Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1980-12-21 / 51. szám
Az egyházhoz tartozás szolgálatot is jelent Berzsenyi J. Miklós egyházmegyei felügyelővel beszélgetünk A il VASÁRNA PIGÉJI E‘ NYOLCVANADIK SZÜLETÉSNAPJA ALKALMÁVAL kerestük fel Berzsenyi J. Miklóst, a Vasi Egyházmegye felügyelőjét, Fehér Károly espereshelyettessel, hogy átadjul^ D. dr. Ottlyk Ernő püspök, valamint egyházmegyénk gyülekezetei és lelkészei köszöntését. Beszélgetésünk során egyházmegyénk 'felügyelője így vallott életéről és szolgálatáról: A családi hatások döntőek voltak abban, hogy kapcsolatba kerültem egyházunk belső életével. Édesanyámtól meleg vallásos nevelést kaptam és ezt a nagyatyai ház vallásos lelkülete még megerősítette bennem. Anyai ágon vagyok Berzsenyi. Nagyapám egyházmegyei felügyelő volt, Berzsenyi Jenő pedig egyházkerületi felügyelő. Ebben a környezetben tanultam meg, hogy az egyházhoz tartozás szolgálatot is jelent. A családunk XVIII—XIX. sz. fordulóján lelkészt is adott egyházunknak. Berzsenyi Lénárd negyvennyolcas honvédtiszt, alig kerülte el az aradi 13 sorsát. A DÖMÖLKI GYÜLEKEZETBEN vettem részt először az egyház szolgálatában, 1926-ban az Ifjúsági Egyesület titkára lettem. Később a keme- neshőgyészi gyülekezet hívott meg felügyelőjéül, majd a cell- dömölki gyülekezet választott meg erre a tisztre. Innen kezdődött a szórós és meleg kapcsolat egyházmegyénk gyülekezeteivel és lelkészeivel. 1964-ben lettem á Vasi Egyházmegye felügyelője, az Északi Egyházkerület presbitériumának is 'tagjává választottak. Mérnök vagyok, hivatásomnál fogva is segítségére lehettem gyülekezeteinknek. Templomot, parókiát, gyülekezeti otthont, és más épületeket terveztem és az építkezések megvalósításánál is készséggel álltam a gyülekezetek rendelkezésére. SOK ÉVTIZEDES SZOLGÁLATOM ALATT FORMÁLÓDOTT A FELFOGÁSOM az egyházi szolgálatról. Megtanultam, hogy nemcsak lélekszámban erős, hanem a Krisztusban vetett hitben is szilárd és szolgáló gyülekezetekre van szükségünk. Egyetértek a diakóniai teológiával. Az egyház szolgáló és ne uralkodni akaró legyen. Ez a felismerés bennem hosszú évek formálódásának az eredménye. Hálás vagyok azért, hogy egyház- megyei felügyelőként a lelkészi munkaközösségi üléseken is részt vehettem és az ott hallottak is segítettek a diakóniai teológia elfogadásában és képviseléséhez. Egyházmegyénket a legöregebb lelkészek egyházmegyéjeként szokták emlegetni, ezért legégetőbb kérdésünk a gyülekezetek lelkészi szolgálatának biztosítása. Nem könnyű az önállóság tradícióján nevelkedett, gyülekezeteket meggyőzni a társulás szükségességéről. örülök, hogy megnőtt a teológiai hallgatók száma és beindult a levelező teológiai oktatás, melynek gyülekezetünkből is van egy hallgatója. Egyetértésben dolgoztam egyházmegyénk lelkészi karával. Népünk életszínvonala emelkedését látva levélben fordultam a gyülekezetek presbitériumához, hogy lelkészeink fizetését emeljék, örültem a felhívásom eredményének. AZ IS NAGY ÖRÖM VOLT SZÁMOMRA, hogy egyházmegyénk lelkészei és gyülekezetei őszintén és fenntartás nélkül tudnak együtt dolgozni népünk, társadalmunk vezetőivel. Hitele van annak a szándékunknak, hogy mint evangélikus keresztyének szerves része akarunk lenni népünknek és társadalmunknak. Nagy jelentőséget tulajdonítok az egyházmegyei presbiteri konferenciáknak. Kitűnő alkalom ez arra, hogy a gyülekezetek vezetői tanulják a diakóniai teológiát. Vallom, hogy elszigetelten élni nem lehet. Örülök, hogy egyházunk részt vesz és jelentős munkát végez a világ evangélikussá- gának és keresztyénségének szervezeteiben. A felelős gyülekezeti vezetés és a világtávlatok ismerete összetartozik. A családomból hoztam, az ökumenikus vonzódásomat. Középiskolai élményeim is befolyásoltak abban, hogy a felekezetekhez való viszonyban a kölcsönös megértésre és megbecsülésre törekedjem. SOKSZOR KÉRDEZTÉK TŐLEM, hogy mi ad erőt e hosszú egyházi szolgálathoz? A Jézus Krisztusban vetett hit az életem megtartó ereje. Naponként olvasom a Bibliát és imádkozom. Már ■az első világháborúba magammal vittem a menyaszonyomtól kapott Bibliámat, ezt a Bibliát olvastam élettársammal együtt az új bibliafordítás megjelenéséig. Örülök, hogy megérhettem az új bibliafordítás megjelenését. Volna egy kívánságom, szeretném. ha Isten éltetne addig, amíg az új Énekeskönyvünk is megjelenik és szeretnék ebből együtt énekelni szeretett gyülekezetemmel és egyházmegyémmel. Benkö Béla — Vízkereszt után az 1. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Lk 2, 41—52; az igehirdetés alapigéje: Km 1, 18—25. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Január 13-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet DR. NAGY ISTVÁN tatai lelkész, a Fejér—Komáromi Egyházmegye esperese. — ÖBUDA. Január 13-án, a délelőtt 10 órakor kezdődő istentiszteleten a Lutheránia férfikara szolgál. — DUNAEGYHÁZA. Az ádventi istentiszteleteken Schreiner Vilmos pestújhelyi, Madocsai Miklós budavári és Bencze Imre kelenföldi lelkész szolgált. — A nemzetközi gyermekév keretében . gyermekek és felnőttek közös teadélutánját rendezték meg 1979. december 16-án. A gyermekek a felnőtteknek, a felnőttek a gyermekeknek adtak műsort. A közös műsor középpontjában a betlehemi Gyermek állt. A teadélután befejezéseként a felnőttek karácsonyi csomaggal ajándékozták meg a gyermekeket. — hÉVfZGYÖRK. 1979. december 2-án ünnepelte a gyülekezet temploma felszentelésének 150. évfordulóját. Ebből az alkalomból Keveházi László pilisi lelkész, aPesi megyei Egyházmegye esperese hirdette az igét. A szép, meleg, családias templomot a gyülekezet tagjai zsúfolásig megtöltötték, és így köszönték meg Istennek nemcsak a templomot, hanem az evangélium másfél százados folyamatos hirdetését is. Megjelent Dr. Káldy Zoltán: A diakónia útján című könyve. Ara: 60,— Ft. Kapható a Sajtóosztályon. Az énekeskönyv-szerkesziők műhelyéből TE VAGY VILÁGOM, JÉZUSOM! iá- gom, Ir-gal-mad ál- doni, Jé.- z.d- Som. Utamra áraszd fényedet, Vezessen áldó, hű kezed. Te légy vezérem Nehéz ösvényen, Jézusom. Te légy vezérem . Nehéz ösvényen, Jézusom. Roskadó lábam támasza, Csüggedő szavam vigasza, Örömöm fénye, Szép ékessége, Jézusom. Örömöm fénye, Szép ékessége, Jézusom. Ha bűnnek terhe földre vet, Gonosz tőréből ments te meg. Vezess a fényre, Igaz ösvényre, Jézusom. Vezess a fényre, Igaz ösvényre, Jézusom. Ha látok sírót, szenvedőt, Te adj szívembe szent erőt, Könnyet törölni, Sebet kötözni, Jézusom. Könnyel törölni, Sebet kötözni, Jézusom. Halál órája már ha int, Nyugtalan szívem rád tekint. Légy békessége, Örök reménye, Jézusom. Légy békessége, Örök reménye, Jézusom. Dóka Zoltán Kiszolgáltatottságból — szabadságra Rom 1, 18—25 Az evangéliumnak Isten megmentő hatalmáról szóló híradása után, amelyet maga Isten nyilatkoztatott ki, Pál Istennek egy másik kinyilatkoztatásáról ír. Isten haragjának a kinyilatkoztatásáról. Mi az oka, hogy Isten szeretetének a kinyilvánítása után azonnal haragjának a kinyilvánításáról olvasunk? Az apostol emlékeztetni akar arra, hogy Isten jósága nem mindig elnéző tehetetlenség. Irgalmának hatalmával annak az embernek ajánlja fel szabadítását, aki felett ott lebeg haragjánk ítélete. • , Ml AZ OKA ISTEN HARAGJÁNAK? Az Isten igéjében csak egy kicsit is járatos ember nyilván jól tudja a „leckét” és azonnal kész a felelettel'- a bűn. Ami önmagában igaz is. Csakhogy itt nem egyszerűen bizonyos kisebb-nagyobb bűnökre, tévedésekre vagy hibákra kell gondolnunk. Isten haragja okának a gyökere sokkal mélyebben van. Abban bűnös az ember, hogy Istent nem hajlandó Istenének elismerni! Szíve mélyén tiltakozik Isten iránta megnyilatkozó igénye ellen, nem dicsőíti öt és nem áldja, nincs iránta hála a szívében. Ez az ember istentelensége. (A magyar fordítások szerint: hitetlensége.) S haragszik Isten az emberre gonoszsága miatt, hogy vétkezik embertársa ellen, ami erkölcsi romlottságának legkülönfélébb formáiban lesz láthatóvá. Ezt a magatartásunkat még tetézzük azzal, hogy képmutatásba menekülve megraboljuk Isten dicsőségét, öbelő- le „jóistenkét” csinálunk és szépítgetjük', palástoljuk gonosz cselekedeteinket. Egy írásmagyarázó így fogalmazza meg ezt: Amit Isteneddel cselekszel, azt fogod magadból is csinálni. DE MEGISMERHETŐ-E ISTEN? Bár Isten „nem hagyta magát bizonyság nélkül” (Csel 14,17), éppen a bűn miatt nem tudjuk Istent Istennek felismerni és megismerni. Bűnünk lényege, hogy Istent hibásan szolgáljuk. Ebből fakadóan felcseréljük a Teremtöt teremtményeivel, rosszul ítéljük meg magunkat és szeretetlenekké leszünk embertársaink iránt. Pedig Isten lényének vonásaiból minden embernek enged látni valamit. Pál ebben az igében nem arról beszél, hogy az ember magától megtalálhatja Istent, hanem arról, hogy Isten akarja megtaláltatni magát az emberrel. Ezért a világban lényének számtalan jelét helyezte el. Nemcsak a sokféle pogány vallás is- tehkeresése tanúskodik erről. De a teremtett világ csodálatos sokszínűsége és, gazdagsága, a természeti törvények, a világmindenség megmérhetetlen és felfoghatatlan végtelensége, jótéteményeinek sokfélesége, amelyekkel naponta eláraszt bennünket, saját életünk alakulása, a másoktól kapott emberség és szeretet, mind-mind valamilyen módon tanúskodnak Isten létéről. Valamit felfoghatunk lényének titkából, ha nem is tudjuk ezt olyan szépen kifejezni, mint Berzsenyi Dániel tette: „Isten! kit a bölcs lángesze fel nem érj Csak titkon érző lelke óhajtva sejt: /,Léted világít mint az égő I Nap, de szemünk bele nem tekinthet”. Az egész világ valahogyan tükrözteti Isten örök hatalmát és istenségét. S éppen ezért nincs semmi mentségünk, mert bűnös voltunk miatt mégsem ismerjük meg Öt annak, aki Ű valójában. KISZOLGÁLTATOTT ÁLLAPOTUNK. Igénk témája mégsem egyszerűen Isten megismerhetőségének a kérdése, hanem a felelősségünk. Nem az istenbizonyítékokat „célozza meg” az apostol, hanem az ember felelősségét. Ahhoz eleget ismerhetünk Istenből, hogy naj.iir. legyen semmi mentségünk. „Értetlen szívünk elsötétedését” Isten azzal bünteti, hogy kiszolgáltat bennünket szívünk vágyainak, vagyis bűneinknek. Isten nem bottal ver, hanem kiszolgáltat bűneinknek és azok következményeinek. így lesz életünk egyik legnehezebb terhe a kiszolgáltatottság, melyben az ember nem ura önmagának, hanem mások kénye-kedvének eszköze, játékszere, elnyomottja. Vagy talán éppen önmaga gonoszságának. A mélypontra akkor jut el az ember, amikor már nem is érzi kiszolgáltatott voltát, hanem éppen azt tartja természetesnek, ami természetellenes. Van, amikor olyan mélyre süllyed kiszolgáltatottságában, hogy már nem is érzi állapotának fordított voltát., A társadalmi vagy nemzeti elnyomásban élő népek felszabadításában is többször láttuk, hogy először erre kellett rádöbbenteni az embereket. Hogy ne a kiszolgáltatottságot és elnyomást tartsák természetesnek, hanem a szabadságot. Isten haragját is azért nyilatkoztatta ki, nehogy bálványimádásba süllyedjen vallásosságunk. Ezért sújt ítéletével, ha nem látjuk azt, amit már nyilvánvalóvá tett előttünk. ISTEN SZABADÍTÓ CSELEKVÉSÉNEK elválaszthatatlan része mind a kétféle kinyilatkoztatása: haragjának és igazságának kinyil- vámtása. Az előbbivel megmutatja, hogy Nélküle hová jutottunk és mit érdemeltünk. Az utóbbival azonban Jézus Krisztusban elvégzett szabadítását adja hírül nekünk, őáltala felment kiszolgáltatott állapotunkból és a hit szabadságára hív bennünket. Az az Istenismeret, amelyből nem fakad hitvallás, Isten dicsőítése és hálaadás, az embernek emberhez méltó tisztelete —, az istentelenségbe, hitetlenségbe torkollik. Isten haragjától csak Jézus Krisztus szabadít meg bennünket. Legyen érte áldott Teremtő Urunk, mindörökké! Sárkány Tibor Imádkozzunk! Istenünk! Léted titkának számtalan jelét helyezted el teremtett világodban, de szívünk engedetlensége miatt vakok vagyunk azok meglátására. Köszönjük, hogy Jézus Krisztusban megkönyörültél rajtunk. Általa kiragadsz bennünket bűneink kiszolgáltatottságából gyermekeid szabadságára, amelyben Téged teremtő Istenünknek vallhatunk, világodat csodálatosan szépnek ismerhetjük meg, embertársainkat pedig emberhez méltó módon szerethetjük és szolgálhatjuk. Szívünkből áldunk és dicsőítünk ezért Téged mindörökké. Ámen. — MONOR. 1979. december 4—21-ig keddi és pénteki estéken igehirdetéssorozat volt a gyülekezetben Adámi László egyház- megyei segédlelkész, Szende Ernő péteri, Vancsó József gyömrői evangélikus lelkész, Fekete János monori református lelkész és Perjési István monori baptista teológus szolgálatával. — December 18-án délután az asszonyok szere- tetvendégségén dr. Fabiny Tibor- né szolgált Krisztus-hordozó szolgálatunkról a családban és a társadalomban. — BAKONYT AMÄSI—BA- KONYSZENTLÁSZLÖ. 1979. december 2-án az oroszlányi gyülekezet énekkara szolgált nagy számú hallgatóság előtt. Advent első hetében id. Szabó Vilmos ny. lelkész tartott sorozatot „Krisztus születésének története az evangéliumban” címmel. December 9-re, a bakonytamási templomszentelési évfordulóra a gyülekezet villamosította a templom orgonáját és harangjait. Röviddel ezután a bakonyszentlászlói ■ társgyülekezet is villamosította orgonáját.
