Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-12-21 / 51. szám

;*y x• ÍJ.'*• • v- i : r ORSZÁGOS EVANGÉLIKU HETILAP XLV. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1980. január 30. Ára: 4,— Ft. Külügyi szolgálatunkat az 1979. esztendőben a diakóniai teológiánk alapján végeztük. Ez a munka még az előző évek mun­kájánál is bővebb volt. Számok­kal jelezve ezt a szolgálatot, meg kell említenem, hogy egyházunk püspökei, teológiai professzorai és ezt a szolgálatot végző lel­készei a mögöttünk levő hóna- . polcban kereken 50 alkalommal utaztak külföldre, vettek részt egyházi világszervezetek gyűlé­sein és látogattak meg egy-egy testvér-egyházat. Ezzel párhuza- mos az a másik adat, hogy egy­házunkat 30 alkalommal látogat­ták meg külföldi testvér-egyházak képviselői meghívott vendégként vagy turistaként. Ez azt is jelen­ti, hogy az év minden hetére esett egy-egy külföldi szolgálat és minden második héten foglalkoz­tunk külföldről érkezett vendé­gekkel. Külföldi szolgálatainkat igyekeztünk felhasználni az öku- mené szellemében az egyházak közötti kapcsolatok erősítésére, külföldi testvér-egyházaktól való tanulásra, diakóniai teológiánk megismertetésére, de ezeken túl­menően a népek közötti barát­ság és együttműködés ápolására és segítésére. Meg vagyunk róla győződve, hogy ez a munkánk sem volt, „hiábavaló az Or­bán.”, hanem gyümölcsöt termett mind a mi egyházunk, mind a testvéregyházak életében és a né­pek közötti barátság erősítésében. Az volt a tapasztalatunk, hogy egyházunk és egyházunk teoló­giájának. egyházpolitikájának és politikájának megbecsülése az egyházi világszervezetekben és a testvér-egyházakban egyre inkább növekszik. Ennek a legszebb pél­dáját a Lutheránus Világszövet­ség Egyházi Együttműködési Bi­zottságában és a Végrehajtó Bi­zottságban elhangzott egyik je­lentésben. éspedig Risto Lehtonen igazgató előadásában hallhattuk. Ö'jelentette ki, hogy a szocialista országokban élő evangélikus egy­házak az utóbbi időben egyenlő társként vesznek részt az LVSZ életében, a töhbi egyházzal való kapcsolatuk kiszélesedett, a szo­cialista társadalomban betöltött szolgálatuk megújulásra inspirál­ja a többi egyházat; a béke kér­désében való elkötelezettségük emlékeztető a többieknek, hogy a szociális felelősség az. egyház missziójának szerves része; ta­pasztalatuk nagyon értékes azon egyházak számára, melyek most élik át a radikális társadalmi vál­tozás időszakát. Egyházunk szolgálata és szol­gálatának megbecsülése jut kife­jezésre abban isj hogy egyre több előadást, tapasztalat továbbadást kérnek egyhazunktól külföldi kon­ferenciákon. Véget ért az az idő­szak. amelyben egyes külföldi konzervatív egyházi körök első­sorban egyházpolitikai és politi­kai okokból Igyekeztek egyházunk szolgálatát mellőzni és egyházun­kat elszigetelni. Mi mindig tud­tuk, hogy eljön az ideje annak, amikor a jobb tájékozódás és megismerés után a testvéregyhá- zak nemcsak értékelik egyházunk munkáját, hanem igénylik is a maguk számára annak szolgála­tát. Az ebben az évben végzett kül­ügyi munkából néhányat külön is ki kell emelnem. Első helyre sze­retném tenni a svéd evangélikus egyházzal való kapcsolatunk el­mélyülését és" kiszélesedését. Két évvel ezelőtt egy delegáció élén Svédországban tett látogatásomat ez évben viszonozta Olof Sundby érsek ugyancsak egy delegáció élén. Az érseknek és a delegáció tagjainak * egyházunkban való szolgálata gyümölcsöző volt és sokoldalúan mutatta meg azokat a kapcsolópontokat, amelyeknek erősítése lehetséges és szükséges a két egyház között. A svéd egy­ház lapja a Var Kyrka négy szá­mában mintegy 10 oldalon keresz­tül igen részletes riportot hozott egyházunk életéről. Ezek az írá­Külügyi szolgálatunk 1979-ben Dr. Káldy Zoltán püspök-ehlöki jelentése az Országos Presbitériumban sok őszinték, igazak és segítik a két egyház kapcsolatát. Lehetősé­günk van arra is, hogy ösztöndí­jasokat küldjünk Lunriba. vagy Uppsalába és vendég professzo­rokat is hívjunk, illetőleg küld­jünk Svédországba. A finn—magyar egyházi kap­csolatok továbbépítésében is elő­reléptünk. Juvá érsek meghívá­sára 10 napot töltöttem Finnor­szágban, ahol minden eddiginél nagyobb szeretettel fogadtak és igényelték szolgálataimat.. Juva érsek egyértelműen jelentette ki, hogy nincs semmiféle felhő 'a finn—magyar egyházi kapcsolat . . felett. Elfogadta jövő évre szóló meghívásomat. Kortekangas püs­pök pedig 1981-re finn—magyar— észt evangélikus egyházi, illetőleg lelkészi konferenciát szervez Finnországban. Megá 11 apód tunk az ösztöndíjasok és professzorok további cseréjében, a kölcsönös üdültetések folytatásában. Öj kap­csolatot jelent az ún. ..testvér­gyülekezetek” akciójának elindí­tása. Ebben az esztendőben 9 al­kalommal jöttek Finnországból énekkarok és más csoportok a tu­rizmus keretében, de úgy, hogy mindig igényeltek egyházi prog­ramot is. Ez is széles körben gaz­dagította egyházaink kapcsolatát. Új kapcsolat létesítéseként kell tekintenünk az etiópiai evangéli­kus egyházzal való kapcsolat fel­vételét. Négytagú delegációt hív­tunk meg egyházunk meglátoga­tására. Célunk az volt, hogy a forradalmi helyzetben élő etiópiai evangélikus egyházat bátorítsuk szolgálatában és abban a látásban, hogy a szocialista társadalmi rend kialakítása nem akadályozza meg az egyház szolgálatát. Az itt nyert tapasztalatokat, mint a delegáció tagjai mondották, jól tudják hasz­nosítani Etiópiában. Itt is felve* tődött az a terv, hogy a Teológiai Akadémiánk hallgatói folytassa­nak levelezést az etióp egyház Teológiai Akadémiájának növen­dékeivel és ezzel is erősítsék a két egyház kapcsolatát. Ugyancsak -új kapcsolat felvé­teléhez vezetett brazíliai utam a Lutheránus Világszövetség Végre­hajtó Bizottságának Joinville-ben tartott ülése kapcsán. A közel 1 millió lelket számláló brazíliai evangélikus egyházzal korábban nem voltak kapcsolataink. Ennek kiépítése most megindult. Olyan tapasztalatokat szereztem a bra­zil testvér-egyház közösségében, amelyek segíthetik a mi hazai szolgálatunkat is és mi is adha­tunk elsősorban teológiai támo­gatást nekik. Nem tudom értékelni vala­mennyi külföldi szolgálatunkat, mégis néhányat ki kell-emelnem. Az Egyházak Világtanácsa King- stonban tartott központi bizottsági ülésén, továbbá a Bostonban le­folyt „Hittudomány — jövő vi­lágkonferencián”. valamint a ..Hit és egyházszervezet” bizottság Taizeben tartott bizottsági ülé­sén és a Prágában tartott „Kelet­európai Missziói és Evangelizá­ciós Konzultációin dr. Prőhle Károly professzor képviselte egy­házunkat és minden esetben je­lentős hozzájárulást adott a kon­ferenciák munkájához. Többször vettünk részt a Luthe­ránus Világszövetség különböző bizottságainak ülésein. Az Egyhá­zi Együttműködési Bizottság Sin- gapore-ban tartott ülésén, vala­mint az ázsiai egyházak missziói konferenciáján Manilában Reuss András szolgált és ’mondotta el egyházunk álláspontját. A Kom­munikációs osztály ülésein dr. Vámos József, az evangélikus egy­házi újságírók tanácskozásán Becsben dr. Vámos József és Szir­mai Zoltán, az összeurópai női konzultáción Becsben Takácsné Kovácsházi Zelma, a lelkészek és laikus munkásoknak tartott po­zsonyi konzultáción dr. Cserháti Sándor és Baranyai Tamás, a Vi­lágszolgálat Bizottság, ülésén Gáncs Péter, az, istentisztelettel foglalkozó bizottság - ülésén dr. Groá Gyula, a Tanulmányi Osz­tály munkacsoportjában pedig Harmati Béla képviselt bennün­ket, Űjra aláhúzom, hogy az LVSZ egyre inkább igényli szol­gálatunkat és gyakran küld meg­hívót különböző munkaülésekre. A Keresztyén Békekonferencia munkabizottsága két ülésén Hel­sinkiben és Szófiában dr. Ottlyk Ernő végzett szolgálatot. Hangsú­lyozom, hogy a KBK az az egy­házi világszervezet.'amely mindig elsőként és mindig konkrétan jut­tatja kifejezésre világúnk szinte valamennyi problémájával kap­csolatban a világos keresztyén ál­láspontot. Az Európai Egyházak Konferen­ciája siófoki konzultációján egy*- házunk is képviseltette magát. A krétai nagygyűlésen dr. Prőhle Károly, dr. Muntag Andor és Fa- biny Tamás végzett jó szolgálatot. Kiemelem még a következő külügyi munkánkat: Jelentős volt dr. Fabiny Tibor vendégelőadása az uppsalai egyetemen, dr. Ott­lyk Ernő püspök és Blázy Lajos szolgálata az NSZK-beli diakóniai szervezeteknél, Muncz Frigyes lá­togatása Dániában a szociális in­tézményeknél, Balikó Zoltán elő­adása az NDK-ban a güstrowi missziói konferencián, dr. Groó Gyula istentiszteleti szolgálatai a rajnai egyház Zsinatán, teológiai hallgatóink nyári diakóniai gya­korlata az NDK-ban, dr. Muntag Andor előadása a Luther Akadé­mián Görlitzben, dr. Selmeczi Já­nos szolgálata a Leuenbergi Kon- kordiával foglalkozó ausztriai ülé­sen, dr. Karner Ágoston szolgála­ta a Gustav Adolf Egyesület meg­hívására az NSZK-ban. Végül em­lítést érdemel Coggan Canterbury érsek látogatása hazánkban és szolgálata a Deák téri templom­ban. Ezek a külügyi szolgálatok igen sok energiát felkészültséget, időt és anyagi áldozatot igényelnek, de ma. amikor az ökumenizmus és a népek barátságának kérdése elő­térben van, a Magyarországi Evangélikus Egyháznak' Istentől kapott karizmáival el kell végez­nie ezen a területen is szolgála­tát. Kapcsolataink kiilfiil (lön elő magyar evangélikusokkal Jelenleg a hat világrészben 15 magyar evangélikus gyülekezet van, melyekben magyar nyelven prédikálják az evangéliumot a helyi nyelven kívül. A magyar evangélikus lelkészek nem köny- nvű szolgálatot végeznek az egy­re morzsolódó magyar ’ evangéli­kus gyülekezetekben. Magunk ré­széről velük közösségben tudjuk magunkat és gyülekezeteiket a Magyarországi Evangélikus Egy­ház teste tagjaiként nézzük, örü­lünk, hogy ebben- az esztendő­ben vendégünk lehetett Brachna Gábor főesperes, az Észak-Ame­rikai Egyesült Államokból és Mar- kovits Pál lelkész. Mindkettőjük szolgálata gyümölcsöző volt a Deák téri gyülekezetben. Észak- Amerikában élő magvan evan­gélikus testvéreink megrendel­tek tőlünk 250 db új fordítású > teljes Szentírást. Ezt a • külde­ményt október első napjaiban postára adtuk, örülünk, hogy a küldött Bibliák is összekapcsolnak bennünket, hiszen a közös evan­gélium üzenete mindannyiunknak közös ajándéka. Annak is örü­lünk, hogy az utóbbi időben egy­re több külföldi magyar evangé­likus lelkész veszi fel velünk a kapcsolatot. Szolgálatunk szekuláris világszervezetekben Diakóniai teológiánk alapján, elkötelezve éreztük magunkat ar­ra, hogy az emberiség nagy csa­ládja problémáinak megoldásához hozzájárulást adjunk. Ennek je­gyében vettem részt a magyar Béketaiíács delegációja tagjaként a Béke-világtanács által rendezett berlini világgyűlésen, amely az enyhülésért, a leszerelésért és a felszabadítási mozgalmakkal való szolidaritás kifejezésre juttatá­sáért jött össze. Ugyancsak ezért vettem részt a magyar delegáció­ban azon a világkonferencián, amely Baselban a palesztin nép­pel való együttérzés és érte való cselekvés kifejezésre juttatásáért hivatott egybe. Végül ott voltam az Ostende melletti De Haan- ban. az ún. Brüsszeli Fórumon, amely a leszerelés sürgetéséért jött össze. Meg vagyok róla győ­ződve, hogy az itt említett nagy problémák megoldásáért hivő és- nem hivő, különböző vallású és világnézetű embereknek együtt kell dolgozniuk. Számomra meg­tiszteltetés volt a magyar delegá­ció tagjaként szolgálni. Or. Frkelr Zoltán kitüntetése A Magyar Talajtani Társaság dr. Feketé Zoltán ny. egyetemi tanár­nak, országos egyházi felügyelőnknek a Treitz Péter Emlékérmet ado­mányozta. Fekete Zoltán részt vett a Talajtani Társaság megalapítá­sában, húsz éven át alelnöke, 1975-től tiszteletbeli elnöke. A MTESZ a kitüntetéssel annak a munkának megbecsülését is jelezte, amelyet Fekete Zoltán a talajerózió és talajvédelem szakterületein végzett es végez. Harminc éves a Magvar Bibliatanács A MAGYAR BIBLIATANÁCS 30 éves fennállásáról emlékeztek meg-a tanács december 17-i ülé­sén. Mint ismeretes, a magyar nyelvű Biblia kiadása korábban a Brit és Külföldi Bibliatársulat feladata volt, A társulat 1949-ben a bibliakiadás jogát és kötelessé­gét szerződésszerűen a Magyaror­szági Református Egyházra, illet­ve annak sajtóosztályára ruház­ta. A református egyház e meg­bízatásnak ökumenikus szellem­ben és munkaközösségben kívánt eleget tenni, ezért kezdeményez­te a Magyar Bibliatanács létre­hozását. így alakult meg a Ma­gyar Bibliatanács. és így jött lét­re annak gondozásában az ol­vasóink által is jól ismert új bib­liafordítás. A Magyar Bibliatanács ünnepi ülésén dr. Bartha Tibor püspök, a Bibliatanács elnöke emlékezett az elmúlt 39 esztendőről. Kegye­lettel szólt az , időközben elhunyt és a Bibliatanács munkájában ve­zető szerepet játszott egyházveze­tőkről és munkatársakról. Kö­szöntötte a Bibliatanács jelenlegi tiszteletbeli elnökét: D. dr. Vető Lajos ny. evangélikus püspököt 75. születésnapja alkalmából. Be­szédében foglalkozott a Bibliatár­sulatok Világszövetségétől és an­nak munkatársaitól kapott sokré­tű támogatással. Hálaadással és örömmel 'idézte föl az 1947—48- ban alakult bibliafordítói szakbi­zottságok munkáját, amelynek eredménye: új fordítású Bib­liánk. Hangsúlyozta: a Magyar Bibliatanács mindig figyelemmel volt arra is, hogy a magyar nyel­vű Szentírás nemcsak a hazánk határain belül1 élő. hanem a kül­földi magyar gyülekezeteket is szolgálni hivatott. AZ ÚJ FORDÍTÁSÚ BIBLIÁ­RÓL szólva kifejezte a tanács köszönetét a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének a szaktanácsadásáért, a íordítók szolgálatáért, a kiadás­ra vonatkozó törekvések állami támogatásáért, az Egyetemi Nyomda kitűnő munkájáért. El­mondotta, hogy az új fordítású Bibiia a Berlini Nemzetközi Könyvkatalógusban nyilvántartott könyv, az első. ami hazánkból ebbe a katalógusba bekerült. A püspök kifejezte a tanács ál­láspontját: a Biblia kiadásának ügye hazánkban az egyház fel­adata, az egyház missziói teen­dőinek fontos része; továbbá, hogy a tanács ügyeljen arra. hogy a Károli-féle és az új fordítású Szentírás mindig elérhető légyen az érdeklődők számára. A BIBLIATANÁCS A TAGJAI SORÁBA FOGADTA az elhunyt dr. Bakos Lajos püspök helyébe Kovách Attila dunántúli püspö­köt, és az elhunyt dr. Palotay Sándor helyére dr. Nagy Józsefet, a Szabadegyházak Tanácsa ügy­vezető elnökét, valamint Hetényi Attilát, a Baptista Szeminárium dékánját. A Bibliatanács meghallgatta a Református Sajtóosztály jelenté­sét a Biblia kiadásáról és terjesz­téséről, majd bizottságot alakított •az új fordítású Szentírás szöve­gének revíziójára. A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG KOMMUNIKÁCIÓS OSZTÁLYA . Budapesten, január 15. és 19. között tartotta az európai kisebb­ségi tagegyházak sajtójával fog­lalkozó folytatólagos bizottsági ülését. A bizottsági ülés napi­rendjén több jövőbeli rendez­vény és program megtervezése szerepelt. Az egyházi vezetők és I egyházi újságírók 1981-re terve­zett összejövetelét megtárgyaló alkalmon D. dr. Káldy Zoltán püspök -elnök vett részt és ő köszöntötte a Folytatólagos Bi­zottság megjelent tagjait. Egyhá­zunk, illetve lapunk részéről dr. Vámos József teológiai tanár, mint a bizottság tagja volt jelen a megbeszéléseken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom