Evangélikus Élet, 1980 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1980-05-11 / 19. szám

XLV. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1980. augusztus 31. Ara: 4,— Ft. ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Iskolacscngő Nemzedékváltás a Buenos Airesi „Megyek már az iskolák boltívein is túlra, országúi­nál is hosszabb kova-szagú-útra ... ma-rina ga-minafa. Elejtem a verset. Majd jöjjetek el értem harangok.” Magyar Evangélikus Gyülekezetben SZEPTEMBER SZÖSZMÖTÖL GONDOLATAIM KÜSZÖBÉN. Megérinti emlékeimet, s felcsendülnek fülemben a régi-régi iskola- csengők. Megjelennek régi pedellusok, amint rázzák a kolompot — egy külvárosi iskola folyosóján — nem tudom, hogy becsengetnek-e vagy kicsengetnek. Régi varázslók, akik a boltíves folyosókra tódí- tarak sok-sok kisdiákot, vagy nagydiákot. Petróleumszagú osztály- termekbe gyerekhadat hoznak, a táblák még nem viselik a kréta- maszat csíkok nyomait, padokba rendezik a diákokat. Valahol, vala­melyik púdban ott ülök én is és várok. Megilietődve várok, ott kalimpál bennem első elemista szívem minden gyávasága. Várom a tanítónénit. Ö ebben a várakozásban nagyobb mindenkinél. Apám otthon szembeültetett magával s úgy beszélt velem, mint férfi a férfival. Közölte, hogy vége a gyerekko­romnak, kötelességeim lesznek. Nem tudom egyelőre mi az a kötelesség, de valami nagyon nagy dolog, mert a felnőtteknek van, ezért oly fáradtak sokszor. Aztán belép a tanítónő — elsős tanítónénim — arcára már nem emlék­szem. Mozdulatai ötvöződtek sok-sok tanítónőével, tanárnőével. Az osztálykönyvet a mellükre szorítják — a mindenkori tanárok tudják csak ezt a mozdulatot, mindenütt kicsit egyformán haladva a ka­tedrára. „Osztály vigyázz!” Aztán megszólal, s valami szorongásfele oldódik, lepattannak fé­lelemabroncsolt. Ránk mosolyog. Áldott legyen emlékük! MOST. HOGY SZEPTEMBERBEN A LANYOM IS ELSŐ ELEMI­BE MEGY. nagyon sok gyerekkel így mondom tehát: a régiek em­léke , legyen áldott, s az újakat áldja meg az Isten jókedvvel. Nagy kincs a jókedvű pedagógus. Persze ez nem csak a viccek ..értését” jelenti, a diákcsínyek „nem-tál-szigorú” büntetését, hanem a szívből fakadó jókedvet. Azt a csodálatos adományt, amely nekik adatik, ha szeretik azt, amit mi csúnyán ..tantárgynak” mondunk, s amiről érett korban megtudja az ember, hogy nem csak tárgy. Jókedvük­kel oszlassanak minden félelmet, féléimet a csengőktől, mert a csen­gők az első osztálytól kezdve az időt felszabdaló, szabályozó hangok lesznek. Az általános, a középiskolák, a szakmunkásképzők és az egyetemek, főiskolák csengőhangjai tanítják az embert arra, hogy az ideje nem egészen az övé. Mert az iskolacsengőkben ott van a blokkolóórák csengése, a reg­geli felkelések vekkerzörgése, buszok és villamosok csengője, mű­szakkezdet reggel hatkor a gyárban, az éjszakai műszakok hangja. Mert az iskolacsengőkben ott van a telefonok riadt csengése, az ügyfél hangja vagy a főnöké. Mert az iskolacsengőben 1 ott van a kórházi éjszakák csengetése. Az ápolónői szobák csendje, s a virrasztó nővérek tekintete, amint a jelzőtáblára néznek, ahol halk berregés mellett leesik egy szám, s a szám kórtermet jelent, ágyat jelent s az ágyon a csengőt meg­nyomó beteget, szülőasszonyt. S ugyanez a csengő az orvosnak ro­hanást, himbálódzó sztetoszkóppal a nyakában, azonnali operációt, bemosakodást, a szülés megindítását. A CSENGŐ JELKÉPEZI VALAHOGY AZT A NAGY-NAGY DOLGOT, amit minden ember úgy hív: munka. Ez a csengettyűszó jelenti a pedagógusnak a húsz-harminc gyereket, a tanítást és a. nevelést, és ezért nekik is jókedvű csengettyűszót kívánok, és jó­kedvű gyerekeket. Meg azt. hogy meglássák a jókedvű országot, ak­kor' amikor találkoznak a kirepült növendékkel. Mert az iskolacsengők nem az iskolának csengetnek, nem is a pe­dagógusoknak vagy a diákoknak. Non scolae séd vitae discimus — nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. S igy az iskolacsen­gők sem a-z iskola csengői, hanem az életé. Tehát áldott és jókedvű csengettyűszót a lányomnak, féleleműzöt minden kisdiáknak és minden nagydiáknak. Vgyanilyet minden pe­dagógusnak! És nekünk is. a blokkolóórák mellett gyárbalépőknek, a telefon csörrenését hallóknak, emberi jelzéseket váróknak — mindannyiunknak a holtig tanulóknak. Egészen addig, amíg égy kicsit nagyobb csengőhangra eltávozunk, A harangok hangjára. Hogy elmondhassuk, a fent idézett költóherceagel: „Harangok, ha­rangok — számontartanak engem is. Jönnek a harangok értem.” Ruttkay Levente SVÉD egyházi iskola bezArAsa BAPTISTA VILÁGKONGRESSZUS Gerhard Claas lelkészt, a Bap­tista Világszövetség európai tit­kárát, korábban pedig német fő­titkárát választották meg a szer­vezet főtitkárává a Torontóban (Kanada) megtartott 14. Baptis­ta Világkongresszuson. A világ minden táiáról egybe­gyűlt több mint 20 000 baptista résztvevő ünnepelte a világszer­vezet 75 éves fennállását. Meg­figyelők rámutatnak, hogy a ko­rábbi világkongresszusokon min­dig észak-amerikaiak és euró­paiak voltak előtérben, most azonban 85 országból érkeztek a résztvevők. Duke K. McCall teológiai ta­nárt (USA) választották meg a világszövetség elnökévé az elkö­vetkező öt. évre. Örömünkre kézhez kaptuk a Buenos Airesben (Aregentína) élő ..Krisztus keresztje” nevű ma­gyar evangélikus gyülekezet idő­szaki értesítőjét a HITÜNK-et. Az egyik a gyülekezet életének 1980. első negyedéről, a másik a má­sodik negyedről számol be. Tehát az alábbi ismertetés nagyon friss adatokat tartalmaz. A buenos aires-i magyar evan­gélikus gyülekezetnek — melyben spanyol nyelvű szolgálat is folyik — jelenleg 169 tagja van gyerme­kekkel együtt A gyülekezet lel­késze Hefty László. Amit a gyü­lekezet életéről ismertetünk az ő 197p. esztendőre szóló lelkészi je­lentéséből, továbbá az időszaki értesítő egyéb cikkeiből vesszük. Űsv látjuk, hogy a magyaror­szági evangélikus egyház gyüle­kezeteinek és gyülekezeti tagjai­nak sok tanulnivalójuk van et­től a maroknyi magyar evangé­likus gyülekezettől. Nemzedékváltás HeItv László lelkész jelentésé­ből kitűnik, hogy a gyülekezet nemrég ünnepelte fennállásának 25. évfordulóját. A gyülekezet eK ső tagjai Magyarországról külön­böző okok miatt kiszakadt ma­gyar evangélikusok voltak, akik Argentínában vágyódtak egy szer­vezetett gyülekezeti életre. Ok vol­tak a gyülekezet megalapítói. A gyülekezeten belül őrizték a ma­gyar kulturális örökséget is. Kö­zülük kerültek ki a gyülekezet felügyelői, másodfelügyelői, pénz­tárosai, presbiterei. Ez év első fe­lében a vezetésben nemzedékitál­tos következett be. „Az alapitó tagok helyét Argentínában felnőtt nemzedék tölti be. Ök is magya­rok, mind beszélnek magyarul, de nem tekintik magukat mene­külteknek, de különösen nem száműzötteknek. Üj korszak kez­dődik” — jelenti a lelkész. Majd így folytatja: „A gyülekezeti élet sem számban, sem lélekben nem esett vissza. Nem szükséges sta­tisztikai számokra nézni, csak részt venni az istentiszteleteken, a rendezvényeken, az úrvacsorái alkalmakon mindkét nyelven s máris kiderül bárki számára, hogy az örökség nem veszett el, sőt egyre többen vannak, akik nem velünk indultak el, de most örömmel és áldozatkészen szol­gálnak együtt mindannyiunkkal. Annak ellenére, hogy sokan még ma is hanyagok és hálátlanok mind az első, mind a második nemzedék soraiban... Akiket pedig Isten magyarnak rendelttés megtartott, azoknak kötelességük bizonyságot tenni Krisztus min­dent átfogó és betöltő jelenvaló­ságáról magyar nyelven honfi­társai részére”. A gyülekezet új tisztikart is vá­lasztott. Felügyelő Besenyei Ká­roly, másodfelügyelő Sebessné Bonczos Zsuzsanna, főjegyző, Ifj. Keve László. Besenyei Károly felügyelő be­mutatkozó beszédében többek kö­zött ezeket mondotta: „Krisztus­ról való hitvallás nem könnyű feladat a mai korban. Krisztus megvallása alkalmatos és alkal­matlan időben, vagy mint mon­dani szoktuk a keresztyén bi­zonyságtétel olyan állandó és fo­lyamatos ténykedést és példa­adást követel, amellyel minden keresztyén közösségnek, főképp azok vezetőinek számolniuk kell. Krisztusról való hitvallásunknak tehát életünk teljességére kell vonatkoznia és annak meg kell nyilvánulnia gyülekezetünk egész életében és munkásságában”. Szorgos munka a gyülekezetben A HITÜNK című időszaki érte­sítő közli az 1979. évre vonatkozó adatokat. A gyülekezet létszáma 169. Az elmúlt évben 53 magyar- nyelvű vasárnapi istentiszteletet tartottak, melyeken átlagban 38 lélek vett iészt. Egy év alatt 2020 lélek. Tartottak 24 spanyol nyel­vű vasárnapi' istentiszteletet is, melyeknek átlagos látogatottsá­ga 25 volt. Ezeken egy év alatt 598-an vettek részt. A hétközi is­tentiszteletek száma 28 volt, át­lagosan 40-en voltak jelen, egy év alatt pedig összesen 1118-an, Voltak bibliaórák és külön cso­port-összejövetelek az ifjúság, a férfiak és a nők számára. Külön is nagy gondot fordítot­tak a gyermekek, a konfirman­dusok és a felnőtt ifjúság gondo­zására. Magyar nyelven 5, spa­nyol nyelven 4 konfirmandust ok­tattak. A szórványban, Florencia Varelán pedig egyetlen egyet! De utána mentek ... A gyülekezet lélekszámúnak növelése A gyülekezet vezetősége állandó feladatának tekinti, hogy új hí­veket nyerjenek meg a gyüleke­zet számára. Azt a célt tűzték maguk elé, hogy az 1980. évben a 169-es lélekszámot 200-ra eme­lik. Hivatkozással Pál apostol bi-*- zonyságtételére, hogy Isten „ránk bízta a békéltetés szolgálatát” az 1980. esztendőt'a .térítő szolgálat évévé” minősítették. Ezt írja er­ről Hefty László lelkész: „Ennek az igének a jegyében avassuk az esztendőt a térítő szolgálat évének. Figyelmünket, erőnket, imáinkat, cselekedeteinket központosítsuk arra hogy magyar gyülekezeti tagságunkat ez év során növeljük legalább 25 taggal”. Majd szomo­rúan megjegyzi:” Ugyanennyi gyülekezeti tagunk elmaradt az egyház nyújtotta alkalmakról, a szentségekkel és igehirdetésekkel való rendszeres élésről vagy, hogy rendszeres adományaival kifejez­zék hálájukat.. .” „A spanyol nyelvű csoportnak a templom környékén