Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-02-24 / 8. szám

Mindennapi kérdéseink Boldogok akik éheznek és szomjaznak az igazságra A Hegyi Beszéd 4. boldogmon­dása is örömhír, mint a többi. Eb­ben sem csupán számbaveszi Urunk némelyek boldogságát, ha­nem kijelöli a biztos útját. Az Övele való közösségben, követésé­ben, ígérete beváltásában. Min­denki számára elérhető módon. Így segít el rá. Így teremti és ad­ja. Az igazsággal összefüggésben mindazoknak, akiknek nincs „sa­ját” igazságuk. Azért éhesek és szomjasok azéra, akinek van. Azéra, aki a bűnbocsánattal együtt ad új szívet, új indulatot, új el- szánást és erőt. Ö képes egészen mássá, egészen másoknak valóvá tenni és valóban azzá is tesz. Az ilyeneknek mindennapi kenyerük az igazság Általában is izgalmas szó az igazság mindenütt, ahol emberek élnek. Hiányának igen sok a kár­vallottja. Igen sokan vágynak, éheznek rá. Igen sokan ellenlá­basai és félnek tőle. Kétszeresen izgalmas a keresztyének számára, mert kettős viszony kifejezője. El­mondja, hogy kik-kik lehetünk Krisztus által Isten számára. Azt is egyúttal, hogy kik-kiknek kell lennünk az emberek számára. Aki igaz irgalmából Isten előtt, igaz­nak kell bizonyulnia az emberek között és azok javára. Szereteté- vel, cselekedeteivel és a mások igazáért vállalt harcával. Az igazság és igazságosság bi­zony nem bölcselet, hanem a Krisztushoz illő életforma. Alapja, zsinórmértéke Krisztus maga. Nincs, nem lehet köze őhozzá az olyan életnek, amelyik szavaival, tetteivel cáfolja, meghazudtolja az igazságot. Hiányzik az igazság ab­ból az életformából, amelyik el­üt Urunkétól. Azért nem állja, nem bírja, kerüli a tekintetét. Vi­szont szótartása alapján boldog, akinek mindennap újra kell az Ö igazsága, újra kapja és töretlenül éli az igazságosság szolgálatában. Ez az igazság áldottá tesz minden földi életet és áldássá az ember­társak számára. Az így kapott boldogság'bizony nem minősítés csupán, hanem tartós, egész éle­tet betöltő ajándék, éltető öröm. Az ilyenek szívében roppant széles az igazság látóhatára Az igaz látja, tartja igazán nagy ügynek, életbevágónak, világra szólónak az igazságot az igazsá­gosság, jogosság szintjén is. Hi­szen kinőtt a saját igazsága gye­rekcipőjéből! Felnőtt a Krisztus igazságáig, Isten igazságosságáig. Ezzel együtt az embertársak, a kis és nagy népek igazságáig, a vilá­gunkban nélkülözhetetlen igazsá­gosságig. Ilyen távlatban valóban izgalmas ügy az igazság minde­nütt, ahol emberek élnek. Milyen sokan élnek velünk, körülöttünk és különösen a földkerekségen! Sok helyen bizony csak az igaz­ságtalanság tobzódik az igazság helyén. Még az az igazságosság, jogosság sem érvényesülhet, ame­lyiknek érzetét, látását és körvo­nalait beleplántálta Isten az em­berszívekbe. Torzóvá tarlóvá silá­ny ította, fonákjára fordította azt a féktelen önzés, a gyakran bru­tális kapzsiság, hatalomvágy, ki­zsákmányolás, terror. Embertest­vérek sokasága szenvedi az igaz­ságtalanságot. Az ugyanis min- 'dig megnyirbálja, m'egkurtítja má­sok számára az egész és egészsé­ges emberi élet lehetőségét. A maga számára pedig éppen az igazság eltiprásával túlméretezi. Boldog — Urunk ígérete alap­ján —, aki együtt lát Istenével az igazság és igazságtalanság dolgá­ban. Szíve pedig egészen azokhoz társult, akik az előbbit nélkülö­zik, az utóbbit pedig szenvedik. Azok nemcsak éheznek és szomjú- hoznak az igazságra, de sírnak, kiáltanak és harcolnak érte. A tel­jes igazságot éhezik mindazok, akik keresztyén létükre megelégí- tésük nagy ügyét szívükre és egy­úttal vállukra veszik. Az ilyenek boldogok, mert boldogítanak az igazsággal Nyilvánvaló, hogy nem elég az igazságot együttlátni Istennel. Nem elég együtt érezni azokkal, akik nélküle, hiányában sorva- doznak. Az meg egyenesen hamis dolog, ha valaki a bűnbocsánat személyes igazságával önző módon félrehúzódik, a mások igazáért szükséges felelősséget pedig szél­nek ereszti. Hamis kegyesség az, amelyik a Hegyi Beszéddel a vi­lág asztalára tett teljes igazság­nak vagy inkább igazságosságnak nem áll szolgálatába. Annak egész életet átfogó szélességében. Az igazság révén csak azok le­hetnek boldogok, akik boldogíta­nak vele. Vagyis: éhségük az igaz­ságra olyan szolgálattá szépül, amelyikben a szeretet indulata megszerzi, megvalósítja, helyreál­lítja mindazokét, akiket megfosz­tott attól a gonoszság, a tömény szeretetlenség felelőtlensége. Jó, ha már a család az igazság­szerzés drága műhelyévé válhat. Keresztyén házasfelek ne' okozzák és ne tűrjék el a jogfosztottságot a társuk életében. Áldozat árán is szerezzék egymás igazságát. Gyak­ran sürgős ez a szülék és gyerme­kek viszonyában. Mindig idősze­rű ez a munkahelyeken, intézmé­nyekben, a gazdasági, a kulturális életben és általában a társada­lomban. Ott sem cselekedhetnek másként azok, akik magukévá tették a Hegyi Beszéd evangéliu­mát. A lógás, a haszonlesés,' a rossz minőség, a rombolás kárte­vésének orvoslása az igazság mal­mára hajtja a vizet. Aki alaptalan igények hajszolásának vet gátat, a kárt vallók boldogságát szorgal­mazza. Keresztyének igazságossá­gába azonban okvetlenül beletar­tozik a népek, az emberiség igaz­ságtalanság által ütött sebeinek a gyógyítása. Ezeket persze nem oldja meg egyetlen keresztyén, egyetlen gyülekezet. De az egész keresztyénség együtt sem. Azért kell együtt lépnie, együtt csele­kednie mindazokkal, akik az igaz­ságosság ügyével más alapállás­ból jegyezték el életüket. Boldogok, de csak azok, akik az egész életet átfogó szélességében éhezik és szomjúhozzák az igaz­ságot. Azok megelégíttetnek. Nem visszahatásképpen, mert az az evangélium félreértése volna. Krisztus ígérete, szeretet, szótar­tása alapján. Ajándékképpen, a követése életet betöltő folyama­tosságában. Szabó Gyula egyházzenei est lesz november 23-án, vasárnap délután 5 órakor a kiskőrösi templomban. Sorrend: H. Schütz: Verleih uns Frieden gnädiglich J. S. Bach: Der Geist hilft unser Schwachheit auf Kodály Zoltán: Jézus és a kufárok J. S. Bach: h-moll prelúdium és fúga Igehirdetés Szokolay Sándor: Confessio Augustana kantáta Előadja a Lutheránia Ének- és Zenekar Közreműködik: Berczelly István (bariton) Trajtler Gábor (orgona) Vezényel: Weltler Jenő és Szokolay Sándor Igét hirdet: DR. HAFENSCHER KAROLY An ENSZ leszerelési hetének eseményeiről adtak tájékoztatást az Országos Béketanács leszerelési, valamint tájékoztatási bizottsága és a Ma­gyar ENSZ-társaság képviselői azon a sajtókonferencián, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában tartottak Kovács Béla, az OBT főtitkára vezetésével. Áz ENSZ alapító ok­mánya ratifikálásának évforduló­jához, október 24-hez kapcsolódó hét hazai eseményei során az em­lített társadalmi szervek arra tö­rekedtek, hogy az ENSZ 1978-as rendkívüli közgyűlésén elfogadott akcióprogram nyomán megvizs­gálják, milyen lehetőségek kínál­koznak a béke ügyének előmozdí­tására, a fegyverzetek, fegyveres erők, katonai költségvetések csök­kentésére. Az a cél, ahogy Ha­raszti György professzor, a Ma­gyar ENSZ-társaság főtitkára megfogalmazta, hogy a konfliktu­sok tárgyalóasztal mellett oldód­janak meg, hogy mihamarabb összehívják a leszerelési világér­tekezletet s hogy a kormányok egyezségre jussanak a nukleáris és tömegpusztító fegyverek meg­semmisítésében. A leszerelési hét eseményei, amelyek közül kiemelkedett a Győrött tartott leszerelési konfe­rencia, szervesen kapcsolódtak a hazai és nemzetközi békemozga­lom folyamatos tevékenységéhez, mozgósítva a békéért küzdő erő­ket a nemzetközi feszültség éle­ződése ellen s Helsinki szellemé­ben munkálkodva az országok együttműködéséért, a közelgő madridi konferencia sikeréért — hangsúlyozta Tolnai László, az OBT leszerelési bizottságának el­nöke. Az említett célok elérése érde­kében szívesen és felelősen vál­laltak részt hazai egyházaink is, •de sok határainkon túli egyházi személy és szervezet is, ahogy ezt lapunkban is megjelent híradások és állásfoglalások is tükrözik. M. Gy. Képek., templomok AZ ESZTERGOMI KERESZ­TÉNY MÜZEUM földszintjén ér­dekes kamarakiállítás nyílt: „Temlomok, szentélyek — 35 év katolikus építészete’’. A háború vége óta 170 templom épült, a legszebb hatvanat mutatják Mud- rák Attila fényképei. A nagy ér­tékéből nem von le semmit, hogy jobbára kis falusi épületek. A rendezés — Cséfalvay Pál műve — szerény, nem törekszik külsőleges hatásokra, de fino­man értékeli a templomokat. A képek szépek, mesteri kézzel, nagy szaktudással készültek, nem hivalkodnak felszínes, hatásvadá­szó trükkökkel. ÉS MILYENEK AZ ÉPÜLE­TEK? Amennyire a képekből meg lehet ismerni, színvonaluk válto­zó. Mi lehet ennek az oka? A modern építészet formanyelve a funkcióval, azaz a rendeltetéssel való harcban született. A század elején rengeteg új feladatot kel­lett megoldani, pályaudvarokat, gyárakat, laboratóriumokat építe­ni, A sok, új feladat új formálást, a modern építészet új formanyel­vét alakította ki. A templomépí­tészetben viszont más volt a hely­zet: a funkció alig változott, nem igényelte a formai változtatást sem. Ez alól csak az újabb évek templomai kivételek. Elsősorban Szabó István alkotásait említhet­jük Budapestről: a Farkasrétről és a Táltos utcából. Szép Kerényi József kunadacsi temploma, Tár­csái István műve Szegeden, Csa­ba László épületei Cserépváral­ján, Hollóházán és Hodászon. Tet- szetetek Török Ferenc templomai Nemeshetésen és Balatonfenyve­sen, valamint az idén felszentelt hajdúhadházi templom, melyet Kocsis József tervezett. A felso­rolt épületek külleme, megformá­lása valóban mai és korszerű. A jórészt kis falusi templomok nem egyenrangúak gazdag orszá­gok drága épületeivel, de embe­ri, szellemi magatartásunkat hoz­zámérhetjük ahhoz a fejlődéshez, melynek részeivé kell lennünk. E szembesítésen keresztül nyerhe­tünk legtöbbet a kiállításból, hogy szélesedjék látókörünk, és alapo­zódjék mindannyiunk, gyülekeze­teink építészeti kultúrája, mely a templomépítészet fejlődésének legfontosabb alapja lehet. Selmeci János Frigyes VASÁRNAP igéje Isten népeként a világban 5. Mózes 30,8—10 Alapigénk jellemző módon képviseli Izrael népének látását Isten áldásáról. Noha mi ezt az áldást sok tekintetben szélesebb látókör­ben és másban is felismerjük, amire vele bennünket Isten figyel­meztet, arra figyelnünk kell. Üzenetét három pontba sűrítve fejez­hetnénk ki. ISTEN URA ENNEK A VILÁGNAK, A FÖLDI ÉLETNEK IS. En­nek megáldatása is az ő ajándékai által történik. Tőle származik az is. Az Ótestámentom népe számára Isten áldása döntő módon a föl­di javakban, gyermekáldásban és a hosszú életben mutatkozik meg. Bár mi, keresztyének, ennél sokkal többről tudunk — tudunk Isten­nek sokféle úgynevezett lelki áldásáról, sőt arról is, hogy még a szenvedés is lehet áldássá ilyen értelemben —, mégis jó igénk sza­vára figyelnünk, hogy el ne feledkezzünk az előbbiről se, sőt nagyon komolyan vegyük azt. Ha Isten áldását csak egy síkban látjuk, lelki értelemben vesszük, Öt magát szorítjuk a „csak vallásos élet” kere­tei közé. Hatalmát és „Istenségét” csorbítanánk ezzel. Sőt azt is je­lentené ez, hogy ajándékait sem értékeljük igazán. Mivel azonban, Isten földi életünknek Ura is, azért nem lehet a keresztyén ember maga sem soha életidegenné, hanem mindig ebben az életben, a vi­lágban, emberi közösségben, hazájában és családjában, a munkahe­lyén és valóságos környezetében él úgy, mint aki ugyanakkor Isten országának Krisztusban elhívott részese, tagja is. Nem kettős életet él, mást a világban, a mindennapi életben, s mást a vallásosságában, mint ahogy az esetleg kísértéssé lehetne, hanem egyfélét, mint aki az emberi társadalomnak és Isten országának is tagja egyszerre. ISTENNEK ÖRÖME TELIK ABBAN, HA ÁLDÁST AD. Igénk ugyan, erről a „jótevésről" Izraelre vonatkozóan szól csupán, és az ősatyák történetét hozza bizonyságául annak, hogy a múltban is így volt, azonban minden erőltetés nélkül vonatkoztathatjuk ezt az egész világra, hiszen a szakasz teljes összefüggésében, az isteni tör­vény megtartásáról van szó. Izrael pedig ennek a törvénynek nem kizárólagos „tulajdonosa”, hanem csupán „hordozója és letétemé­nyese”. Ahogy tehát Isten akarata, a törvény Izrael keretein túl is érvényes, ugyanúgy érvényes az is, amit Isten vele kapcsolatosan ígért, illetve kijelentett. Tudnunk és látnunk kell, hogy a világ Is­ten szeretetétől körülölelt, általa hordozott világ. Ö nemcsak világ feletti „Ür Isten”, hanem „Atya” is, aki szeretetét árasztja a világra. Annak élete folyamán, nem csupán csodálatos kormányzása, ítélete és kegyelme válik valóságos emberi történelemmé, de áldó, meg­ajándékozó szeretete is események, tények sorozatában lesz részévé emberi életünknek, történelmünknek. Ebből következik számunkra, hogy nagyon nagy hálaadással és komolyan vesszük mindazt, amivel Ő itt megáld minket. Emlékez­zünk, milyen hálaadó szívvel ír Luther a Kiskátéban, a . Miatyánk negyedik kérésének magyarázatánál, és az Apostoli Hitvallás első hitágazatának magyarázatánál mindezekről! Gondoljuk csak végig, hogy sorolja fel ott az étel, ital, anyagi javak után, a hűséges házas­társat, felsőbbséget; jó kormányt, kedvező időjárást, békét, egészséget, tisztességet, jó barátokat és szomszédokat... ISTEN NÉPE URA SZAVÁRA HALLGATÁSSAL BIZONYÍTJA HÁLÁS HITÉT. Azaz teljesíti parancsolatait, rendelkezéseit. Az ed-tuy: digiekből következik és nyilvánvaló, hogy ezek a parancsolatok nem távoli, élettől elvonatkoztatott, legkevésbé az élet valóságával ellen­tétes akaratot képviselnek, hanem éppen a valóságos életre adnak útmutatást, eligazítást. Ha elgondolkodunk például a Tízparancso­laton, észre kell vennünk, hogy milyen egybecsengés van Isten tör­vénye és a világi rend é$ törvény között. Az élet és család, a mun­ka és tulajdon, valamint a becsület védelme nemcsak Isten törvé­nyének szempontjai, hanem a világi törvényekben is természetesen és magától értetődően megtalálható részek is. Ez pedig nem onnét származik, mintha a Tízparancsolat lenne a világi törvények vala­miféle alapja, hanem inkább onnét, amiről Pál apostol beszél, hogy az Isten törvényét nem' ismerők „természetes eszük sze­rint cselekszik azt, amit a törvény követel” (Róma 2. 14.). Mind­kettőben tehát Isten akarata jut kifejezésre, ha más módon is. Igaz, amit az emberi társadalom törvényei előírnak, azok az általános jó rendet, jólélet, előrehaladást célozzák, tehát minden embertől meg- követelhetőek, Isten azonban e tekintetben is a legteljesebbet várja a benne hívőktől. Ezen túl pedig annak megvalósítását, ami „Krisz­tus Jézusban is megvolt” (Fii 2,5). A benne való teljes bizalmat, és szolgáló szeretetének követését. A világban ezért Isten népének tag­jai az Ö szavára hallgatva, neki engedelmeskedve egyszerre bizo­nyulnak a társadalom, végeredményben az egész világ ügyét elő­mozdító, hasznos embereknek, és az Ö országának hű képviselőinek. Bánfi Béla Imádkozzunk! Áldunk Téged? Mennyei Atyánk, örök szeretetedért, mellyel kö­rülöleled teremtett világodat. Áldunk földi életünk gazdag ajándé­kaiért, melyekkel megáldasz minket. Ne engedd soha felednünk, hogy mindezzel javunkat munkálod, s ezért csak hálás szívvel él­vezhetjük azokat. Add, hogy kegyelmedből akaratodra figyelve él­jünk a világon, s így lehessünk az emberiség és hazánk igaz gyerme­kei, a Te országodnak pedig hű képviselői, egykor pedig boldog örö­kösei az Űr Jézus Krisztusért. Amen. — BÄBONYMEGYER. Szep­tember 21-én iktatta be Szabó Vilmos lelkész Simon József gondnokot, Bartos József, Gaál Sándor és Sándor István szám­vevőszéki tagokat, valamint Bar­tos János, Erdélyi Lajos, Kad- licskó József, Lukács Lajos, Pé­ter Imre, Mizerák István, Zsiga János és Weibel József presbi­tereket. Ezen az alkalmon kö­szönte meg a lelkész a gyüleke­zet eddigi tisztségviselőinek hű­séges szolgálatukat. — Délután Simonfay Ferenc bokodi lelkész tartott előadást „A presbiter éle­te és szolgálata” címmel. Az elő­adást élénk eszmecsere követte. — Október 4-én ifjúsági szeretet- vendégségen ifj. Foltin Brúnó Deák téri segédlelkész szolgált. — KEMENESM AGASI. D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházke­rület püspöke november 1. ha­tállyal a helyetteslelkészi szolgá­latokkal Zügn Tamás vönöcki se­gédlelkészt bízta meg. — HALÁLOZÁS. Fülöp József, a várpalotai gyülekezet hűséges másodfelügyelője 73 éves korában váratlanul elhunyt. Nagyszámú gyülekezet kísérte utolsó útjára szeptember 1-én, a várpalotai te­metőbe. „Légy hű mindhalálig és neked adom az élet koronáját.” — Fazekas Lajos, a csékuti gyü^ lekezet presbitere 41 éves korá­ban, szívbetegség következtében elhunyt. Temetése a gyülekezet és a falu igen nagy részvéte mellett október 24-én volt Győr Sándor ajkai lelkész szolgálatával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom