Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-10-28 / 43. szám

fit évszázad muzsikája f ■ ■( 1 Luthe rónia zenés áhítata a Deák téren Az Evangélikus felet nemrég számolt be .a Lutheránia énekkar NSZK-ban tett hangversenykör- útjáról. Október 7-én, a Lutherá­nia egy csokorban nyújtotta át a gyülekezetnék , azt, a műsort, amelyet ezen az úton énekeltek. cégrészt. Tökéletes volt a nagy technikai igényeket támasztó. Ko­dály-mű: „Jézus és a kufárok". Szuggesztív, fergetege.s erejű, drá­mai hatású mű. Szokolay: „Pün­DR. KÁLDY ZOLTÁN, püspök Zsoltár 33, 1—6 alapján hirdette a/, igét. Miért kell Istent ének­kel, hangszerekkel szépen dicsér­ni? Az ige válasza.: Azért mert az Ür igéje igaz. Ez nem „fal­ls HARMATI BÉLA IGÄZGA- TÓLELKESZ BEVEZETŐJÉBEN utalt enneic a külföldi szolgálat­nak -jelentőségére, sikerére, pozi­tív sajtóvisszhangjára. A mosta­ni zenés áhítat másik jellegzetes mozzanata Trajtler Gábor 20 éves jubileumáról való megemlékezés volt., 1959. okt. lftől szolgál a gyülekezetben mint orgonista. Meleg szeretettel köszöntötte eb­ből az alkalomból Trajtler Gá­bort, röviden ismertetve mun­kásságát. A számok tükrében így fest ez a 20 év: több mint 1000 istentiszteleti orgonáié», gyüle­kezeti koncertek, zeneakadémiai. és vidéki hangversenyek, közre­működés több mint 100 zenés áhítaton, vendégszereplés külföl­dön. Kiemelte a gyülekezet 44 játékos 3 manuál és pedálos új or­gonáját. amely Trajtler tervei szerint és az ö irányításával ké­szült el. 1976 óla országos egy­házzenei igazgató. Végül köszöntötte Harmati Bé­la a jelenlevő japán keresztyén egyházak tíztagú delegációját, amely a Keresztyén Békekonfe­rencia meghívására tesz látoga­tást hazánkban, és a Bergkamen- Weddinghofeni gyülekezet 50 ta­gú csoportját (NSZK). Továbbá Petzoldot egy h á zf őtanácsost és feleségét, akik az NDK-ból ven­dégeink. A MŰSORT TRAJTLER GÁ­BOR ORGONAMÜVESZ Pachel­bel Ricercare c. művével kezdte. E mű Pachelbel ritkábban ját­szott darabjai közé tartozik. A Deák téri orgona rendkívül al­kalmas e régies stílusú darab elő­adására: Az orgona objektív, li­turgikus szépségeit tárta fel a jé--- ték, a tempó, a regisztrálás. Lát­szott, hogy a művész nagy sze­retettel mélyedt. el a mű kidol­gozásában. A Baeh-előtti iroda­lom nagyon is erősen kötődik a megi'elelő orgonához. Ez a mű más orgonán talán színtelen, unalmas , lett volna. Az énekkar számai, között még további két orgona'mű hangzott el. Bach c-moll passacagiiája mutatta, mi is jellemzi Trajtler Gábor játé­kát.? Precíz kidolgozás, a szerző és a mű iránti alázat, indokolt és alaposan átgondolt regisztrálás, amely mértéktartó és kerüli a hivalkodást és a szélsőségeket Sorban bontakoztatta ki a 44 já­tékos orgona színparádéját. Köz­ben eszembe jutott Trajtler Gá­bor gyakori válasza, ha külföldi útjai után megkérdezem: — „Játszottál-e valami szép hangú orgonán?” — „Igen. De egyik sem volt szebb, mint a Deák- téri orgona!” Óriási jelentősége van ennek az orgonának, mert hangja ízlést tud formálni. Külön élmény volt a fúga utolsó pár oldalának hangerőben, hatásokban való zse­niális felépítésé. A harmadik or­gonaszám már a műsor második felében, magyar szerzők kórus­műveitől övezve szólalt meg: Gárdonyi l. szonáta. Virtuóz ele­mek, tömör megfogalmazás, ha­tásos meggyőző befejezés ragadta meg, a hallgatót.. AZ ÉNEKKAR A TŐLE MEG­SZOKOTT ÁTÉLÉSSEL és tech­nikai biztonsággal adta elő a mű­sor első részében a régi meste­reket: Praetorius. Hassler, Schütz.' Bach vokális zenéjét egy szop­rán szóló képviselte Benczúr Er­zsébet előadásában. Berczelly István egy Schütz-zsoltárt éne­kelt.. Rég er két műve után jött. a magyar kórusművek sora: Hal­mos, Sulyok. Kodály és Szokolay művei. A Sulyok. Kodály és. Szo­kolay művek hallgatása közben úgy érezte az ember, hogy „je­néi igehirdetést" hall. Ezek a szerzők úgy mélyedtek el a bib­liai szövegben mint egy prédi­kációra készülő lelkész, aki kere­si a szöveg személyes, élő, ne­künk szóló üzenetét. Maradandó emlék lesz Sulyok Imre: ..A nagy lakoma”. Teljesen modern stílus. Hatásosan fog meg egy-egy szö­Trajtler Gábor az orgonánál kösdi ének”-ét minél többet hall­juk. annál jobban lebilincseli az embert. Drámai erővel, hatalmas for ti sszi m ók k a 1 festi a pünkösdi történetet. Jellegzetes hatású az elhalkuló befejezés. A musica sacra csodálatos kivirágzása a 20. század második felében! Igen jó volt utána a gyengéd, bensőséges, törékeny szépségű „Esti ének”, mint befejező, nyugvópont a jól sikerült zenés áhítat végére. Szokolay Sándor művei a szer­ző vezényletével] hangzottak el.' A Lutheránia énekkart 'Veitler Jenő vezényelte, aki töretlen lel­kesedéssel .. folytatja munkáját, melyben a régi lutheránus klas­szikusok mellett egyre több mai magyar szerző egyházzenei mü­vét is megszólaltatja a Deák téri zenés _ elteken. A ZENÉS ÁHÍTAT KÖZBEN rengető”, mégis a zsoltáríró en­nek örvend és ezért követeli a kórusoktól a szép éneklést, a hangszerektől a szép muzsikálást. Az igéért adjanak hálát. Arról az Igéről van szó, amit Isten a pró­fétáknak, az apostoloknak adott. Ez az Ige lett testté Krisztusban. Ezt az igét vitte Jézus a bete­geknek, az élet kivetettjeinek. Ezzel futott a beteg Pál egy vilá­gon keresztül. Ezt fogadták el az egyházi atyák, reformátorok hosszú sora. Hogy ez az Ige igaz. A másik üzenet: ez az ige ha­talmas erejű. Ez#el alkotta Isién az egeket és az embereket. Erő van benne. Ez az ige ma is óriási hatalom. Üj életet, békességet, talpraállást munkál. Ez az ige igaznak és hatalmasnak akar bi­zonyulni a 20. századi modern ember életében is. Boldog aki rá tudja mondani erre az igére, hogy pz. igaz. G. A. Az énckeskönyv-szerkesztök műhelyéből ÉNEK AZ EGYHÁZRÓL X^ciU^hTí : Lisci me^ a wu?.*v\tjbfel, Úristen Jó Is.- te- huvtWjÖ - rok ^-tyánU, Ír- qalmaclat t- Ha ­__Iá - val di - csér £z.Wunk.,sif»vtk, És Szent ne ve.-dél Lr : m mád-juk , cici- juk- Mert b óv sok. bűnbe sOllyeatunk,&s , f \Ü \ | Yttár-rwiv vétkeives£tin\k,Te hú vaqueo.yla z.Qcl- hoz. Régi időkből zengve száll Az ősök vallomása: Hogy rendületlenül megáll, Ki üdvét tőled varjai .Mert nincsen más menedékünk, Te vagy egyetlen reményünk Az üdvösségnek útján. Oj élet hajnalfénye kel, S világol a sötétben. Ki igédre hittel felel, Nem csügged semmiképpen, Ha rád figyel, benned remél. S nerh önmagának, másnak él, Megváltóját követve. Vándorló néped te áldd meg. Erősítsd meg igéddel. És áraszd reá Szentlelked, Utadtól el ne.térjen. Te biztass, bátoríts. Urunk. Hogy egykor hozzád eljutunk, És áldva áldunk téged. Dóka Zoltán — Szentháromság után a 20. vasárnapon az oltárteritö színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol- tári igéje: Mt 22,1—14: az igehir­detés alapigéje: lPí 1.13—16 — Reformáció ünnepén az. ol­tárterítő színe: piros. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: Mt 5,1 —10: az igehirdetés alapigéje: 5Móz 4,1—2. — EVANGÉLIKUS ISTEN­TISZTELET A RÁDIÓBAN. Ok­tóber 28-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti, a Petőfi rádió. Igét. hirdet DR. TAKÁCSNÉ KO­VÁCSHÁZI Z ELVI A lelkészi munkatárs. A reformáció ünnepének igéje Az élő és ható ige vonzásában 5 Móz 4, 1—2 Az emberiség történetének nagyszerű, fényes pillanatai azok, ami­dőn Istennek egy-egy kiválasztott embere felelősségtől áthatottan és féltő szeretettel tekint a jövőbe és azt Isten hatalmában, igéjének világosságában látja. Ilyen nagyszerű pillanat volt az is, amikor Mó­zes búcsúzott népétől és rájuk bízta a kincset, Isten jelenidejű üzenetét, rendelkezéseit. Századokkal később, az ún. deutoronomiai reform idején egy hitében megfáradt nép szívében újra felfénylettek ezek a szavak az új életerőt, új célt (adtak a választott népnek. 1517. október 31-én pedig egy németországi egyetemi városban kényszerí­tette Isten Szentlelke egy hűséges szolgáját, Luther Mártont, hogy ne nyugodjon bele a sötétségbe és tudatlanságba, Isten Igéjének emberi torzításokkal helyettesített hamis hirdetésébe, hanem kiáltsa el jól hallhatóan, milyen az az Isten, Akinek csak a nevét emlegetik, de akaratát, üzenetét, rendelkezéseit már nem ismerik. REFORMÁCIÓ ÜNNEPEN AKKOR ÜNNEPELÜNK HELYE­SEN ha észrevesszük, hogy Isten a mi időnket is nagyszerű, fényes pillanatokkal gazdagítja. Ehhez nem új „Mózesek” vagy „Luther Mártonok’’ kellenek, hanem csupán a hirdetett és meghallott isteni üzenet, amely a mi korunk emberéhez, a mi egyházunk és gyüleke­zetünk népén keresztül a mi népünkhöz szól, jelenidőben! tíz az ige egész életünket hatókörébe vonja! — Mózesnek is, a re­formátoroknak is sokat kellett küzdeniük azért, nehogy hallgatóik életük egy-egy részletének felajánlásaival hitbeli kötelezettségeiket betöltöttnek higgyék. Könnyű uralkodni magunkon, amikor tudjuk, hogy mások is figyelnek. Könnyű a jóság látszatát kelteni akkor, amikor ezért még elismerést is várunk. Könnyű ünnepelni a gond­talan vasárnapi kikapcsolódás kellemes csendjében. Könnyű időnként felöltem legjobb arcunkat és. azt a látszatot kelteni, hogy ez mindig így van. . . Nehéz azonban mindig uralkodni indulatainkon, békét- len indulatok kavargása helyett inkább a megbékélést szolgálni. Nem könnyű akkor is jónak lenni, amikor ezért nem kapunk elismerési, s tálán senki nem veszi észre áldozatvállalásunkat. Nehéz az ünnepi hangulatot hétköznapokon is szívünkben hordozni, anélkül, hogy családban, munkahelyen, emberek között egy percre is elszakadnánk a valóságos gondoktól, problémáktól és azok vállalása közepette ke­resni Isten eligazító akaratát. Nem könnyű álarcok nélkül, mindig őszintén saját arcunkat mutatni, még akkor is, amikor szégyenkezés és bűnbánat látható ezen az arcon. ISTEN AZONBAN ÉPPEN AZÉRT SZÓL HOZZÁNK, hogy a „nehéz" — „könnyűvé” váljon, a lehetetlennek látszó — lehetségessé. Hogy megértsük az Ö szándékai egész emberi magatartásunkat, más emberekhez, közösségi., ügyekhez való hozzáállásunk minőségé­nek javítását célozzák s ezért szólal meg az ige mindig személyhez szólóan, időszerűen. Mind az indokolatlan szűkítés és csorbítás, mind pedig a korsze­rűségre hivatkozó tágítása az ige üzenetének torzítással egyenlő. O, mennyi torzítás volt a reformáció előtti korban, mennyi felejtés és hozzátevés, mennyi harhis hangsúly és visszaélés. Nem szabad azon­ban reformáció ünnepen sem azt hinnünk, hogy ez a veszély ma is csak más egyházakat, a reformáció által nem érintett egyházakat érint. Kinek-kinek magának kell megvívnia harcát az evangéliumi üzenet tisztaságáért, bármely felekézethez tartozzék is. Mi legfel­jebb annyit tehetünk, hogy elsősorban mindig a „magunk portája előtt söprűnk”. Óvjuk híveinket a csupán befelé forduló és a világ valamennyi népének, emberének gondját hordozni nem tudó vallá­sosságtól — hiszen ez Jézus szándékainak csorbítása lenne. Ugyan­akkor óvjuk híveinket attól is, hogy a sürgés-forgás és jól tájéko­zottság felszíne alatt üres szív és elsatnyuló hit rejtőzzék. Ha jól hir­detjük és hallgatjuk Isten üzenetét, akkor ilyen veszélyek nem fe­nyegetnek majd minket, hiszen Ö csorbítatlanul és használhatóan közli velünk azt és igényét életünk teljességére mindig érzékelteti. EZ A HŰSÉGESEN TOLMÁCSOLT IGE SOKRA KÖTELEZTE a búcsúzó Mózes népét, valamint a mindenkori reformok, reformációk népét is. Tehát most bennünket is. Isten sok áldást készít bizonyos­ságtevésünk és hűséggel végzett szolgáltatásaink által emberek, né­pek számára. Bárcsak .,evangélikus öntudatunk” e napon is úgy fejeződne ki legékesebben, hogy elvállaljuk ezt az elkötelezettséget. Szirmai Zoltán Imadkozzuiik Hálát adunk szerető Istenünk azért, hogy élő és ható igédet állí­tottad a refomáció középébe és ez az ige azóta is, ma is hirdettetik közöttünk. Köszönjük azt az erőt. amelyet a reformátoroknak adtál szolgálatukban és jó tudnunk, hogy erőd ma sem kevesebb. Nagyon sok feladat és szolgálat vár bennünket, személyes életünkben is, egyházunkban és népünk között is. Óvj meg, kérünk, tévedések­től, igéd eltorzításától és szabodíts meg a megfáradások és közönyös­ség árnyaitól. Köszönjük, hogy most is meghallgatod imádságunkat! Amen. Reformációi emlékünnepéiv A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa október 28-án, vasárnap este 6 órai kezdettel a, Budapest-Szabadság téri református templomban a tágegyházak közreműködésével REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYT tart. Az emlékünnepélyre mindenkit szeretette] hív és vár AZ ÖKUMENIKUS TANÄCS ELNÖKSÉGE Az emlékünnepély rendje: 1. „Erős vár a mi Istenünk .. 1. vers. Énekli a gyülekezet. 2. Igét olvas és imádkozik Hecker Frigyes, a Metodista Egyház szu- penintendense. 3. „Mint a szép híves patakra ...” 1. vers. Énekli a gyülekezet. 4. Igét hirdet dr. Htiszti Kálmán kutatóprofesszor, református lelki- pásztor. 5. Gárdonyi Zoltán: Ne csüggedj el kicsiny sereg... Előadja a Kál­vin kórus, vezényel Máthé Janosné. orgonán kísér Máthé János. 6. Ünnepi beszédet mond D. dr. Ottlyk Ernő püspök. 7. Schutz: Adj békét... Előadja a Lutheránia Énekkar, vezényel Weltler Jenő. 8. Befejező imádságot mond dr. Nagy József, a Szabadegyházak Ta­nácsának ügyvezető elnöke. 9. „Tebenned bíztunk eleitől fogva..1. vers Énekli a gyülekezet. y

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom