Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-25 / 8. szám
öKumené <á> öKumené öKumené © Beszélgetés esketés előtt A munka, a hivatás megkeresése mellett a másik fontos döntés az élettárs, a férj, a feleség megválasztása az ember életében. A házasságkötés komolyságát az a rendelkezés is aláhúzza, hogy a tanácsok anyakönyvi hivatalai harmincnapos előzetes jelentkezési határidőt követelnek meg a házasságkötéseknél. Régebben az egyházi esketésre jelentkezőket három vasárnapon is hirdették a gyülekezetekben. Ma már kevés helyen gyakorolják ezt a hagyományt. Az eske- tések előtt azonban mindig előzetes jelentkezést, beszélgetési alkalmat kérünk, amikor nemcsak a vőlegény és a menyasszony személyi adatait kérdezzük, hanem a lelkész elbeszélget a jegyesekkel életükről, elképzeléseikről, hitükről. Mivel hazánkban evangélikus egyházunk szórványban él, ezek a beszélgetések nagyon sokszor ökumenikus találkozások, hiszen az esketésre jelentkezők egyike tartozik csak hozzánk. EVANGÉLIKUS ÉS REFORMÁTUS felek esetében örülünk annak, hogy a protestantizmus két nagy történelmi felekezetét nemcsak a múltban szenvedett üldözések kovácsolták össze, hanem sajátos hagyományaikhoz hűen ragaszkodva ma is testvéri közösségben, egymást megbecsülve élnek. Evangélikus és református házasságkötésénél bármelyik fél templomában is történjék, a házasság bibliai értelmezését hirdeti mindkét egyház. Isten akarata, hogy a házasság teremtési rendjében a házasfelek Krisztus szeretetével szeressék egymást és halálig tartó hűséggel ragaszkodjanak egymáshoz. A kialakult egyházközi gyakorlat szerint az evangélikus és református fél kötötte házasságoknál a születendő gyermekek nemek szerint követik szüleik vallását. EVANGÉLIKUS ÉS RÓMAI KATOLIKUS felek esetében az esketés előtti lelkipásztori beszélgetéseket beárnyékolják az évszázados ellentétek. A római katolikus egyházban a házasság ugyanis szentség, azaz a kereszt- ség és az úrvacsora két szentségén túl beletartozik a hét szentség közé. A reformáció ezzel a felfogással ellentétben a bibliai értelmezésnek megfelelően csak azokat .a cselekményeket tartja szentségnek, amelyeket Krisztus rendelt, ahol látható jelet találunk, mint a keresztségnéi a víz és az úrvacsoránál a kenyér és a bor és ahol a cselekményhez az üdvösség ígérete kapcsolódik. A házasság Isten teremtési rendje, ahogyan erről egyértelműen tanúskodik a Szentírás. Isten férfivá és asszonnyá teremtette az embert, és a házasság rendjét adta az emberi élet továbbadásához. Egymás mellé rendeli a házastársakat, hogy segítsék, szeressék egymást, hogy boldog legyen életük. Olyan közösség a házasság, a család, amelyikben megvalósulhat az emberi élet kiteljesedése. Amikor a reformáció nem ismerte el szentségnek a házasságot, visszatért a házasság eredeti, bibliai megbecsüléséhez. A másik árnyék pedig a római katolikus féllel kötendő házasságnál, hogy évszázados gyakorlatnak megfelelően a római katolikus templomban tartandó es- ketésnél a nem római katolikus felet arra kötelezték, hogy kötelezvényt, reverzálist írjon alá és ezzel járuljon hozzá ahhoz, hogy születendő gyermekeit mind a római katolikus egyház tagjaivá neveli. Az újabb egyházi rendelkezések ugyan ezen a gyakorlaton változtattak már, mégsem sikerül a lelkiismereti kényszert minden esetben elkerülni az ilyen római katolikus templomban kötött házasságnál. EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNK GYAKORLATA szerint az esketés előtti beszélgetés arra szolgál, hogy a nem evangélikus fél is megismerje egyházunk esketé- si rendjét, házasságról való tanítását. Kényszer nélkül ajánljuk föl szolgálatunkat azzal a meggyőződéssel, hogy Isten rendjéhez való alkalmazkodásból mindig áldás fakad. Előfordult már az is, hogy az esketésre jelentkezők között az egyik fél evangélikus volt, a másik pedig nem tartozott egyik keresztyén egyházhoz sem, mert nem volt megkeresztelve. Az egyik ilyen esetben a vőlegény elmondta, hogy noha a családban a szülők evangélikus és római katolikus vallásúak, őt nem kereszteltették meg. A keresztség elmaradásában döntő része a je- hovisták csoportjához tartozó nagyapa befolyásának volt. Mit szabad ilyenkor tennie a lelkésznek? Vajon megeskethet-é egy evangélikust és felekezeten kívülivel? Az esketési rend ismertetésével kezdett beszélgetés kapcsán a vőlegény elmondta, hogy hisz Istenben és vállalja az esketés evangélikus rendjét. A keresztséget tőle ebben az esetben megkövetelni erőszakos kényszer lett volna-. Mégis fölajánlottuk a keresztelést is azzal, hogy nem tesszük az esketés előzetes feltételévé, de az a reménységünk, hogy ha nem előtte, hamarosan majd utána erre is sor kerül. Ismert dolog, milyen sok házasság végződik hazánkban a mindkét félre és főleg a gyermekekre mindig törést jelentő válással. Az egyházi házasságkötés értelme, hogy Isten rendjéről tanúskodik és a feleket kölcsönös szeretetre és hűségre hívja föl, mert az együttes és egymásért való életbe van belerejtve földi életünk boldogsága. Harmati Béla Lovász Pál: KISGYEREK „Az emberiség egyharmada éhezik,.. az éhhalál mindennapos” Ilyen csúfságot ki űzött vele? Pálca-lábon pókhas, száradt keze bénán semerre sem kapaszkodik, arcán seb-vonta álarc, melle, háta hüllőpikkely iszonyát fakasztja Testében bíbor áramok helyett vizenyő duzzad, szája céltalan, már anyja méhében is éhezett (kunyhó-lakóknak nem volt más parancs — marék kölesnél többet nem ehetsz) Millió kisgyerek, mind ilyen a tág földi övezeteken — vakuló szemmel mindegyikük lélegzetvételét figyelem (Megjelent a költő „ARCKÉP” című kötetében) Felvétel a Teológiai Akadémiára Evangélikus egyházunk lelkészeinek képzése a budapesti Teológiai Akadémián történik. Akik a Teológiai Akadémiára felvételüket óhajtják, felvételi kérvényüket — az Akadémia Felvételi Bizottságához címezve — az Akadémia Dékáni Hivatalának (1147 Budapest XIV., Lőcsei út 32.) augusztus 15-ig küldjék meg. A katonaköteleseknek azonban 1978. június 15- i.g kell benyújtani kérvényüket. Az akadémiai felvételi kérvényhez a következő okmányokat kell mellékelni: 1. születési bizonyítvány, 2. a legmagasabb iskolai végzettségi (érettségi) bizonyítvány, 3. helyhatósági vagy más bizonyítvány, amely a kérelmező lakását, szociális helyzetét. szülei foglalkozását és keresetét. illetve szociális viszonyait feltünteti. 4. orvosi bizonyítvány, amely igazolja, hogy a jelentkező főiskolai tanulmányokra és lelkészi pályára alkalmas. 5. keresztelési bizonyítvány, 6. konfirmációi bizonyítvány. 7. részletes önéletrajz, mely feltárja a kérvényező családi és társadalmi körülményeit, valamint a lelkészi szolgálatra jelentkezés okait. 8. esetleg egyházi működéséről szóló bizonyítvány. A felvételhez szükséges továbbá annak a lelkésznek a jelentkezőt részletesen jellemző bizonyítványa, a lelkészi pályára való alkalmasságáról, aki a folyamodónak a legutóbbi években lelkipásztora volt. Ezt a bizonyítványt a lelkészi hivatal a kérvénnyel egyidejűleg küldje meg külön levélben közvetlenül az Akadémia dékánjának címezve. Az okmányokat eredetiben kell beküldeni, de indokolt esetben hiteles másolatban is lehet mellékelni. A másolatot „egyházi használatra” megjelöléssel egyházközségi lelkész is hitelesítheti. Az akadémiai tanulmányi idő öt esztendő. A Felvételi Bizottság döntését a felvételi vizsga előzi meg. Ennek időpontjáról és anyagáról a Dékáni Hivatal kellő időben értesíti a jelentkezőket. — Az Akadémia hallgatói kötelezően lakói a Teológus Otthonnak, ahol lakást és teljes ellátást kapnak. A jó tanulmányi eredményt elért és rászoruló hallgatók ösztöndíjban is részesülhetnek. HATVANÉVES A FINN ORTODOX EGYHÄZ Finnország második - népegyháza, az ortodox egyház 1978. november végén ünnepelte autonómiájának hatvanadik évfordulóját. Az ünnenség vendégei között jelen volt Urho Kekkonen finn köztársasági elnök. Mikko Juva evangélikus érsek, valamint a moszkvai és a konstantinápolyi ortodox patriarkátus képviselői. 1917-ig a finn ortodox egyház a moszkvai orosz natriarkátushoz tartozott, az ország maga pedig eddig az időpontig orosz fennhatóság alatt élt. Az ország függetlenségének elnyerése után a finn ortodoxok autonómok voltak. de 1923-ban elismerték a konstantinápolyi patriarkátus fennhatóságát. A finn ortodoxok között most ismét felvetődött az a gondolat, hogy elszakadjanak Konstantiná- polytól és autokefál egvházzá legyenek. Szeretnék, ha Finnország északi részén harmadik püspökséget szervezhetnének a szétszórtságban élő hívek gondozására. Jogilag a finn ortodox egyház ugyanolyan jogokat élvez, mint az evangélikus egyház. Közel 60 000 ortodox hivő él Finnországban. 25 gyülekezetükben 43 lelkész és 12 diakónus szolgál. Saiát lelkészképző intézményük, valamint férfi és női kolostoruk van. Néhánv év óta missziói munkát végeznek Kenyában, ahol két misszionáriusuk tevékenykedik, s ahol az ortodox egyházat anyagilag támogatják. A jövő lelkészei a gyülekezetekben Lelkészképzésünknek van egy sajátos jellegzetessége, amely más egyházak lelkészképzésétől megkülönbözteti. A jövő lelkészeinek képzésénél egyházunk igen nagy hangsúlyt helyez a gyülekezetekkel való kapcsolatra. A lelkészi szolgálatra készülő fiatalok mindenekelőtt otthoni gyülekezetükkel tartanak kapcsolatot azáltal, hogy hét végén, amikor csak tehetik, hazamennek és részt vesznek a gyülekezet életében. A budapesti gyülekezetek életébe is bekapcsolódnak. Minden hallgató választ magának egy gyülekezetei, amelynek istentiszteletein, ifjúsági és bibliaóráin rendszeresen részt vesz. Mindemellett azonban a hallgatók a vidéki gyülekezetekkel is kapcsolatba kerülnek: részt vesznek a szupp- likációs és teológusnapi szolgálatokban. A II—V. évfolyamú hallgatók tanévenként négy szuppli- kációs szolgálat elvégzésére és egy teológusnaoi szolgálaton való részvételre kötelesek. A SZUPPLIKÁCIÓS SZOLGÁLATOKAT a Teológus Otthon szervezi. Minden gyülekezetnek van kartonja, amelyre fel van legyezve. hogy az év melyik időszakában fogad szupplikánst. A kartonra rákerül az is, hogy mikor és ki végzett szupplikációs szolgálatot, a szupplikációs adomány összegével együtt. A szupo- likáló hallgatókat az igehirdetésre a gyakorlati tanszék tanára készíti fel. A hallgatókkal megbeszéli a sorra kerülő igehirdetést. A hallgatók a kidolgozott igehirdetést bemutatják a tanárnak. A szupplikációs szolgálat alkalmával a hallgatók nem c=ak igét hirdetnek, hanem röviden beszámolnak a Teológiai Akadémián folyó munkáról, s ha van lehetőség a gyermekek és fiatalok között is szolgálnak. A TEOLÖGUSNAPI SZOLGÁLATOKON a Teológus Otthon igazgatójának, vagy más tanárnak a vezetésével s hallgatóknak egy kisebb csoportja — rendszerint négy hallgató me-t ennyi az akadémia gépkocsijának férőhelye — szolgál a gyülekezetben. Az igehirdetést az otthooigazgató végzi. A hallgatók a gyermekek között, vagy a szórványokban szolgálnak. Délután, vagv este színes program, éneklés és szavalatok keretében a hallgatók bizonyságot tesznek hitükről, reménységükről és beszámolnak arról. hogyan készülnek a szolgálatra. Nagvhéten sokszor egv egész egyházmegyét látogat meg egy nyolc-tíz hallgatóból álló csoport, amikor nagvheti igehirdetések mellett sok esetben dramatizált passiójátékot is adnak elő. Ilyenkor olvan kis gvülekezetek- be is eljuthat a hallgatók csoportja, amelyekre különben a teo- lógusnapok szervezése során nehezen kerülne sor. AZ ELMÚLT ÉVBEN SZÁZ- NYOLCVAN GYÜLEKEZETBEN volt szupplikáció és negyvenhét gyülekezetben teológusa ao. Hallgatóink tehát kétszázhuszonhét anvagyülekezetben szolgáltak. Ha ehhez a fíliákban és a szórványokban végzett szolgálatokat is hozzászámítjuk, közel négyszáz gyülekezetei látogattak meg teológusaink. Az elmúlt év nagyhetében a nyugatbékési egyházmegyét látogatták meg és az egyházmegye valamennyi gyülekezetében szolgáltak. Ezekre a szolgálatokra való felkészülés és a szolgálatok elvégzése nem kis erőfeszítést kíván a hallgatóktól, amit a tanulás, a szolgálatra való elméleti felkészülés mellett kell elvégezniük. Felvetődhet a kérdés, hogy nincs-e hátrányára ez az erőfeszítés az elméleti felkészülésnek és egyáltalán megvan-e a haszna, gyümölcse ennek a fáradozásnak. A szupplikációs szolgálatok szinte hozzátartoznak a gyakorlati felkészüléshez. A hallgatók élő, valóságos gyülekezetekben tanulhatják meg az igehirdetési szolgálat izgalmát és gyakorlatát. S mivel négy év alatt igen sok gyülekezetben megfordulnak, s ilyenkor a lelkészekkel a szolgálat gyakorlati kérdéseiről is beszélgetnek, igen nagy tapasztalatra tehetnek szert, hogyan lehet és kell a különböző gyülekezetekben az evangélium üzenetét megszólaltatni. E tapasztalat mellett az a lelki hatás is nagyon lényeges, hogy ezeken az alkalmakon a hallgatók megtapasztalhatják hogy a gyülekezetek várják szolgálatukat, s így értelmet nyer számukra, miért készülnek a szolgálatra. Ez a lelki tapasztalat indítja őket arra, hogy hét közben az elméleti felkészülésben behozzák azt az időt, amit a gyülekezeti szolgálatok miatt elmulasztottak. A JÖVÖ LELKÉSZEI GYÜLEKEZETI SZOLGÁLATÁNAK azonban a gyülekezetekben is megvan a gyümölcse. Amikor a hallgatók elmondják, hegyan hívta el Isten őket a lelkészi szolgálatra. a gyülekezetek meggyőződhetnek arról, hogy Isten mindig gondoskodik az igehirdetés szolgálatáról. A teológusoknak a fiatalok között végzett szolgálata pedig azt a gyümölcsöt is megteremheti. hogy biztatást és bátorítást nyújt azoknak a fiatámtjggk, akiknek szívében megfordult’ az a gondolat, hogy ők is vállalkoznak az igehirdetés szép szolgálatára. Mivel gyülekezeteink a szupplikációs és teológusnapi szolgálatok alkalmával adakoznak a lelkészképzés támogatására, e szolgálatoknak az anyagi gyümölcse nem lebecsülhető. Az elmúlt évben gyülekezeteink 760 767 Ft-oí adakoztak ezeken az alkalmakon. Ebből az összegből a szolgálatokon részt vevő hallgatók jutalmat kapnak, hogy legyen egy kis költőpénzük. Az össze? nagyobb része azonban azt a célt szolgálja, hogy fenntartsuk a Teológiai Akadémiát és hogy a Teológus Otthonban kedvezményesen biztosítsunk szállás* és ellátást a hallgatóknak és azáltal lehetővé tegyük a szolgálatra való gondtalan felkészülésüket. Éppen ezért, amikor teológusaink vasárnapról vasárnapra fáradságot nem kímélve végzik szuooliká- ciós és teológusnapi szolgálataikat és a gyülekezetek szeretettel fogadják őket és áldozatos szívvel adakoznak, nem csak a lelkészképzést támosatiák, hanem a jövő egyházát is építik. Selmeczi János KONFERENCIA AZ ISTENTISZTELETRŐL A Lutheránus Világszövetség tanulmányi osztálya alaposabban akar foglalkozni az istentisztelet kérdésével, ezért február 27-től március 2-ig találkozót szervez a svájci Cret Berard-ban, melyen a különféle evangélikus egyházakat képviselő szakemberek véleményt cserélnek a tervezett munka irányáról és menetéről. Egyházunk vezetőségének javaslatára a Lutheránus Világszövetség dr. Groó Gyula professzort hívta meg az ülésre. Állami adomány SVÉD EGYHÁZI SEGÉLYSZERVNEK A Svéd Nemzetközi Fejlesztési Hivatal (SIDA) 11 millió svéd koronát bocsátott a Svéd Evangélikus Missziói Társaság rendelkezésére, hogy Etiópia háború sújtotta területein használja fel. Ilyen nagy összeget 'svéd kormányhivatal még nem adott egyetlen nem állami szervezetnek sem. A Missziói Társaság szóvivője bejelentette, hogy az adományt teljes egészében élelemre fordítják és azokon a területeken osztják szét, ahol a háború és az .aszály a helyi lakosság minden élelemszerzési és -termelési lehetőségét elvette. A Missziói Társaság sok éve tevékenykedik már Etiópiában, ahol oktatási intézményeket. kórházakat és templomokat épített.
