Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-07-27 / 30. szám

Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKU XLV. ÉVFOLYAM 24. SZÁM 1980. június 15. Ara: 4,— Ft Dr. Káidy Zoltán és D. dr. Ottlyk Eriid Párbeszéd a Kémei Szövetségi Köztársaságban püspökök résztvesznek az angsburgi ünnepi rendezvényeken Az Ágostai Hitvallás 450 éves jubileuma alkalmából rendezett augs- burgi ünnepségekre háfom szakaszban kerül sor. Június 22-től 26-ig tartja ülését az NSZK-beli Egyesült Evangé­likus Lutheránus Egyház zsinata, melyen egyházunk képviseletében D. dr. Ottlyk Ernő püspök vesz részt. Július 1—12-ig kerül sor a Lutheránus Világszövetség Végrehajtó­bizottságának ülésére, melyen a bizottság tagjaként részt vesz dr. Káldp Zoltán püspök-elnök. Ütjára elkíséri felesége is. E két esemény között rendezik az Augustana ünnepet, melyre több tízezer résztvevőt várnak a gyülekezetekből. A programban isten­tiszteletek, kiállítások, történeti kirándulások, pódiumbeszélgetések, ifjúsági, és zenei alkalmak szerepelnek. * Befejeződik a tanév. Kezdődik a vakáció. A szó bennünk idősek­ben is régi emlékeket idéz. Olyan, a tanév végéhez fűződő kedves diákszokásokat, amelyek örökségként máig élnek, mint például a fen­ti szó betűinek egymáshoz tapasztásával a tanítás utolsó napjainak „visszaszámlálása”. De még sok minden történik az alatt a néhány nap alatt, míg gyermekeink, unokáink odaírják a táblára a pedagó­gusnak, diáknak fellélegzést jelentő utolsó betűt. AZ ESEMÉNYEK KÖZÖTT SZEREPEL A KÖSZÖNET NYILVÁ­NÍTÁSA azok iránt, akik a felnövekvő új nemzedékek szellemi arca' kiformálásáért a legtöbbet teszik. Jó, hogy ez természetesebbé, rend­szeressé, tartalmasabbá, szervezettebbé vált, mint a múltban. De ér­demes elgondolkodni azon, ami újságban, rádióban, a Hazafias Nép­front keretében szervezett beszélgetésekben többször is előkerült, hogy a köszönet megnyilvánulása nem válik-e sok esetben olyan lát­ványossággá. A szinte hazaszállíthatatlan virághegyek, a kisebb-na- gyobb értékű ajándékok halmaza mögül hiányzik.az őszinte, a szol­gálatot igazán megbecsülő és azt az otthoni nevelésben is kamatoztató hála. Az életszínvonal emelkedésével együtt járó anyagi lehetősé­geink kísértései közé tartozik, hogy a szülők egymás közti versengé­sének, a „tehetősség” fitogtatásának az alkalmaivá süllyesszük eze­ket az eseményeket. Mert még mindig könnyebb kifizetni a pénzt a virágért, a papírpénzt odalökni az ajándékra való összegyűjtésekkor, mintsem kézenfogni gyermekünket, odaállni vele együtt a talán oda­haza előtte is sokszor kritizált pedagógus elé és egy meleg kézfogás és tekintet pillanatai közben tíz hónap kemény munkáját köszönni, esetleg még mulasztásokról is vallani. Hiszen lehet, hogy a szellemi táplálék naponkénti adagolása mellett itt, az iskola falai között pró­bálta meg pedagógusaink egy része azokat az érzelmi, közösségi rá­hatásokat is kipótolni, ami otthon sokszor elmaradt. A REGI SZOKÁSOK ISMÉTLŐDÉSÉ MELLETT TÖBB JELEN­TŐS VÁLTOZAST is számba kell vennünk a vakációval kapcsolat­ban. A mi időnkben a tanév befejezése általában egyet jelentett a „szélnek eresztéssel”, amikor azután szülői ház és diák válogatta, hog*' mivel fog eltelni ez a két hónap: a kevesek gondtalan nyaralá­sával. a szülői ház körüli tevékenykedéssel, vagy a jövő tanév anya­gi szükségleteinek a megszerzésével, zsebpénz gyűjtéssel. Szocialista társadalmunk egyrészét a fiatalok iránti humánus felelősségtől hajtva, másrészt c szülők iránti segítőkészség szándékával s a ne­velés minél szűkebb idői megszakadása érdekében is a hazai és külföldi üdülések, nyári napközis táborok különböző szakkörök s egyéb lehetőségek sorát biztosítja. Ez felmérhetetlen értéket jelent a felnövekvő nemzedék fizikai és szellemi növekedése, meggazdago­dása érdekében. Mégis változatlanul birkóznunk kell azzal a ténnyel, hogy a fiatalkorúak egy része esetében a vakáció a tartalmatlan, sőt sok erkölcsi és szellemi veszélyt magában rejtő ide-oda csavargással, semmittevéssel egyenlő. S ezért, a fentieket számbavéve, szinte ki­zárólag csak a szülők a felelősek. MERT EZ IS A MEGVÁLTOZOTT VALÓSÁGHOZ TARTOZIK, hogy az emberformálás magasfeszültségében tíz hónapon át kemé­nyen dolgozó pedagógusaink készek pihenésük egy jelentős részét is odaadni fiataljaink építő, kulturált pihenéséért, liícözben ez az idő áll rendelkezésünkre ahhoz is, hogy a következő tanévre felkészülje­nek, igyekezzenek továbbképzéssel együtt haladni azokkal a maga­sabb követelményekkel, amelyeket oktatás és művelődéspolitikánk okkal ír eléjük. PEDAGÓGUSAINKNAK, DIÁKJAINKNAK MINDEZEK SZÁM­BAVÉTELÉVEL KÍVÁNJUK, hogy oldódjék rajtuk és bennük az el­következő hetekben a napi munka terhe és feszültsége s miközben, ha ' más formában is tovább fonódnak a szálak iskola, szülők és tanulók között, nyerjenek új erőt, kedvet és lelkesedést az elkövetkező tanév magasabb feladataihoz. M. Gy. Múzeumi kiállítás ' az Ágostai Hitvallás történetéről Az Evangélikus Országos Múzeum az Ágostai Hitvallás négyszáz­ötven éves jubileuma alkalmából június 15-től háromhónapos idő­szaki kiállítást rendez. Ismerteti az Ágostai Hitvallás létrejöttének képekkel illusztrált történetét és bemutatja útjának jelentősebb ha­zai állomásait. Az értékes és ritka dokumentumokat tartalmazó anyag az állandó kiállítással együtt, .hétfő kivételével naponta 10—18 óra között láto­gatható meg Budapesten, az V. Deák tér 4. szám alatt. A RAJNA-PFALZI TARTO­MÁNYEGYHÁZ az unióit egyhá­zak körébe tartozik. A reformá­ció háromszáz éves jubileuma alkalmából egyesültek 1817-ben az evangéUkus és református egyházak, az akkori porosz ki­rályság területén. Ma ehhez az egyházkerülethez három és fél millió egyházfag tartozik, kétezer lelkész és negyvennyolc esperes szolgál. Düsseldorf a központja, de olyan jelentős ványsqk is ide­tartoznak, mint Bonn, az NSZK fővárosa, vagy Köln, a nagy ke­reskedelmi központ, vagy Trier, az ország legrégibb városa- Az iparáról nevezetes Ruhr-vidék minden tekintetben gazdag terü­let. Ugyanakkor a népsűrűség is itt a legnagyobb az országban. FESZÜLT NEMZETKÖZI LÉG­KÖR idején került sor erre az utamra. Karl lmmer egyházi el­nök (püspök) volt a meghívó. Apja az antifasiszta harc vér­tanúja volt. Ö maga is a hitle- rizmussal szembeforduló „hitval­ló egyház” köréhpz tartozott. Nagy tisztelettel beszélt Iwand professzorról és Niemöllerről, akik a félszabadulás utáni kor­szak német egyházi megújulásá­nak kiemelkedő vezetői voltak. Immer egyházi elnök a Keresz­tyén Békekonferencia erősítésé­nek munkájában is tevékenyen részt vett, főleg a hatvanas évek első felében. Most is kész a kelet­európai egyházakkal való kapcso­lat erősítésére. Májusban Buda­pesten járt, s a KBK által az európai béke és biztonság ügyé­ben rendezett konferencián is részt vett. Ekkor fogadta Kádár János is, és Miklós Imre állam­titkár is, a KBK kiemelkedő sze­mélyiségeivel együtt. Immer egy­házi elnök és munkatársai segí­tik a nemzetközi feszültség eny­hítését, Helsinki szellemének ér­vényesítését. Éppen ott-tartózko- dásom idején zajlottak le a helyi választások a rajna-pfalzi tarto­mányban. ami 5 százalék erősö­dést jelentett Schmidt kancellár pártja javára, és ugyanilyen ará­nyú csökkenést Strauss kárára. A helyzet ellentmondásosságát jelzi, hosy ugyanekkor NSZK részről Düsseldorfban mondták ki a moszkvai olimpia bojkottjához való csatlakozást. HÉT SZOLGÁLATOM VOLT egy hét alatt. Háromszor isten­tiszteleten prédikáltam, négyszer pedig előadást tartottam egyhá­zunk úti áról, amit kérdések és hozzászólások követtek. A WUPPERTALI TEOLÓGIAI AKADÉMIA antifasiszta hagyo­mányáról nevezetes. 1935-ben ala­pították, azzal a céllal, hogy a hitleristákkal szembenálló „hit- valló egyház” szellemében végez­ze a lelkészképzést. Betiltása után 1941-ig illegálisan műkö­dött, majd ez is lehetetlenné vált. 1945 őszén nyílt meg újra. Templomának három harangja három antifasiszta német lelkész nevét őrzi. A wuppertali teológia professzorainak és előadóinak tartottam előadást, amit hozzá­szólások követtek. A LEGRÉGIBB NEMET VÁ­ROSBAN, TRI ERBEN, abban az ősi bazilikában hirdethettem az igét, amelyet még a régi rómaiak, építettek. Nagy Konstantin, a ró­mai birodalom császára az épület méreteivel elkápráztatta az egész környéket, itt tartotta meg ün­nepélyes fogadásait. A ma is mo­numentális bazilika a belvárosi gyülekezet temploma, ahol kb. 400-an vettek részt az általam végzett szolgálaton. AKI KÖLNBEN JÁR, a város minden .pontjáról láthatja a kölni dómot, a világ egyik építészeti csodáját. Az óriási méretei is le- nyűgözőek, de a finom, aprólékos díszítő motívumok is megkapóak. A dóm az emberi tehetség és szorgalom kőbe faragott mester­műve a katolikus egyház hatal­mát és gazdagságát tükrözi. Köln­ben csak szórványhelyzetben van­nak a protestánsok. A modem építésű Luther-templomban pré­dikáltam. majd szeretetvendég- ségen tartottam előadást. A DIAKÖNIA SZÍVÜGYEM. Két nagy diakóniai központba is vittek. Az egyik modern, 25 éve épült, Ródenkirchenben, a másik régi, nagy nevű diakóniai köz­pont Kreuznachban, amit még Fr. Bodelschwingh építtetett 1898 —1903-ig. Még megvannak a régi típusú diakonisszák, a régi anya­házi fegyelemmel, de mellettük már ott vannak a diakónia új tí­pusú szolgálattevői, akik szintén mindenben hűséggel dolgoznak a fogyatékos gyermekek és idős em­berek javára. Mintesv háromszáz diakóniai munkás előtt tartottam előadást a diakóniáról, ahogyan azt mi látjuk, értelmezzük és gyakoroljuk. JÓINDULAT ÉS ÉRDEKLŐ­DÉS kísérte mindenütt az egyhá­zunkról - és hazánkról szóló be­számolót. de tájékozatlansággal és a nyugati propaganda hatásá­val is lehetett találkozni az út során. Ottlyk Emi Dr. háld} Zqltán püspök Helsinkiben Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, az Országos Béketanács elnöksé­gének tagja a magyar békemozgalom képviseletében május 30. és, jú­nius 1. között Helsinkiben járt, ahol részt vett a parlamenti képvise­lők nemzetközi konferenciáján. A tanácskozáson az enyhülés és a le­szerelés időszerű kérdéseit vitatták meg. A nemzetközi konferencia munkájának ismertetésére lapunk ké­sőbbi számában visszatérünk. PÜSPÖKÖT KAPOTT GRÖNLAND Grönland, a világ legnagyobb szigete, 84%-ban jégborította föld. Lakosainak száma 54 000. Többsé­gükben, 80%-ban grönlandiak (eszkimók), 20%-ban dánok. Fő­városuk Godtháb, 8300 lakossal. A lakosság evangélikus. Az es- peresség méretű egyház 18 gyüle­kezetével a dániai egyházhoz, a koppenhágai püspökséghez tarto­zott eddig. A meglehetősen füg­getlen és Önálló egyháztest szoká­saiban dán vonásokat hordoz. Agendájuk, liturgiájuk, papi ta­lárjuk hasonló a dánhoz. De éne­keskönyvük már erősen külön­bözik a dántól, s jelentősen herrnhuti kegyesség hatását hor­dozza. Gyülekezeti éneklésük többhangú. Szolgálati nyelvük grönlandi (eszkimó). Az egyházban mindössze 20 lelkész szolgál. Közöttük 18 szü­letett grönlandi, 2 dán. A 20 kö­zül 19 katechéta képzést kapott Godthábban s így kerültek gyü­lekezeti szolgálatba. Ha teljes teo­lógiai,, képzést akarnak kapni, még három évet kell dániai teoló­gián végezniük. De ezt közülük csak egy tette meg, Jens-Christi­an Chemnitz, akit most püspökké szenteltek. Ö a grönlandi egyház első püspöke, s íme született grönlandi. A szentelés a godthábi Egede- templomban történt, amelyet 1971-ben építettek, Egede norvég misszionárius Grönlandra jötté­nek 250 éves jubileumán. A dán királynő, miniszterek, püspökök voltak jelen, közöttük Rimpilái- nen oului finn püspök, s termé­szetesen a többi 19 grönlandi lel­kész, akiknek teológiai képzettsé­gét,. liturgiái pontosságát, hitbeli melegségét igen magas szintűnek tartják. A trieri bazilikában prédikált D. dr. Ottlyk Ernő püspök A Német Demokratikus Köz­társaság protestáns egyházainak diakóniai szervezete június 4-én és 5-én tartotta évi ülését Berlin­ben. Az ülés témája többek kö­zött: „Diakóniailag élni — együtt élni”. Egyházunk vezetősége Blá- zy Lajos diakóniai ügyvivő lel­készt bízta meg a részvétellel. BLAZY LAJOS BERLINBEN DR. NAGY ISTVÁN WESTFÄIÄBAN A tvestfáliaí tartományi egy­ház (Német Szövetségi Köztársa­ság) és a westfáliai missziói kon­ferencia meghívta dr. Nagy István esperest, hogy előadással és ige­hirdetéssel szolgáljon. Ütjára jú­nius 1—21-ig kerül sor.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom