Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-09-21 / 38. szám

Vannak események, melyek a télben vagy az időben egybees­nék és találkozásuk szimbolikus­sá lesz. Így lett szimbolikussá a pilisi gyülekezet . templomában történt lelkészavatás is. Március 9-én, a Nemzetközi Nőnapot kö­vető napon lelkésszé avatta dr. Káldy Zoltán püspök Keveházi- né Cégényi Klárát, aki a lel- késsz avatott nők sorában már a tizedik egyházunkban. Ugyanak­kor a pilisi gyülekezel előzetes meghívása alapján rnasodlelké- szi állásba is beiktatták a gyüle­kezet papné.iát. aki már eddig, mint lelkészi munkatárs több. mint 20 éven át szolgált közöt­tük. AZ ISTENTISZTELETET KÖ­VETŐ ÜNNEPI GYŰLÉSEN többen is rámutattakíarra. hogy egyházunkban a nők egyenjogú­sága így valósul meg a lelkészi szolgálat terén is. .ló volt halla­ni a püspök ajkáról azt az elis­merést is, hogy ..igen jó bizony­ságom van a nők szolgálatáról egyházunkban". Mi. férfiak, lel­készek. a feleség, a papnő nél­kül nem tudjuk elvégezni szol­gálatunkat. Különösen jó az. ha a papnő egyben papnő, felava­tott lelkész is és így teljes jogú segítő férje mellett a munkában. A most felavatott lelkésznő ed­dig is nagyon jól végezte mun­káját. de különösen a gyermek- és ifjúsági munkában mutatko­zott meg Istentől kapott adomá­nya. így történhetett meg az. hogv az elmúlt nyári gyenesi lelkészkonferenciákon ő is a lel­készek tanítója volt ebben a' munkaágban. MESSZIRE ELHANGZOTT EZEN A VASÁRNAPI DÉL­UTÁNON a pilis templom harang­ja, mely az ünnepi istentisztelet­re hívogatott. Meg is hallották az egész egyházmegyében, szin­te mindenünnen népes küldött­ség érkezett a lelkészekkel az élen. Huszonhét Luther-kabátos lelkész követte a templomba dr. Káldy Zoltán püspököt.1 akinek az avató szolgálatban dr Groó Gyula, a Teológiai Akadémia dékánja és KeVeházi László, a Pest' megyei Egyházmegye espe­rese. pilisi lelkész segédkezett. Három énekkar is szolgált az ünnepi istentiszteleten: a pilisi gyülekezet énekkara, a gyüleke­zet gyermekeinek kórusa és a Teológiai Akadémia hallgatói­nak kiskara. AZ ISTENTISZTELET KÖ­ZÉPPONTJA EGYHÁZUNK­BAN mindig az ■ igehirdetés. Ilyen alkalmaknál kétszeres a figyelem az igehirdetés üzeneté­re. Először azért, mert általában az avatandó személy választja a textusát, másodszor azért, mert ilyenkor lelkészeket és gyüleke­zetét egyformán ..evangélizálja” az igehirdetés Ura. Ézs 40. 28— 31 versei alapján szólt a püspök igehirdetése. ..Itt a földön min­denki elfárad. Nincs olyan, aki nem fáradna el! Jézus is elfá­radt! Aki azt mondja, hogy ö nem fárad el soha, annak ne higgyétek el. Az ember fiziku­ma nem bírja a terhelést. De nemcsak azért fáradunk el. mert kopik a szervezetünk. Azért is, mert mások terhét kell hordoz­nunk ... Mégsem a mások terhe a legnagyobb. Mi magunk, saiát magunknak jelentjük a legna­gyobb terhet, A saját bűnünk, a bántó lelkiismeret a legnagyobb terhek ... De a legfárasztóbb a hitetlenség! A saiát hitetlensé­günk. amikor nem látjuk Isten hatalmát és ereiét.” • ..Ez az ige arról beszél, hogv van aki soha nem fárad el. Is­ten fáradhatatlan! ö dolgozik közöttünk a legtöbbet. Ö hord­ja a legtöbb terhet, Ö hajt rá ar­ra. hogv a szeretet cselekedetei megtörténienek .. . Hánv millió emberery segít az Isten, hánvnak bűnét hordja a vállán, hánv té­kozló fiút szeret haza? Kimerít­hetetlen energiaközpont. Van egv fáradhatatlan Istenünk, aki­nél mindig van elég erő! Bele­fáradhat a lelkész a szórvány- szolgálatba. bele lehet fáradni a „visszapattanó’- igébe. abba. hoev a házasulandóknak meghirdetett szeretet nem valósul, a 4 na-, rancsolat teljesítése kudarcba fullad de istennél mindig van elegendő erő!” Akik az Urban bíznak, erejük megújul. Az Istenben való hit a legnagyobb frissítő, ez a minden fáradságot legyőző hit! Fáradt papoknak, presbitereknek, gyü­lekezeti tagoknak, időseknek és fiataloknak egyformán szól: A terhet, a bűneinket elveszi . . . megújulhatunk . . . friss erőt ka­punk ... és akik erőt kapnak, azok futnak, járnak és szállnak, szárnyalnak”. Ezzel az útravaló- val indulhat a tizedik felavatott lelkésznő a szolgálatának folyta­tására. TÖBBEN KÖSZÖNTÖTTÉK AZ ÜJ SZOLGATÁRSAT a köz­gyűlés keretében. Kiss Pál egy­ra értékelték, amikor a napok­ban „Kiváló társadalmi mun­kás" kitüntetést kapott. Szerényen, de határozottan hangzott a köszöntésekre adott válasz: „Itt most nem valami új kezdődik . .. valami régi folyta­tódik. ami már 20 évnél is több idő óta folyik. Folytatom tovább, amit eddig végeztem, szeretném hűségesen továbbvinni.. AKIK OTT VOLTUNK AZ ÜNNEPI ISTENTISZTELETEN, akik vendégei voltunk a gyüle­kezet megterített asztalának, akik láttuk, hogy mit jelent a gyülekezet asszonyai között a melegséget árasztó, összeková­l>r. Káldy Zoltán püspök lelkésszé avatja Keveházinc Czégényi Klárát hazmegyei felügyelő az országos egyház útmutatásaira irányította a figyelmet, Haluszka Mihály presbiter a gyülekezet nevében. Baranyai Tamás espereshelyet - tes az egyházmegye lelkészei ne­vében. Takaró Tamás reformá­tus lelkipásztor a testvérgyüle- kezet nevében szólott. Különö­sen figyelemreméltó volt Bicskei János. . ji Hagafii^s Népfront, nagyközségi' bizottsága titkárá­nak köszöntése, aki azt is ét-* mondta, hogy a felavatott lel­késznő eddig munkáját is nagy­csolni tudó. határozott női szív, csak azt kívánhatjuk a pilisi gyülekezet új másodlelkészének, hogy a fáradhatatlan Isten adjon neki mindig erőt, hitet, hogy to­vább tudja vinni a szolgálatot, megújult: hitben, friss erőben, mindig jókedvűen és derűsen, az asszonyi szív melegével, gyer­mekek és fiatalok, asszonyok és Térijük. között egyaránt, figyel­ve1 arra, hogy „akik az Urban ŰÍÁiak, erejük megújul..Min­dig megújul! Tóth Szöllns Mihály Egyházmegyei presbiteri konferencia Pakson Közel két évtizedes hagyomány folytatódott a Tolna-Baranyai Egyházmegyében, amikor ez év március 2-án az északtolnai kör­zet presbiterei gyülekeztek a paksi gyülekezeti teremben. Az éjszakai ónos eső. mely reggelre jéggel borította az utak egy ré­szét, megakadályozta a gyönki és varsádi presbitereket az Otnak- indulásban. de még így is közel 100 presbiter éneke csendült fel 9 órakor a zsúfolt teremben. Itt voltak 7’engelic, Zomba, Pálja, Dunaföldvár, Györköny, Bony- hád. Mucsfa, Kéty, Tolnanémedi, Sárazentlőrinc, Szekszárd, Nagy- szokoly, Kötesd és a vendéglátó Paks presbiterei. A reggeli áhítatot Csel 20, 4 alapján Sólyom Károly, a ven­déglátó gyülekezet lelkésze, az egyházmegye esperese tartotta. Ugyancsak ő tartotta az első elő­adást: Presbiterek feladatai a je­len problémái között. Előadásá­ban szólt az egyházmegye sze­mélyi. lelki, anyagi vonatkozású aktuális kérdéseiről. Az izgalmas kérdésfelvetést a jelenlevők fe­szült figyelemmel ha’llgatták. Mindenki érezte, mennyire kö­zös ügyünkről van szó. A templomban az istentisztele­ten Tóth-Szöllős Mihály, a Bács- Kiskun Egyházmegye esperese hirdette az igét a nap evangéliu­ma alapján. Szólt Jézus Krisztus közöttünk végzett szolgálatáról, amivel minket is ugyanerre a szolgálatra kötelez. Délután ugyancsak , Tóth-Szöl­lős Mihály esperes tartott elő­adást a gyülekezetek jövőjéért hordozott presbiteri felelősségről. Ennek során a lelkészutánpótlás, kántorképzés, presbiter utánpót­lás kérdéseiről szólt. Végül Lugosi Béla egyházme­gyei főjegyző szólt a presbiteri jogokról és kötelességekről egy­házunk törvénykönyve alapján. Az előadásokat követően egy­házunk mai életét jól látó, szol­gálatát örömmel vállaló hozzá­szólások hangzottak el. Kicsen­dült a segítés szándéka és a jó reménység egyházunk jövőjét, il­letően. Jó volt hallani a megbe­csülést is, amellyel a lelkészek megnövekedett munkáját érté­kelték a felszólalók. Tóth-Szöllős Mihály esperes rövid áhítatával fejeződött be a konferencia. Reménységünk sze­rint továbbgyűrűzött a megbe­szélések hangja az egyházmegye egyes gyülekezeteibe, hogy együtt gondolkodva, egymást segítve és megbecsülve formáljuk egyhá­zunk holnapi szolgálatát. — m — g FELNŐTT-KÁTÉ FINNORSZÁGBAN A finn evangélikus egyházban különböző helyeken és csopor­tokban ismételten elhangzott az a kívánság, hogy jelentessenek meg egy kiadványt, mely felnőt­tek számára könnyen érthetően fejti ki a keresztyén hit és élet cíblgait. A püspökök konferenciá­ja most úgy döntött, hogy ké­szítenek egy ilyen felnőtt kátét, különös tekintettel a nyolcvanas évek kérdéseire. A kiadvány' mintegy 200 oldalas illusztrált könyv lesz, egyrészt a hagyo­mányos kátéanyagot, másrészt aktuális etikai kérdéseket tár­gyalva. A könyv megírására Leino Hassinent, a „Kotimaa” című lap korábbi főszerkesztő­jét jelölték ki. A munkát a jövő év végére szeretnék befejezni. . öKumené öKumené • r íj kezdés, vagy a régi folytatása A lutheri reformációnak kez­dettől fogva alapvető törekvése volt a más egyhazakkal való kap­csolat keresése és építése. Luther és reformátor társai soha nem akartak új egyházközösséget szer­vezni, vagy alapítani. Az Ágostai Hitvallásban, amelynek 450 eves évfordulóját eppen az idén ün­nepli az evangélikus keresztyén- ség. evangélikus őseink úgy fo­galmazták meg hitüket és meg­győződésüket. hogy azt a római katolikusok is elfogadhassák. Ez­zel a veszélybe került közösséget és egységet akarták megmenteni. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült, hanem törésre és sza­kadásra került a sor. Az evangé­likus egyház azonban a szakadás után is mindig kereste a közös­séget és a kapcsolatokat. Nem­csak a római katolikus egyházzal, hanem más' hitvallású keresztyé, nekkel is. Párbeszéd az ortodoxokkal Luther már igen korán felfi­gyelt az ortodox egyházakra. Lu­ther úrvacsoratanában kézzelfog­hatóan kimutatható az. ortodox hagyományokkal való összecsen- gés. Az első konkrét lépést még­is Melanchthon tette meg. ami­kor 1559-ben elküldte II. József konstantinápolyi pátriárkának az Ágostai Hitvallás görög fordítá­sát. Mivel erre nem érkezett vá­lasz, 15 évvel később a tübin- geni teológusok újból elküldték \az Ágostai Hitvallást Konstanti- nápolvba. Ezt kövétte 1573 és 1581 között a tübingeni evangéli­kus és a konstantinápolyi orto­dox teológusok közötti levelezés, nmelvnek eredményeképpen a konstantinánolvi teológusok két teológiai iratot állítottak össze. Ezek az Ágostai Hitvallás gondo­latmenetét követ'k. Sok ponton megegyeznek az Ágostai H'tvfill' tanításával, de megmutatkoznak a különbözőségek is. A tübingeni teológusok megpróbálták az orto­dox fenntartásokat megválaszolni a Szentírás tekintélyére hivatkoz­va. Sajnos, ez a próbálkozás hajó-' törést szenvedett, mert Jeremiás pátriárka levelében arra kérte a tübingeni teológusokat, hogy dog­matikai kérdésekről ne írjanak. Csak a barátság kedvéért foly­tassák a levelezést, ha egyáltalán írni akarnak. Újjáéled a dialógus A 16. században félbeszakadt párbeszéd búvópatakként száza­dunk második felében éledt" újjá. Amikor a 80-as évek elején az ökumenikus mozgalomba az or­todox egyházak is bekapcsolód­tak. felelevenedett a párbeszéd az egyes ortodox egyházak és az evangélikus egyházak ^között. Az NSZK-ban és az NDK-ban élő evangélikus egyházak az Orosz Ortodox Eavházzal. a Finn Evan­gélikus Egyház a Finn Ortodox Egyházzal. az. észak-amerikai évangélikusok az ott élő ortodox egyházakkal a romániai evangé­likus egyházak a Román Orto­dox Egyházzal kezdtek párbeszé­det Kancsolatba kerültek az Tn- diáhan és Etiópiában élő evangé­likus egyházak az ottani ortodox egyházakkal. Elsősorban teoló­giai kérdések kerülnek elő ezek­ben a párbeszédekben, de szó esik arról is. hogyan szolgálhatnak együtt a különböző egyhazak az emberiség békéjéért és a feszült­ségek enyhítéséért. Koordinálási törekvések Az Evangélikus Világszövetség vetette fel a tervet, hogy jó len­ne összehangolni ezeket a szerte­ágazó párbeszédeket. Így alakult meg az Evangélikus Világszövet­ség Ortodox Dialógus Bizottsága és a különböző ortodox egyházak Dialógus Bizottsága. A két bizott­ság eddig még csak külön-külön ülésezett és a hivatalos párbe­széd előkészítő munkáját próbál­ta elvégezni. Az ortodox bizott­ság evangélikus környezetben, Svédországban Sigtunában és az NSZK-ban Amelungsbornban tar­tott eddig üléseket. Az evangéli­kus bizottság pedig első ülését március 5-től 10-ig Kréta szige­tén tartotta az Ortodox Teológiai Akadémián. Ez nemcsak azért volt jó, mert a bizottság festői környezetben, elmélyedő munká­ra alkalmas csendes helyen, ala­posan ' kiértékelhette az eddigi párbeszédek eredményeit, hanem azért is. mert élő kapcsolatot te­remthetett a Krétai Ortodox Egy­házzal. Részt vehetett Herakleion- ban egy teljes ortodox liturgián, meglátogathatott több kis kolos­tort. ahoi betekintést nyerhetett az ortodox szerzetesség .életébe. Megismerhette a krétai ortodox keresztyének erős hitét, ameiv ki­állotta a közel négy évszázados török megszállás próbáját. Tervek A párbeszéd folytatására vo­natkozóan az evangélikus bizott­ság azt javasolja, hogy 1081-ben az ortodox és evangélikus bizott­ság párhuzamosan, egy helyen es egy időben tartsa ülését. Ek­kor alkalom nyílna a két bizott­ság, találkozására és együttes ülé­sére is. Ezt az ülést olyan helyen kellene megtartani, ahol élő hitű evangélikus és ortodox egyházak élnek egymás mellett. Ezen az együttes ülésen emlékezne meg a két bizottság a niceai—konstan­tinápolyi hitvallás 1600 éves év­fordulójáról. Ezen a megemléke­zésen a hangsúly majd arra a tényre kerül, hogy ez a hitvallás közös hitvallás, és sok kérdésben összekötő kapocs lehet az orto­dox és evangélikus egyházak kö­zött. Bár az ortodox bizottság az anielungsborni ülésén azt hang­súlyozta, hogy a mbst meginduló hivatalos párbeszéd a 1. század­ban abbahagyott dialógus folyta­tása. az evangélikus bizottság mégis úgy látja, hogy a mostani párbeszédbe egészen új elemeket is fel kell venni. Hiszen a két egyház közötti párbeszédnek iga­zán csak akkor van értelme, ha az segíti mindkét egyházat ab­ban. hogy az emberek között és az eaész emberiség javára vég­zendő. szolgálatát minél eredmé­nyesebben betölthesse. Selmcczi János A NAGYKÖRŰ GYÜLEKEZET — A MA PARANCSA A bécsi egyetemen megrende- dr. Groó Gyula tartott előadást a zésre került „Evangelische következő címmel: „A nagykorú Woche” keretében március 13-án gyülekezet — a ma parancsa”. BERLINI DÓM: NYÁRON MAR ISTENTISZTELET Már idén nyáron megtartják az első istentiszteletet a berlini dómban, melynek egy része el­készül az öt éve tartó munkála­tok eredményeképpen. A külső munkák elhúzódnak még a jövő évre is, és a belső teljes helyre- állítása 1986-ra fejeződik be. A munkákat 1974-ben kezdték el a Német Demokratikus Köz­társaság kormánya és a protes­táns egyházszövetség között lét­rejött megállapodás értelmében. Feltehetőleg sikerül a tervezett 45 millió márkás költségvetési keretet betartani. Az összeget igen jelentős mértékben a nyu­gatnémet és nyugat-berlini pro­testáns egyházak- bocsátották rendelkezésre. A helyreállítás után a dóm­ban kap helyet az. egyházi teoló­giai főiskola (Sprachenkonvikt), a kiadóvállalat (Evangelische Verlagsanstalt) és a Bibliatársu­lat, valamint egy központi egy­házi levéltár. Néhány helyiség a nyilvánosság számára is hozzá­férhető lesz. A fáradhatatlan Isten megújít a szolgálatra

Next

/
Oldalképek
Tartalom