is, amely az LVSZ-nek a madridi európai biztonsági értekezlettel kapcsolatos álláspontját juttatta kifejezésre. Meghívást nyertünk a Monroviá- ban tartott összafrikai Evangélikus Konzultációra is, valamint a Manilában tartott összázsiai misz- sziói konferenciára is. Mégis, a legjelentősebb számunkra, hogy az 1984-ben vendégül láthatjuk az LVSZ nagygyűlését. Meghívásunk elfogadása és realizálása nemcsak egyházunk számára, hanem egész társadalmunk számára is megbecsülést és előremutatást Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentését terjeszti elő Balra dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, jobbra dr. Ottlyk Ernő püspök varta a kapcsolatokat több olyan intézkedés, amelyből 'arra lehetett következtetni, hogy a pápa nem kívánja az ökumenikus kapcsolatok továbbépítését. Gondoljunk például az ún. Küng-esetre, vagy arra, hogy bizonyos hivatalos római katolikus személyiségek nyilatkozata ellenére, áz Ágostai Hitvallás 450 éves jubileumán nem történt meg római katolikus részről az Ágostai Hitvallásnak valamilyen formában való elismerése. Most viszont újabb hírek érkeztek a pápának a Német Szövetségi Köztársaságban tett látogatása kapcsán. A pápa hivatalba lépése óta először tett látogatást egy olyan országban, ahol a protestánsok a lakosságnak legalább a felét alkotják. Találkozott itt protestáns egyházi vezetőkkel és dialógust folytatott velük. A hírek szerint többek között a pápa ott ezt mondta:' „Luther a 16. század elején zarándokként, de keresőként és kérdezőként érkezett Rómába az apostol fejedelmek sírjához. Ma én jövök önökhöz, Luther Márton szellemi örököseihez, zarándokként jövök. Jövök, hogy ebben a megváltozott világban történő találkozással jelet adjak arról, hogy hitünk központi titkaiban összetartozunk.” A pápa ezt is mondta: „Visszatekintve az egyházi életnek azokban a nehéz években (ti. a háború al-att) történt kiépítésére, hálásan emlékezünk meg e tartomány sok evangélikus gyülekezetéről, melyek hosszú ideig megnyitották templomukat a katolikus keresztének előtt is. Elsősorban bátorítani szeretnélek benneteket arra, hogy az evangélikus keresztyén testvéreitekkel való kapcsolatot őszinte hitben keressétek és mélyítsétek.” Lohse evangélikus püspök ezt mondotta: „Azt kívánjuk, hogy a ma elkezdődött beszélgetés folytatódjék, és kérjük a kegyelmes Istent, áldja meg önt szerteágazó szolgálatában.” Mi, magyarországi evangélikusok azt reméljük, hogy e találkozások után a Vatikán több nyitottságot mutat az ökumenizmus irányában, és lehetővé válik az őszinte párbeszéd egyházaink közötti kapcsolatokról, elválasztó tényezőkről és bizonyos közös szolgálatok végzéséről. : Hazai összefüggésben evangélikus egyházunk szívből örül annak, hogy elsősoi'ban a református egyházhoz meleg testvéri kapcsolatok fűznek bennünket. Kölcsönösen tudunk szolgálni egymás szószékein, és tudunk együtt úrvacsorázni. Egyformán ítéljük meg szolgálatunk alapjait és céljait, és teljesen egyek vagyunk népünk szolgálatában. A Szabad- Egyházak Tanácsa új elnökségét szeretettel köszöntöttük, és bizonyosak vagyunk abban,hogy kapcsolataink tovább mélyülnek, és szolgálataink kölcsönösen gazdagíthatják egymást. Az ortodox egyházakhoz kipróbált kapcsolatok fűznek bennünket. Annak is örülünk, hogy a római katolikus egyház vezetőihez sok személyes kapcsolat fűz bennünket, és a Hazafias Népfront által rendezett papi békegyűléseken együtt tanácskozhatunk népünk érdekében folyó szolgálatunkról. Ugyanakkor, úgy látom, hogy több ponton kapcsolatainkat jó volna rendezni, illetve előbbre vinni. Folytatni kellene a jó pár évvel ezelőtt elkezdett, de lényegében abbamaradt dialógust. AUGSBURGI BÉKEDÍJ Az „Augsburgi Békeünnep” 25 000 márkás díjáj, először 1985- ben, a város fennállásának kétezredik évfordulóján ítélik oda. A békeünnepséget 1650-től kezdve, a harmincéves háború (1618— 1648) befejezésének emlékére rendezik meg. A díjat a felekezetek közötti megértés, együttműködés érdekében végzett munkájukért teológusok, politikusok, művészek, szeretetintézmények és feiekezet- kutató intézetek kaphatják meg. A díj odaítélése a Bajorországi Evangélikus Egyház által létrehozott bizottság feladata lesz.
