Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-03-02 / 9. szám

GYERMEKEKNEK.

A pásztorfiú

1 Sám 16

„írok nektek, ifjak...”

Felkészülés és indulás

Saul vitéz, bátor katona volt, de egyet nem tudott: engedelmeskedni az Istennek. Ezért Isten új királyt választott népének. A betlehemi Isaihoz küldte el Sámuel prófétát, mert az ő fiai közül szemelt ki magának uralkodót. Saulnak persze semmit sem volt szabad megtudnia, mert rettentő haragra gerjedt volna, ha megneszel valamit. Sámuel ezért magával vitt egy borjút is, és így már olyan látszata volt az egésznek, hogy áldozni megy. Mikor Betlehem felé közeledett, a város vénei félelemmel a szívükben mentek elé, és ezt kérdezték: Békés-e a jöveteled? Igen — felelte Sámuel •—, áldozatot fogok bemutatni az Úrnak. Az áldozati lakomára meghívta Isait és fiait is.

A legidősebb fiú érkezett elsőnek. Megnyerő külsejű, erős fiatalember volt. Mikor Sámuel meglátta őt, azt gondolta, hogy biztosan ő lesz Izrael királya. Az Ür azonban így szólt: Nem ő az, Sámuel. Ne a külsejét nézd! Nem az a fontos, amit lát az ember. „Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az Űr azt nézi, ami a szívben van.” Sorra következett ezután még hat fia Isainak, de közöttük sem volt a leendő király. Mind itt vannak a fiaid? — kérdezte Sámuel. Csak a legfi- atajgbb hiányzik — felelte az apa. Dávid kint van a mezőn, a nyáj mellett. Hívasd haza azonnal — szólt Sámuel —, nélküle nem ülünk asztalhoz. Így aztán elküldték Dávidért, aki a juhokat őrizte. Amikor megjött, az Úr így szólt Sámuelnek: ő az. Sámuel pedig elővette az olajtartó szarut, és felkente Izrael királyává Dávidot, a pásztorfiút.

Saullal az Utóbbi időben nagy

Az etiópiai Mekane Yesus Evangélikus Egyház 1975-ben vízkutató és fúróberendezést kapott a Lutheránus Világszövetségtől. Az egyház vezetői elhatározták, hogy lehetőségeiknek megfelelően részt vesznek a szárazságtól és betegségektől sújtott ország vízellátási problémáinak megoldásában.

Eddig 49 kutat fúrtak, ötöt megtisztítottak, 43-at helyreállítottak, 33 mosodát, 11 itatóhelyet, további 8 kézi fúrású kutat létesítettek, valamint egy öntözőcsabajok voltak. Nem tudott belenyugodni abba, amit Sámuel mondott neki, hogy más lesz a király az ő helyén. Búskomor lett, keserű, sötét gondolatok, ijesztő félelmek lettek úrrá felette. Sokszor annyira elkeseredett, hogy senki nem volt képes megvigasztalni. Szolgái úgy gondolták, jót tenne a király idegeinek, ha valaki zenélne neki és így megnyugtatná. Egyikük éppen Dávidot, a betlehemi pásztorfiút ajánlotta. Erős, bátor férfi, nagyon szépen hárfázik, és vele van az Űr — mondta. Így került Dávid a király mellé. Amikor szorongató félelmek lettek úrrá felette, Dávid csak kezébe vette hárfáját, és játszott rajta. Így sikerült elterelni játékával a király figyelmét önmagáról és kétségbeejtő, sötét gondolataitól megszabadította őt.

A pásztorfiút, éppen azt, akit Isai és fiai a legkevesebbre tartottak, azt bízta meg Isten a legnagyobb feladattal. Dávidot még arra sem tartották érdemesnek, hogy megjelenjék az áldozati lakomán, hiszen gyerek volt még, ő nem számított. Isten mégis őt, a legfiatalabbat, a legkisebbet választotta ki a legnagyobb feladatra, arra, hogy király legyen.

Hiszen ő nem a külső, nem a látszat után ítél, hanem azt nézi, ami a szívben van. Nem tesz' különbséget kicsik és nagyok, erősek és gyengék között, mindenkit egyformán szeret. Még a kicsiknek is tud nagy feladatot adni, és alkalmassá teheti őket ezeknek elvégzésére. Isten nagy feladattal, a legnagyobb feladattal bízott meg minket is, ez pedig nem más, mint az ő akaratának teljesítése. Ö segít nekünk ebben.

Ferenczy Erzsébet

tornát és egy vízimalmot építettek. Egy 100 m mély szivattyús kút 4850 dollárba kerül. A gyülekezet, illetve a falu ennek 20%- át téríti.

Mivel jelenlegi felszerelésükkel az igényeket nem tudják kielégíteni, egy újnak a beszerzésén fáradoznak. Véleményük szerint eddigi terveiket sikeresen végrehajtották, bár a szállítóeszközök hiánya sokszor gondot okoz. Munkájukat természetesen az illetékes hatóságok is támogatják.

A GYERMEKKOR ÉS AZ IFJÚSÁG ÉVEIT különféleképpen szokták jellemezni. Vannak, akik azt mondják, hogy ez az időszak a növekedés és a fejlődés ideje, mások meg úgy jellemzik az ember életének ezt a szakaszát, hogy jellemünk és egész emberségünk kialakulásának az ideje. Most kezdődő sorozatunkban mi mégis más szempontból szeretnénk a gyermekkor és az ifjúság problémáival foglalkozni. Mert ha igaz, hogy ez a kor a fejlődés, a növekedés és a jellem kialakulásának az ideje, akkor az is igaz, hogy ez a korszak az életre való felkészülés és az életbe váló elindulásnak az ideje. Ezért mi sorozatunkban azokat a kérdéseket vetjük fel, amelyekkel a fiataloknak szembe kell nézniük az életre való felkészülésük során, és az életpályán megteendő első lépések alkalmával.

Egy példán szeretnénk bemutatni, hogy mind a lcettő, a felkészülés és az indulás is nagyon fontos. A sportban nagyon fontos ' a félkészülés. Aki • nem edz lelkiismeretesen, aki nem készíti fel szervezetét azokra a megter- helésekre, amelyekkel egy verseny során kell szembenéznie, az nem indulhat el siker reményében a versenyen. Aki versenyszerűen sportol és eredményeket akar elérni, annak nagyon sok időt kell áldoznia a lelkiismeretes felkészülésre és edzésre. Azonban azt is tudjuk, hogy az eredményes versenyzéshez nem mindig elegendő a lelkiismeretes felkészülés. Különösen úszó- és futóversenyeken a felkészülés mellett, nagyon lényeges az is, hogyan startol a versenyző. Ha valaki „kiugrik”, akkor az egész startot újra kel kezdeni. Tudunk olyan esetekről is, hogy többszöri kiugrás miatt a versenyzőt kizárták a versenyből. De éppen

E héten Mt 5, 1—16-ot olvassuk.

Kérdéseink:

1. Jézus beszédeinek gyűjteményét, amelyet Máté evangéliumának 5—7. fejezetében olvashatunk „Hegyi beszéd”-nek nevezzük. Kikhez intézte Jézus ezeket a beszédeket?

2. Jézus nyolc esetben mondja boldognak hallgatóit. Máté evangélista tudósít arról is, hogy Jézus egyszer a farizeusoknak és írástudóknak ugyanennyiszer mondta: „Jaj nektek!” Hol van megírva Jézusnak ez a beszéde? Hasonlítsátok össze a boldogmondásokkal!

olyan veszélyes az is, ha valaki a startnál „bennragad”, azaz néhány pillanattal később indul, mint a többiek. Vannak esetek, hogy ezt a hátrányt az egész verseny során nem tudja behozni a versenyző. Az edzők éppen ezért a felkészítés és az edzés mellett, nagy súlyt, helyeznek arra, hogy a reájuk bízott versenyzők ne csak „erőnlét” szempontjából feleljenek meg a követelményeknek, hanem a helyes startolásnak is minden csínját-bínját elsajátítsák.

MOST INDULÓ SOROZATUNKBAN ilyen jó edző szerepét szeretnénk vállalni azoknak 3 fiataloknak a számára, akik olvasni szokták cikkeinket. Mindenekelőtt szeretnénk fiatal olvasóinkat jól felkészíteni az egész élet nagy versenyére. Szólni fogunk arról, milyen feladatok várnak az életben a fiátalokra, azaz, hogy tulajdonképpen mire is kell felkészülniük. Szólunk majd a felkészülés legfőbb helyéről, az iskoláról, s abban is szeretnénk jó tanácsokkal szolgálni, hogyan használjuk jól ki az iskolai tanulás éveit. Arról is szólunk, hogy csak szakmai ismereteket kell-e szereznünk, vagy valami mást is meg kell tanulnunk az iskolában. Nem hagyhatjuk ki sorozatunkból az ifjúság egyik legnagyobb kérdését, a pályaválasztás problémáját sem. Szeretnénk segítséget nyújtani abban is, hogy olvasóink olyan életpályát válasz- szanak, ahol kiteljesedhetik emberségük és megelégedett, boldog emberek lehetnek egész életükben. Szólunk itt majd arról is, hogy milyen jelei és feltételei vannak Isten különös hívásának, amikor egyházunk szolgálatára akarja eljegyezni íi fiatalokat.

Azonban szeretnénk segítséget nyújtani abban is, hogyan tegyék

3. Jézus a boldogmondásokat ezzel kezdi: „Boldogok, akik szegények lelki értelemben.” írjátok meg, véleményetek szerint kikre gondolt itt Jézus!

4. „Ti vagytok a föld sója” — mondta Jézus hallgatóinak. írjátok le a sónak azokat a tulajdonságait, amelyek indokolják, hogy Jézus tanítványait a sóhoz hasonlítja.

Válaszaitokat november 16-ig küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. 1088.-----------------------------------------me

g a fiatalok életpályájukon az első lépéseket. Egy rádióriportban hallottam a napokban, hogy harmincéves korunkig csak gyakornokok vagyunk hivatásunkban. A gyakornokévek alatt kell megtanulnunk mindázt, ami eredményes alkotómunkánkhoz feltétlen szükséges. Foglalkozunk majd a pályakezdés problémáival és szeretnénk segíteni abban, hogy a fiatalok le tudják győzni azokat a feszültségeket, amelyek a fiatal és idősebb munkatársak között szinte kikerülhetetlenül előjönnek. Sok fiatal már az első lépéseknél elveszíti kedvét, és más foglalkozással kezd próbálkozni. Szólunk majd arról is, hogy ennek ellenére, mi tartja meg a legtöbb fiatalt a választott hivatásban.

SZÓLUNK MAJD ARRÓL IS, milyen kísértésekkel kell szembenézniük a fiataloknak hivatásuk gyakorlása közben. Szeretnénk rámutatni arra, hogy milyen erkölcsi normák határozzák meg a keresztyén fiatalok magatartását munkájuk közben. Szólunk majd a pihenés és szórakozás -problémáiról, a szabad idő, jó kihasználásának módjairól is. Azt is szeretnénk bemutatni, hogy milyen nagy jelentősége van a sportnak és a különböző művészeteknek a fiatalok jellemének formálásában. Szeretnénk rámutatni azokra a veszélyekre is, amelyek a szabad idő alkalmával leselkednek a fiatalokra. Szeretnénk felvértezni őket ezek ellen a kísértések ellen.

Meggyőződésünk, hogy az életre való felkészülésünkben és az életben megteendő első lépéseknél nagy segítséget kaphatunk a gyülekezettől is. Szeretnénk rámutatni arra, hogyan segítenek bennünket Isten igéjének hallgatása és az ifjúsági órákon való viták és beszélgetések abban, hogy jól készüljünk fel az élet feladatainak elvégzésére, és hogy ne csak az első lépések sikerüljenek életpályánkon, hanem kiegyensúlyozott, boldog emberek legyünk egész életünkben. Éppen ezért most induló sorozatunk minden mondatát Isten igéjének a fényében szeretnénk megfogalmazni, hogy fiatal olvasóink ezáltal is megtapasztalhassák minden problémájukban Isten segítő szeretetét. Kérjük fiatal olvasóinkat, hogy fogadják el segítőkészségünket és az egyes kérdésekkel kapcsolatban írják meg véleményüket is címünkre, hogy a fiatalok közötti szolgálatunk ezáltal is eredményesebb és áldot- tabb legyen. Selmeczi János

AZ EGYHÁZ VÍZÜGYI MUNKÄJA ETIÓPIÁBAN

Olvassuk együtt a Bibliát 5.

Együtt élesztették a tüzet

A szécsényi országgyűlés emlékére

A nagyszécsényi Borjúpáston Bethlen Gábor 12 árbocos sátra előtt nyitotta .meg II. Rákóczi Ferenc 275 évvel ezelőtt azt az országgyűlést, amely nevezetes határkő marad népünk és egyházunk történetében. Az ott „szövetkezett magyarországi rendek” által megválasztott vezérlő fejedelem célja a szabadságharc államának a megteremtése volt.

Kevéssé közismertek az ország- gyűlés összehívásának felekezeti indítékai és lefolyásának valláspolitikai összetevői. Lapozzuk fel azért a szécsényi gyűlés mai ismereteink szerint egyetlen reális dokumentumát. Csécsi János sárospataki tanár naplóját. (Fontosságát jelzi, hogy nem kisebb személyiség fordította magyarra a pataki kollégiumban őrzött latin kéziratot, mint Kazinczy Ferenc.) Plasztikus leírását olvasva úgy érezzük, mintha mi is résztvevői volnánk a nevezetes, mozgalmas „diétának”.

MIND RÁKÓCZI FEJEDELEMBEN, mind közvetlen környezetében régóta érlelődött az a meggyőződés, hogy a Habsburg- ház elnyomó politikája miatt az addigi országgyűlések nem tárgyaltak teljes szabadságban, törvényalkotásaikat ezért nem lehet törvényesnek tartani. A protestánsok ezért már korábban, a gyöngyösi értekezleten ígéretet kaptak arra, hogy szabad, törvényes fórumon adhatják majd elő követeléseiket. Cipót császár halála, s új uralkodó — I. József — trónra lépte most alkalmas időpontnak ígérkezett Az ócsai

táborból 1705 nyarán eredetileg Rákos mezejére meghirdetett gyűlés több ütközet szerencsétlen kimenetele miatt, kényszerült a Nógrád megyei Szécsénybe „az Isten által fölvett közügynek minden jobb utakon, s módokon a nemes ország közakaratából való előmozdítására”.

A SZEPTEMBER—OKTÓBER HÓNAPOKBAN lezajlott, rendkívül mozgalmas diétán evangélikus egyházunkat csak kevés főrend (Petrőczy István, a Zay és Révay fivérek, s Hellenbach), de annál több Rákóczi-párti köznemes (Jánoky, Kajali, Platthy, Okolicsányi, Radvánszky, Gerhard, Róth, Dessewffy, Görgey, Bulyovszky, Ottlyk, Szirmay) képviselte. A konföderációnak, s a szabadságharc vallás-, kultúr- és gazdaságpolitikájának a koncepciója, legnagyobb mértékben az ő nevükhöz és a fejedelmet is befolyásoló lelkes tevékenységükhöz fűződik. Részben az ő panaszukra fakadt ki Csécsy naplója szerint Rákóczi azok ellen a nemesek ellen, akik „felejtvén hős eleiknek szép példáját, szabadságuk védelmét béres emberek s kocsisok karjára bízták". A katolikus nemesség pl., amely személyes meghívást kapott a gyűlésre, igen gyéren volt képviselve.

Miután Kajali Pál „Losonczon

lakos Lutherista Ür előterjeszté az országnak, hogy a katonasággal együtt ők igen nagy számban azt akarják, hogy Rákóczi Ferenc fejedelemmé kiáltassék ,ki, s annak pompásan felavattassék”, úgy döntött a Conventus, hogy magukat ezentúl Szövetkezett Rendeknek nevezik, Bercsényi javaslatára pedig Rákóczit Dux- nak, „a - haza szabadságáért szövetkezett magyarok vezérlő fejedelmévé” kiáltják ki-. Ünnepélyes eskütétele után — amelyet Tele- kessy István egri püspök kezébe tett íe — ősi szokás szerint négy főúri tábornok háromszoros Vi- váttal háromszor magasra emelte a fejedelmet, aki ezután 36 asztalnál 72 fogásos ebédet adott a rendek tiszteletére.

De ne vesszünk el a szemtanú bármily érdekes részleteiben! A szövetség egységét nagyon is veszélyeztette a felkelők között forrpontra jutott vallási helyzet. Kevesen akarták és tudták a felekezeti szempontokat alárendelni a veszélyben levő haza érdekeinek. „Fáradozásom végső célja a szeretet visszaállítása és az egyenetlenség, gyűlölség és az ezekből netán eredhető vérontás okainak a megszüntetése volt” — írta e gyűlésre való visszaemlékezése során utóbb a fejedelem.

A PROTESTÁNSOK AZONBAN éppen azon a jogon kívánták az igazságszolgáltatást, hogy szerintük „ők tettek legtöbbet a Haza boldogságáért”. Rendjeik Ráday Pál írásbeli javaslatával álltak tehát elő ,a 11 északnyugati vármegye területén levő templomok igazságos elosztásáról. Mintegy 90 templomot követeltek vissza a katolikusoktól. Rákóczi hiába hangsúlyozta több ízben is, hogy „a réligio érdekét most megelőzi a Patria érdeke”, a tüzes Platthy Sándornak az volt erre a felelete, hogy „a lélek bajai elviselhetetlenebbek, mint a testéi s inkább kívánnak orvoslást s gyorsabbat”. A fejedelem elismerte, hogy „az elmúlt évek harcmezőinek sírhalmai alatt az ő hitsorsosaik nyugszanak nagyobb számban”, mégis úgy látta a felkelés egységét veszélyeztetheti, ha a múlt sérelmeit emlegetik. Ezért egy szőkébb körű főtanács és a szenátus létrehozása után végül is barátságos megegyezésre sikerült rávennie a sátraikban többször nagy zajjal külön-külön ülésező és felekezeti érdekeikért küzdő rendeket. (Evangélikus részről pl. sok vitát váltott ki Thököly és Petrőczy elkobzott jószágainak visszaadása és az az eperjesi vértanúk családtagjai által kért elégtétel.)

Végül — a klérus tiltakozása ellenére — létrejött az Amicabi- lis Transactio, a barátságos Concordia. A szécsényi artikulusok 19 törvénycikke között 5 vallásügyi törvényt találunk. Ezek a korábbi törvények és királyi diplomák alapján szabad vallásgyakorlatot biztosítottak az ágostai és helvét hitvallásúnknak. Létrejött a-megegyezés a visszakövetelt templomok dolgában, éspedig a többségi elv (maior pars) alapján; ezek ügyét a három felekezet ekkor kinevezett vallásügyi biztosai voltak hivatva végrehajtani. A nevezetes 15. törvénycikk pedig egyenesen azt a követelést kodifikálta, hogy a katolikus világi státus köteles az evangélikus rendeket törvényes jogaikban és intézkedéseikben a szövetkezés erejénél fogva védelmezni.

CSÉCSI JÁNOS NAPLÓJA

páratlan értéke, a vallásügyi törvény pedig fontos mérföldköve a magyar egvháztörténetnek. Az itt született döntéseknek az adja meg történeti jelentőségét, hogy egv szabad levegőjű országgyűlés sokszor egymásnak feszülő vitáiban születtek meg, és híven tükrözik mind II. Rákóczi Ferenc bölcs szövetségi politikáját, mind a magyar protestáns köznemesség egykori ideológiáját.-A svéd származású körmöcbá- nyai ötvösmester, Dániel Warou ezüst szécsényi emlékérme — CONCURRUNT UT ALANT — szép emléke annak a ritka törekvésnek, hogy a felekezetek képviselői együtt élesszék a haza oltárának a tüzet.

Fabiny Tibor

i

i