Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-01-27 / 4. szám

őKumené 4^ öKumcné 4^ Snumené 4^ A Biblia kiadása, fordítása, terjesztése ma Beszámoló a thaiföldi világkonferenciáról A BIBLIATÁRSULATOK VI­LÁGSZÖVETSÉGE szeptember 26. és október 4. között Thaiiöldön, Chieng Mai városban tartott vi- : lágkonferenciát. Hazánkból dr. Tóth Károly református püspök, a Magyar Bibliatanács titkára vett részt. Beszámolóját — rövidítve , — az alábbiakban közöljük: Bátran áliithatjuk — még az óvatosság és a szerénység szabá­lyainak betartásával is —, hogy ; a legelterjedtebb könyv a világon a Biblia. Az 1979-es adatok szerint ; 9 millió teljes Szentírást, 12 mii- i lió Űjtestamentumot, 40 millió bibliai részt, a különböző bibliai történeteket pedig 460 millió pél­dányban terjesztették _ az elmúlt evben. A teljes szám így megkö­zelíti az 500 milliót. A könyv- nyomtatás feltalálása óta a Szent­írást 1685 nyelven vagy nyelvjá­ráson nyomtatták ki. A BIBLIATÁRSULATOK VI­LÁGSZÖVETSÉGE tízévenként tartja nagyobb tanácskozásait. A mostani tárgyalások középpontjá­ban álló téma így hangzott: „A Biblia nyitott mindenki előtt”. A tanácskozásnak hármas felada­ta volt. Ki kellett dolgozni az 1931. évvel kezdődő évtized biblia­terjesztési terveit: meg kellett vizsgálni a terjesztés érdekében kialakítandó együttműködés lehe­tőségeit; és tisztázni kellett azokat a teológiai és lelki indítékokat, amelyek elkötelezik a keresztyén egyházakat és a Bibliatársulato­kat a Szentírás terjesztésére. A témát és ezeket a feladatokat a világ 80 országából érkezett 200 küldött három szakaszban tár­gyalta . meg. Szó volt az eredmé- nyes és felelős terjesztés feltéte­leiről, a bibliafordítás jelenlegi problémáiról és a keresztyén egy­házakkal való együttműködés fo­kozásáról. Szükséges itt a Bibliatársulatok Világszövetségét röviden bemu­tatni. Ez a szervezet 1946-ban ala­kult meg, létrehozásában nagy szerepet játszjottt Olivier Béguin svájci református lelkész, a Bib­liatársulatok Világszövetségének első főtitkára, akit Magyarország­hoz családi és személyes szálak fűztek. Az első bibliatársulatok 1710 után alakultak, tulajdonkép­pen az egyházak mulasztásainak pótlására, hiszen a Szentírás az egyház könyve. így terjesztése, gondozása, fordítása az egyházak elsőrendű kötelessége. Az ébredési mozgalmak nyomán a különböző országokban egymás után alakul­tak meg a biDliatarsulatok azzal a céllal, hogy minél több ember­hez juttassák el a Szentírást. JELENLEG A B1BLIATÁRSU- LATOK VILÁGSZÖVETSÉGÉ­NEK 68 nemzeti bibliatársulat tartozik. Az utóbbi időben kapcso­latokat létesített a római katoi kus egyházzal is. Az Egyházak Vi­lágtanácsával pedig igen szoros az együttműködés. Így ezeknek a nagy jelentőségű egyházi közpon­toknak a képviselői is részt vettek a tanácskozáson. Megnövekedett ugyanis az érdeklődés a Biblia iránt a római katolikus egyház­ban is a II. Vatikáni Zsinat hatá­rozatai nyomán. Az ortodox egy­házak is új szemlélettel tekinte­nek a Szentírás terjesztésére. Ko­rábban ezek az egyházak elhatá- roltáK magukat ettől a tevékeny­ségtől, mivel a Szentírás olvasá­sát, főleg pedig magyarázását az egyház kiváltságának tartották. FELMERÜL A KÉRDÉS, hogy miért éppen egy távoli, délkelet­ázsiai országban került sor a Bib­liatársulatok Világszövetségének e jelentős tanácskozásra? Thai­föld lakosságának zöme, 95%-a buddhista.- A keresztyénség a la­kosság — 46 millió — 1%-át sem teszi ki. Mindössze 300 ezren él­nek ott, protestánsok és katoliku­sok fele-fele arányban. A világszövetség elhatározta, hogy az évszázados Európa-köz- pontúság után nagyobb hangsúlyt tesznek az Európán kívüli terüle­tekre. Ezért 10 évvel ezelőtt Afri­kában tanácskoztak, most pedig az l'J90-as- évek terveit Ázsiában akarták kialakítani. A konferencián elhangzott elő­adásokból kiderült az is, hogy a bibliaterjesztés szempontjából a legproblematikusabb földlesz ma Európa. A legígéretesebb földrész viszont Afrika, ahol évente 6 mil­lióval nő a keresztyének száma. Ha ez a folyamat tovább halad, a kétezredik év végére Afrika lesz a „legkeresztyénibb kontinens”, 360 millió keresztyénnel. A világ lakosságának 1/3-ad ré­sze, azaz másfél milliárd ember még mindig írástudatlan. A Bib­lia terjesztésének előfeltétele pe­dig az írni-olvasni tudás. Terjesz­tése jó eszköz tehet az analfabe­tizmus elleni küzdelemben is. A TANÁCSKOZÁSOK ERED­MÉNYÉT RÖVIDEN abban lehet­ne összefoglalni, nogy a következő négy szempont fog majd hang­súlyt kapni az előttünk álló évti­zedek során. Az első az egyházias- ság, a keresztyén egyházak köz­reműködése nélkül nem lehet ha­tékonyan és eredményesen ter­jesztem a Bibliát. A különböző bibliatársulatok e tekintetben fontos, de csak kisegítő szerepet játszhatnak. Minden tevékenysé­güknek az egyházakkal való együttműködésre kell épülnie. A Biblia terjesztése nem öncél, nem mechanikus tevékenység, ezért állandóan és folyamatosan vizsgálni kell: azok, akikhez eljut a Szentírás, igénylik-e, és hogyan viszonyulnak a kezükbe kapott könyvhöz. A Szentírás terjesztése, tése a keresztyén közösség építé­sének szolgálatában kell álljon. Nagy hangsúlyt kapott végül az a szempont is, hogy megfelelően kell érzékelni, és ‘szükséges állan­dóan szem előtt tartani a Szent­írást kézbe vevő ember igényeit és társadalmi helyzetét. BEFEJEZÉSÜL UTALNI SZE­RETNÉK ARRA IS, hogy Ma­gyarországon miként terjesztjük ma a Szentírást. Ismeretes, hogy 1949-ig a Brit és Külföldi Biblia- társulat joga volt a magyar Bib­lia terjesztése. Ezt a jogot 1949- ben átadták a Magyarországi Re­formátus Egyháznak. Egyházunk kezdeményezte a Bibliatanács megalakítását, amelynek munká­jában azóta is részt vesznek az összes hazai protestáns és ortodox egyházak képviselői. A magyar Biblia történetének nagy esemé­nye volt az új fordítás megjelené­se 1975-ben, amely eddig három kiadást ért meg, 5 év alatt 100 ezer példányban. Emellett rend­szeresen kiadjuk az Űjtestarhen- tumot, a Zsoltárok könyvét és más kiadványainkat. Hamarosan megjelenik például színes illuszt­rációkkal az Újszövetség, az új fordítás szövegével. A magyar nyelvű Szentírásnak irodalmi és kulturális öröksége nyilvánvaló, örülünk, hogy egyre nagyobb mértékben elismerésre talál a Szentírás a mai Magyar- országon is. Sok áldás forrása a magyar Biblia, és igen hasznos — mint a fenti beszámolóból is ki­tűnik — a Bibliatársulatok Világ- szövetségével . kialakult testvéri együttműködésünk. Dr. Tóth Károly beszámolój:a alapján (Reformátusok Lapja) összeállította. Ifj. Szenípéteri Péter Dénes György: ŐKET BÁNTOM ÉN Csak őket bántom én: szeretteim, kínlódva kínozom, aki még szeret rájuk zúdítom zajló egemet, nekem fáj jobban mégis a kín. Harapok enhúsomba, amikor másokat ostoroz a kába harag, s magamat fogom igába, ha a vak kényszer bennem bujdokol. Meg kéne gyógyulni, kegyetlen szívemre vágyott írt találni; szeretteim, segítsetek megállni a rengő földön, rettegéseimben. (Megjelent a költő FENYÉREN BORÓKA című kötetében 1979-ben) DR. KOREN EMIL FINNORSZÁGBAN A fent leírt két szó közé ékelt két egymás alatt álló párhuzamos vonal, az „egyenlőségjel”, nem csak fizikai-matematikai képle­tekben jelentik a „megoldást” ha­nem egyházunk egész életvitelé­ben. .így diakóniai szolgálatunk­ban is! MINDIG JELENTŐSÉGE VAN Országos Egyházunk munkaágai­nak évenkénti summázó ülései kö­zött a Diakóniai Tanács értekezle­tének. Ez a Tanács egyházunk diakóniájának, szeretetszolgálatá­nak évi munkáját tekinti át, rész­leteiben elemezve tárgyalja. Ha­tározatot hoz azokról a legszüksé-. gesebb tennivalókról, melyek a további eredményes munka felté­telei. Egyházunkban a diakóniai munka minden szinten folyik. Van gyülekezeti, egyházmegyei és or­szágos diakóniai munka. Ebben a szolgálatunkban együtt van a gyü­lekezetekben történő személyes szeretetszolgálat, a rászorultak in­tézményeinkben elhelyezett gon­dozása, valamint egyházunk egé­szének a társadalomban, népünk­ért történő diakóniája. Ezt a szol­gálatunkat jól kell betölteni, to­vább fejleszteni és építeni. Gyülekezeti—egyházmegyei vo­natkozásban gondozásra szoruló testvéreink részére első renden nem áz anyagi támogatás — min­denkinek van nyugdija, szociális juttatása stb. —, hanem a szemé­lyes törődés, gondozás, ápolás, el­látás igénye jelentkezik. ISMERETES, HOGY EGYHÁ­ZUNKNAK 18 szeretetintézménye van. Intézményeink férőhelyeit illetően 35%-ban gondozunk és ápolunk testi és szellemi fogyaté­kos gyermekeket, 65ü/o-ban örege­ket. Örvendetes az a tény, hogy egyre jobban növekszik a gyüle­kezetek, gyülekezeti csoportok — asszónyok, presbiterek, ifjúság — személyes látogatása és érdeklő­dése intézményeink iránt. Az egyes intézmények mögött álló és azokat támogató egyházmegye ill. egyházközségek áldozatos felelős­sége is emelkedett. Ennek egyik eredménye az, hogy valamennyi intézményünk korszerűsítés, modernizálás tekin­tetében olyan szintet ért el, ami a mi viszonyaink és körülményetek között pillanatnyilag kielégítő. Ez év tavaszán felavattuk és egyházunk intézményes diakóniai szolgálatába állítottuk a Piliscsa­bai Npvérotthont. Ez egyházunk legújabb és legmodernebb létesít­ménye is. Kényelmes elhelyezés­sel, minden igényt kielégítő szol­gáltatásával várja azokat, akik belső elhivatásként, örömmel vál­lalják a segítség és szeretet után vágyók gondozását, ápolását. Tel­jesen felújítottuk a Gyenesdiási Szeretetotthont és Üdülőt. Bővült a Nyíregyházi öregotthon, az Al- bertirsai, a Balassagyarmati, a Békéscsabai Szeretetotthon. Nincs olyan otthonunk, melyben felújí­tás, modernizálás, átalakítás ne történt volna! TUDJUK, TOVÁBB KELL LÉPNÜNK. Elsősorban a gyüleke­zetek és a gondjaikra bízott intéz­mények között való személyes kapcsolatok építésében és ápolá­sában. De tovább kell lépnünk a gyülekezetekre bízott otthonok gondjainak, anyagi terheinek és relelősségének vállalásában. Gondjaink is vannak elért eredményeink mellett. Ezek közül elsősorban a legégetőbb és legna­gyobb a munkaerő hiány. Minden erőnkkel arra kell, törekednünk, vagy válják gyülekezeteink szív­ügyévé a diakóniai munkások utánpótlásának gondja! Gyüleke­zeteinknek még többet kell imád­kozni és munkálkodni azért, hogy a gyülekezetek közösségéből szán­ják oda magukat hivő fiatalok, gyülekezeti tagok, akik élethiva­tásként vállalják a diakóniai szol­gálatot egyházunk intézményei­ben. Előre is tekintettünk. 1981. ÉV A FOGYATÉKOS EM­BER EVE”, ez egyházunkban egy­ben a diakoma eve is lesz. Nem kampányev! A cüaKonia végzésé: egy, az egyház küldetésével. A aiakóma, a szeretetszolgálat az egynáz állandó és szakadatlan szolgálata, melyet nem lenet egyetlen évi'e koncentrálni! De mert figyelmünk és érdeklődé­sünk az elkövetkező időben külö- nusen is erre a munkára arányul, kivétel nélkül — elkötelezően minden évre! — egyházmegyei diakóniai napot (napokat) tar-, tunk. Az egyházmegyék gyüleke­zeteiben vándorkiállítást szerve­zünk azért, hogy gyülekezeti tag­jaink igazán megismerjék azt a szeretetszolgálatot, melyet egybá- zunk -végez. Országos diakóniai ünnepélyt tartunk az elkövetkező év tavaszán, melyre az intézmé­nyeink, egyházmegyéink diakóniai szolgálatában álló munkatársain túl, nívjuk egész egyházunk népét. Azokat a testvéreket, akiknek szívén, imádságán, feleiősségen es áldozatán nyugszik egyházunk szeretetszolgálata. AMIRŐL A FENTIEKBEN ÍR­TAM — akármilyen különleges is! — munkaülés volt. Munkaülése az Országos Diakóniai ’ Tanácsnak, mely avval zárult, amivel kezdő­dött. Ez pedig az volt, hogy hálá­ját és köszönetét küldje el azok­nak, akik egyházunkban: család­ban és gyülekezetben, faluban és városban, intézményeinkben vagy betegágyak mellett, egészségesek­nek és betegeknek, határainkon innen és határainkon túl, bárhol is, anol ember segítségre, bátorí­tásra gondozásra szorul — a szol­gáló szeretet követeként jár, él és dolgozik — értük, értünk! Blázy Lajos Régií és újat mmepelflinl; A várpalotai templom kétszáz éves minőségben. Akár csak Várpalo tán, üskiin is ő áll az egyházi építkezések élén. AZ ÖSKÜI TEMPLOMOT 1786- ban szentelték fel. Akkor csak na­gyon egyszerű, kisméretű templo­mot tudtak építeni. A megnagyob­bított Isten házával 1863-ban ké­szültek el. Az akkori falu szegény volt, az erősen köves talaj meg­munkálása igen sok gondot oko­zott, de mégis volt áldozatkészség a gyülekezetben, ha az olykor anyagi erejét felülmúló erőfeszí­tést is igényelt. A mai öskü lakói büszkék arra, hogy már nem sze­gény emberekből áll a lakosság. Negyedmillió forintos költséggel újították meg templomukat. Az anyagi áldozaton felül ingyen munkával is sokat tettek, hogy minél szebben épüljön újjá temp­lomunk. „ISTEN A RÉGIBŐL IS TUD ÜJAT TEREMTENI az ember éle­tében is” — mondta a püspök. Minden templom jelentőségét az adja meg, ha ott vannak cselekvő hívek, akiknek életében Isten igé­je eredményes és gyümölcsöző. Éppen az a nagy Jézusban, hogy általa lehet megújulni, új szívet és új lelket nyerni. „Aki Krisztus­ban van, új teremtés az” ( 2 Kor 5, 17). A megújított templomok az ember megújításának szolgálatá­ban állnak! Ottlyk Márta 1721-ben még csak egy lakóépü­letet tudtak átalakítani istentisz­teleti helyiséggé. Nehezen ment a templom építésének az ügye. Föl­desúri, grófi engedély kellett hoz­zá, s csak ezután kezdhették el az építést, amely három évig tar­tott. 1780-ban szentelte fel Perla- ky Gábor szuperintendens, mivel akkor még a protestánsok nem használhatták a püspöki címet. Akkor csak torony nélküli temp­lomot építhettek, míg 25 év múlva megépülhetett hozzá a torony is. — Ennyit a régiről. « A MAI VÁRPALOTAI GYÜ­LEKEZET ÉLETEREJÉT mutatja a templomához való hűsége is. Már évekkel a kétszáz éves év­forduló előtt kívül-belül felújí­tották a templomot. Az oltár res­taurálásának munkáját az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség szak­emberei végezték. Az orgonát tel­jesen renoválták, villamosították a harangozást is és négy darab modern elektromos hőtároló kály­hát szereltettek be. A kiadás több mint egymillió forintot tett ki összesen. Ezen felül olykor napon­ta 60—70 gyülekezeti tag dolgozott ingyen és áldozatkészségből. A gyülekezeti tagok így tettek bi­zonyságot Isten iránti szeretetük- ről a templom újjáépítése során. — ÜJPEST. December 7-én, vasárnap délután 5 órakor szere- tetvendégség lesz a gyülekezet­ben. Zenés áhítat keretében Peskó György orgonaművész, és a vakok Homérosz kórusa szolgál. Erre az alkalomra, valamint a zenés áhí­tat utáni szeretetvendégségre mindenkit szeretettel hívnak és várnak. — MONOR. A gyülekezet egy­hangúlag megválasztott lelkészét, Cselovszky Ferencet december 6- án, szombat délután 4 órakor is­tentisztelet és közgyűlés keretében iktatja szolgálatába Keveházi László, a Pest megyei Egyházme­gye esperese. A RÉGINEK ÉS AZ ŰJNAK AZ ÜNNEPSÉGÉN dr. Ottlyk Er­nő püspök hirdette az igét. Ki­emelte, hogy nemzedékről nemze­dékre lelki otthona és hajléka volt a gyülekezetnek a temploma. A kétszáz év történelmi megpróbál­tatásaiban, a két világháború bor­zalmai közt a hívek ezrei jöt­tek az Isten házába, hogy ott hi­tet, reménységet, új életet nyer­jenek. A mai gyülekezet figyel­mét Isten igéje az emberek szol­gálatára iráhyítja. Az új út, amin Isten vezet: a szeretet útja, az emberi együttélés gazdagítása. „Éppen ezért mondd ki azt á vi­gasztaló szót, amelyet csak te mondhatsz valakinek! Végezd el a szeretetnek azt a megnyilvánu­lását, amelyet éppen tőled vár Is­ten! Tedd meg embertársad javá­ra azt, amiben éppen te vagy il­letékes!” — mondta a püspök. AZ ÖSKÜI GYÜLEKEZETBE mentünk délután. Az elhalálozás folyiár. megüresedett lelkészt ál­lást a várpalotai lelkész, Németh Ferenc tölti be helyettes lelkészi vember 24-én, dr. Koren Emil esperes. A finn egyházi lap, a Kotimaa hetvenöt éves jubileumi ünnep­ségeire Finnországba utazott, no­Egymásért = mindenkiért Az Országos Diakóniai Tanács üléséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom