Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-12-30 / 52. szám

Névéi Jézusnak nevezték... 1980 még mindnyájunk előtt ismeretlen, de ismerős benne ez a név: Jézus. Ősi újévi énekünk (157. ének, 1. vers) Jézus névadásá­val hozza kapcsolatba az újév ünneplését: „nevét Jézusnak nevezek, új esztendőnk ma vette kezdetét”. Van, aki fél az új évtől, van, aki sikereket vár tőle. Van, akit betegség, halál rettent, s van, aki örö­möknek néz elébe. JÉZUS NEVE A LEGJELENTŐSEBB NÉV SZÁMUNKRA. Új naptárunkban minden napra esik egy névnap, közöttük sok, szá­munkra kedves név is akad, de ez a név páratlan, összehasonlítha­tatlan, minden név fölött való nekünk keresztyéneknek. Összeköt, összekapcsol mindenkivel, aki valaha is kimondta, vagy aki ma hívja segítségül. Képzeletünk szegénysége — fantáziahiány —, mindig ezzel a névvel kezdeni? Nem! Végtelen unalmas mindig visszatérni hozzá? Nem. Hogy ez a név milyen sokszínű, arra az is jellemző, hogy vi­selőjét egyik bibliai szótárunk szerint a Szentirás még 240 névvel és jelzővel illeti. Néhányat hadd idézzek az ismertek közül: Ajtó, Bárány, Békesség Fejedelme, Bíró. Doktor, Élet. Elő. Élő Víz, Fiú, Ember Fia, Isten Fia, Ige, Jó Pásztor, Kenyér, Kezdet, Király, Köz­benjáró, Mester, Szölőtő, Ür, Üt, Üdvözítő, Világosság. Zsenge. S hadd álljon itt emlékeztetőül néhány ismeretlen név is: Ajándék, Ámen, Csemete, Csillag, Erős Isten, Főpap, Gyökér, 1-Iű tanú, Kár­pit, Kőszikla, Oroszlán, Szószóló, Ütnyitó, Virágszál, Mind meg­annyi meditációs anyag, bibliaórai vagy predikációs alaptextus le­hetne 1980-ban is. Már az Ószövetség prófétái sokoldalúan látták őt előre szeretet- ben. Jelzőik Benne mind megelevenedtek, Sőt nem is bizonyultak elegendőnek. Hivő reménységük nem szégyenült meg, sőt szokás szerint Isten feljebb hallgatta meg szívük vágyát, forró reménysé­gét, mint elgondolni, vagy kifejezni tudták, Az Újszövetség tanít­ványai és gyülekezetei sem. győzték megváltani, mennyi mindent láttak Benne. Az emberi szeretet nyilvánvaló jele. hogy sok nevet adunk annak, akit nagyon szeretünk: Szülő gyermekének, nagy­szülő unokájának, szerelmes kedvesének, férj-feleség hitvesének. Nehéz egy szóval kifejezni, mit jelent számunkra az, akit nagyon szeretünk. Még az átlag embert is nehéz egy jelzőbe szorítani, hát még a híreset, Jézust végképp lehetetlen. Mit jelent egy év elején ez a gazdag tartalmú név nekünk? 1980-BAN IS VAN TESTVÉRÜNK: JÉZUS. Miatta minden em­ber testvérünk, nem ellenségünk, nem közömbös valaki. Jézus is itt e földön élt, emberközelben, hozzánk hasonlóan végigélte mind­azt, ami emberi életünkhöz tartozik, ezért megértő testvér. Tár­sunk az úton. Senki sem magányos, aki ismeri e novet. Sőt, arra bíztat, hogy mi is legyünk segítő testvérei másoknak, közelvalók- nak és távolvalóknak egyaránt. „Nagy” Testvérünk miatt éhezők, kisemmizettek, öregek, betegek, ránk szorulók a „kis” testvé­reink ... i 1980-BAN IS VAN MESTERÜNK: JÉZUS. Oktat, tanít, nevel. Rá érdemes ebben az évben is figyelni Bemutatja, illusztrálja, mit jelent istenesen, emberségesen élni. Megmutatja, milyen is az az élet, amit érdétp.es élni. Megtanít a tartalmas, értelmes, érzelemben gazdag, c élos emberi életre. Gyűlölet helyett szeretetve tanít, hábo­rúság helyett békére, nevel, hogy béke legyen a szívben és a kör­nyezetben egyaránt. Nem ötbe tett kezű, hartem dolgos életű tanít­ványokká nevel. 1980-BAN IS VAN SZABADtTÖNK. JÉZUS. Bűneinkből oldoz, lelkiismeretünket tisztítja, valósággal szabaddá tesz. 1980-ban is nyilván nemcsak kérdéseink vagy problémáink lesznek, hanem bű­neink is. Nemcsak tanácsadásra, hanem bűnbocsánatra is szoru­lunk. Bocsánatának elfogadásával igazán szabadon, örömmel és boldogan élhetünk az új esztendőben. 1980-BAN IS VAN BtRÁNK: JÉZUS. Megmutatja életünk {vér­iekét és azt, hogy végső soron Neki felelős emberek vagyunk. Számadással tartozunk minden nap és egykor az utolsó napon. Ki­kerülni vagy elbújni előle nem tudunk. De vigasztaló az is, hogy 0 a bíránk és nem más. 1980-BAN IS VAN URUNK: JÉZUS. A mindeneknek szolgáló Jé­zus, aki ebben az új évben is felajánlja szolgálatait, valóban Ür. Perceink, óráink, napjaink, hónapjaink, időnk Ura is. Kezében az életünk- Szeret, de nem csak minket, hanem az egész világot. Rá­bízhatjuk saját életünket, és az egész világot is. Karja nem rövi­dül meg, szeretetének hatalma nem lesz kisebb holnap sem. Nem egészségi állapotom, környezetem, hangulatom, sikerem, kudarcom, hanem Jézus Krisztus az Ür! Benne bízhatunk kicsiny, apró ügyek­ben és világméretű ügyekkel kapcsolatban egyaránt. Ha ilyen nagyra tartjuk Jézus nevét, sokszínűnek, gazdag tartal­múnak valljuk, úgy megértjük, amit egykor Assziszi Ferenc mon­dott Jézusról: Istenem és Mindenem. MILYEN LESZ 1980? Senki sem tudja közülünk. Mi keresztyé­nek csak abban vagyunk bizonyosak, amit az írás így mond: Jé­zus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz Akár ünneplő­ben járunk, akár munkaruhában, akár napos, akár árnyékos olda­lon, Ö ugyanaz marad, akinek eddig ismertük: Testvérünk — Mesterünk — Szabadítónk — Bíránk és Urunk 1980-ban is. Az O nevét hívjuk segítségül! Hafenscher Károly EVT ANTIRASSZIZMUS PROGRAM 1979 Összesen 349 008 dollárt folyó­sít az Egyházak Világtanácsa an- tirasszizmus programjának kü- lönalapja felszabadító mozgal­maknak és olyan szervezeteknek, melyek a faji megkülönböztetés ellen harcolnak. Ebből az összeg­ből 33 különböző szervezetet tá­mogatnak. Ezúttal Európa kapja a legma­gasabb támogatást. 120 000 dol­lárt kapnak faji elnyomottak eu­róbái szervezetei. 81 000 dollárt szavaztak meg csoportok részé­re az USÁ-ban és Kanadában, és csak 40 000 dollár kerül Afriká­ba, ebből is 35 000 dollár a zim- babvei Hazafias Front londoni tárgyalássorozatának céljaira. Európában a súlypont francia- országi szervezeteken van, ahol igen sok külföldi vendégmunkás dolgozik — Észak-Afrikából, Fe- kete-Afrikából, de Portugáliából és Haitiből is. Szervezeteik segít­séget kívánnak nyújtani nekik a „külföldiekkel szemben fokozódó ellenségeskedés” láttán. E* esztendőt megáldjad! Közel négy évszázada éneklik evangélikus egyhazunkban újév napján ezt a könyörgést: Ez esz­tendőt megáldjad Kegyelmeddel, Űr Isten. Ahogy Jézus tanította tanítványait imádkozni, úgy fe­jeződik ki ebben is a „mindenek feletti”, az örökkévaló javak ké­rése, és mellette a „földi java­kért”, mai életünkért való könyör­gésünk. Nyugodtan vehetjük aj­kunkra 1980. küszöbén az ősi éneket, hogy benne összefoglal­juk minden kérésünket. KEGYELMEDDEL, ÜR ISTEN — légy velünk ez esztendőben! Isten legnagyobb ajándékára, a Jézus által kapott bűnbocsánatra és üdvösségre ebben az eszten­dőben is rászorulunk majd. Biza­kodva kérhetjük, mert erre ígé­retünk van. Karja nem lesz rö- videbb, a bűn és kísértés sem lesz .kisebb. Meg kell harcolnunk harcunkat saját önző érdekünk­kel szemben, le kell győznünk anyagiasságunkat, meg kell ta­gadnunk önmagunkat, és fel kell készülnünk áldozatos életre, hogy be tudjuk tölteni azt a szolgála­Tíz év alatt 4,5 millió látogató­gatója volt Helsinki híres „Szik­latemplomának”. Ebből közel 3,2 millió volt a turista. A sziklatömbbe robbantott 11 000 légiiöbméteres templomot 1969-ben építették. A templom építését hevesen bírálták, külö­nösen is a diákok. Véleményük szerint ugyanis a 3,7 millió finn márkás építési költséget inkább pl. Biafra segélyezésre kellett volna fordítani, mint egy „új drága és üres templom” építésé­re Helsinki belvárosában. tot, melyet Isten az egyháznak, népének adott. Mindezt csak ak­kor tudjuk megtenni, ha szün­telenül abban a bizonyosságban élhetünk, hogy Atyánk van a mennyben, Jézusban, elnyertük bűnbocsánatát, és kegyelme, sze­retet« változatlan erővel a miénk! Jézus közöttünk maradá­sát kérjük, amikor a kegyelemre hivatkozunk, s ha ö marad, ak­kor van bűnbocsánatunk, van hi­tünk, van békességünk, bizonyo­sak vagyunk örök életünkről, és ha ez évben meglepne gyász és halál, van vigasztalásunk, van kiben megfogóznunk. Ezért hát imádkozzunk: Ez esztendőt meg­áldjad Kegyelmeddel, Űr Isten! BŐSÉGGEL ÉKESÍTSED — hangzik tovább újévi kérésünk. Ebben gondolunk a „mindennapi kenyérre”, a „mai javakra”, melyekre oly nagy szüksége van életünknek. Lehet a bőséget úgy érteni, hogy valamiből legyen sole. Le­gyen gazdag aratás, bőséges szü­ret, sok kenyér, gyümölcs, éle­lem, hogy az ember élete • az Üres a templom, mely Helsin­ki egyik legkedveltebb látnivaló­ja, egyetlen napig sem volt. Évente 350 000 turista tekinti meg a templomot a világ minden tájá­ról. Kedvelt istentiszteleti hely­nek is tartják, és számos rendez­vény színhelye is. Az első tíz év alatt képeslapok árusításából és önkéntes adomá­nyokból a templom építési költ­ségének megfelelő Összeg folyt be missziói és fejlesztési munká­ra, valamint a gyülekezet céljai­ra. anyagi javakban bővelkedjék, S ha arra gondolunk, hogy 1980-ra nincs megoldva még a „világ ke­nyerének” kérdése —, hogy még vannak, s talán egyre többen vannak, akiknek létminimuma nincs biztosítva — hogy a világ gazdasági struktúrája még min­dig nem változott, nem újult meg egészében, hogy minden ember­nek legyen kenyere, megélhetése, munkája — akkor bizony van miért kérnünk, hogy Isten segít­se világunkat ebbe a „bőségbe”, hogy megosszuk javainkat azok­kal, akik önhibájukon kívül éh­ségre, éhhalálra születtek. De lehet a bőséget úgy is ér­teni, hogy Isten „sokféle javai­ban” részesüljünk ez új évben. 1980 elején azt kérjük, hogy Is­ten nyugodt és békés életet ad­jon nekünk — ne az újabb raké­ták telepítésének híre riasszon bennünket naponként, hanem ül­jenek végre a tárgyalóasztalok­hoz azok. akik komolyan veszik a lefegyverzés szükségességét, és tegyenek bátor lépéseket a fegy­vermentes Európáért, sőt. egész világért. Azután azt is kérjük eb­ben az imádságban, hogy legyen munkás életünk. Nem „könnyen szerzett javakat” keresünk, de becsületesen végigdolgozott mun­kaidőt. tisztességes, jó munkát, megérdemelt jövedelmet. Kérünk megértést embertársainktól, mert mi is megértjük őket. segítést, mert mi is készek vagyunk segí­teni, szeretetek mert megelőztük őket a szere tét ben,. Isten bőséges, sokféle, egész életünkre kiterjedő áldásáért könyörgünk! ISTENNEK VAN HATALMA ARRA. HOGY MINDEZT MEG IS ADJA NEKÜNK AZ ÜJ ESZ­TENDŐBEN. Ezzel a hittel ké­rünk, különben ne is tegyük. Aki kér, az bízzon abban, hogy Isten nem tétlen, hanem áldását bőség­gel osztogatja. Csak mi meg' ne feledkezzünk arról, hogy mind­ezt nem potyogtatja ölünkbe úgy, hogy mi tétlenül várakozunk, ha­nem azt akarja, hogy csele k ed- jük akaratát, és a hűséges szol­gáló életünket áldja meg gyü­mölcsként ezekkel az áldásaival. EZÉRT ÁLLHATUNK MI IS ODA TEREMTMÉNYEI SORÁ­BA, hogy amikor „hegy, völgy és pusztaságok” áldják Istent, és dicsérik jóságát, akkor ne ma­radjon ki ebből a dicsérő kórus­ból a legfőbb teremtmény, az ember szava, áldásmondása és dicsérete sem. Már most az év elején jó odafigyelnünk arra, hogy amit Istentől bármelyik te­rületen — akár az örökkévaló ja­vakból, akár a mai életünk ja­vaiból — kapunk, azért hálásak­nak kell lennünk. Nem természe­tes, nem köteles szolgáltatás —, ajándék az Istentől. Hálánkat pe­dig mi sem fejezheti ki jobban, mint az, ha „víg kedvvel” foly­tatjuk életünket. Az év fordulása idején elég sok probléma feszül, élesedik vi­lágunkban. Mintha visszaszorul­na az enyhülés politikája, és újabb háborús pszichózis kezdene uralkodni egyes országokban. Mintha megoldhatatlanul mered­ne ránk a nyersanyagkérdés és energiaválság. Kinek van kedve vidámságra? De a világ változat­lanul Isten világa, ezt a világot változatlanul szereti Jézusban, Jé­zus változatlanul a miénk igéjében és szentségeiben, az evangélium szól. hív és megbékéltet. Isten pe­dig kész kegyelemmel áldani, és bőséggel ajándékozni. Emberek! Találjuk meg m.i is egymást, a béke útját közösen keressük, őszinte legyen egymásért végzett szolgálatunk, és az esztendő út­ján lehet sok örömünk és dicsér­hetjük így Istenünket: „boldog az, akit te megáldassz!” Tóth-SzöJlős Mihály Áldott, boldog új esztendőt kíván lapunk szerkesztő bizottsága és munkatársi közössége min­den Kedves Olvasónknak, rajtuk keresztül hozzátartozóiknak és gyülekezeteiknek. Isten áldásáért könyörgünk az esztendő első napján annak az ősi éneknek a szavaival is, amelyhez hozzákapcsoltuk újévi gon­dolatainkat is lapunk szolgálatában. Tettük ezt azzal a hittel, hogy mennyei Atyánk, akire eleink is rábízták életüket, s aki mindeddig minket Is megsegített, változatlan szeretetével öleli körül életün­ket, családunkat, népünket és világunkat. Olyannyira, hogy még gondjainkat, kérdéseinket és terheinket is bízó reménységgel te­hetjük le az Ő irgalmas kezébe. Azt is tudjuk azonban, hogy a kéréshez és reménységhez meg­újulásnak is kell kapcsolódnia. Megújulásra a hűségben Ahhoz, akinek nevében van üdvösségünk. Megújulásra a szeretetben azok iránt, akik közé szolgálatra rendeltettünk. Megújulásra a munká­ban népünk mindennapi kenyeréért, boldog otthonokért, az időseb­bek nyugalmáért, ifjúságunk fejlődéséért és boldogulásáért, az egész közösség továbbjutásáért a megkezdett úton a békés, meg­elégedett holnap felé. Megújulásra az egész emberiség iránti na­gyobb felelősségre és áldozatvállalásra az új emberibb, igazságo­sabb világért. Isten Szentleikét hívjuk, hogy imádságunk igaz és szolgálatunk teljes lehessen, reménységeink valóra válhassanak, naponként ve- hessük kegyelmes Istenünk áldásait. „SZIKLATEMPLOM”, HELSINKI 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom