Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-10-26 / 43. szám
99 GYERMEKEKNEK. Ellenségből munkatárs „írok nektek, ifjak.. De szabadíts meg minket a gonosztól Biztosan hallottatok vagy olvastatok már olyan izgalmas történetet, melyben egy ellenséges kémnek sikerült beférkőznie az ellenfél vezérkarába. Ha nem sikerül az ilyen beépített kémet időben leleplezni, eldöntheti egy egész csata sorsát. Ilyen ellenséges kémet sejtettek talán az apostolok is Saulban, amikor Jeruzsálemben csatlakozni akart hozzájuk. „De mindenki félt tőle, mert nem hitték, hogy tanítvány.” — olvassuk a bibliai tudósítást. Annyi üldözés közepette, az ellenséges hangulatú zsidó fővárosban nem is lehetett Csodálkozni a tanítványok bizalmatlanságán. Még frissen élt emlékezetükben az a döbbenetes aljasság, ahogy Júdás, egy a tizenkettő közül, beférkőzve Jézus és a tanítványok bizalmába, végül gáládul eladta mesterüket 30 ezüstért. Azóta nem lehettek elég óvatosak, és különben is Saulnak olyan híre volt Jeruzsálemben, hogy mi sem természetesebb, minthogy kerülték a vele való bárminemű kapcsolatot. Most derült csak ki, hogy milyen nagy szükség volt a komoly hároméves alapozásra Arábia csöndjében, hiszen Saul két tűz közé került. Régi farizeus barátai árulót láttak benne, és a legszívesebben eltették volna láb alól. Jézus követői ugyanakkor bizalmatlanul elzárkóznak előle, szóba se állnak vele. De Saul kitartóan, szívósan kereste a kapcsolatot, hogy valahogy áttörje a jogos bizalmatlanság falát. Majd csak akad talán valaki az apostolok közül, aki hajlandó legalább végighallgatni mindazt, amin Saul keresztülment az elmúlt évek során. SAULNAK NEM KELLETT CSALÓDNIA, kitartó szívósságát siker koronázta. Megtört a jég, Barnabás apostol hitt Saul közeledésének jóindulatában, és be- vehette az apostolok közösségé- -oüsjibCijlSbol végül- is befogadták a ■ (.rovott múltú” farizeust. Komoly vizsga volt Saul őszinte befogadása az egész tanítványi közösség számára. Hiszen sokak szívében lehettek tüskék, sőt, élő sebek Saullal kapcsolatban, lehet, hogy volt, akinek közeli hozzátartozóját üldözte halálra, lehet, hogy volt, aki frissen emlékezett még István diakónus megkövezésére. Sault sötét árnyékként követték múltjának súlyos vétkei. S most a tanítványoknak meg kellett tanulniuk nem az árnyékra meredni, hanem a Mester szeretetébe visszafogadott munkatársat meglátni Saulban. Talán eszükbe jutott a Mester meghökkentő válasza arra a kérdésükre, hogy hányszor kell megbocsátaniuk egymásnak: „. .. hetvenszer hétszer ...”, azaz gyakorlatilag a végletekig lehet a másiknak új lehetőséget, új kezdést adni, hiszen nap mint nap ezt teszi velük Isten kegyelme is. Most a gyakorlatban kellett ebből a szépen hangzó, de nagyon nehéz jézusi rendből vizsgázniuk. S ha nem is köny- nyen, de végül is sikeresen megállta ezt a próbát a jeruzsále- mi apostolok közössége. Tény, hogy kockázatos vállalkozás volt Saul befogadása, de végül is a megbocsátás, a jézusi szeretet mindig kockázatvállalást jelent. De megérte: olyan nyílt szívű, lelkes, mindenre elszánt, alaposan fölkészült munkatársat kaptak Saulban, akiről így ír a Biblia: „Ettől fogva velük együtt járt-kelt Jeruzsálemben, nyíltan szólt az Űr nevében, beszélt és vitázott...” Olyannyira, hogy hamarosan újra menekülnie kell, mert közvetlen életveszélybe kerül. Menekülnie kell a fővárosból, de ez a menekülés egyben az evangélium terjedésének és terjesztésének legragyogóbb kezdetét jelenti. ÍME, MIT JELENT, HA VALAKINEK AZ ISTEN MEGBOCSÁT és embertársai is új kezdési lehetőséget adnak neki. Nem tudom mertél-e már valaha is előítéleteket félretéve őszintén megbocsátani valakinek? Ha még nem, akkor próbáld ki, megéri a kockázatot, mert új barátokat, segítőtársakat kaphatsz. S ha mégsem, akkor se felejtsd azt, amit minden nap kérsz és megígérsz a „Miatyánkban”: ......bocs ásd meg ... miként mi is ...” G. P. Régi történet. Egy gyarmati tisztviselő szolgái kölyökorosz- lánt találtak a dzsungelben. Magukkal vitték, és attól kezdve a tisztviselő kislányának legkedvesebb játszótársa lett. Telt-múlt az idő s egyik alkalommal a kislány édesapja távoli útra indult szolgái kíséretében. Nyugodtan ment el otthonról. Máskor is előfordult, már, hogy több napig távol maradt. De mikor hazaérkezett, szokatlan rendetlenség fogadta, több helyen vérnyomokat talált. Az egész házban vészt jósló csend honolt, csak az egyik szobából hallatszott furcsa morgás és a szoba sarkából villogó szempár nézett szembe vele. Egy pillanat alatt megértette a szörnyű tragédiát. Fegyveréhez kapott és tüzelt... de kislánya életét nem adhatta vissza senki. Az történt, amire nem gondoltak. A kedves kis jószágból valami oknál fogva kitört a vadállat. Az lett, ami valójában volt, de erre a lehetőségre korábban senki sem gondolt. EZT A TÖRTÉNETET PÉLDÁZATNAK SZÁNTAM, mert valahogy mi is így vagyunk a Gonosszal. Vagy felelőtlenül nem veszünk róla tudomást, vagy csak későn eszmélünk, amikor már jóvátehetetlen bajt zúdítottunk magunkra és másokra. Ki ez a Gonosz és honnan van? Jelenlétét érezhetjük magunkban is és félelmetes voltát, pusztító szándékát tapasztalhatjuk viláMa az ember egyik leghűségesebb háziállatával kapcsolatban kérdezünk. Ez az állat már a bibliai korban is hűséges társa volt az embernek. 1. Egy gonosz királynak a csatában kiomlott vérét ezek az állatok nyalták fel. Melyik királyról és milyen állatokról van szó? 2. Van egy példázat, amelyben orvos szerepét töltik be ezek az állatok azzal, hogy egy embernek a sebeit nyalogatják, akivel senki sem törődik. Melyik példázatról van szó? 3. Nem hízelgő, ha valakit ilyen állatnak néznek. Egy bibgunkban is és mégsem vagyunk elég éberek! A Biblia nem magyarázza meg a Gonosz eredetét, de sok történetben leleplezi szándékát. El akar veszíteni, tönkre akar tenni, halálunkat kívánja, de mindenek előtt szembe akar állítani Istennel és embertársainkkal. Sokféle neve, mint Sátán, Diabolosz, Belzebub gonosz szándékra utal. Vádol, felforgat, hazudik és hazugságra csábít. Jézus ezért is nevezi a Sátánt a hazugság atyjának. Luther pedig diadalmi énekében így óv minket tőle: (az ős ellenség most is üldöz még / Nagy a serege, csalárdság fegyvere / nincs ilyen több a földön.) FÉLELMETES, HOGY HÁNYFÉLE ALAKOT TUD ÖLTENI a Gonosz. Az első emberpárt kígyóként kísértette, a keresztre induló Jézust pedig Péter alakjában igyekezett eltéríteni az Atya szándékától. Ezért ne képzeljük őt csúnya fekete, szarvas- patás alaknak, Mikulás bácsi krampuszának, amivel gyerekeket szoktak ijesztgetni — eléggé el nem ítélhető módon! Ezeknek a mesealakoknak semmi köze sincs a Gonoszhoz. De féljünk tőle, amikor vágyaink, kívánságaink, önzésünk vagy gonosz indulatainkban akar minket rabul ejteni. Legkönnyebben pedig úgy éri el sikereit, hogy letagadtatja magát és elhiteti velünk, hogy nincs. Isten igéje az, ami ma is figyelmeztet minket az ellenkezőjére. liai történetben valaki egy fiatalembernek ezt mondta: hát ilyen állat vagyok én, hogy bottal jössz ellenem? Ki volt a fiatalember, és az, aki ezt a mondatot mondta? 4. Egyszer Jézus valakinek a hitét ..azzal tette próbára, hogy ehhez az állathoz hasonlította. Ez a valaki azonban nem sértődött meg, hanem vállalta a szerepet. Kiről van szó? Megfejtéseiteket március 23-ig a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. 1088. Megfejtéseitekre azt is írjátok rá, hány évesék vagytok! De figyelmeztetnek minket a múlt és jelen történelmi eseményei is. Háborúk, gyilkosságok, katasztrófák példázzák, hogy „az ördög nem alszik”. Századunk első felében kétszer is lángba borult a világ és tüzét ma sem sikerült még mindenütt eloltani. Vihar múltával, a háborús emlékeket látva, vagy filmdokumentumok anyagát nézve, önkéntelenül is azt kérdezzük: „Emberek voltak ezek, akik ennyi leleménnyel és rafináltan tudták ölni és kínozni egymást?” Igen, emberek voltak, de „beléjük ment” a Gonosz — mint Júdásba is azon az estén — •„átprogramozta” őket a saját képére és hasonlatosságára. De nemcsak rajtunk kívül van jelen a Gonosz, hanem bennünk is. Sőt a világban úgy van jelen, hogy bennünk van jelen. Ezért nem menekülhetünk előle sehová, csak Jézushoz! HATALMAS KÜZDELEM SZÍNTERE AZ EMBERI LÉLEK. Aki nem rest figyelni önmagát, az ismeri ezt a harcot és tudja milyen nehéz megállni a kísértésekben. Pál apostol a Római levélben leírja ennek a belső küzdelemnek csataképeit. Tudja, hogy fogytán az ereje és csak idő kérdése, mikor lesz a Gonosz martalékává. Akkor kiáltja kétségbeesetten: „Ó én nyomorult ember! Ki szabadít meg ebből...?” Aztán Jézus keresztjére gondol és így folytatja: „Hála Istennek, a mi Urunk Jézus Krisztus által! Mert ebből a végzetes állapotunkból csak az a Jézus tud minket megszabadítani, aki sokkal erősebb mint a. Gonosz, mert a kereszten legyőzte azt. MINT EGY KÉTSÉGBEESETT SEGÉLYKIÁLTÁS, olyan a Miatyánk hetedik kérése: „de szabadíts meg a Gonosztól"! Az életveszélybe került ember kiáltása ez megmentő után. Jézus ismeri a bűn erejét és tanítványai erőtlenségét, ezért tanítja meg őket a Miatyánkra Jézus tudja, hogy a hittel elmondott imádság a leghatásosabb fegyver a Gonosszal szemben. A mi Atyánk pedig azt ígéri, hogy meghallgatja kiáltásunkat és segítségünkre siet. Veczán Pál Állatok a Bibliában MI, VAS MEGYEIEK JÖL ISMERJÜK NEVÉT, hiszen a jó hírű megyei kórházunkat róla nevezték el. Mellszobra is ott áll az udvaron. De vajon tudjuk-e, mi köze volt egyházunkhoz? Sőt az újfalui gyülekezethez? Erről nem sokat tudunk. Gyülekezetünk területén működött dr. Bencze József orvos, aki kutatta életét és irodalmi munkáját, eredményeit. Sokáig hallgattak róla; mondják, mert protestáns volt. Magántanári kérvényét a fakultás visszautasította, mert protestáns volt. Nem szívesen vették, hogy az ország vezetőit a nemzetiségekkel szembeni magatartása miatt elmarasztalta. 1861-ben így ír Bezerédy Istvánhoz: „Nemzetiségi politikánk nem szerencsés. Az oláhokkal, horvátokkal, tótokkal — másként szlovákokkal — elbánás erőszakos, felette nem igazságos, nem humánus. Ivanchcsich és Per- beán újfent panasszal élének, de igazságok vagyon. Nem lesz ez így jó Istvánom. Szomorú sors vár hazánkra ezen érzéketlen nemzetiségi politikánk miatt. Ezt jövendölöm. De nemcsak ránk, hanem a Lajtán túlra is. Gőgünk alaptalan és oktalan. Azok sem más emberek, akár csak mi. ök is olyanok. Állami intézményekben, társadalmi munkásságban orvosi ellátásban sem szabad a nemzetiségeket elmellőznünk, mert a türelmetlen félretevés, amit tettek és teszünk, elveszi kedvüket és nem is Bécset, "de bennünket csömörlenek meg.” Jellemét és nagyságát az általa alapított Orvosi Hetilapban 1857- ben az egyetemi tanévnyitón mondott szavai jellemzik: „A művelt ember a jelen pillanat tudatával „...Népe, az emberiség életét és sorsát érzi kebelében” Emlékezés Markusovszky Lajosra a múltat és a jövendőt egyesíti, s egyediségén kívül nemcsak családja, hanem népe, az emberiség életét és sorsát érzi kebelében.” KI VOLT EZ A NAGY MAGYAR ORVOS? Markusovszky Lajos 1815. április 25-én született Csorba községben, a Magas-Tatra kis szlovák falucskájában, ahol édesapja evangélikus lelkész volt. Családon belül magyarul és németül beszélgettek. Mire 12 éves lett, egyformán beszélt, írt és olvasott magyarul, szolvákul, németül és latinul. Gimnáziumi tanulmányait a felvidéki evangélikus iskolákban végezte, mint lelkész fia, kedvezményekkel. Érettségi után atyja kívánsága szerint jogász lett a pozsonyi jogakadémián. Tanult szorgalmasan, de sok kedve nem volt hozzá. Szívesebben foglalkozott nyelvekkel. Noha eminensen vizsgázott, mégis azzal lepte meg szüleit, hogy orvos akar lenni. Nem ellenezték, de ugyanakkor aggódtak, hogy hol szerzik elő a költségeket Pestre. Pesten felkereste a falujából származó Szedlacsek bácsit, a Sztáray uraság kocsisát. Az megismertette az urasággal aki beajánlotta a Festetich családhoz nevelőnek. Itt szép szobát, ellátást és rendes fizetést kapott. Most már tanulhatott nyugodtan, anyagi gondok nélkül. Sőt az uraságnál levő svéd tanártól megtanult két év alatt angolul és franciául. Boldogan közölhette megözvegyült édesanyjával Pozsonyban, hogy orvosdoktorrá avatták, és Balassa, kitűnő sebész oldalán sebészetet tanulhat. Balassa pártfogásával állami ösztöndíjat kapott és 1844 őszén Bécsbe került, ahol műtősebészetet tanult. Itt tanult Semmelweis is, akivel hamar szoros barátságot kötött. Fájt mindkettőjüknek hazájuk elmaradottsága. Mikor barátja felfedezte a gyermekágyi lázat, hitt annak felfedezésében és sokszor felrázta a csüggedt barátját. MIKOR A PESTI IFJÚSÁG MEGMOZDULT, nem volt maradása Bécsben. Balassa mellé nevezték ki tanársegédnek, önmagán próbálta ki az éter narkoti- záló hatását. 1848 tavaszán Balas- sával és Korányival csatlakoztak a forradalomhoz. Tábori sebészorvosként harcolt végig Görgey dunántúli seregében, amely Vas és Zala megyékben állomásozott. A nemzetőr őrnagy orvost a falusi nép is hamarosan megszerette. Egyszer Keményegersze- gen egy fiú leesett a fáról és nyílt törést szenvedett. Az apa megkérte, segítsen rajta. Bekötözte a sérült gyermeket és átvitette a tábori kórházba. Kezei véresek lettek. Mivel a népnek csak fa- teknője volt kézmosásra. Kis Gyula uraság lánya, Zsófika sietett porcelán mosdótállal és kendővel, hogy magát megtisztíthassa. Ebből a találkozásból házasság lett. Mily boldog örömmel jelentette a fent említett Bencze orvos, hogy a Deák téri anyakönyvben megtalálta esketésük adatait! Mikor enyhült a helyzet a szabadságharc leverése után, cselekedni kezdtek. Megnyerte terveinek Trefort Ágostont, Bezerédy Istvánt, Horváth Boldizsárt, Deák Ferencet és Andrássy Gyulát. 1856-ban engedélyt kaptak, hogy megindíthassák az Orvosi Hetilapot. Élére Markusovszky került. De minden cikket először németre kellett felesége segítségével lefordítani. Mikor Eötvös hazatért müncheni emigrációjából és közoktatási miniszter lett, meghívta Markusovszkyt az egyetemi ügyek intézésére. 5 éven belül az eddig 13 tanszék helyett 23 működött. Egymás után épültek a klinikák. Soha nem pihent. Sok külföldi utat tett meg. Ismerte kora nagy orvosait. Sorra került a kolozsvári egyetem felállítása is. Mindkét egyetemet európai színvonalra emelték. Az 1875-ben megtartott párizsi nemzetközi kongresszuson Fodor Józseffel együtt vettek részt. Markusovszky előadást tartott közegészségügyi törvénytervezetünkről. Utána számos kérdést intéztek hozzá angolul, franciául, oroszul és németül. Ö mindenkinek a maga nyelvén válaszolt. A kongresszus elragadtatással hallgatta. A záróbanketten őt ünnepelték. De ő ezt nem kereste. Kemény- egerszegi pihenőhelyén gyakran keresték fel hazai és külföldi nagyságok. Orvosok és politikusok. 1887-BEN BETEGEN MONDOTTA EL a Királyi Orvosi Egyesület 50. éves jubileumi emlékbeszédét. 1892-ben barátai és családja kérésére írta meg állásáról való lemondását. Télre Pestre költözött. Átbetegeskedte a telet. Tavasszal tengerre vágyott. Az Adriára lekísérte* felesége és hűséges barátja, Korányi Frigyes. De javulás nem következett be. Lehívatta barátját, kinek ezt mondotta: A világ szép, csak túl kell nézni a napi sürgés-forgás által felvert porfellegen és az emberek apró súrlódásainak csörtetésén. Felesége ezt írta még: Mielőtt Korányi megérkezett, Markó (családja csak így hívta) többször magához tért. Egyszer így szólt: a világ minden táján élő tudósoknak össze kellene tartani, mert nem állhatnak az élet és gyakorlattól távol,, mintegy elitként. A tudósoknak, bármi nép fiai, a népeknek kell szolgálni! Ha nem ezt teendik, akkor megtorpan a tudomány folytonossága. Ö hozta létre 1863-ban a Magyar orvosi könyvkiadó társulatot. 1886-ban az Országos Közegészségügyi Egyesületet létesítette, melynek keretében az Egészség c. folyóiratot indította meg. A Tudományos Akadémia 1863- ban levelező, 1886-ban tiszteletbeli taggá választotta. Utolsó kívánsága az volt, hogy Keményegerszegen (ma Vaseger- szeg) temessék el a Répce partjára néző családi temetőbe, mit a két falu között, a futballpálya északi irányában fenyők jeleznek. 1893-ban, verőfényes áprilisi napon temette el Kiss Imre újfalui lelkész. Százával és ezrével feke- téllett a sír körül a környék egyszerű népe, a család, mely Kis János püspök leszármazottjá, a Magyar Tudományos Akadémia, az Orvosi Fakultás, Berzeviczy Albert, Beöthy Zsolt. Jendrasek, Lenhosék Mihály, Korányi Frigyes és Sándor, Bókay és sok magyar orvos. Baráth József
