Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-03-09 / 10. szám
Alinttatnapi kérdéseink ISoMogoik, akik sírnak Reformáció ünnepének igéje Lesz-e szüret Isten szőlőjében? Mt 21,33—46 Ősszel a szőlősgazdák mind azt nézegetik, lesz-e bő termés. Tavasztól kezdve azért kapálják, metszik, permetezik a szőlőt, hogy őszre minél gazdagabb termést takaríthassanak be. Nincs szomorúbb annál, mint'mikor a szép reménység egyszercsak lehervad, mert mindent letarol a jégeső vagy a peronoszpóra. ISTEN SZÖLÖSKERTJE A MI VILÁGUNK. Amint a példázatbeli gazda megtett mindent szőlőjéért, hiszen a belütetett területet körülkerítette, borsajtót készített és őrtornyot épített, úgy fáradozik Isten is szüntelenül a világért. Nemcsak megteremtette egykor ezt a világmindenséget, hanem ma is megtesz mindent értünk. Erőket mozgósít békénk megőrzésére, s az emberi tudomány és technika fejlődésével lehetővé teszi számunkra a Szebb és boldogabb élet kibontakozását, El is várja, hogy mi is ezért fáradozzunk. Meghirdeti közöttünk szolgái és Fia által szeretetének örömhírét, hogy mi azt tanuljuk meg tőle. Vegyük át szeretetét, vigyük tovább, adjuk át. Ennek az egymás javáért munkálkodó, szüntelen szolgáló szeretetnek a gyümölcseit keresi Isten az ő szőlőskertjében, a mi életünkben. Hol kérhetné ezt inkább számon, mint éppen a keresztyéneken? De vajon lehet-e fájóbb tapasztalat annál, mint mikor éppen itt nem lehet azokat megtalálni? GONOSZ SZÖLÖMUNKÁSOK KÉPE rajzolódik elénk a példázatból. Olyanoké, akik nem akarnak tudomást venni arról, hogy minden a gazdáé, mindennel neki tartoznak. Nem veszik észre a termésért való fáradozását, áldozatát. Egyszerűen nem méltányolják a gyümölcsre vonatkozó jogos igényét: A köteles szolgálat helyett uralkodni akarnak s erőszakos eszközökkel annak birtokába szeretnének jutni, ami nem az övék. Kik ezek a gonosz szőlőmunkások? Jézus a maga korában az ő áldozatos, szolgáló szeretetét elutasító főpapi vezető emberekhez intézte szavait. Nekik mondta a példázatot s a hozzá fűzött magyarázatot, sőt róluk beszélt. Ez a lekeken uralkodni akaró, a szolgálat útján Mesterét követni nem tudó lelkűiét jelent meg újra a középkori egyházban. Nem véletlen, hogy Luther Márton és a reformáció éppen azt a Krisztust állítja a középpontba, aki a maga áldozatával váltott meg, és értünk vállalt szolgálatával maga jár előttünk a szolgáló szeretet útján, s vezet erre minket is. Az uralkodás vágya ma is megkísért minket. A család „feje”, a munkahelyi „főnök”, a korban, tudásban, élettapasztalatban előbbre járó ember gyakran akarja érvényesíteni felsőbbségét, ahelyett, hogy szolgálatnak tekin- tekintené adott helyzetét. Ebből adódnak a családi viták, a munkahelyi ellentétek s a kisebb és nagyobb méretű társadalmi válságok. Elszakadunk egymástól, sőt szembekerülünk egymással. Népek és fajok vonatkozásában pedig a vérig menő gyikos küzdelem és háború is előfordul. ISTEN AZT AKARJA, HOGY SZERETETE MINDENKIHEZ ELJUSSON. Ezért olvassuk a példázatban azt, hogy Isten elveszi az ö országát azoktól, akik megvetik azt, s olyanoknak adja, akik megter- mik annak gyümölcsét. Megszakítja a közösséget azokkal, akik erőszakosan akarnak uralkodni az embereken, de odaszegődik azokhoz, akik készek követni őt a szolgálat útján. Olyan szölőmunkásokat keres, akik megadják a termést a maga idejében, sőt mindent ézért a termésért tesznek. Olyan munkásokra van szükség, akik nem maguknak akarnak mindent biztosítani, hanem azért fáradoznak, hogy mások élvezzék szolgálatuk gyümölcsét. A példázat nem ilyen munkásokról szól, de ilyenekké akar formálni minket is. A reformáció ünnép éppen ebben kell megtalálnunk az ige személyes üzenetét, hogy Isten megújult életű szőlőmunkásaivá kell válnunk. Isten szőlőjében való munkálkodásunk pedig semmi esetre sem szorítkozhat csupán az Isten szeretetéről szóló örömhírnek a prédikálására. Sokkal inkább meg kgll mutatkoznia egymásért érzett és gyakorolt felelősségünknek abban, hogy tudunk egymáshoz jó szót szólni mindennapi gondjainkban, osztozunk egymás örömében és bajában, segítünk tanáccsal és mindazzal, amivel tudunk segíteni. így visszük Krisztust közel mindenkihez. LESZ-E SZÜRET ISTEN SZŐLŐJÉBEN? Most ezt figyeli az örök Gazda. Jó, ha megtaláljuk ezzel kapcsolatos felelősségünket. Rajtunk annyi múlik most, hogy elfogadjuk hibáinkat megítélő, megújulásra hívó üzenetét, s a Lélek erejével kezdjük el a munkálkodást a szeretet gyümölcseinek gazdag termése érdekében. Vető Béla Imádkozzunk! Köszönjük Atyánk, hogy megmutatod életünk hibáit, önzésünket, szolgálatra való képtelenségünket. Ne engedd, hogy egymástól elszakadjunk vagy egymással szembekerüljünk, egymás ellenségeivé váljunk. Kérünk, újítsd meg életünket. Add, hogy Krisztusban közénk jött szereteted szívünkig érjen, s vegye azt bírókba egészen. Lelked által munkáld megújulásunkat, hogy készek legyünk minden jó meg- cselekvésére, szerétéiből íolyó szolgálatra. Légy áldott ezért, amit tettél és ma is teszel világunkért, hogy abban gazdag legyen a szeretet gyümölcstermése. Tégy bennünket is hűséges munkásokká. Ámen. A Magyarországi Református Egyház debreceni rendezvényei „Ma a tenyerek puhábbá, a szívek viszont kérgesebbé lettek.” Ezzel a szomorú következtetéssel zárta történetét, újságunk egyik cikkírója. Találó megállapítása sajnos, jellemző. Az érzelmi sivárság sok jelével találkozhatunk a mindennapokban. Pedig érzelmi életünk elsivárosodása életünk boldogtalanságának egyik legbiztosabb útja, mert hiába működik pontosan az értelem, ha az élet ritmusát rosszul veri a szív. Miért félünk az érzelmeinktől? Elfelejtettünk, vagy pedig nem merünk sirni? Attól tartunk talán, hogy a kérgesszívűek otromba tréfáinak céltáblái leszünk, vagy tán szégyelljük magunkat könnyeink miatt? Kemény öklű sztárok az ideáljaink, akik hatalmas ütésekkel vívják ki rajongóik rokonszenvét és a mindenek felett álló népszerűséget. Másfelől viszont — igazi érzelem híján —, igényeket kiszolgálva, mintegy pótlékként, porondra lépett és hódít az olcsó könnyek divatja. A SÍRÁS EMBERI TULAJDONSÁG; Legelső megnyilvánulásunk, életjelenségünk is az, hogy felsírunk. Hangos sírásai jelezzük, hogy íme, megszülettünk és kiszakíitatva az anyai testből immár végérvényesen megkezdődött önálló életünk a földön. Az első sírás tehát jelzés. Jelzi azt, hogy ember született a világra. Egy gép nem tud sírni, mert nem él és nincsenek .érzései. Az ember tud, ha megmarad annak, aminek született. Nem mindegy persze, hogy miért sírunk, s nem az a döntő, hogy vannak-e könnyeink, hanem, hogy sírásunk mögött van igazi tartalom, és a könnyeink mögött van-e igazi érzés, sőt mi több, együttérzés. A görög hitregék istenei sohasem sírtak, arcukról soha sem hervadt le a mosoly. Olympos istenei érzéketlenül szemlélték a halandók szenvedését és küzdelmeit, ök nektárt ittak, szeretkeztek, intrikákat folytattak — és sorsára hagyták a világot. Nem így Jézus, az Emberfia, aki testvérünkké és megváltónkká lett. ö tudott sírni. Sírt, mert volt rá oka, és sírt, mert isteni voltában is ember maradt. Sírt barátja, Lázár koporsója mellett, és sírt városa Jeruzsálem jövendő pusztulásán. Sírt, mert szerette barátját és nővéreit és siratta a várost, mert lakói nem ismerték fel a meglátogatás idejét, és nem tértek meg. Jézus az emberért sírt és nem sajátos sorsán siránkozott! Erre tanít minket a boldogmondások ezen igéje: Boldogok, akik sírnak, mert boldogok azok, akik meg tudják őrizni magukban az érző szívet, emberségüket. JÉZUS IGÉJE NEMCSAK A SÍRÁS BOLDOGSÁGÁT, hanem a megvigasztaltatás örömét is hirdeti. A szenvedő szerkezetű ige arra mutat, valaki számlálja könnyeinket, mert nem érzéketlen Isten, hanem mennyei Atya. De a minket vigasztaló Isten azt akarja, hogy mi is vigasztaljunk másokat. Mert, Jézus szava — IsA SAJTÓOSZTÁLY FELHÍVÁSA A Sajtóosztály értesíti a Lel- készi Hivatalokat és a Gyülekezeteket, hogy az az 1981. évi EVANGÉLIKUS NAPTÁR megrendelések október 31-ig küldhetők be. A Sajtóosztály kéri, hogy az Evengélikus Naptár megrendelésen más iratterjesztési anyagot ne rendeljenek a Gyülekezetek, kizárólag ezt a kiadványt. A Sajtóosztály az igényeket á beérkezés sorrendjében igyekszik kielégíteni. A határidőn túl beérkezett megrendeléseket a Sajtóosztály nem tudja figyelembe venni. A Sajtóosztály kéri megrendelőit, hogy a kiadványból csak a szükségletnek megfelelően küldjék be megrendeléseiket A Naptár ára: 20,— Ft. ten igéje, nemcsak a saját bajunk elpanaszolására, hanem a másokkal való együttérzésre is hiv. Nem azért mondja boldognak, vagyis áldottnak a sírókat, mert szenvedni jó, hanem, mert a szenvedőkön segíteni boldogító érzés, sőt, küldetés. Jézus szava nem arra biztat, hogy szabad folyást engedjünk feltörő érzelmeinknek, hanem arra hívja követőit, hogy vállalják a másokkal való együtt- szenvedés próbáit és szolgálatát. Isten népének, miként az Isten Fiának mindig lesz része szenvedésben, mert életünkben jelen van a bűn. De éppen az ad erőt a jelen szenvedéseinek elhordo- zásához, hogy tudhatunk arról az ígéretről, hogy Isten majd letöröl minden könnyet. Ezért Isten népe reménységben él, de nem úgy, hogy egyszerűen a jövőre bízza a megoldást, hanem már most úgy él ebben a világban, mint akik bizonyosak abban, hogy Isten minden ígérete — eljövendő országának ígérete is —, Jézusban lett igen és ámen. — Szentháromság után a 21. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Jn 4,47—54; az igehirdetés alapigéje: Jón 3,1—10. — Reformáció ünnepén az oltárterítő színe: piros. A délelőtti isteptisztelet oltári igéje: Gál 5, (1—3) 4—6; az igehirdetés alapigéje: Mt 21,33—46. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet BAL1CZA IVÁN salgótarjáni lelkész. BOLDOGNAK AZOKAT A SÍROKAT MONDJA JÉZUS, akiknek fáj a bűn jelenléte életükben, és tudnak sírni bűneik miatt, de felveszik a harcot ellene és vállalják ennek a harcnak örömét, de kudarcait is. Boldognak azokat a sírókat mondja Jézus, akiknek fáj a bűn jelenléte a világban, de felveszik a harcot ellene, mert megőrizték emberségüket és megrendülnek szívükben, ha gonosz dolgokat tapasztalnak vagy látnak. Közösséget vállalnak a világ szenvedőivel, és mindazokkal szövetséges társaik ebben a harcban. Boldognak azokat a sírókat mondja Jézus, akik könnyes szemmel győztes távolba néznek és új szépségeket teremtenek megsebzett szívvel is, és immár könnytől megtisztított szemmel az élet igazi értékeit látják és Arra néznek, aki a győzelmet hozza bűn és halál felett. — GYÓN. A gyülekezet templomának teljes külső és belső tatarozása elkészült. Október 26-án, vasárnap délután 4 órakor hálaadó istentiszteletet és ünnepi közgyűlést tartanak, amelyen igét hirdet dr. Káldy Zoltán püspök. — NYUGDÍJBAVONULAS az ÉSZAKI EGYHÁZKERÜLETBEN. Szeptember 1-i hatállyal Szabó Kálmán lébényi, október 1-i hatállyal Rónay Zoltán balassagyarmati és Szakáts László lajoskomáromi lelkész vonult nyugdíjba, míg november 1-i hatállyal Biczó Ferenc rábcakapi— tárnokréti lelkész vonul nyugdíjba. A Magyarországi Református Egyház évszázados hagyományokkal rendelkező szellemi köz- i pontjában, Debrecenben, a Re- ' formátus Kollégiumban fontos eseménysorozatra került sor október 16—18. között. KÁLVIN JÁNOS munkásságát és annak- kihatásait kutató és feldolgozó Nemzetközi Kálvin Kongresszus elnöksége — a Magyar- országi Református Egyház Zsinata elnökségének meghívására — október 16-án táírtotta ülését a Kollégiumban. A nemzetközi összetételű elnökség (tagjai NSZK-ból, Franciaországból, Angliából, Hollandiából, Svájcból, az Amerikai Egyesült Államokból és Magyarországról tevődnek össze), látogatást tettek dr. Bartha Tibor debreceni református püspöknél, a Magyarországi Református Egyház Zsinata lelkészi elnökénél. A DOKTOROK KOLLÉGIUMA október 17-én tartotta plenáris ülését, amelyen mindenekelőtt Bethlen Gábor erdélyi fejedelem születésének 400. évfordulójáról emlékeztek meg. A Doktorok Kollégiumának tagjai között nemcsak magyar tudósok vannak, hanem külföldi teológusok is. Rajtuk kívül részt vettek az ünnepi ülésen a Kálvin Kongresszus elnöksége, világi Kálvin-szakértők, a Hazafias Népfront és a Beth- len-emlékbizottság képviselői, a magyar tudományos élet kiemelkedő személyiségei. A rendezvénysorozat harmadik napján került sor a Kelet-közép- európai Regionális Kálvin Konferencia megtartására, ugyancsak, a Kollégiumban. Ennek megrendezésére az 1978-ban megtartott amszterdami Kálvin Kongresszus kérte fel a Magyarországi Református Egyházat. A háromnapos rendezvénysorozat része az a kiállítás, amely bemutatja a Kollégium tulajdonában meglevő Bethlen Gábor-em- lékeket. Veczán Pál „Az igehirdetés ma” A Lutheránus Világszövetség Tallinnban tartott Európa-konferenciájának emblémája Nincsen hervadása! A Luther-rózsa éneke Mióta keresztjét szívembe ültette megváltó Krisztusom, s mint mennyei Atyám megváltott gyermeke, járhatok vele a földi vándorúton, megtaláltam mindent, ami szent és drága, s kinyílott szívemben az igazi öröm hófehér virága, hófehér virága. Fedhetik az eget fekete fellegek, lehet a vándorút küzdelmes, meredek, ködös, a messze célt hogy szemem ne lássa: fehér virágomnak nincsen hervadása, nincsen hervadása. Fehér virágomat mindig az ég tiszta * kékje veszi körül. Szívem a bajban is, könnyhullatás közt is Krisztusának örül. Aranygyűrű az ég fényes foglalatja. Hervadhat a földnek száz színes virága: hófehér virágom szirmát nem hullatja, soha nem hullatja. Túrmezei Erzsébet
