Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-08-10 / 32. szám

Kérdőjeles mondatok Előre elkészített jócselekedetek? „Mert az ö alkotása vagyunk, akiket Krisztus Jézusban jócsele­kedetekre teremtett, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azok szerint éljünk” (Et 2, 10). A tudományos-fantasztikus iro­dalom szeret eljátszani azzal a gondolattal, hogy miként lehetne „álprogramozni” az ember visel­kedését, és mi történne, ha egy­szer ez sikerülne a tudománynak? Űj, erkölcsileg nemes ember szü­letne? Vagy megvalósulna ugyan a bűn nélküli társadalom, de az ember nem volna többé szabad. Hiszen nevezhető-e szabadnak az, akinek előre meg vannak határoz­va a cselekedetei? HASONLÓ KÉRDÉS MERÜL FEL IGÉNK ELSŐ OLVASÁSÁ­RA. Isten is „átprogramozza” gyermekeit? Hol van az ember Szabadsága, ha előre elkészíti a jó cselekedeteinket, hogy azokban járjunk? A lengyel író, Stanislaw Lem egyik novellájában ezt mondja a tökéletes, rosszat nem tudó társa­dalom modellje láttán:,,Ha azért teszik, amit tesznek, mert muszáj nekik, . . . akkor annyi Jó van ben­nük, mint a villamosban, amely azért nem gázolhat el, ha a jár­dán állsz, mert nem tud a sínjé­ből kiugorni. Nem az érez boldog­ságot a Jót cselekedve,... aki kénytelen állandóan mások tejét simogatni, örömében kurjongatni és köveket elvinni az útból, ha­nem az, aki éppúgy búsulhatna, zokoghatna-, a követ a másik fe­jéhez vághatná, de saját akara- .tából és jókedvéből nem csinál­ja!” MIÉRT CSELEKSZIK A JÓT ISTEN GYERMEKEI? Nem hin­ném, hogy bárki is. .megvádolná Istent azzal, hogy azokat, akik az Ö „alkotása.” átprogramozta, kitö­rölte belőlük a rosszra való képes­séget. úgy, hogy most már kény­telenek -állandóan jót tenni. A ke- resztyénség történetének és sze­mélyes keresztyén eleiünknek ép­pen eléggé fájó tapasztalata az, hogy mennyire képesek vagyunk továbbra is a rosszat - tenni. Pál apostol egyik legmélyebbről fa­kadó önvallomása, is az, amikor a Római levélben arról ír, hogy „nem azt teszem, amit akarok, a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat” (Rrh 7, 19). Luther pedig így ír: „Szent­lélek nélkül az emberi akaraterő telve van istentelen indulatokkal, sokkalta gyarlóbb, semhogy Isten megítélése szerint jó cselekedete­ket tudna véghezvinni. Ráadásül még az ördög hatalmában is van,' s ez az embert különféle bűnök­re, hitetlen gondolatokra és nyűt gonosztettekre ösztönzi” (Ágostai Hitvallás XX.). A bűn kénysze­rít. Isten lehetőséget ad. Arra, hogy a Jót saját, akaratából, jó­kedvűen tehesse az ember. JÉZUS KRISZTUS ARRA TESZ KÉPESSÉ MINKET, amit ma­gunktól nem tudnánk megtenni: hogy éljünk azok szerint a jó cse­lekedetek szerint, amelyeket Isten előre elkészített. Nem kényszer ez, hartem a szabadság lehetősége. •Mit jelent hát akkor, hogy jó cselekedeteink előre elkészítettek? Azt. hogy nem emberi erőfeszí­tésünk keserű-fanyar gyümölcsei ezek, hanem az Istentől kapott új életünk természetes megnyilvánu­lásai. És mint Isten minden más ajándéka, ez is Jézus Krisztusban lesz a miénk. Hitünkön, a Vele való kapcsolatunk szorosságán múljk, mennyire lesz valósággá életűnkben Isten számtalan ,ió gondolata. Isten- akaraténak keresése ép­pen ezért az első feltétele ánnak, hogy ezekben az előre elkészített jó cselekedetekben járjunk. Hi­szen .csak akkor valósulnak meg, ha észrevesszük, és ,. megtesszük azt, ágiit Isten előkészített szá­munkra. Meg kell tehát tanul­nunk. hogy „fölfelé” figyelve él-, jünk, érzékenyek legyünk Isten útmutatásaira, vezetésere. Az.t is jelenti ez, hogy tudni kell magun­kat .függetleníteni emberi elvárá­soktól, és Isten .igéjének mértékét kell' aikalmazntmk önmagunkra. Jézus Krisztus megígérte az'ot’kö- vetőknek a Szentlelket, aki'elve­zeti tanítványait a teljes igazság­ra, hsten akaratának a megértésé­re. A legtöbbször úgy történik ez, hogy adott alkalommal eszünkbe jut az utat mutató ige, éraékeny- nyé lesz a lelkiismeretűnk, vagy felébred szivünkben a szeretet. Is­ten Lelke azonban sohasem kény­szerít, csak kér és tanácsol. HA PEDIG MEGÉRTJÜK IS­TEN^ VEZETÉSÉT, és készek va­gyunk engedelmesen cselekedni akaratát, akkor a véghezvitelben is tapasztaljuk segítségét. Ezért is „előre elkészítettek” a jó cseleke­deteink. Isten útját járva bizo­nyosak lehetünk, hogy megkapjuk a cselekedeteinkhez szükséges erőt is. Szükségünk van erre, hi­szen az Ö útjai nem „felfelé” ve­zetnek ahogyan szeretnénk, ha­nem „lefelé”. Azokhoz, akikhez Jézus is jött: az elesettekhez, a betegekhez, a szomorkodókhoz, a bűnből kiutat nem találókhoz. S ez néha nehéz. A modern életben egyre gyak­rabban fordul elő, hogy az ember egy nagy termelési folyamatban csupán részfeladatot végez. Min­dig van azonban valaki, aki ke­zében tartja az egészei, ismeri a tervet és aszerint osztja ki a rész­feladatokat. Isten gyermekeként, az általa előre elkészített jó cse­lekedetekben járni annyit jelent, mint benne lenni egy nagy terv­ben, megérteni és végrehajtani a „nagy Rendező” utasításait. Isten ma rajtunk keresztül végzi mun­káját. Vajon nem kell-e sokszor „módosítania” terveit, mert egy- egy gyermeke nem figyelt rá, nem értette meg akaratát, nem végez­te el azt a feladatot, amelyet neki készített elő? Életünk célja az, hogy egyre jobban ráhangolódva az Ö terveire, életünk és cseleke­deteink részévé legyenek annak a nagy munkának, amellyel Isten ma is munkálkodik a világban. Balicza Iván Az énekeskönyv-sserkcsstök műhelyéből JÉZUS ÁLDD MEG NÉPEDET l>óka Zoltán Terjeszd áldó kezedet Földünkre, hol élünk. Békét és szeret etet Lelked adjon nekünk: „ Minden embert szolgáljunk. Egymás kedvében járjunk, S zengjen örömének, Zengjen örömének. Lelked tanítson minket Téged megismernünk. Győzze meg mi szívünket, Tőled el ne térjünk. Mert nincs más bizodalmunk, Isten előtt oltalmunk: Te vagy üdvösségünk, Te vagy üdvösségünk. Űzz el minden félelmet Lelked vigaszával. Élessz na|y reménységet Szemben a halállal: Utunk ha végére jár, Nálad örök élet vár. S nem lesz soha vége, Nem lesz soha vége. Dóka Zoltán — Pünkösd ünnepén az oltár- terftő színe: piros. A délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Csel 2. 1—13; az igehirdetés alapigéje: Jn 4, 5, 14 (15—19). — Pünkösd 2, napján az oItár-\ terítő színe: piros. Á délelőtti is­tentisztelet oltári igéje: Csel 10, 44—18 a; az igehirdetés alapigé­je: Mt 1«, Ili—18 (19—20). — GYŐR. A második újvárosi körzet lelkészi állására megvá­lasztott Bárány Gyula esperes beiktatása június 1-én, vasárnap délután 5 órakor lesz. — KÖRMEND. A helyettes-Iel- készi teendők ellátására Bánfi Béla nagygeresdi lelkész kapott megbízást D. Dr. Ottlyk Ernő püspöktől május 1-i hatállyal. — PÁPA. Laetare vasárnap meglátogatta a gyülekezetei D. Dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egy­házkerület püspöke, aki isten- tiszteleti szolgálatot végzett, majd ismertette egyházunk hely­zetét, gmelyet a gyülekezet nagy érdeklődéssel hallgatott. A püs­pök délután a tapaleaföi gyüle­kezet templomrenoválással kap­csolatos hálaadó ünnepén szol­gált. — Március 30-án a gyüle­kezet 22 konfirmandusának és — MISKOLC. A gyülekezetben igehirdetés-sorozattal és szeretet- vendégségen versei keletkezésé­ről szóló előadással szolgált Túr- mezei Erzsébet. — Balicza Iván salgótarjáni lelkész igehirdetés­sel. ifjúsági szeretetvendégségen pedig előadással szolgált a gyüle­kezetben. ZENÉS ÁHÍTAT lesz május 25-én. pünkösd vasárnap délután fi órakor a Bécsi-kapu téri templomban. Bach : Dór tokkáta és fúga Hat korálelőiáték g-moll fúga é Frank: Tastorale Liszt: Arcadelt Ave Maria Hidas: Fantázia Liszt emlékére Orgonái: Pcskó György aki húsz éve kántora á budavári gyülekezetnek Igét hirdet: KOREN EMIL esperes JM VASÁRNAP IGÉJE Ha ismernéd...! Jn 4, 5—14 Mit kellene ismernie Jézus szerint az embernek? Isten ajándéká­ról kellene tudnia és a samáriai asszony esetét véve — ismernie kel­lene azt, aki vele beszél. „TE VAGY A LEGJOBB AJÁNDÉK” — énekeljük pünkösdkor a Szentlelek Úristen tiszteletére. Istennek ez az ajándéka is onnan je­lűiről jön, ahonnan Jézus is jött. Ezzel a leglényegesebbet leírtam. Pünkösdöt váltságunk felöl közelítjük meg. Azzal, hogy a testen kí­vül van lelki részünk is, nem mondtunk még semmi püskösdit. Pün­kösdkor nem a testünk börtönébe kénytelenedéit „lélek-én”-röl van szó. A Szentlélek eljött. Ez méltán késztet hálára és hódolatra. Eb­ben adva van annak a lehetősége, hogy az üdvesemény jelenünket áthatóvá, minket személyünkben érintővé legyen. Isten nálunk, a birtokunkban — talán ezt jelentené a pünkösd? Jézus valóban ígér olyan állapotot, hogy aki az élő vízből iszik, nem szomjazik, egye­lőre azonban a pünkösddel nem csupán úgy számolunk, hogy az „volt”. Isten útban van felénk, ajándékának ismeretére és Jézus is­meretére is a Szentlélek áltál jutunk. Helyénvaló kérnünk: „Jövel Szentlélek Úristen .. Karácsony, husvét, mennybemenetel — most minddel számolunk. De nem úgy, mint mikor utunk során mögöttünk maradnak tájak és falvak, ahová többé nem jutunk. A Szentlélek müvében ott van az egész Jézus. Pünkösd organikusan fejlik ki a meglevőből. A levél a fán képződött, de általa él a törzs, az ágak, a gyökérzet. A HARMADIK HIT ÁGAZATOT LUTHER A NAGYKATEBAN ÍGY TANÍTJA: „Mert sem te, sem én soha semmit nem tudhatnánk Krisztusról, nem is hihetnénk benne, Urunkká sem lehetne, ha a Szentlélek az evangélium hirdetésével fel nem kínálná, és szívünkbe nem adná. A cselekedet megtörtént és elvégeztetett, mert Krisztus megvette és megszerezte számunkra a kincset szenvedésével, halá­lával, feltámadásával. De ha ez a cselekedett rejtve maradna, úgy hogy senki sem tudna róla, akkor hiába volna és kárbavesznék. Hogy azonban ez a kincs ne maradjon elásva, hanem kamatozzék és hasznát vegyék, Isten kibocsátotta és hirdetteti az igét és a Szent- leiket adja benne, hogy helybehozza és ránkruházza a megváltást... olyan kincset kapunk ajándékul, amelyet magunk nem tudnánk meg­szerezni." Az ajándékozó csak az lehet, akitől telik ilyen ajándékra, ez pedig Jézus. Ő ül ott a Jákob kútjának Nem könnyű ráismerni nála a Legna­gyobbra. De hát, aki szolgál, ,azon rajta van a szolgaruha. Fáradtan érkezik. Azonmód leül, maid vizet kér, mert szomjas. Ottani egyet­len hallgatója szemében egy gyűlöletes, rátarti nép fia. Legalábbis tartózkodást kell legyőznie, ha nem többet, míg a hit pislákoló mé­csese lángot vet: „Jöjjetek, lássátok meg .. . nem ez a Krisztus?". És ami az asszonyt illeti leterhelt múlt. felületes életszemlélet alól csak előtűnik a Szabaditója előtt fejelhajtó ember. RÁSZOMJÁZÁSRÓL FOLYIK SZÓ. Ahol a vágy veszi át a tere­pet, félrevonul az okos meggondolás mértéktartása. A vágy beront, nem vár „szabad”-ot kopogtatás után. A szomjskálán még vérszomj is lehet. Jézus szava kusza terepen teremt tisztázódást. Nem menti a vétket, de meg tudja bocsátani. A bűnbocsánattal adja ajándékát a Szentlelke az eljövendő új zálogaként. A fának gödröt készítenek, hogy el lehessen ültetni. Hány nö­vényben van olyan vitalitás, hogy elég érintkeznie csak a föld fel­színnel s boldogul! Általában az él. ami a helyére kerül. A bűn mi­atti megkeseredés az új élet Szentlélek-szerinti bölcsője. A vallomás most már ez: „Szomjuhoz a lelkem az élő Istenhez” (Zsolt. 42.). Én- központtá vágyak ördögszekerén pokollá vált élet keresi azt, aki most mar végleg a tulajdonába vegye. A rálátásban nem a saját győzelmét ünnepli, hanem azét, aki kereste, várta hívta már ré­gebbről. A szárazföldövön nagy kincs a víz. Hát még, ami nem ciszternáé, hanem élő víz, tehát forrásból merítették. Az árusok pénzért kí­nálják igy: Isten ajándéka. Ó bár ismernénk Isten ajándékát és azt, ki adja! VALAHOGY ÜGY ÁLLÍTOTTÁK PÁRHUZAMBA AZ ÜNNEPE­KET: karácsonykor alszanak a pásztorok, húsúéikor bezárkóznak a tanítványok, a pünkösd viszont mozgás, amely megmozgat. A vizet a mozgás tartja meg élőnek. Mozdulatlanul elposványosodik. „De aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, örök életre buzgó víznek kútfeje lesz ő benne” — mondotta Jézus az ajándékáról. Az Életnek kell pezsdülnie ott, ahová nem holt valamit, hanem élót és éltetőt adtak. A Szentlélek áldása nem belénk árad, hanem rajtunk árad, úgy a mienk, hogy eszközeivé tesz, szolgálásra hív el. A Szentlélek Urunkká teszi, aki szolgál. id. Szabó Lajos Imádkozzunk! Szentlélek Úristen-! Oszlasd el szivünk hitetlen sötétségét! Add meg. hogy halljuk és értsük Isten szent igéjét! Segíts hinnünk, hogy Krisztus a mi egyetlen üdvösségünk! Világosíts meg minket. Kérünk egyházunkért, keltsd életre, ami halott rajta. Könyörgünk a vilá­gért. népünkért és a népekéit. Szerezz egyetértést, vess gátat az elkülönülésnek, add, hogy a szétvált utak egymásra találjanak! Ne engedd, hogy bárki is örömét lelje a vérontásban! Segítsd sikerre azokat, akik békeszerető akaratodat megismerték és követik. Ámen. — NYÍREGYHÁZA. Gyüleke- Az egyháznak minden rendelke­zett szeretetvendégségen vetített- zésére álló békés eszközzel segi- képes előadást tartott Szebik lm- tenie kell a súlyos salvadori gaz- re miskolci lelkész, a Borsod-He- dasági helyzet felszámolásában, vési Egyházmegye esperese. ám a népnek joga van arra, hogy | az elnyomással szemben fellázad­. jón. (EPD) 80 000 HEROINISTA fiatal él 90 ÉVES FENNÁLLÁSÁT ürí-. az NSZK-ban, A 15 éveseknek nepli idén a. Fehér Kereszt. Az mintegy 20%-a már kipróbált va- ünnepségek középpontjában ez a lamilyen kábítószert. A heroin téma áll: szexuáletika és lelki-' miatt elhunytak száma 1979-ben gondozás. Angol hatásra, 1890- az, NSZK-ban magasabb volt, ben alakult ez á szervezet Ber- mint az USÁ-ban. (EPD) linbenr, 1959 óta központja Kassel­ben (NSZK) van. Feladatának AZ EGYHÁZ A SZEGÉNYEK tartja a személyes életvitel lelki- oldalán áll — jelentette ki nem- gondozói megközelítését és a ta­rég Romero, El Salvador érseke, nácsadást. (EPD) ß családjuknak volt szeretetvendég- ség, amelyen Síkos Lajos esperes a négyszázötven éves Ágostai Hitvallásról tartott előadást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom