Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-13 / 2. szám

Evangélikus Elet XLV. ÉVFOLYAM 52. SZÁM 1980. december 28. Ára: 4,— Ft ■* ORSZÁGOS ÉVA N_GEJJKiJSHETILAP .Nagyon gazdag négy esztendő Az Országos Egyház Közgyűlése. Részlet dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentéséből A Magyarországi Evangélikus Egyház élete rendjében mindig je­lentős esemény a háromévenként tartandó országos közgyűlés. A mostani rendkívüli jelentőségével emelkedett ki az eddigiek sorá­ból. Egyrészt azért, mert dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök je- 'entése az 1980-as esztendőt is magába ölelve, négy nagyon gazdag esztendőről adott számot, amelynek eredményeit a jelentés itt kö­zölt részéből idézhetjük újra magunk elé. Másrészt ezen az ülésen jelentette be az országos püspök-elnök és hagyta jóvá az országos közgyűlés a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlésének meg­hívását Budapestre, amely először ülésezik majd egy szocialista or­szág területén. Ugyancsak itt nyert bejelentést az új énekeskönyv elkészülte is. Ezen túl számos, az elkövetkező évekre szóló terv ke­rült a közgyűlés elé. Államunk képviseletében Straub István, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnökhelyettese volt jelen, aki Miklós Imre államtitkár nevé­ben is köszöntötte a közgyűlést. Ugyancsak jelen volt Bai László fő­osztályvezető. A református egyház köszöntését dr Kürti László, a Ti- száninneni Egyházkerület püspöke hozta el, a Szabadegyházak Ta­nácsát Szakács József elnök és Viczián Janos főtitkár, a Baptista egyházat Laczkovszky János elnök, a metodista egyházat Häcker Frigyes szuperintendens képviselte. Jelen volt dr. Prőhle Károly, az ökumenikus Tanács főtitkára. Az Üllői úti országos székház tanács­termében 1080. december 4-én tartott közgyűlésen dr. Fekete Zol­tán országos egyházi felügyelő elnökölt, a hallgatóság soraiban jelen voltak az országos munkaágak vezetői dr. Karner Ágoston fő­titkár vezetésével, valamint a Teológiai Akadémia tanárai és hall­gatói. A megnyitó istentisztelet igeszolgálatát Sárkány Tibor hartai lel­kész végezte. Az alábbiakban közöljük dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelenté­sének egyik részletét. Nagyon gazdag négy esztendő Ha együtt nézzük az 1977-től kezdődő négy esztendőt, Isten iránti hálával mondhatjuk el, hogy ebben az időszakban Isten gazdagon megajándékozta egy­házunkat és az emberektől igen sok jót kaptunk. Alig lehet fel­sorolni a legszebb ajándékokat, mégis néhányat kiemelek. 1978-ban államunk jóvoltából rendeződött egy hosszú évek óta nehéz problémánk, megoldódott lelkészeink nyugellátása. Előbb a régebbi nyugdíjasaink jutottak magasabb nyugdíjhoz, majd 1979. január 1-től lelkészeink illetmé­nyeik 75 százalékát kapják nyug­díjként, mint a többi magyar ál­lampolgár. Ez a rendezés nagy megnyugvást keltett egyházunk­ban, gyülekezeteinkben és lelké­szeinkben. •Ugyancsak 1978 ajándékai közé tartozik, hogy ugyancsak álla­munk megértése folytán növeke­dett az Evangélikus Élet című he­tilapunk terjedelme és példány­száma, aminek következtében lapunk 12 000 példányban 6 oldal­nyi terjedelemben jelenik meg. Ennek az 1978. esztendőnek ese­ményei közé tartozik, hogy a Szabványügyi Hivatallal kötött szerződés alapján megindulhatott az Országos Egyház Üllői úti székházának nagyméretű felújítá­sa, melynek következtében Or­szágos Egyházunk hivatalai is 1979 őszén beköltözhettek modernizált irodáikba. Az 1979. esztendő ugyancsak igen sok örömet hozott egész egy­házunk számára. Elindult a Diakónia című idő­szaki folyóiratunk, melynek az a feladata, hogy egyházunk diakó- niai teológiája alapján kifejtse egyházunk álláspontját társadal­mi, politikai, egyházpolitikai, kul­turális és nemzetközi kérdések­ben és egyben ösztönözze szolgá­latra ezeken a területeken egyhá­zunk tagjait. Ugyancsak ebben az esztendő­ben országos lelkészkonferenciá­kat tartottunk Gyenesdiáson. A hét konferencián részt vett szinte valamennyi evangélikus lelkész. Igv tovább építettük diakóniai teológiánk bibliai alapvetését és konkretizáltuk azokat a feladato­kat, melyek teológiánkból faka­dóan ránk várnak egyházunkban, társadalmunkban és az emberiség családjában. Egyik legnagyobb eseménye volt ennek az esztendőnek az Evangélikus Országos Múzeum megnyitása és az első állandó kiállítás megrendezése. Múzeu­munkat azóta is nagyon sokan látogatják, köztük számos kül­földről érkező turista. A Múzeum­ban kiállított tárgyak jól szemlél­tetik, hogy egyházunk miképp'en szolgálta népünket is évszázadok folyamán. Nagy esemény volt a Levelező Teológiai Tanfolyam elindítása. Első tanfolyamunkra 53 hallgató iratkozott be. Azt reméljük, hogy a tanfolyam elvégzése után az on­nan kikerülő férfiak és nők a lel­készek mellett jó szolgálatot vé­geznek majd egész egyházunk ja­vára. Bizonyára lesznek közöttük olyanok is, akik tovább folytat­ják tanulmányaikat a Teológiai Akadémián. És végül szóljunk az 1980. esz­tendő néhány örvendetes esemé­nyéről. Az év tavaszán felszenteltük a piliscsabai új Növérotthont, amely 20 nővérnek nyújt családias el­helyezést. Abban a reményben építettük ezt az otthont, hogy lesznek, akik a fogyatékos gyer­mekek gondozását vállalják. A nyár folyamán Gyenesdiáson három ifjúsági konferenciát ren­deztünk átlagban 7 napos prog­rammal. A konferenciákon kerek számban összesen 170 ifjú vett részt. Arra törekedtünk, hogy a konferencián részt vevő ifjak Krisztusban való hitükből folyóan örömmel vállalják azokat a szol­gálatokat, amelyek társadalmunk­ban, népünk közösségében vár rájuk. Június közepén országos ünne­pélyt rendeztünk Budapesten a Deák téri templomban az Ágostai Hitvallás 450. jubileuma alkal­mából. Az ünnepen bemutatásra került. Szokolay Sándor: Confes­sio Augustana című kantátája is. Megtisztelő volt számunkra álla­munk magas rangú képviselőinek, továbbá a testvéregyházak képvi­selőinek jelenléte. Ebbe az időszakba esik a Luthe- ránia Énekkarnak nagyszerű szol­gálata a Német Szövetségi Köz­társaságban, közelebbről Augs- burgban és környékén. Ez a szol­gálat nemcsak egyházi, hanem politikai szempontból is nagyon gyümölcsöző volt. Folyó esztendőnk egyik legna­gyobb eseménye, hogy elkészült az új Evangélikus Énekeskönyv, mely előreláthatólag legalább fél­évszázadig szolgálja majd gyüle­kezeteink éneklését. Erről még később külön is szólok. Ez az esztendő egyházunkban szórványév. Lelkészeink azt a feladatot kapták, hogy erősítsék kapcsolataikat a szórványokban élő evangélikusokkal, vegyék őket újra számba és mérjék fel ezzel kapcsolatos feladataikat. A terveknek megfelelően igen nagy felújítási munkát végeztünk el Gyenesdiáson az Üdülőben és a Szeretetotthonban. Modern, jól használható és a konferenciák számára kitűnően hasznosítható, télen is fűthető épület áll rendel­kezésünkre. Nem felejthetjük el, hogy ebben az esztendőben kiírtuk a pályáza­tot az új Konfirmációi Kátéra, to­vábbá megindult az 1963-ban ki­adott Országos Ágendánk revízió­ja és új kiadásának előkészítése. Még tovább folytathatnám a felsorolást, megemlítve Országos Könyvtárunk és Levéltárunk jobb elhelyezését, számos szeretetott­honunk modernizálását, Sajtóosz­tályunk gazdag könyvkiadását, Teológiai Akadémiánk és Teoló­gus Otthonunk munkáját, gyüle­kezeteinkben folyó nagy ütemű építkezéseket, rendezvényeket, presbiteri konferenciákat, papné- találkozókat, a fóti Kántorképző­ben folyó kiváló munkát és így tovább. Mindezekért legyen Isten­nek dicséret és dicsőség, az embe­reknek pedig, akik mindezekben akár állami, akár egyházi részről segítséget adtak, mondjunk szív­ből hálás köszönetét. Ez történt gyülekezeteinkben Azt hiszem hiányos volna egy­házunk életének megrajzolása, ha csak az országos vonatkozású nagy eseményekről szólnék, de el­feledkeznénk arról, ami gyüleke­zeteinkben történt az elmúlt há­rom esztendőben. Természetesen részletesen ebben a jelentésben nem adhatok mindenről számot. Azt is tudjuk, hogy vannak gyü­lekezeteink, amelyekben friss élet van, másokban ezzel ellenkező ta­pasztalatot is szerezhetünk. Az összkép azonban megnyugtató. Ha most felsorolok néhány jellem­ző számot', elcsodálkozhatunk azon, hogy szocialista társadal­munkban milyen sok lehetőségünk volt a szolgálatokra a legkülönbö­zőbb területeken. Három év alatt gyülekezeteinkben 152 900 isten- tisztelet volt, évente tehát 50 000 3 év alatt 2305 német nyelvű és 6730 szlovák nyelvű istentisztele­tet tartottak lelkészeink. Volt 36 453 bibliaóra, évente tehát át­lagban 12 000. Gyermekbibliaórát 34 209-et tartottunk, évi átlagban 11 400-at. Ürvacsorával három év alatt 433 964 gyülekezeti tag élt, ami évi 144 000 átlagot jelent. Megkereszteltünk 3 év alatt 12 015 gyermeket, vagyis évente 40000-et. Megkonfirmáltunk ez időszakban 6730 ifjút, ami 2200 évi átlagot jelent. Hitoktatásban részesült 3 esztendő alatt 7152 gyermek, vagyis évente átlagban 2384. Egyházi házasságkötés 3 év alatt 3895 volt, ami évi 1300 átla­got jelent. Igen nagy a temeté­sek száma. Eltemettünk összesen 17 664 testvérünket, vagyis évente átlagban 5800-at. Anyagi vonat­kozásban gyülekezeteink többsé­ge rendezett körülmények kö­zött él. Az áldozatkészség né­pünk életszínvonalának növeke­désével párhuzamosan ugyancsak növekedett. Ismert, hogy a gyüle­kezetek bevétele lényegében há­rom forrásból ered, nevezetesen: az önkéntes felajánlásokból, az of- fertóriumokból és a külön ado­mányokból. Igen nagy meglepetés volt számomra, amikor kitűnt, hogy e három forrásból gyüleke­zeteink bevétele 3 esztendő alatt 92 983 860 forint volt. Ezzel együtt meg kell említenem, hogy az ará­nyokban van eltolódás, mert több nagy lélekszámú gyülekezetünk nagy bevételekkel rendelkezik, ugyanakkor több szórvány- és társított gyülekezet jóval kisebb összegekből fedezi kiadásait. Ezzel együtt a lelkészek fizetése között is jelentős különbség van, ami csak egy bizonyos határig tűrhető, összegezve a számokat, tudatában vagyok annak, hogy a szám nem minden és hogy a statisztika sok mindenre felhasználható, mégis az a meggyőződésem, hogy a hallott számok jeleznek, és pedig pozitív és negatív irányban egyaránt. Ta­nulságosak. Ezért van a számok­tól tanulnivaló. Az Országos Közgyűlés határozatai 1. Az Országos Közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki, dr. Káldy Zoltán püspök-elnöknek négy esztendő munkáját felölelő, azt érte­kelő, részletes jelentéséért. Köszöni a püspök-elnök ösztönző, vilá­gos célokat megjelölő, iránymutató szolgálatát. 2. Köszöni dr. Fekete Zoltán országos felügyelő, dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Mihály Dezső egyházkerületi felügyelő és Szilágyi Béla egyházkerületi felügyelőhelyettes szolgálatát. Köszöni az Országos Iroda vezetőjének, dr. Karner Ágoston főtitkárnak széles körű műn- káját. 3. Köszöni az Országos Presbitérium és az országos munkaágak vezetőinek jó szolgálatát. 4. Hálás szívvel megköszöni Miklós Imre, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke, Straub István elnökhelyettes, Bai László főosztály- vezető és Lóránt Vilmos tanácsos számos segítségét. 5. Örömét fejezi ki a Közgyűlés az elmúlt 4 esztendő országos szinten és gyülekezetekben folyt munkáért. 6. Megköszöni a lelkészeknek, a gyülekezeti felügyelőknek és pres­bitereknek a gyülekezetekben elvégzett felelős szolgálatát. 7. Hangsúlyozza a Közgyűlés, hogy a feszült nemzetközi hely­zetben egyházunknak és egyházunk képviselőinek az egyházi és nemzetközi fórumokon a békéltetés szolgálatát kell végezniük, hogy ezzel segítsék a feszültségek enyhítését, a béke biztosítását, a lesze­relés végrehajtását és a népek békés együttműködését. , 8. Megköszöni a Közgyűlés egyházunk vezetőinek, a Külügyi Bi­zottság tagjainak a külügyi szolgálatban végzett munkáját az egy­házak közötti testvéri közösség elmélyítését és a népek közötti ba­rátság építését. Megelégedéssel állapítja meg, hogy elsősorban a Lutheránus Világszövetséggel kapcsolatai továbberősödtek, több egy­házzal való érintkezés megélénkült és az utóbbi években több új kapcsolatot létesített egyházunk. 9. Külön is megköszöni az Országos Közgyűlés dr. Nagy Gyula teológiai professzor 9 éves külföldi szolgálatát, előbb a Lutheránus Világszövetségnél, majd az Európai Egyházak Konferenciájánál. Szolgálatának gyümölcsei nyilvánvalóak. 10. Az Országos Közgyűlés felhívja a gyülekezetek tagjait, hogy továbbra is felszabadult szívvel, áldozatosan és jó munkát végezve fáradozzanak társadalmunk előrehaladásáért, a nemzeti egység erő­sítéséért, az előttünk álló VI. ótéves terv megvalósításáért honfitár­sainkkal együtt. Ugyanakkor szavukkal, példaadásukkal, életmód­jukkal erősítsék azokat az erkölcsi normákat, amelyeknek megtar­tása nélkül nehéz a társadalmi és gazdasági életben jó eredménye­ket elérni. 11. örömét fejezi ki a Közgyűlés az állam és egyház viszonyának továbbfejlődéséért és azért, hogy ezt a viszonyt ma már elsősorban a közös munka határozza meg, melynek keretében a különböző vi­lágnézetű emberek együttmunkálkodnak a szocialista társadalom építéséért. 12. Köszönti a Közgyűlés a 120 éves Gyülekezeti Segélyt, örül an­nak, hogy a Gyülekezeti Segély szolgálata hazánkban egyre ered­ményesebb és a külföldi kapcsolatai segítik egyházunk jobb megis­merését és megbecsülését. 13.. Az Országos Közgyűlés a Lutheránus Világszövetség VII. Nagy­gyűlésének Budapestre való meghívását jóváhagyja, és a meghívást megerősíti, örül annak, hogy egyházunk lehet a Nagygyűlés vendég­látója. Bízik benne, hogy a Nagygyűlés elősegíti az egyházak közötti közösség elmélyítését és a népek közötti jobb megértés és barátság megerősítését. 14. Az Országos Közgyűlés hálás köszönetét fejezi ki a Magyar Népköztársaság kormányának, hogy a Lutheránus Világszövetség VII. Nagygyűlésének Budapesten való megrendezéséhez hozzájárult. 15. Az Országos Közgyűlés a Nagygyűlés megrendezése céljából Előkészítő Bizottságot hoz létre, melynek tagjai az Országos Egyházi elnökség, a Teológiai Akadémia tanári kara, továbbá Keveházi László, Tótn-Szöllős Mihály, Szebik Imre, dr. Hafenscher Károly, Bolla Árpád, Szirmai Zoltán, dr. Nagy István, Reuss András. Tá- borszky László lelkészek, dr. Inotay Lehel, Szirmai Tibor, Húsz Ró­bert feiügyelők, illetve presbiterek. 16. Az Országos Közgyűlés kéri a gyülekezeteket, hogy az LVSZ VII. Nagygyűlésének megrendezésére ajánljanak fel négymillió fo­rintot háromévi részletben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom