Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-02-11 / 6. szám

XLIV. ÉTFOLYAM 6. SZÁM 1979. február 11. Ara: 4,— Ft #ém§1É ORSZÁGOS EVA N G ÉLIK US HETILAP ílíelsége, a gyermek Gondolatok a nemzetközi gyermekév elé 1979 NEMZETKÖZI GYERMEKÉV. Idén ..megkoronázzuk és trón­ra” ültetjük „őfelségét", a gyermeket. Látszatra „kampányügy” lesz á gyermekiigj, de valójában csak ott. ahol a gyermekek kérdése hát­térbe szorult, ahol nem a társadalom problémája volt, vagyis ahol mindenkinek egyénileg kellett megbirkóznia tulajdon gyermekének boldogulásáért. Lesznek országok, sol hatalmas földrészek, ahol ilyen formában még nem került elő a gyermekek kérdése, ahol talán csak egy-kéí szociológus próbálkozott megbirkózni a gyermekkérdés szer­te ágazó eladatá val, de eredményük soha nem jutott világfórum elé. Tiszteletre méltó és becsülendő dolog, hogy húsz esztendeje az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta és meghirdette a gyerme­kek jogairól szóló deklarációt. Az idei. év lényegében számonkérés, vagyis, hogy a tagállamok mit tettek az ügy érdekében. Bizonyára sok lappangó feszültség kerül napvilágra, botrányos, kínos esetek ke­rülnek éles megvilágításba. Filantróp riporterek képekkel és cik­kekkel eddig is bombáztál: lelkiismeretűnket, de idén az egyéni tra­gédiákon tál a dolgok összefüggésében jelentkezik a közvélemény elölt a gyermekkérdés. A főcél minden esetre az igazság keresése lesz. Év elején vagyunk, hivatalos adatok még alig állnak rendelkezé­sünkre, de egy borzalmas szám máris köztudatban forog. 350 millió! Ebben a számban kell megkeresnünk azokat a gyermekeket, akik életük első évét sem élik meg. de azokat is. akiknek gyermekélete teljesen kilátástalan. Pillanatnyilag csak sejtésünk van arról, hogy Földünk egy részén megoldottnak látszik a gyermekek sorsa, másutt viszont a mindennapi kenyérrel sem lakhat jól a gyermekek társa­dalma, Nem tudjuk mennyi azok száma, akik biztonságos körülmé­nyek között fejlődhetnek testileg és szellemileg, s mennyi ásóké, akiknek az általános körülmények következtében kilátástalan. a jele­nük, de jövőjük is. ÉGBEKIÁLTÓ KÜLÖNBSÉGEK FOGNAK KbDERÜLNl a külön­böző társadalmi struktúrákban élő gyermekek között. Más lesz a lösség körébe utalták a gyermekkérdést és más az úgynevezett kon- helyzetük azokban az országokban, amelyekben a társadalmi fele- zumtársadalomban, ahol elsősorban a család, az egyén problémám a gyermek és ismét más azokban az országokban, amelyeket elma­radt, illetőleg fejlődő államoknak nevezünk. De ezeken a kategó­riákon belül is differenciált, bonyolult kérdéssel állunk szemben. Mert például a fogyasztó társadalomban mindene megvan a gazdag ember gyermekének. Külön inasa, nörsze, nyaralója, magániskolája, gyermekorvosa. stb.. életét, mint az üvegház drága növényét óvják, gondozzák, de ugyanennek a társadalomnak a peremein tengődő sze­gény ember a tét minimumát sem tudja biztosítani gyermekének. Sok fejlődő országban társadalmi kérdéssé tették az ellátást, oktatást, egészségügyet, mégis félelmetes gazdasági gondjaik mellett alig tud­nak valamit nyújtani a gyermekeknek. Etiópia például a legjobb szándék mellett sem tud ma még táplálékról, gyógyszerről, orvosi el­látásról gondoskodni, mert egyszerűen ezek a feltételek egyelőre hi­ányzanak, És, hogy a példákat folytassuk, a szocialista társadalmon belül, ahol a gyermekkérdés maximálisan megoldottnak látszik, is vannak problémák. Ilyen többek között az államilag gondozott gyer­mekek kérdése. Mert ebben az az alapelv, hogy a szülői gondoskodás, felelősség együttesen érvényesüljön a társadalom gondoskodásával és felelősségével, néhány felelőtlen szülő hibájából csorbát szenved, s ennek hátrányát a gyermekek sínylik meg. Egyszóval ilyen, s hasonló kérdések fognak foglalkoztát ni bennün­ket a nemzetközi gyermekév során. ’ BENNÜNK AZONBAN ÁTFORRÓSODIK A SZÍV, amikor hall­juk. vagy leírva látjuk a szót, hogy: gyermek. Nevünk és munkánk továbbhordozol ők, akikért szenvedett az édesanya, akikért annyit aggódtunk, akik betöltik életünket, akik célt. értelmet adnak küz­delmünknek. Természetesen mi keresztyének érezzük és tudjuk, hogy két dimenzió metszőpontjában érvényesek ezek a megátfapitások. Az egyik — s ez hitünk számára döntő dolog —. vertikális, függőleges dimenzió. Valljuk, Isten segítségével alakulnak úgy a családi- és gyermekkörülmények, hogy egészség, boldogság, öröm. előrehaladás, fejlődés van testi és szellemi vonatkozásban. De szinte egy lélegzet­re mondjuk ki: ha nincs munka, orvos, iskola és számtalan más in­tézmény, amely körülöleli gyermekünket indulásuk pillanatától kezdve, a legnagyobb erőfeszítés sem hozhatna sikert. Filantrópok sokat tehetnek és tesznek a gyermekekért, de a mérleg nyelve min­denkor azok irányába billen ki, akik intézményesen, a teljes gyer­mektársadalom. érdekében egyformán biztosítják a lehetőségeket. Ez a horizontális, vízszintes dimenzió. Jézus áldó mozdulatában benne van a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és mindazon intézmé­nyek megáldása, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. SOKAN EMLÉKEZÜNK MÉG A VALAHOL EURÓPÁBAN CÍ­MŰ FILMRE. Közvetlenül a háború után játszódik a cselekmény. Kallódó, kóborló, éhező, rongyos, a háború poklából menekült gyer­mekekről szól. Valami ismétlődött a filmben a francia forradalom után történtekből, amikor a szeretet nagy pedagógusa. Pestalozzi szedte össze az árrán maradt, kallódó gyermekeket. A két esemény között az a lényegbevágó különbség, hogy Pestalozzi kora után is még sokáig maradt ..árvaház'’ és árvaházi szemlélet, inig nálunk, itt, valahol Európában olyan világ kezdődött, amelyben a gyermekek a szülői ház védő falai között vannak biztonságban, s a társadalom szociális és kulturális intézményein keresztül csodálatos távlatot nyi­tott. számukra. Három évtizedes múltunk ebből a szempontból talán a legizgalmasabb fejlődésen ment keresztül. Abból n magánvéle­ményből. hogy ..legyen nekik jobb. mint nekünk volt", közvélemény lett. s általános érvényű igazság. NOS. „ŐFELSÉGÉT". A GYERMEKET IDÉN Ml IS „MEGKORO­NÁZZUK". trónra ültetjük, hódoluűli előtte. De ^.közben óhatatlanul szemben talál ink maminkat azzal az áldozáthózé^aHal. amely a tró­nig vezető utat verejtékkel, fáradsággal, küzdelemmel kikövezte. S csak annyit várunk 1979 év „uralkodójától”, a gyermektől, hogy mindezt becsülje meg. Rédey Pál „A hit és erkölcsiség elválaszthatatlan" Püspökeink körleveléből Püspökeink február 1-én közös püspöki körlevelet adtak ki, amelynek első két szakaszát az alábbiakban közöljük. A NEMZETKÖZI ÉS A MA­GYAR BÉKEMOZGALOM ebben az esztendőben ünnepli 30. juoi- leumát. Ismert, hogy a nemzet­közi békemozgalom — a későbbi Béke-világtanács — 1949. április 15-én Párizsban, illetőleg vele párhuzamosan Varsóban tartotta első világkonferenciáját. Ezen je­len volt dr. Vető Lajos püspök is. A béke hívei azért szervezked­tek. hogy minden erőt összefogja­nak a harmadik világháború megakadályozására. A Béke-vi­lágtanács megalakulása valóban világra szóló esemény volt. Az elmúlt harminc esztendőben dön­tő jelentőségű szolgálatot végzett ez a világszervezet. Képes volt összefogiit a békeszeretö embere­ket világnézeti különbség nélkül. Mindig gyorsan és határozottan emelte fel szavát a béke védel­mében. Akciókat szervezett szer­te a világon a háború, a fegyver­kezés. nukleáris fegyverek, a tár­sadalmi és faji igazságtalanság, elnyomás ellen, ugyanakkor egy­értelműen küzdött a békéért, a leszerelésért, a társadalmi hala­dásért. a faji egyenlőségért, a bé­kés egymás mellett élésért, az enyhülésért és biztonságért. A Béke-világtahácsnak jelentős sze­repe van abban, hogy nem rob­bant ki újabb világháború és az emberiség legjobbjai tudatosan küzdenek a békés jövendőért. A magyar békemozgalom hatá­rainkon belül és határainkon túl igen gyümölcsöző szolgálatot vég­zett. Idehaza segített a különböző világnézetű emberek összefogásá­ban a béke, a haladás, a szocia­lista társadalmi rend építése cél­jából. Szolgálata közben elérte társadalmunknak azokat a réte­geit is. amelyek a közéletben ko­rábban kevésbé vettek részt. A hivő emberek is felszabadultan kapcsolódhattak bele ebbe a mun­kába. hiszen a békéért való küz­delem nem tűr meg semmiféle ideológiai megkülönböztetést. A béke a hivő és ateista emberek számára egyaránt az életet és a kenyeret jelenti. Örüljünk an­nak. hogy evangélikus egyházunk tagjai, lelkészei szívesen vesznek részt a magyar békemozgalom munkájában. Rendkívül jelentős­nek tartjuk a IX. magyar béke­kongresszust, és annak további cselekvésre indító határozatait. Kérjük lelkészeinket, hogy egy­felől igehirdetéseikben soha ne feledkezzenek el a béke szent ügyéről, másfelől biztassák a gyü­lekezet tagjait, hogy helyi és or­szágos szinten — ki-ki a maga helyén — aktívan vegyenek részt a magyar békemozgalom munká­jában. .Tegyek ezt úgy híveink, hogy nem feledkeznek meg imád­kozni a békéért, de úgy js, hogy lelkiismeretesen végzik el mun­kájukat népünk előrehaladása és a feliettebb szocialista társada­lom építése érdekében. NÉGYSZÁZÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT (1529) jelent meg Lu­ther Kiskátéja és Nagykátéja; Tudjuk, hogy ezek megírására azok a tapasztalatok adtak indí­tást. melyeket Luther a .szászor­szági gyülekezetek látogatása so­rán szerzett. Azt látta ugyanis, hogy ..az egyszerű ember, külö­nösen faluhelyen semmit sem tud a kérosztvén tanításból, és sajnos sok lelkész- is -nagvon készületien és alkalmatlan a tanításra”. Emiatt tartotta szükségesnek a Kiskáténak, maid pár hónappal később a Nagykáténak megjelen­tetését. Négy és fél évszázad távlatá­ból is tisztelettel és hálával gon­dolunk dr. Luther Mártonra, aki­nek volt szeme észrevenni a gyü­lekezetek. a gyülekezeti tagok és lelkészek hiányosságait, és volt kellő- határozottsága megtenni mindent a gyülekezetek, a gyüle­kezeti tagok és lelkészek tanítása céljából. A Kiskáté és Nagy káté négy és fél század elmúltával sem ve­szített időszerűségéből. Noha Lu­ther magyarázataiban — elsősor­ban a Tízparancsolat kapcsán — vannak olyan részletek, amelyek saját korának egyes, konkrét kér­déseiig adnak választ, mégis mindkét Káté a maga egészében olyan témákkal foglalkozik, ame­lyek ma is aktuálisak. De még a saját kora aktuális kérdéseivel foglalkozó részek is tanulságosak számunkra, mert éppen azt mu­tatják meg, hogy Luther nem egyszerűen ..örök igazságokat” akart proklamálni. hanem saját kora kihívásaira is akart és mert válaszolni, éspedig nemcsak álta­lánosságokban, hanem egészen konkréten. Ma érdemes figyelni arra. hogy Luther milyen nagy hangsúlyt tett a gyülekezetek és a lelkészek tanítására. Egyfelől legyen vilá­gos előttünk, hogy a mai lelké­szeknek is tudatosan és folyama­tosan kell tanulniuk és a keresz­tvén tanítást a mi korunk kérdé­seivel összefüggésben kell végig­gondolniuk. Másfelől az: eddigi­nél több gondot kell fordítanunk a gvülekezetek rendszeres tani-' tására. Ma sokan élnek a gyüle­kezetekben olvan gyülekezeti ta­gok. akik hitoktatásban nem ré­szesültek. nem ismerik kellően a Szentírást és hitvallás! irataink tanítását. A keresztvén tanítás ismerete nélkül viszont nehéz jó döntéseket hozni azokban a kér­désekben. amelyekkel a keresz­tvén embernek is szembesülnie kell a mában. Külön is fel kell figyelnünk arra, hogy Luther miiven erőtel­jesen hangsúlyozza mind a Kis­kátéban. mind a Nagvkátéban a hit és élet. a hit és erkölcsiség. a hit és szeretet, a hit és cseleke­det elválaszthatatlan egységét. Milyen messze volt Luther azok­tól a magukat „evangélikusának mondó teológusoktól és lelkészek­től. akik igehirdetéseikben csak a hitről, a bűnbocsánatról, a ke­resztről, a feltámadásról, a mennybemenetelről akarnak pré­dikálni, de elfelejtik prédikálni, hogy mindezekből mi következik a hétköznapi életben, és milyen erkölcsi kötelezettség származik azokból. Üjra megtanulhatjuk Lu­thertől, hogy az evangélium meg­bánásából milyen magatartás kö­vetkezik a családban, a munka­helyen és a társadalomban. Nem felejthetjük el, hogy Lu­ther milyen egyértelműen beszélt a keresztyén embernek a társa­dalomban való szolgálatáról. Ö nem arra tanította a keresztyén embereket, hogy vonuljanak visz- sza a lélek belső körére és úgy éljék hitüket, hanem arra. hogy a hitből folyó szeretettel, és a szeretetből folyó felelősséggel munkálkodjanak embertársaik javáért és előrehaladásáért. Kérjük lelkészeinket, hogy a Kiskáté és Nagykáté négyszáz­ötven éves jubileumának évében ne csak egyszerűen méltassák azok jelentőségét, hanem tűzzék napirendre a gyülekezetek terv­szerű tanítását, elsősorban a Kis­káté és Nagykáté alapján. Hasz-, nálják fel erre a célra a presbi­teri üléseket, a bibliaórákat, a szeretetvendégségeket, a fiatal házasok egvüttléteit stb. Javasoljuk elsősorban a Tíz­parancsolatnak és a Miatyánknak részletekbe menő tanítását a két Káté alapján. Jó segítséget nyújthat ehhez .a munkához Sajtóosztályunknál kapható Kiskáté (ára 3.— Ft), to­vábbá a „Hitünk — életünk” cí­mű kiadványunk, amely eredeti­leg s'/ór vánvhittan könyvnek ké­szült (ára: 16.— Ft), végül „Az ember védelmében” című köny­vünk. melv mai összefüggések­ben tárja fel a IV.. V.. VT.. VTI. parancsolat mondanivalóját (ára: 30.— Ft). Jó volna, ha a lelkészi hivatalok ezeket a kiadvánvain- kat ebben ,az évben nasv szám­ban rendelnék mes és adnák a gyülekezeti tagok kezébe. Dr Káldy Zoltán püspök a Béke-viléigtcinács berlini ülésén A Béke-világtanács február'2—5. között Berlinben, az NDK fővá­rosában tartotta ülését. Az ülés napirendjén a leszerelés és az eny­hülés. valamint a nemzetközi szolidaritás kérdései szerepeltek. Meg­emlékeztek dr. Martin Luther Kingröl is születésének 50. évforduló­ja alkalmából. Az Országos Béketanács delegációt küldött az ülésre, melyet Sebestyén Nándorné az Országos Béketanács elnöke vezetett. Az öttagú delegációnak tagja dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök- elnöke. a Béke-világtanács tagja. Az ülésen ötszáz résztvevő volt je­len a világ minden részéből. A GUSTAV ADOLF WERK VEZETŐSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA Az elmúlt esztendő végén meg­látogatta egyházunkat dr. G. Besch. a nyugat-németországi Gustav Adolf Egyesület elnöke, akit elkísért Brigitte Schrödter lelkésznő, aki a Gustav Adolf Werk asszonymunkáját irányítja. A vendégeket fogadta dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Kar­ner Ágoston főtitkár, mint a Gyülekezeti Segély országos ve­zetője. A főtitkár kíséretében a vendégek megtekintették a gvőri és gyenesdiási szeretetotthonokat. IFJ. GÖRÖG TIBOR'MEGBÍZATÁSA I A Keresztyén. Békekonferencia Prágában működő irodájának igazgatójává nevezték ki tfj.á Gö­rög Tibor lelkészt, aki 1973. már­cius 1. óta kénviselte a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsát a szervezet közDpntiá- bán. Ifi- Gö'röo Tibort a Keresz­tyén Békekonferencia V. naev- . sűrítésén beválasztották a Keresz­tyén .Békekonferencia Nemzetközi Titkárságába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom