Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-20 / 20. szám

„írok nektek, ifjak...” GYERMEKEKNEK. Kérjetek és megkapjátok Jn. 16, Jézus nagyon sokszor beszélt tapítvanyainak az imádkozásról. Amikor halála előtt elbúcsúzott tőlük, nagyon fontos dolgokat mondott nekik az imádkozásról. A mai vasárnapon, az imádság vasárnapján mi is arra figyelünk, mit mondott Jézus búcsúbeszédé­ben az imádkozásról. Jézus mindenekelőtt biztatja tanítványait az imádkozásra. Az imádkozásra való biztatás sokszor hangzott már el Jézus ajkán. Ez a biztatás azonban, amit tanítvá­nyainak búcsúbeszédében mond, különös hangsúlyt kap. Jézus most olyan ajándékot akar adni tanítványainak, hogy amikor ő már nem lesz közöttük, ez aján­dék által mindig nagyon boldo­gok legyenek. Az imádkozás olyan, mint á lélegzés. Amint nem élhetünk lélegzés nélkül, vagy el­pusztul a hitünk és nem' lehe­tünk igazán boldogok imádkozás nélkül. Az imádkozás beszélgetés Istennel. Aki Isten gyermekének vallja magát, az mindig szüksé­gét érzi az Istennel való beszél­getésnek, az imádkozásnak. A gyermek minden dolgát bizalom­mal mondja el szüleinek, akik jó szívvel hallgatják gyermekük szavait. A mai vasárnapon Jézus mindnyájunktól megkérdezi, szoktunk-e imádkozni. Ha igazán boldogok szeretnénk lenni, gya­korolnunk kell az imádkozást, élnünk kell azzal a drága aján­dékkal, amellyel Jézus megaján­dékozta gyermekeit. Jézus arra is intette tanítvá­nyait, hogy imádságaikat az ő nevében, azaz őreá hivatkozva mondják el Istennek. Ha valami rossz fát teszünk a tűzre, ugye milyen nehéz szüléink szeme elé 23—24 kerülni. Ilyenkor nagyon nagy se­gítség, ha valaki megfogja ke­zünket, odavezet édesanyánkhoz és ezt mondja neki: „Ne hara­gudj erre a gyerekre, máskor majd jobban fog viselkedni! Jé­zus is ezt teszi velünk Istennél. Sőt, ő nemcsak kéri Istent, hogy bocsásson meg nekünk, hanem azáltal, hogy elszenvedte a bün­tetést a mi bűneinkért, lehetővé tette, hogy úgy forduljunk Isten­hez, mintha semmi rosszat nem követtünk volna el. Ezért soha ne feledkezzünk meg Jézus áldoza­táról, valahányszor csak imádko­zunk! Végül Jézus azt mondta tanít­ványainak, hogy bármit kérnek az Atyától az ö nevében, megadja nékik. Ezzel Jézus azt hangsú­lyozta, hogy Isten előtt nincs le­hetetlen. Ami emberileg lehetet­lennek látszik, azt ő mind meg tudja valósítani. A Szentírásban sokszor olvashatunk olyan törté­neteket, amikor Isten csodás dol­gokat vitt véghez gyermekeinek életében. Jézusnak ez a mondása azonban mégsem azt jelenti, hogy állandóan lehetetlennek tűnő és csodás dolgokat kérjünk Isten­től. Jézus tanításához azt is hoz­záteszi, hogy Isten úgy teljesíti kéréseinket, hogy a mi örömünk teljes legyen. Isten azt várja, hogy elsősorban olyanokat kér­jünk tőle. ami az emberek örö­mét és boldogságát munkálja. Mi­vel Isten embereken keresztül munkálkodik, nemcsak imádkoz­nunk kell az emberék boldogsá­gáért, hanem mindent meg is kell tennünk érte. így valósul meg Jézus ígérete: „Bármit kér­tek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.” Selmeczi János A föltámadott Jézus megjelenései 5. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Melyik csodáját ismételte meg a föltá­madott Jézus, amikor megjelent tanítványainak a Genezáret tavá­nál? 2. Mit gondoltok, miért is­mételte meg Jézus ezt a csodá­ját? 3. Miért kérdezte Jézus Pé­tertől háromszor: „Szeretsz-e en­gem?” 4. Mit jelent Jézus szava •Péterhez: „Legeltesd az én ju­hai mat!”? Válaszaitokat június 3-ig lehe­tőleg levelezőlapon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12 — 1088. — A meg­fejtéseket a sorozat végén érté­keljük. A legtöbb Döntőt elérők könyvjutalmat kapnak. EGYHÁZI PROGRAM AZ EMBERI JOGOKRÓL Az Egyházak Világ tanácsa a Nairobiban (1975) tartott nagy­gyűlésen határozta el, hogy nagy figyelmet fordít az emberi jo­gok kérdésének az egész világon, és munkabizottságot állít fel. mely a helsinki záróokmányt aláíró államokra összpontosítja figyelmét. Ennek a munkabizott­ságnak az első ülését tartották Genf mellett Carignyben feb­ruár végén. A bizottság hivata­los elnevezése: „Az egyházak programja az emberi jogokról a helsinki záróokmány érvényesí­tésére”. A munkában képvisel­teti magát az Európai Egyházak Konferenciája, valamint Kana­dából és az Egyesült Államok­ból az egyházak nemzeti taná­csa. A tervek szerint 1981-ben tart­ják az első kollokviumot a kö­vetkező témával: „Az egyes em­ber és a társadalom kapcsolata keresztyén szempontból.” A munkabizottság eszmecserét foly­tatott konkrét esetek megtárgya­lásának feltételeiről és , módsze­réről.. A bizottság elnökévé Christa beinek eg.yház-főtaná- csisnőt (NDK) és Robert McPhee lelkészt (Kanada) választották. A 11 tagú bizottságnak tagja Kürti László református püs­pök is. EGYHÁZKÖZI SEGÉLY EURÓPÁBAN Az Egyházak Világtanácsa se­gélyosztályának (angol rövidíté­se:, CICÄRWS) és az Európai Egyházak Konferenciája közös munkabizottságának februári varsói ülésén javaslatot fogadtak el arra nézve, hogy a jövőben az Egyházak Világtanácsa euró­pai egyházközi segélyprogram­ját az Európai Egyházak Kon­ferenciájának felállítandó tit­kársága bonyolítja. A javaslatot az Európai Egyházak Konferen­ciájának elnöksége és nagygyű­lése még ebben az évben tár­gyalja. Jézus él — az úrvacsoráiban Nagysikerű filmet játszottak évekkel ezelőtt a mozikban. Ez volt a címe: „Ha a világon min­denki ilyen volna.” A történet ar­ról szólt, hogy egy hajó veszélybe került a tengeren. Valamilyen alattomos betegség támadta meg a legénységet, A kétségbeesett S. O. S. jeleket messze északon fogta egy rádióamatőr, aki meg­indított egy segítségláncolatot, amelyben sok nemzet fiai vettek í’észt. A közös erőfeszítést siker koronázta, a hajó legénysége megmenekült. Joggal írta a nagy­sikerű filmről egy kritikus a ta­láló megállapítást, hogy a film címéül ezt is adhatnánk: „Ha a világon mindig ilyenek volnánk.” Ha valóban élnénk is azt amit a költő Garai Gábor ír, a másik ember sorsához egész létemmel van közöm! AZ ÖSSZETARTOZÁSNAK EZT AZ 'ÉRZÉSÉT szépen mond­ja el egyik énekünk. Egy Iste­nünk és egy Urunk van / Egy testnek tagjai vagyunk / Egyek legyünk minden dolgunkban / Közös legyen minden bajunk / Ne tekintsünk magunkra csak: / Szemeink mást is lássanak. Igaz, hogy ez az éneik nem kimondot­tan úrvacsorái énekként szerepel énekeskönyvünkben, de ha arra gondolunk, hogy az úrvacsorái esyüttlét lényegében szeretet-kö- zösség, akkor miért is ne énekel­hetnénk ezt a szép éneket úrva­csora vétel alkalmával is? Ami­kor úrvacsorát veszünk Jézus vendégei vagyunk. 3 vendégel meg minket. Szeretete nem ismer A KARIB-TENGERI TÉRSÉG EVANGÉLIKUSSÁGÁNAK KÉP­VISELŐI január 30. és február 2. között tanácskoztak a St. Thomas szigetén fekvő Charlotte Amalie­ban. A konferencia főtémája így hangzott: „Krisztus a Karib-téy- ség leikiismérete.” A résztvevők élesen bírálták az észak-amerikai misszió káros' hatását, ami való­sággal megfosztotta a kisebb né­peket emberi méltóságukból. A fontosabb témák között szerepelt még az asszonyok helyzete az egyházban témakör is. A. dele­gátusok a bahamai, mexikói, guatemalai, hondurasi, guayanai, surinami, trinidadi, jamaicai és kivételezést. Egy kenyérből és egy italból részesülünk mindnyá­jan. Akik pedig egy kenyéren él­nek, és egy azon bocsánatban ré­szesülnek, azok egymáshoz is tar­toznak. Az élő Jézus élő közössé­get teremt. A KÖZÖSSÉG MÁS, MINT A KÖZÖNSÉG. Közönsége van egy meccsnek, beatkoncertnek, mozi­előadásnak. Itt az emberek laza szálakkal kötődnek egymáshoz. Amilyen ismeretlenül jönnek, olyan ismeretlenül is távoznak, mikor a zene vagy látvány hatá­sa véget ér. Az igazi közösségre viszont, az jellemző, hogy annak tagjait valamilyen titokzatos erő együtt tartja és nem engedi szét­esni. Ez az erő a szeretet. Igazi közösség tehát ott van, ahol a szeretetnek meghatározó szerepe van. Ezért közösség a család, gyü­lekezet vagy az igazi barátság. Szeretet nélkül viszont ezek is könnyen széteshetnek! Ezért van szükség arra, hogy azokat a ki- sebb-nagyobb közösségeket, me­lyekhez tartozunk — akár egy­szerre többhöz is — erősítsük a mi szeretetünkkel. HOGY SZERETETÜNK EL NE FOGYJON, meg ne hidegüljön, táplálja azt bennünk Jézus az úr­vacsorában. Az úrvacsora egysze­rű jegyeiben maga az élő Jézus van jelen. Nem mintha más je­lenségekben nem tudna hozzánk közelíteni és’ segítségünkre lenni, de ezekhez az egyszerű, nagyon is kézzel fogható, sőt Ízlelhető úr­vacsora! jegyekhez különösem is martíniqui evangélikus egyházból érkeztek. (LWB Information) AZ EGYIPTOMI KOPT-OR­TODOX EGYHÁZ FEJE: III. Shenuda pátriárka február 7-én háromnapos látogatásra az EVT genfi központjába érkezett. Tár­gyalásokat folytatott Ph. Potter főtitkárral és az EVT más vezelő személyiségeivel. Ott-tartózkodá- sa során a svájci kormány tiszt­ségviselői. a genfi kanton vezetői és a chambesyi ortodox központ munkatársai is fogadták. Az „alexandriai pápá”-nak is neve­zett egyházfő pásztorolása alatt 14 millió kopt hivő él. (EPD) köti magát. „Ez az én testem.. I ez az én vérem ..Azért teszi ezt, hogy e drága szentség min­denki számára hozzáférhető le­gyen, mert Ö minden emberért jött, minden emberért életét ad­ta. Az úrvacsorában különöskép­pen is érezhetjük: nem vagyunk egyedül, mert velünk van Jézus. Amiképpen a mindennapi ke­nyérben, mely asztalunkra kerül benne van szüléink fáradozása, gondoskodó szeretete, akképpen örülhetünk annak Is, hogy az élet kenyei-ében Jézus van jelen, tö­rődik velünk. EZÉRT AZ ŰR VACSORÁI KÖ­ZÖSSÉG örvendező közös­ség IS. Mert az mindig örömet jelent, ha olyan valakivel lehe­tünk együtt, aki szeret minket és akit mi is szeretünk. De Jézus nemcsak minket akar megörven­deztetni jelenlétével és nemcsak minket akar megerősíteni hitünk­ben. hanem másokat is. Ezért az asztalnál helyet foglalókat egy­másra is bízza. Pál apostol így ír erről: „Egymás terhét hordozzá­tok és úgy töltsétek be a Krisztus törvényét.” Jézus ma is azt akar­ja, hogv vendégei szeressék egy­mást és .tudjanak egymásért ál­dozatot hozni. A szép emberi kapcsolatokat tudatosan ápolni kell, különben ellaposodnak ás megszűnnek. Mint ahogy a tüzet is táplálni kell különben elhamvad. Igazi eleven kapcsolat ott van, ahol tesznek is érte valamit, fáradoz­nak érte Jézus a maga részéről ma is mindent megtesz azért, hogy együtt lehessen velünk: ke­res. hív. utánunk jön. Velünk van örömünkben és bánatunkban. Azért teszi mindezt, mert drágák vaavunk naki. Mi pedig a,zárt ke­reshetjük Öt. mert ö él! Magá­nyunkat ideig-óráig feloldhatja esv jó könyv, vagy lemez, de be­szélgetni csak azzal tudunk, aki él, megszólít minket és válaszol­hatunk neki. Eleven kapcsolatai:, létesíteni csak élő személlyel le­het. Az úrvacsorában nedig min­dig az élő Jézussal találkozha­tunk. aki az élet ajándékát adja nekünk és belevon minket olvnn testvéri közösségbe, ahol szeretik öt és szeretik envmást. Ezt adja nekünk az úrvacsorában Jézus — az élő! Veczán Pál Történelembe veselő úton Haubner Máté győri lelkész lett 1829-ben József-napon, böjti vasárnapon tartott először istentiszteletet a burgenlandi Szalonakról_ (ma Schlaining) meghívott új lelkész a győri öregtemplomban. A ránk maradt .művészi festményről, ma­gas, szikár, vizsgálódó, de meleg tekintettel néz le. Ilyennek írta le unokaöccse. Poszvék Sándor teo­lógiai tanár is. A győri gyülekezet előzőleg tá­jékozódó küldöttsége Szalonokon nemcsak papi egyénisége, felké­szültsége és hűsége iránt érdek­lődött. Magyar tudására, a sző­kébb haza iránti szertetére, nem­zeti szellemére voltak kíváncsiak. Szülei Győrött, majd Veszp­rémben laktak. Mátyásként ke­resztelték, 9 testvér közül a har­madik. Győrött. Sopronban ta­nult, házi tanítóskodott. majd Jénában, végezte a teológiát. 1821-től szolgált a nagy kiterje­désű. hegv-völgyes területen levő szalonaki gyülekezetben. EVANGÉLIKUS HITÉBŐL F AKADŐAN fontosnak tartotta, hogy az általános népoktatást ..a régi züllött rendetlenségből” ki­emelje. Falusi gyülekezete tanítói a rendszeresen tartott iskolai konferenciákon önkéozést foly­tattak. feldolgozták a tanítási tár- gvaka-t, vizsgálták az előadások helyes módszerét. A győri gyülekezet iskolája is hanyatló szakaszban volt. A ha­talmas méretű Öregtemplom bel­ső kiképzése még tartott. A pa­dok megváltása csak nehezen folyt be. — A gyülekezet vezetése szűk körű köznemesi, és hivatal­nokgárda kezében összpontosult. Ezt nagy elődje, Ráth Mátyás is nehezen viselte. Haubner, a gyü­lekezet ügyeinek nagyobb áldo­zattal való felkarolására és a tár­sadalmi rétegek (parasztság) ará­nyának jobb érvényesítése céljá­val, 100 tagúra növelte a képvise­lő testületet. 1830-ban a gyüleke­zet papjai, tanítói özvegyei és árvái számara alapítványt hoztak létre. Elsősorban a gyülekezetből való , de máshonnan jövő sze- génvsorsú gyermekeknek is, tan­díjat engednek el. sorkosztoltatást kísérelnek meg. Amikor ez utób­bit jómódú családok elhárítják maguktól. Haubner. tőle szokat­lan kemény kifejezéssel, bélyegzi meg az ilyen magatartást. MAR KORÁBBAN MAGÁÉVÁ TETTE a magyar nemzeti szel­lem fejlesztésének ügyét az isko­lában. Emiatt egyszer éles fe­szültség is támadt a gyülekezet­ben — Széchenyi felhívására ko­moly összeggel támogatják a Tu­dományos Akadémia felállítását. Haubner igehirdetései jó szóno­ki felépítésűek. Koi-a értelmi igé­nyeit igyekezett kielégíteni. Az evangéliumot mégsem szegényí- tttte meg. — Komoly lelkipászto­ri beszélgetést folytatott csalá­dokban és egyesekkel, egyéni és knzügvekben. Az 1831-es kolera­járvány idején segédlelkészeit nem engedte a betegekhez, csak mása ment a veszélyes helyekre. Luthert követte ebben, aki egye­dül tartott ki híveivel hasonló helyzetben Wittenbergben — Haubner derűs, jókedvű, humo­ros egyéniségével is Luther nyomdokában járt. A FELEKEZETKÖZI KAP­CSOLATOKAT tudása, hűsége és markáns egyénisége révén tudta Győrött békében alakítani. Jó kapcsolata volt Sztankovits János rk. püspökkel és a neves ciszter­cita igehirdetővel, Ansbach Sza- niszlóval Ez a viszony akkor ;s változatlan maradt, amikor 1842 —43-ban ..A protestáns keresz­tyének lelki szabadságáról” vitá­zott Szenczu Ferenc rk. teológiai tanárral a Protestáns Egyházi és Iskolai Lapban. 1846. OKTOBER 8-An AVAT- JÄK PÜSPÖKKÉ Pápán. 1843. decemberi körlevelében, a sza- badsánharc első nagy próbatéte­le ideién, kiáll a nemzeti és tár­sadalmi szabadsáv vauéért. Vele egvütt a £?vori evülekpzet sóik ta»- ia volt aktív, szereniőie, a társa­dalom minden rőtedéből, a forra­dalom pcjomár,veinek. A Bécsbez )<Ö7C>b rvot’hor) ■pp.rrvol vptk ..nro­tfvci+óns lázadóénak” js j-jpvortptV a ool^ári fo^a^oírnat. — Ecker Já­nos. e^V Hc>bsburSÍ-S’7úmr»qtÍ7ár».s tanácstag nem^é^T nubliká.lt nao- lólábán ismételten ironikusan ieevTi me®, hoev ..a nrotestáns prédikátor” (Haubner püspök), is­mét <!'7Íjkí:éq©3npk tartotta a hcr>a mo^ttsének ügyében -hangját ba Hatni. T-Tcnb-her 54 éve*? Vm-áhan óvaj-fc fó^ei. de fiaíoiof; VnSxr.rr.ai vállasa e-zf P H öntést. Vqtlalpfs vnle pionröff 1848 tavn*?án n 6 évi vár­s^óln ítólo+ot }_S. fcrv iet+ 20 év előtti svori útia prnnittq] belénés a magyar sza- b.adcácrrnn,7cf.alrnak és a ma£vap evangélikus egyház történetébe. Böäscs Barnabás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom