Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-02-11 / 6. szám
XLIV. ÉTFOLYAM 6. SZÁM 1979. február 11. Ara: 4,— Ft #ém§1É ORSZÁGOS EVA N G ÉLIK US HETILAP ílíelsége, a gyermek Gondolatok a nemzetközi gyermekév elé 1979 NEMZETKÖZI GYERMEKÉV. Idén ..megkoronázzuk és trónra” ültetjük „őfelségét", a gyermeket. Látszatra „kampányügy” lesz á gyermekiigj, de valójában csak ott. ahol a gyermekek kérdése háttérbe szorult, ahol nem a társadalom problémája volt, vagyis ahol mindenkinek egyénileg kellett megbirkóznia tulajdon gyermekének boldogulásáért. Lesznek országok, sol hatalmas földrészek, ahol ilyen formában még nem került elő a gyermekek kérdése, ahol talán csak egy-kéí szociológus próbálkozott megbirkózni a gyermekkérdés szerte ágazó eladatá val, de eredményük soha nem jutott világfórum elé. Tiszteletre méltó és becsülendő dolog, hogy húsz esztendeje az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta és meghirdette a gyermekek jogairól szóló deklarációt. Az idei. év lényegében számonkérés, vagyis, hogy a tagállamok mit tettek az ügy érdekében. Bizonyára sok lappangó feszültség kerül napvilágra, botrányos, kínos esetek kerülnek éles megvilágításba. Filantróp riporterek képekkel és cikkekkel eddig is bombáztál: lelkiismeretűnket, de idén az egyéni tragédiákon tál a dolgok összefüggésében jelentkezik a közvélemény elölt a gyermekkérdés. A főcél minden esetre az igazság keresése lesz. Év elején vagyunk, hivatalos adatok még alig állnak rendelkezésünkre, de egy borzalmas szám máris köztudatban forog. 350 millió! Ebben a számban kell megkeresnünk azokat a gyermekeket, akik életük első évét sem élik meg. de azokat is. akiknek gyermekélete teljesen kilátástalan. Pillanatnyilag csak sejtésünk van arról, hogy Földünk egy részén megoldottnak látszik a gyermekek sorsa, másutt viszont a mindennapi kenyérrel sem lakhat jól a gyermekek társadalma, Nem tudjuk mennyi azok száma, akik biztonságos körülmények között fejlődhetnek testileg és szellemileg, s mennyi ásóké, akiknek az általános körülmények következtében kilátástalan. a jelenük, de jövőjük is. ÉGBEKIÁLTÓ KÜLÖNBSÉGEK FOGNAK KbDERÜLNl a különböző társadalmi struktúrákban élő gyermekek között. Más lesz a lösség körébe utalták a gyermekkérdést és más az úgynevezett kon- helyzetük azokban az országokban, amelyekben a társadalmi fele- zumtársadalomban, ahol elsősorban a család, az egyén problémám a gyermek és ismét más azokban az országokban, amelyeket elmaradt, illetőleg fejlődő államoknak nevezünk. De ezeken a kategóriákon belül is differenciált, bonyolult kérdéssel állunk szemben. Mert például a fogyasztó társadalomban mindene megvan a gazdag ember gyermekének. Külön inasa, nörsze, nyaralója, magániskolája, gyermekorvosa. stb.. életét, mint az üvegház drága növényét óvják, gondozzák, de ugyanennek a társadalomnak a peremein tengődő szegény ember a tét minimumát sem tudja biztosítani gyermekének. Sok fejlődő országban társadalmi kérdéssé tették az ellátást, oktatást, egészségügyet, mégis félelmetes gazdasági gondjaik mellett alig tudnak valamit nyújtani a gyermekeknek. Etiópia például a legjobb szándék mellett sem tud ma még táplálékról, gyógyszerről, orvosi ellátásról gondoskodni, mert egyszerűen ezek a feltételek egyelőre hiányzanak, És, hogy a példákat folytassuk, a szocialista társadalmon belül, ahol a gyermekkérdés maximálisan megoldottnak látszik, is vannak problémák. Ilyen többek között az államilag gondozott gyermekek kérdése. Mert ebben az az alapelv, hogy a szülői gondoskodás, felelősség együttesen érvényesüljön a társadalom gondoskodásával és felelősségével, néhány felelőtlen szülő hibájából csorbát szenved, s ennek hátrányát a gyermekek sínylik meg. Egyszóval ilyen, s hasonló kérdések fognak foglalkoztát ni bennünket a nemzetközi gyermekév során. ’ BENNÜNK AZONBAN ÁTFORRÓSODIK A SZÍV, amikor halljuk. vagy leírva látjuk a szót, hogy: gyermek. Nevünk és munkánk továbbhordozol ők, akikért szenvedett az édesanya, akikért annyit aggódtunk, akik betöltik életünket, akik célt. értelmet adnak küzdelmünknek. Természetesen mi keresztyének érezzük és tudjuk, hogy két dimenzió metszőpontjában érvényesek ezek a megátfapitások. Az egyik — s ez hitünk számára döntő dolog —. vertikális, függőleges dimenzió. Valljuk, Isten segítségével alakulnak úgy a családi- és gyermekkörülmények, hogy egészség, boldogság, öröm. előrehaladás, fejlődés van testi és szellemi vonatkozásban. De szinte egy lélegzetre mondjuk ki: ha nincs munka, orvos, iskola és számtalan más intézmény, amely körülöleli gyermekünket indulásuk pillanatától kezdve, a legnagyobb erőfeszítés sem hozhatna sikert. Filantrópok sokat tehetnek és tesznek a gyermekekért, de a mérleg nyelve mindenkor azok irányába billen ki, akik intézményesen, a teljes gyermektársadalom. érdekében egyformán biztosítják a lehetőségeket. Ez a horizontális, vízszintes dimenzió. Jézus áldó mozdulatában benne van a bölcsődék, óvodák, iskolák, kórházak és mindazon intézmények megáldása, amelyek a gyermekek érdekeit szolgálják. SOKAN EMLÉKEZÜNK MÉG A VALAHOL EURÓPÁBAN CÍMŰ FILMRE. Közvetlenül a háború után játszódik a cselekmény. Kallódó, kóborló, éhező, rongyos, a háború poklából menekült gyermekekről szól. Valami ismétlődött a filmben a francia forradalom után történtekből, amikor a szeretet nagy pedagógusa. Pestalozzi szedte össze az árrán maradt, kallódó gyermekeket. A két esemény között az a lényegbevágó különbség, hogy Pestalozzi kora után is még sokáig maradt ..árvaház'’ és árvaházi szemlélet, inig nálunk, itt, valahol Európában olyan világ kezdődött, amelyben a gyermekek a szülői ház védő falai között vannak biztonságban, s a társadalom szociális és kulturális intézményein keresztül csodálatos távlatot nyitott. számukra. Három évtizedes múltunk ebből a szempontból talán a legizgalmasabb fejlődésen ment keresztül. Abból n magánvéleményből. hogy ..legyen nekik jobb. mint nekünk volt", közvélemény lett. s általános érvényű igazság. NOS. „ŐFELSÉGÉT". A GYERMEKET IDÉN Ml IS „MEGKORONÁZZUK". trónra ültetjük, hódoluűli előtte. De ^.közben óhatatlanul szemben talál ink maminkat azzal az áldozáthózé^aHal. amely a trónig vezető utat verejtékkel, fáradsággal, küzdelemmel kikövezte. S csak annyit várunk 1979 év „uralkodójától”, a gyermektől, hogy mindezt becsülje meg. Rédey Pál „A hit és erkölcsiség elválaszthatatlan" Püspökeink körleveléből Püspökeink február 1-én közös püspöki körlevelet adtak ki, amelynek első két szakaszát az alábbiakban közöljük. A NEMZETKÖZI ÉS A MAGYAR BÉKEMOZGALOM ebben az esztendőben ünnepli 30. juoi- leumát. Ismert, hogy a nemzetközi békemozgalom — a későbbi Béke-világtanács — 1949. április 15-én Párizsban, illetőleg vele párhuzamosan Varsóban tartotta első világkonferenciáját. Ezen jelen volt dr. Vető Lajos püspök is. A béke hívei azért szervezkedtek. hogy minden erőt összefogjanak a harmadik világháború megakadályozására. A Béke-világtanács megalakulása valóban világra szóló esemény volt. Az elmúlt harminc esztendőben döntő jelentőségű szolgálatot végzett ez a világszervezet. Képes volt összefogiit a békeszeretö embereket világnézeti különbség nélkül. Mindig gyorsan és határozottan emelte fel szavát a béke védelmében. Akciókat szervezett szerte a világon a háború, a fegyverkezés. nukleáris fegyverek, a társadalmi és faji igazságtalanság, elnyomás ellen, ugyanakkor egyértelműen küzdött a békéért, a leszerelésért, a társadalmi haladásért. a faji egyenlőségért, a békés egymás mellett élésért, az enyhülésért és biztonságért. A Béke-világtahácsnak jelentős szerepe van abban, hogy nem robbant ki újabb világháború és az emberiség legjobbjai tudatosan küzdenek a békés jövendőért. A magyar békemozgalom határainkon belül és határainkon túl igen gyümölcsöző szolgálatot végzett. Idehaza segített a különböző világnézetű emberek összefogásában a béke, a haladás, a szocialista társadalmi rend építése céljából. Szolgálata közben elérte társadalmunknak azokat a rétegeit is. amelyek a közéletben korábban kevésbé vettek részt. A hivő emberek is felszabadultan kapcsolódhattak bele ebbe a munkába. hiszen a békéért való küzdelem nem tűr meg semmiféle ideológiai megkülönböztetést. A béke a hivő és ateista emberek számára egyaránt az életet és a kenyeret jelenti. Örüljünk annak. hogy evangélikus egyházunk tagjai, lelkészei szívesen vesznek részt a magyar békemozgalom munkájában. Rendkívül jelentősnek tartjuk a IX. magyar békekongresszust, és annak további cselekvésre indító határozatait. Kérjük lelkészeinket, hogy egyfelől igehirdetéseikben soha ne feledkezzenek el a béke szent ügyéről, másfelől biztassák a gyülekezet tagjait, hogy helyi és országos szinten — ki-ki a maga helyén — aktívan vegyenek részt a magyar békemozgalom munkájában. .Tegyek ezt úgy híveink, hogy nem feledkeznek meg imádkozni a békéért, de úgy js, hogy lelkiismeretesen végzik el munkájukat népünk előrehaladása és a feliettebb szocialista társadalom építése érdekében. NÉGYSZÁZÖTVEN ÉVVEL EZELŐTT (1529) jelent meg Luther Kiskátéja és Nagykátéja; Tudjuk, hogy ezek megírására azok a tapasztalatok adtak indítást. melyeket Luther a .szászországi gyülekezetek látogatása során szerzett. Azt látta ugyanis, hogy ..az egyszerű ember, különösen faluhelyen semmit sem tud a kérosztvén tanításból, és sajnos sok lelkész- is -nagvon készületien és alkalmatlan a tanításra”. Emiatt tartotta szükségesnek a Kiskáténak, maid pár hónappal később a Nagykáténak megjelentetését. Négy és fél évszázad távlatából is tisztelettel és hálával gondolunk dr. Luther Mártonra, akinek volt szeme észrevenni a gyülekezetek. a gyülekezeti tagok és lelkészek hiányosságait, és volt kellő- határozottsága megtenni mindent a gyülekezetek, a gyülekezeti tagok és lelkészek tanítása céljából. A Kiskáté és Nagy káté négy és fél század elmúltával sem veszített időszerűségéből. Noha Luther magyarázataiban — elsősorban a Tízparancsolat kapcsán — vannak olyan részletek, amelyek saját korának egyes, konkrét kérdéseiig adnak választ, mégis mindkét Káté a maga egészében olyan témákkal foglalkozik, amelyek ma is aktuálisak. De még a saját kora aktuális kérdéseivel foglalkozó részek is tanulságosak számunkra, mert éppen azt mutatják meg, hogy Luther nem egyszerűen ..örök igazságokat” akart proklamálni. hanem saját kora kihívásaira is akart és mert válaszolni, éspedig nemcsak általánosságokban, hanem egészen konkréten. Ma érdemes figyelni arra. hogy Luther milyen nagy hangsúlyt tett a gyülekezetek és a lelkészek tanítására. Egyfelől legyen világos előttünk, hogy a mai lelkészeknek is tudatosan és folyamatosan kell tanulniuk és a keresztvén tanítást a mi korunk kérdéseivel összefüggésben kell végiggondolniuk. Másfelől az: eddiginél több gondot kell fordítanunk a gvülekezetek rendszeres tani-' tására. Ma sokan élnek a gyülekezetekben olvan gyülekezeti tagok. akik hitoktatásban nem részesültek. nem ismerik kellően a Szentírást és hitvallás! irataink tanítását. A keresztvén tanítás ismerete nélkül viszont nehéz jó döntéseket hozni azokban a kérdésekben. amelyekkel a keresztvén embernek is szembesülnie kell a mában. Külön is fel kell figyelnünk arra, hogy Luther miiven erőteljesen hangsúlyozza mind a Kiskátéban. mind a Nagvkátéban a hit és élet. a hit és erkölcsiség. a hit és szeretet, a hit és cselekedet elválaszthatatlan egységét. Milyen messze volt Luther azoktól a magukat „evangélikusának mondó teológusoktól és lelkészektől. akik igehirdetéseikben csak a hitről, a bűnbocsánatról, a keresztről, a feltámadásról, a mennybemenetelről akarnak prédikálni, de elfelejtik prédikálni, hogy mindezekből mi következik a hétköznapi életben, és milyen erkölcsi kötelezettség származik azokból. Üjra megtanulhatjuk Luthertől, hogy az evangélium megbánásából milyen magatartás következik a családban, a munkahelyen és a társadalomban. Nem felejthetjük el, hogy Luther milyen egyértelműen beszélt a keresztyén embernek a társadalomban való szolgálatáról. Ö nem arra tanította a keresztyén embereket, hogy vonuljanak visz- sza a lélek belső körére és úgy éljék hitüket, hanem arra. hogy a hitből folyó szeretettel, és a szeretetből folyó felelősséggel munkálkodjanak embertársaik javáért és előrehaladásáért. Kérjük lelkészeinket, hogy a Kiskáté és Nagykáté négyszázötven éves jubileumának évében ne csak egyszerűen méltassák azok jelentőségét, hanem tűzzék napirendre a gyülekezetek tervszerű tanítását, elsősorban a Kiskáté és Nagykáté alapján. Hasz-, nálják fel erre a célra a presbiteri üléseket, a bibliaórákat, a szeretetvendégségeket, a fiatal házasok egvüttléteit stb. Javasoljuk elsősorban a Tízparancsolatnak és a Miatyánknak részletekbe menő tanítását a két Káté alapján. Jó segítséget nyújthat ehhez .a munkához Sajtóosztályunknál kapható Kiskáté (ára 3.— Ft), továbbá a „Hitünk — életünk” című kiadványunk, amely eredetileg s'/ór vánvhittan könyvnek készült (ára: 16.— Ft), végül „Az ember védelmében” című könyvünk. melv mai összefüggésekben tárja fel a IV.. V.. VT.. VTI. parancsolat mondanivalóját (ára: 30.— Ft). Jó volna, ha a lelkészi hivatalok ezeket a kiadvánvain- kat ebben ,az évben nasv számban rendelnék mes és adnák a gyülekezeti tagok kezébe. Dr Káldy Zoltán püspök a Béke-viléigtcinács berlini ülésén A Béke-világtanács február'2—5. között Berlinben, az NDK fővárosában tartotta ülését. Az ülés napirendjén a leszerelés és az enyhülés. valamint a nemzetközi szolidaritás kérdései szerepeltek. Megemlékeztek dr. Martin Luther Kingröl is születésének 50. évfordulója alkalmából. Az Országos Béketanács delegációt küldött az ülésre, melyet Sebestyén Nándorné az Országos Béketanács elnöke vezetett. Az öttagú delegációnak tagja dr. Káldy Zoltán, egyházunk püspök- elnöke. a Béke-világtanács tagja. Az ülésen ötszáz résztvevő volt jelen a világ minden részéből. A GUSTAV ADOLF WERK VEZETŐSÉGÉNEK LÁTOGATÁSA Az elmúlt esztendő végén meglátogatta egyházunkat dr. G. Besch. a nyugat-németországi Gustav Adolf Egyesület elnöke, akit elkísért Brigitte Schrödter lelkésznő, aki a Gustav Adolf Werk asszonymunkáját irányítja. A vendégeket fogadta dr. Káldy Zoltán püspök-elnök és dr. Karner Ágoston főtitkár, mint a Gyülekezeti Segély országos vezetője. A főtitkár kíséretében a vendégek megtekintették a gvőri és gyenesdiási szeretetotthonokat. IFJ. GÖRÖG TIBOR'MEGBÍZATÁSA I A Keresztyén. Békekonferencia Prágában működő irodájának igazgatójává nevezték ki tfj.á Görög Tibor lelkészt, aki 1973. március 1. óta kénviselte a Magyar- országi Egyházak ökumenikus Tanácsát a szervezet közDpntiá- bán. Ifi- Gö'röo Tibort a Keresztyén Békekonferencia V. naev- . sűrítésén beválasztották a Keresztyén .Békekonferencia Nemzetközi Titkárságába.
