Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-24 / 34. szám

„írok nektek, ifjak...” L GYERMEKEKNEK. Kudarc vagy magvetés? Ti hogyan ítélitek meg a filippi események mérlegét? Hiszen a végeredmény, úgy tűnik, nem egyértelmű. Ha arra gondolunk, hogy milyen hamar meg kellett hogy ismerkedjenek Pálék az európai börtönök sötétségével, és onnan való csodálatos kiszabadu­lásuk után is, ha udvariasabb for­mában is, de lényegében kitolon­colják őket a városból, könnyen kimondhatjuk, hogy bizony az első európai ,,bevetés” kudarcot vallott. Ha viszont a másik ol­dalra nézünk, a Krisztus evangé­liumát elfogadók kicsiny, de lel­kes táborára (köztük a börtön­őrre!;, joggal mondhatjuk, hogy szó sincs kudarcról, áldott mag­vetés történt Filippi ben. mely idővel meghozza majd termését. S hogy minek beszéltünk ennyit a filippi események értékeléséről? Csak azért, mert most. amikor Pál apostollal együtt megérkezünk a fővárosba, Athénba. végül is ugyanez a kérdés vetődik majd föl: vajon kudarcnak minősül-e mindaz, ami az evangélium első athéni megszólalását és fogadását jellemzi, vagy itt is inkább a magvetés kifejezés az indokolt. DE HÁT MI IS TÖRTÉNT Athénban? Pál egyedül érkezik az ókor szellemi, rfiűvészeti központ­jába. a napjainkig is megcsodált, gyönyörű fekvésű városba, mivel munkatársai. Szilász és Timóteus még visszamaradnak egv időre Béreában. Minden bizonnyal nagy élményt jelenthetett az apostol­nak a pezsgő életű világváros megannyi látványossága. De nem tudta magát maradéktalanul át­adni a pompás épületek és szob­rok élvezetének, mert azt is látta, hogy ezek jelentős része pogány istenségek, bálványok kultuszát, imádatát szolgálják. „Háborgott a lelke” mindezek miatt, olvassuk róla. és érezte, itt nincs idő meg­várni a munkatársakat. Ha kell. hát egyedül is meg kell kísérelni megszólaltatni az evangéliumot, mert ennek a városnak égetően és nagyon sürgősen szüksége van az igazi, élő Istenre. Pál nem volt 'forrófejű meg­szállott, aki „ajtóstól ront a ház­ba”, vagy „fejjel megy a falnak”. Mielőtt- bármit is cselekedett vol­na, bölcsen „terepszemlét” tartott, hol. és hogyan is lehetne elkez­dett!. Valamilyen kapcsolápontot keresett az athéniakhoz, hiszen az evangéliumot sohasem lehet csak úgy belekiabálni a levegőbe, mert akkor sohasem jut el a címzet­tekhez. Végül is rábukkant az apostol egy furcsa oltárra, mely- ezt írták a görögök: az ismeret­len istennek. Pál rögtön kapcsolt, hát ezek szerint magúk az athé­niak is sejtik, hogy kell még lenni egy általuk nem ismert istenség­nek is, ezen a nyomon el lehet indulni. ELEINTE ÜGY IS TUNT, hogy ezen a nyomon könnyű lesz cél­hoz jutni. Amint jelezte Pál, hogy ő az ismeretlen, istenről akar be­szélni, egyre többen verődtek össze az Areopágosz nevű helyen, és nagy figyelemmel kezdték hall­gatni az idegen furcsa tanítását. Igen ám. csakhogy hamarosan ki­derült, hogy Pál nem egy újabb istenség hírét hozta Athénba, ha­nem az egyetlen igazi, élő Isten­ről tesz bizonyságot, aki nem tűr meg maga mellett halott bálvá­nyokat, emberkéz alkotta hazug istenségeket. Egvre nőtt az ellen­állás az ú j tanítással szemben, s amikor a halottak feltámadásáról is beszélni merészelt az apostol, gúnyolódva otthagyta őt a tömeg. Olyan Isten, aki beleszól az em­ber életébe, a bálványok elhagyá­sát követeli, és ráadásul még- a sírban „se hagy nyugodni”, nem kellett az athéniaknak. DE NÉHÁNYAN CSATLA­KOZTAK HOZZÁ és hívővé let­tek, olvassuk a reménykeltő vi­gasztalást a Bibliában. Kudarc vagv magvetés volt-e Pál első athéni missziója? A választ csak­nem kétezer év történelme adta és adja meg ma is. Az emberkéz alkotta bálvánvistenek templomai már csak turisztikai látványossá­gok a sörög fővárosban, de az élő Isten templomaiban ma is hirde­tik azt a Jézus Krisztust, akiben az „isméretlen istent” igazán meg­ismerhetjük! G. P. Zsoltárok a Bibliában Mai kérdéseink: 1. Hányadik zsoltár jut eszetek­be a képről? Idézzétek a zsoltár első versét! 2. Enekeskünyvünk hányadik éneke készült a -zsoltár alapján? 3. Mit jelképez a zsoltárban szereplő és a képen is ábrázolt folyóvíz? 4. Kinek mondta Jézus: „Aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert az a víz örök életre buzgó forrássá lesz benne”? Válaszaitokat levelezőlapon má­jus 25-ig a kővetkező címre küld­jétek be: Evangélikus Elet Szer­kesztősége. Budapest, Puskin u. 12. — 1088. Lakcímetek mellé azt is írjátok oda, hány évesek vagytok! FÉHÉREK FEKETÉK KÖZÖTT Dél-Atrikában, dr. C. F. Beyers Náudé, ' a Dél-afrikai ‘Keresztyén Intézet korábbi igazgatója. Johan Wolfaart és Pieter Schoeman egyetemi tanárok, valamint Ro- elf Meyer teológus kiléptek a kizárólag fehérekből álló Neder- duitse Gereformeerde egyházból és- felvételüket kérték a dél-afri­kai holland református egyházba, a faji elkülönítés elleni tiltako­zásul. Rolf Meyer és családja így az első fehér bőrű egyházta­gok egy csupa feketéből álló gyü­lekezetben, ahol gyermeküket is megkereszteltették, az első fehé­ret abban a fekete gyülekezet­ben. Keresztelünk llipurl e«» nem lipiku« kere«ztelésrol EGYIK NAÓY GYÜLEKEZE­TÜNKBEN VASARNAP REG­GEL. az imaház előcsarnokában három fiatal várakozott. Két férfi és egy nő. Az egyik férfi karján pólyásbaba. Bent folyik az isten­tisztelet. — Keresztelesre várnak? — kérdem tőlük. — Igen. Ide. az imaházba hoz­zuk. mert itt meleg van. A templom még nagyon hideg. — Hol van a keresztanya? — kérdezem. — Még nincsen, én még nőtlen vagyok, a kisgyermek a húgomé! Én tartom majd a kicsit a ke­resztvíz alá! — feleli mosolyogva a gyermeket tartó fiatal férfi. AZ ANYA 19 ÉVES, A BOL­DOG APA 23! Szép, egészséges gyermek a kicsi. Még nem hang­zott fel a teremben a keresztelési ének: „Minden jók- kútfeje. Ö. áldd meg e kisdedet” — mert a keresztelés előtt mindig ezt énekli a gyülekezet, ennek első versét —, így folytathatjuk a beszélgetést. — Mennyi idős a kicsi? Ugye, fiú? — Fiú! És az apja nevét kapja a kereszteléskQr! — mondja büsz­kén az apa. — A keresztelés nem „névadó ünnep”! — Igen, tudjuk, mi keresztyé­nek vagyunk, és azt akarjuk, hogy a fiunk is az legyen! Csak éppen rájárt a szám, mert így szokták mondani. — Tudják, mi a keresztség. a keresztel és? — Tudjuk. Jézus parancsolta, hogy meg kell keresztelni a gyer­mekeket, . úgy lesznek keresztyé­nek. — Ha most bemennek és oltár­hoz áll a keresztapa, tudja-e, mit kérdez a lelkész? — A névét! (Elmósolyodom.) — Azt is, de még mást is! — Igen' Azt, hogy hiszünk-e? — No és, mit hisznek? — Azt, hogy Isten meghallgatja • az imádságot és megáldja a fiun­kat — feleli az anya. A TEREMBEN FELHANGZIK A KERESZTELÉSI ÉNEK. Könyv nélkül, szívből énekli a szép szá­mú gyülekezet. A kis család az , egyházfi” (itt éppen asszony! ve­zetésével az oltár elé megy, a szülők leülnek, a keresztapa, kar­ján a kisgyermekkel az oltár elé áll. A rövid keresztelési igehirdetés után a lelkész felszólítja a kis családot, és vele együtt az egész gyülekezetét: ..Tegyünk vallást hi­tünkről!" A gyülekezet felállva, a (fealáddal együtt hangosan el­mondja a „Hiszek egy”-et, az Apostoli Hitvallást. Azután együtt imádkoznak. Amikor a gyülekezel kiment, az édesanya az oltárhoz térdei: imádkozik — hálát ad és könyö­rög családjáért. Ezt itt egyház- kelésnek nevezik, tartják ezt a szép szokást. Az. ajtóban sokan megvárják a szülőket és a gyermeket. Ismerő­sök. rokonók. barátok nézik Őket csillogó szemmel. Ünnepe a ke­resztelés a gyülekezetnek. EZ A KERESZTELÉS EBBEN A GYÜLEKEZETBEN a 30. sor­számmal került a keresztelési anyakönyvbe. Van olyan alkalom is, amikor egyszerre 2—5 gyerme­ket is hoznak keresztelésre. Ilyen­kor 20—30-an: szülők, kereszt- szülők. nagyszülők egyszerre jön­nek be az imaházba, illetve a templomba. Mert általában a templomban van a keresztelés. az imaházban (reggel) csak a téli vagy hideg időben. Kivételes e kereszlelesben több’ minden. At is. hogy nem kérdezik hitükről a keresztszülőket, mint ahogyan istentiszteleteinken álta­lában történik, hanem az Apos­toli Hitvallást mondja el az egész gyülekezet. Nem tipikus eset. semmilyen vonatkozásában. De jó arra, hogy felfigyeljünk család es gyülekezet összetartozására. S ta­lán jó arra is. hogy tanuljunk a fiatalok szavaiból. If j. Seben István Jelentkezés nyári kánlorképző knínlymokn A Magyarországi Evangélikus Egyház Kántorképzö Szolgálata Fó- ton három nyári kántorképző tanfolyamot rendez, melyre szeretettel hívja és várja a gyülekezetek kántorait és-kantorjelöltjeit. I. tanfolyam háromhetes június 23—július 12-ig, II. tanfolyam kethetes július 14—július 26-ig, III. tanfolyam háromhetes augusztus 11—augusztus 29-ig. A tanfolyamok részben előkészítő jellegűek teljesen kezdők szá­mára, részben továbbképzés már zenét tanultaknak és olyan szolgá­latban álló kántoroknak, akiknek még nincs kántori oklevelük. A továbbképzőre jelentkezők" főként a háromhetes tanfolyamokat ve­gyék igénybe. A tanfolyamok tantárgyai: harmonium-, illetve orgo­najáték, egyházi ének, énekkari és karvezetői gyakorlat, zeneelmélet, szolfézs, és bibliaismeret. A szerkesztés alatt álló új országos enekes- köny.vre való tekintettel különös hangsúlyt kap a tanfolyamokon az egyházi ének tanulása. Részvételi díj a háromhetes tanfolyamokon 1000 Ft, illetve a két­hetesen 800 Ft. A fenti díjakból 300 Ft. a jelentkezéssel együtt kül­dendő be, mint jelentkezési díj. piros postautalványon, (tehát nem a kántorképzö csekkjén) a következő címre: Kántorképző Szolgálat, Főt, Mária ú. 3. 2151. Jelentkezési határidő mindhárom tanfolyamra: 1980. május 15. Határidőn túli jelentkezéseket nem fogadunk el. Jelentkezési cím: Evangélikus Kántorképző Szolgálat Igazgató Ta­nácsa, 2151 Főt, Mária u. 3. Jelentkezéshez mellékelni k.e 11: 1. Lel­készt ajánlólevelet, mely igazoja a jelentkezés gyülekezeti érdekét. 2. önéletrajzot születési adatokkal, zenei előképzettségről és az eset­leges eddigi gyülekezeti szolgálatról szóló beszámolóval. A felvételről az Igazgató Tanács dönt. .A felvételről pontos értesí­tést küldünk. A fel nem vett jelentkezők jelentkezési dijat vissza­küldjük. EVANGÉLIKUS KÁNTORKÉPZÖ SZOLGÁLAT „Doktorrá fogadom... ” Az első baptista doktorálás Teológiai Akadémiánkon EGYHÁZUNK ÉS A SZABAD- EGYHÁZAK TANÁCSA között új megegyezés született, melynek él ­teimében ezentúl a Szabadegyhá­zak Tanácsába tömörült kisebb egyházak lelkészei számára' is le­hetőség nyílik Akadémiánkon a teológiai doktori cím megszerzé­sére. Az ökumenikus közeledés és együttműködés eleven és gyakor­lati példája ez a megegyezés, melynek első gyümölcseként Mé­száros Kálmán, a baptista egvház alelnöke. teológiai tanár nyújtott be doktori disszertációt Akadé­miánk tanári karához az egyház­történelem témakörében. A több mint háromszáz oldalas munka a pécsi baptista gyüleke­zet történetét dolgozza föl 1846- tól egészen 1976-ig, addig az esz­tendőig. amiko’r Mészáros Kálmán mintegy másfél évtizedes pécsi szolgálat után jelenlegi szolgálati helvére. a rákoscsabai gyüleke­zetbe került. A tudományos igé- nvű gyülekezet történet egyrészt a Szentlélek Isten ma is megta­pasztalható gyülekezetteremtő munkáját igvekszik nyomon kö­vetni. Jdásrészt amint erre az. áp­rilis 8-án tartott ünnepi akadé­miai ülésen k két szakreferens, rff. Fabiny Tibor és dr. Vámos József professzorok bírálatukban rámutattak, a szerző komolyan fel­dolgozza és figyelembe veszi a gyülekezet élete és formálódása szempontjából sorsdöntő jelentő­ségű társadalmi változásokat, azo­kat az etnikai, szociológiai ténye­zőket, melyek minden gyülekezet életét döntő módon meghatároz­zák. A SZAKBiRÁLATOK ELa HANGZÁSA UTÁN maga a dok­torjelölt vázolta föl röviden disz- szertációját, különösen is kiemel­ve annak utolsó fejezetét, amely a gyülekezet legújabb kori törté­netét, a felszabadulds utáni há­rom évtized eseményeit öleli fel. Külön kiemelte és statisztikai adatokkal is szemléletesén bizo­nyította azokat az egyértelműen pozitív minőségi változásokat, me­lyeket a felszabadulás utáni esz­tendők hoztak a pécsi baptista gyülekezet életében. A doktoravatás ünnepélyes per­ceit követően először dr. Káldy Zoltán püspök-elnök köszöntötte új teológiai doktorunkat. Örömé­nek adott kifejezést, hogy ez az új megegyezés éppen az Ágostai Hitvallás jubileumi évében jöhe­tett létre, hiszen ez az alapvető hitvallásunk is a többi keresztyén felekezet és a világ felé való nyi­tottságra kötelez. Kiemelte, hogy ugyanezt a nyitottságot, kölcsönös segíteni és tanulni akarást várjuk mi is a többi keresztyén egyház­tól. Szoros összekötő kapocs lehet közöttünk a feltámadott Jézus keresztje, valamint hazánk hűsé­ges szeretete és odaadó szolgálata. VÉGÜL DR. NAGY JÓZSEF, a Szabadegyházak Tanácsának el­nöke. valamint Laczkovszki János baptista elnök köszöntötte az ün­nepi alkalom résztvevőit. Mind­ketten köszönetüket fejezték ki t kapott új lehetőségért, és hangúit adtak azon reménységüknek, hogy ennek nyomán még gyümölcsö­zőbbek lehetnek egyházaink kap­csolatai. G. P, í i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom