Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-09-16 / 37. szám

vangélikus [let XLIV. ÉVFOLYAM 37. SZÁM 1979. szeptember 16. Ára: 4,— Ft. ORSZÁGOS EVAN GELIKUS HETILAP Bizonyára nem okoz fejtörést, hogy az a „háromszögű világ­rész”. amelyről itt szó lesz, Ta­tin-Amerika. Azért esik most. szó róla. mert ebben a világrészben tartotta a Lutheránus Világszö­vetség Végrehajtó Bizottsága ez évi rendes ülését. Az ülés köze­lebbről Brazíliában, Joinvillé- ben volt, amely Säo Paulától dél­re 528 km-re van. Tölünk nagyon messze van ez a világrész. Több mint 40 órát kel­lett rászánni az utazásra, melyből 18 órát töltöttem repülőgépen. Budapestről elindulva Zürichen keresztül szállt a gépünk Spa­nyolország. majd Afrika nyugati partjai fölött. Először Dakarban, Senegál fővárosában értünk föl­det. Innét hosszú órák után ér­keztünk meg Latin-Amerika föld­jére Rio de Janeiróba, ebbe az óriási brazíliai városba. Gépünk tovább folvtatta útját és a követ­kező állomásunk Säo Pauló volt, amely a világ egvik legnagyobb városa. Azt mondják több mint 10 millió lakosa van, vagyis ép­pen annyi, mint Magyarország­nak. Itt át kellett szálínunk, mert a nemzetközi repülőtérről csak úgy juthattunk tovább, hogy» át­mentünk a brazíliai hazai repü­lőtérre.'Nagyon jellemző, hogy az óriási városban a két repülőtér egymástól majdnem 90 km-re ■van. Ez egvben mutatja azokat a hatalmas távolságokat, amelyek­kel Latin-Amerikában találkoz­tunk. így jutottunk el Kuritiban keresztül a Végrehajtó Bizottság ülésének helyére Joinville-be. Amikor megérkeztünk a szállo­dába 12 ezer km-t tudhattam magam mögött. Ilyenkor Brazí­liában tél van. ez azonban nem jelent hideget és havat. Virágoz­tak a narancsfák, érett a banán és mivel közeledik ott a tavasz, kezdtek virágozni az őszibarack- és a szilvafák. Egy pillantás latin-Amcrikára Mielőtt Brazíliáról, a brazíliai evangélikus egyházról és a Lu­theránus Világszövetség Végre­hajtó Bizottságának üléséről szól­nék. vessünk egy pillantást a „háromszögű” világrészre. Ezt azért is hasznosnak tartom, mert messze esik tőlünk ez a konti­nens és aránylag kevesebbet is foglalkozunk vele. Partjait ’az Atlanti- és Csendes-óceán mossa. Észak—dél irányában 7500 km. kelet—nyugat irányában pedig 5100 km hosszú. így jön ki az a bizonyos „háromszög”. Ennek a háromszögnek a területe megkö­zelítőleg 23 millió négyzetkilo­méter. Lakosainak száma pedig 310 millió. Ez azt jelenti, hogy te­rülete 16° ,,-kaI nagyobb mint Észak-Amerikának, beleértve Ka­nadát is, lakossága pedig 240/0- kal több. Ezért is jogos az itt_élő népeknek az az igénye, hogy őket Latin-Amerika néven külön kon­tinensként. a hatodik világrész­ként kezeljék. Érdekes a konti­nensen élő népek nyelvi megosz­lása is. A statisztikai kimutatá­sok szerint 195 millió ember a spanyol. 140 millió a portugál nyelvet beszéli, a többi pedig francia, angol és holland nyel- vet. Ismert. hogy Brazíliában, szemben a legtöbb latin-amerikai állammal, a portugál nyelvet be­szélik. Vallási megoszlás tekintetében. mint már említettük, nemcsak Brazília, hanem általában Latin- Amerika a „legkatolikusabb” vi­lágrész. Hosszú évszázadokon ke­resztül a római katoHcizmus eb­ben a világrészben azonos volt a lakossággal. Vagyis, minden la­tin-amerikai polgár római kato­likus volt (kivéve az indiánok és kisebb csoportok). Mindössze va­lamivel több mint 150 éve be­szélhetünk Latin-Amerikában protestantizmusról. Jelenleg a 310 millió lakosból 10 millió a protestáns; F.bbnl a 10 millió pro­testánsból 004 ezer az evangéli­kus. Ennek is 83%-a Brazíliában A háromszögű világrészben van, a többi Argentínában. Uru- guayban, Chilében, Bolíviában, Peruban, és Venezuelában. Az evangélikusokon kívül különösen is a pünkösdieknek a száma nagy, de vannak babtistak. methodisták, rejt a brazil föld. Olajtermelése is jelentős. Ha repülőgéppel száll az ember a brazil tájak fölött, végtelen erdőket láthat\ minden­felé. Területének több mint felét ei'dő borítja. Szántóterülete kicsi. szeltek arról, hogy jelenleg a teológián 100 hallgató van, köz­tük 50 az elsőéves. Ezzel együtt megemlítették, hogy 40, lelkészi állásuk nincs betöltve. Ok már évek óta teológiai levelező tanfo­lyamot szerveztek, ahol gyüleke­zeti tanítókat és prédikátorokat kepeznek ki. Diakonisszaházuk is van, ahol fiatal nőket egész­ségügyi, kórházi és szociális munkára képeznek ki. Iskolákat is tartanak fenn, köztük középis­kolákat. Joinville-berj láttam egy olyan középiskolát, amelynek az esti tanfolyamokkal együtt közel 3000 tanulója van. Egyházi saj­tójuk is jelentős. Vannak problé­máink is. A lelkészek hosszú időn keresztül szinte fizetésük egészét Németországból kapták. Jelenleg a lelkészek fizetésük kétharma­dát már a gyülekezetektől kap­ják. de egvharmad része még mindig Németországból és a Lu­theránus Világszövetségtől érke­zik. Panaszkodtak arról, hogy teológiájuk „import” teológia, jó részt Németországból ered. Tö­rekszenek arra, hogy saját ma­guk alakítsák ki teológiájukat, teológiai gondolkodásukat azzal a helyzettel összefüggésben, amely­ben élnek. Egyházi élet Joinville körül Joinville a brazil evangélikus egyház egyik központja. Több­ször említették, hogy itt két cso­portra osztják a gyülekezeteket. Az egyik hét gyülekezetből áll. a másik a városon kívüli gyüleke­zetek. közössége, A városban levő hét gyülekezet néhány statisztikai adatát említem még. Ebben a bét gyülekezetben 22 ezer evan­gélikus lelket számolnak. A múlt évben ezekben a gyülekezetek­ben 400 gyermeket kereszteltek meg. Volt 400 konfirmandusuk. A vasárnapi iskolába több mint ezer gyermek járt! Káldy Zoltán presbiteriánusok és még számos kisebb protestáns csoport. Külön érdekessége a latin-amerikai val­lási életnek, hogy a római kato­likusokon belül számolnak mint­egy 10 millió spiritisztával, akik­nek a vallása az ősi afrikai val­lások és a római katolicizmus né­pi (vulgáris) formájából tevődik össze. Nézzünk körül Brazíliában Brazília Latin-Amerika legna­gyobb állama az Atlanti-óceán mellett. Majdnem mindegyik la­tin-amerikai állammal határos. Területe 8.5 millió négyzetkilo­méter. Ez azt jelenti, hogy száz­szor akkora, mint Magyarország! Lakóinak száma jelenleg 110 mil­lió. A lakosság növekedésére jel­lemző. hogy egy 1958-as statiszti­ka szerint akkor 62.7 millió la­kosa volt. Tehát kerek 20 eszten­dő alatt a lakosság megkétszere­ződött. Ritkán lakott terület, hi­szen egy négyzetkilométerre 12— 13 lakos esik, noha van.nak en­nél jóval sűrűbben lakott részei is. A hivatalos nyelv a portugál. A 16. századra esik Brazília gyar­matosítása. A bennszülött indián lakosságot a portugál gyarmato­sítók erősen megritkították, kiir­tották és az ország több részen rezervátumokba szorították. Ál­talában. ma mintegy 300 ezer in­diánról beszélnek Brazíliában. A gyarmatosítók miközben irtották az indiánokat, néger rabszolgákat szállítottak Brazíliába. Afrikából. Ez a „művelet” már a 16. század­tól kezdve folyt. A négerek le­származott ainak számát Brazíliá­ban ma 10 millióra becsülik. A lakosság nagyobb, része jelenleg portugál, kisebb része spanyol, olasz, jqoán, valamint ezeknek az indiánokkal, és négerekkel való keveredéséből származó mesztic és. mulatt. Brazília természeti kincsekben nagyon gazdag ország. Elsősorban vasércet, magánércet és bauxitot Világszerte híres a brazil kávé. Kakaó- és cukornád-, továbbá dohány-, rizs-, kukoricatermelése nagyon jelentős. Híres a brazíliai narancs is. éppen úgy a banán és az ananász. Ezen a gazdag földön igen sok gazdasági, társadalmi és politikai probléma van. Uralkodik a nagy­birtokrendszer. A parasztság túl­nyomó részének nincs földbirto­ka. Külföldi tőkések kezén van az ipari üzemek túlnyomó része. Nagy nemzetközi vállalatok esz­közölnek óriási befektetéseket és elveszik az indiánok földjét és létesítenek azon ipari üzemeket. Jelenleg katonai kormányzat van. Az emberi jogok .gyakran csorbát szenvednek. Evangélikusok Brazíliában Az evangélikusok Brazíliában első ízben 1823-ban jelentek meg. Németországból érkező beván­dorlók voltak. A bevándorlások tovább folytak. Különösen is fel­erősödött a bevándorlási folya­mat a két világháború között, majd a második világháború után. Ezzel párhuzamosan folyt az evangélikus misszió munkája is. A misszionáriusok elsősorban Észak-Amerikából jöttek. 1824- ben az alkotmány a protestán­soknak csak korlátozott jogokat biztosított. 1890-ben az egyház és az állam szétválasztása nyomán valósult meg a vallásszabadság. A lakosság 93%-a római kato­likus és 5%-a protestáns. Az evangélikusok száma összesen 812 500. Ebből 650 000 evangélikus tarkzik a Lutheránus Világszö­vetséghez. 162 000’ pedig az ún. Missuori Svnod-hoz. amely nem tagja a Lutheránus Világszövet­ségnek. Az LVSZ-hez tartozó evangélikus egyháznak 271 anya- qyiilekezete van, amely 1292 ki­sebb gyülekezeti közösségben végzi szolgálatát. 352 lelkész szol­gál. Teológiai fakultásuk SSo Leopoldóban van. Örömmel be­ül t/yk Ernő püspök ki tűn tetőse D. dr. Ottlyk Ernőt, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspö­két, aki a közelmúltban hivatalos küldöttként részt vett a nemzet­közi gyermekév keretében Bulgáriában rendezett világtalálkozón, Zsivkova művelődésügyi miniszter ezüst fokozatú kitüntetésben ré­szesítette. MEGHÍVÓ AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA szeptember 17-én. hétfőn délután fél 5 órakor tartja TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELETÉT a zuglói templomban (XIV.. Lőcsei út 32.),- amelynek igehirdetői szolgálatát O. dr. Ottlyk Ernő püspök végzi. » Ezt követően a Teológiai Akadémia TANÉVNYITÓ ÜNNEPI ÜLÉST tart a következő tárgysorozattal: 1. Jövel Szentlélek Űristen (236. 1. v.) 2. Dékáni megnyitó: dr. Groó Gyula dékán 3. A teológus kar éneke 4. Az Akadémia új hallgatóinak felvétele 5. Himnusz Erre az alkalomra egyházunk minden tagját és az érdeklődőket szeretettel hívjuk és várjuk. Országos diakóniai konferencia A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya országos diakóniai konferenciát tart szeptember 19—21. között a győri szere­tetotthonban . A konferencián szeretetotthonaink vezetői és az egy­házmegyei diakóniai előadók, valamint az otthonokat támogató egy­házi testületek küldöttei vesznek részt. A konferencián előadással szolgál: D. dr. Káldy Zoltán püspök-el­nök. D. dr. Ottlyk Ernő püspök, dr. Karner Ágoston országos főtit­kár. Csabai Miklósné geronto-pszichológus és Pooázsay Mihály lel­kész. A konferencia, amely naponta áhítattal kezdődik és zárul, a to­vábbiakban az intézményes diakóniai munkájához kapcsolódó ke­rékasztal beszélgetésekben, fórumokon folyik. A konferencia résztve­vői megtekintik a győri és börcsi szeretetotthonainkat Tekus Ottó igazgató-lelkész és Pavelszka Ida gondnok vezetésével. A konferen­ciát Blázy Lajos ügyvivő-lelkész vezeti. MEGEMLÉKEZÉS PAUL SCHNEIDERRÖL A thüringiai evangélikus egy­ház — az NDK-beli protestáns egyházak nevében is — ünnepi megemlékezést tartott Paul Schneider lelkész, „Buchenwald prédikátora” tiszteletére. Negy­ven évvel ezelőtt, 1939. július 18- án. a buchenwaldi koncentrációs táborban túladagolt strophantin- injekcióval ölték meg a nácik Paul Schneidert. Werner Leich püspök utalt ar­ra .hogy Paul Schneider a szen­vedésben is Jézus Krisztus szol­gája akart lenni. Csak úgy leh,ét róla megemlékezni, ha azokra is emlékezünk, akik a koncentrá­ciós táborban vele együtt szen­vedtek. meghaltak, akik itt egy­másnak kölcsönösen segítségére voltak. Ünnepséget tartottak a weimari városi templomban is, ahol kül­földi vendégek mondtak üdvöz­letei. Felszólalt Hans Seigeivas- ser, az NDK egyházügyi állam­titkára is. aki arra mutatott rá, hogy különbséget jelent marxis­tának vagy keresztyénnek lenni, dé ez a különbség mégsem vá­lasztja el egymástól a marxistá­kat és keresztyéneket abban, hngv közös erőfeszítésekét hozza­nak az emberi társadalomért.

Next

/
Oldalképek
Tartalom