lakó, semmilyen egy­házban közre nem működő ar­gentinokat kell megkeresniük. Családlátogatással, meghívókkal és evangélizációs alkalmakkal kell végezni ezt a munkát”. „Világi” igehirdetők Igen figyelemreméltó a lelké­szi jelentésnek ez a mondata: „Azt a célkitűzésünket, hogy minden hpnap első és harmadik vasárnapján egy-egy világi tart­sa a prédikációkat minden nehéz­ség nélkül keresztülvittük”. Ezt követően a lelkészi jelentés név szerint is felsorol 17 személyt, férfiakat és nőket, akik végzik az igehirdetői szolgálatot. Szórványistentiszteletek A gyülekezet lelkésze és tag­jai gondját viselik a szórványok­ban élő néhány léleknek is. A lelkész jelenti, hogy istentisztele­tet tartottak Florencia Varelan, Chilavarton, Jósé C Pazon, Pi- lárban. Mindezt havonta! A keresztség jelentősége Megkereszteltek egy év alatt 6 gyermeket. De figyeljünk mit tesz ehhez hozzá a lelkész: „Minden egyes keresztelő előtt a szülőkkel és keresztszülőkkel két-két órai előkészítőt tartottunk ismertetve a keresztség jelentőségét". Ez pél­damutató a mi számunkra is! Családlátogatások Meglepődtem a meglátogatott családok nagy számán. Ezt írja a lelkész: „Végeztem 683 család- látogatást, melyből 100 beteglá­togatás volt, elsősorban kórhá­zakban. Nem lehet eléggé hang­súlyozni — folytatja — annak fontosságát, hogy az aktív gyü­lekezeti tagok is meglátogassák az általuk ismert nem aktív evangélikusokat. Gyülekezetünk jövője és anyagi önállósága erő­sen függvénye a hívek látogatá­sának, hogy egymást látogassák és buzdítsák az aktív részvételre az evangélizációs feladatokban”. A HITÜNK cikkei A HITÜNK című időszaki ér­tesítőjük évente ötször jelenik meg 250 példányban. Az utolsó két számban ilyen verseket is olvasunk: Berzsenyi Dániel: Fo­hászkodás, Ady Endre: Másokért halunk meg, Túrmezei Erzsébet: Ilyen egyszerű, Mindörökre. Felüdülés volt számomra ol­vasni a HITÜNK-et, benne a lelkészi jelentést. Igen sokat ta­nulhatunk argentínai magyar evangélikus testvéreinktől: első­sorban a kicsinyen való hűséget, azt, hogy minden egyes lélek fontos! De azt is, hogy bátran kell hirdetni az evangéliumot. A családlátogatás elsőrendű feladat. A világi igehirdetők is sokat segíthetnek. • Olvasóink nevében is köszönt­jük a Krisztus Keresztje gyüleke­zetei Argentínában, annak lelké­szét Hefty Lászlót, és felügyelő­jét Besenyei Károlyt! Káldy Zoltán Heffy László lelkész gyermekei: Árpád, Attila, Klára és Éva i i A Fjellstedska Skolan Uppsa- lában bezárja kapuit — nem a szünidőre, hanem véglegesen. A svéd evangélikus egyház megfe­lelő bizottsága döntött így, mi­vel nem kaptak elegendő állami támogatást a növekvő költségek fedezésére, erősen csökkent a diákok száma és az állami isko­larendszer is sokat fejlődött. A közel 120 éves iskola, a „Fjellstedska”, ahogyan emleget­ték. jó előkészítést adott a ké­sőbbi teológiai tanulmányokhoz Svédországban. Több mint 1400 svéd evangélikus lelkész ebben az iskolában tanult először görög és latin igéket ragozni. Az iskola eredetileg fiúiskola volt. de később egyre több leány­növendéke is volt. Az iskola bezárásával egy je­lentős oktatási intézménytől bú­csúznak el Svédországban. Bár az állami iskolák jelentős szín­vonalat képviselnek, ez az iskola a nyelvoktatás terén kiválónak számított mindvégig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom