Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-01-28 / 4. szám

<^> öKumené ^ öKumené <£) öKumené Vehetek-e más templomban úrvacsorát? Amikor egy trón inogni kezd Az alább következő sorok megértéséhez érdemes fellapoznunk at­laszunkat, s megkeresni a Közép-Kelet legkiterjedtebb országát, Iránt. Valószínűleg kevés új információt fogunk e sorokon keresz­tül kapni, inkább összefoglalást az elmúlt hónapok eseményeiről. Két fővonalra fűzzük gondolatainkat, egy kül- és belpolitikaira.' A két vonal metszöpontjában látjuk meginogni az iráni császár trónját. A TÉRKÉP SOK MINDENRŐL, ÁRU LdtODIK. Arról elsősorban, hogy ez a hazánknál majdnem hússzor nagyobb ország Északon hosszú vonalon határos a Szovjetunióval, Keleten Afganisztánnal és Pakisztánnal, Nyugaton Törökországgal és Irakkal. A délnyugati, déli hatéirait az ókori történelem híres öble, a Perzsa-öböl képezi. Ez az általában 1200 méter magas fennsíkország az előbb felsorolt or­szágok közé ékelve rendkívül fontos katonai és politikai szerepet játszott. A napi sajtó el-elejtett szavai szerint, hogy „Irán a jövőben nem lesz a Közép-Kelet csendőre”, ide vezethető. Ez a fennsíkjel- leg ugyanis képletesen is értelmezhető. Felette volt a környező álla­moknak, azok politikáját messzemenőkig befolyásolta. Kulcshelyzete nem ma alakult ki. Mindkét világháborúban a szö­vetségesek itt tudták egymást zavartalanul átkarolni, igaz az első teendők közé tartozott mindig Irán megszállása. A háborúk után azonban következetesen nyugati érdekszférába sodródott, hogy a 19- század hírhedt doktrínája érvényesüljön: „Oroszországot el kell zár­ni meleg tenger lehetőségétől”. így a második világháború után is Irán angol, francia, majd amerikai befolyás alá került, s hovatovább oda jutott, hogy gazdasági, politikai, katonai fejlődését Washington­ban írták elő. > Nem is volt mindaddig baj, amíg csak az északi határ jelentett problémát. Különböző katonai paktumokkal, mint pl. a CENTO, vagy amerikai szövetség, próbálták közönbösíteni a látszólagos ve­szélyeket. A környező államok viszont túlságosan szegények voltak, sok nehézséggel küzdöttek, de mivel egy valláson voltak az iránival, társadalmi berendezésük is azonos volt, nemhogy veszélyt jelentet­tek, hanem Irán töltötte be a csendőr szerepét közöttük. Irán béké­sen úszó jégtábláján az első repedést Irak fordulata idézte elő. Nem sokkal utána Pakisztánban vettek drámai fordulatot az események, de a rianást lényegében az afgán forradalom okozta. A felsorolt or­szágokból ezután Irán már nem számíthatott ideológiai, katonai se­gítségre, magára maradt kérdéseivel, azaz csak a szövetséges ameri­kaiakra, akik korábban Északon és Irak felöl építettek ki védelmi zónát. Ebben a megváltozott helyzetben kellett Iránnak a régóta vajúdó belső problémákkal farkasszemet néznie. Vessünk egy pillantást er­re is! A JtöZÉP-KELET HATALMAS KITERJEDÉSŰ ORSZÁGÁBAN alig több, mint 22 millió ember él. Császárság és éppen napjainkban inog a sah, Reza Pahlavi trónja. (Amikor e sorokat írom, jelent meg az első felirat arról, hogy „halál a sahra”.) 1941 óta uralkodik egy rendkívül alacsony színvonalon élő nép fölött, ahol a feudalizmus maradványai és a nyugati imperialista monopóliumok az élet normá­lis fejlődését valósággal gúzsba kötötték. Pahlavi nem volt minden jó szándék híján. Tudja, hogy a tűrhetetlen állapoton változtatni kell. Igen. de aki maga is a legnagyobb földesúr és tőkés, az a nyo- morenyhitő reformokkal úgy kerülgette a lényeges kérdéseket, mint macska a forró kását. Politikája osztálypolitika volt. 1960-ban általános választást tartatott, kétszer kellett érvénytele­níteni a választást korrupció miatt, 1962-ben földreformot hajtott végre, de változatlanul milliók maradtak föld. munka és kenyér nél­kül, 1963-ban a nők is megkaptál: a választójogot. Ilyen, s hasonló reformokkal próbálta időközben a szelet kifogni a vitorlából. A TRÖN ELLENI TÁMADÁS meglepetésszerűen mégsem a társa­dalmi elégedetlenség talajáról indult el. Vallásos köntösben jelent­kezett. A hadüzenet a síita mohamedánok közösségétől jött. A síiták tk. az iszlám azon követői, akik Mohamed vérségi leszármazottait tartják törvényes kalifáknak (utódoknak). A reformok bevezetése kapcsán a sah sokszor megsértette az iszlám közösséget. Az idők so­rán sereg síita szokást betiltott, megnyirbálta a papság jogait. Vilá­givá tette a közoktatást, nőket választatott a parlamentbe, deviza rendelkezéseivel lehetetlenné tette a Mekkába, Medinába, valamint az összes síita által szent helyként tisztelt Kerbelába (Irak) való za- rándoklást, holott ez a mohamedán ,.öt pillér" — szabály — egyike. A földreform érintette a gazdag mohamedán felekezetet, stb. Ezek a modernizálások a rendszer legnagyobb ellenségévé tették a síitákat. A Párizsban élő emigrált muzulmán Khomeini főpap szívó­san és megrögzötten támadja a sahot és rendszerét. Erre a síita el­lenzékre tekeredett rétegszerüen a társadalmi elégedetlenség, a kül­földi tőkétől való szabadulás vágya. A forradalom egymás karjaiba terelte az eddig különböző érdekek miatt szétforgácsolt erőket, s ma egyetlen társadalmi forradalom színjátékának tanúi lehetünk. A rendszert a sah eddig is csak példátlan elnyomással, diktatúrával tudta fenntartani, titkos rendőrsége behálózta az országot, erőszak szervei fegyvereitől hullottak az egyszerű emberek ezrei, a börtönök tele voltak politikai foglyokkal. Az eddigi egyensúly tengelyében pe­dig a mérhetetlen korrupció állt. A HELYZET TOVÁBBI BONYOLULTSÁGÁT az amerikai kato­nai szakértők idézik elő. Már céloztunk Irán védelmi rendszerére, valamint a hadsereg döntő szerepére a rendszer biztonsága érdeké­ben. De itt még más érdekek is közrejátszanak. Ez az iráni olajkér­dés. Irán ugyanis a tőkésvilág 11%-át képező kőolajával rendelkezik. Ennek kiesése kritikus helyzetet idézne elő. Ezzel nagyjából mindent elmondtunk. S ha az olvasó figyelme vé­gigkísérte okfejtésünket, a következő képletet kapta: Irán körül fel­lazultak a határok. Lassan olyan államok vették körül, amelyekben megdőltek a korrupt, reakciós kormányok és a társadalmi haladás útjára léptek. A példa tehát egyre vonzóbb lett. A nagy belső fe­szültség előtt pedig éppenzakkor nyílt fel a zsilip, amikor a határo­kon kívül a népek maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. A sah diktatúrája rendszere magára utalt lett, belül pedig egymásra talál­tak az ellenzék különböző csoportjai, a vallásos tömegek a diákság a munkásság és így egy soha nem tapasztalt elemi erejű társadalmi for­radalom bontakozott ki a sah birodalmában. MEG NEM FEJEZŐDÖTT BE A DRÁMA, de az a véleményünk, hogy a sah trónját aligha lehet megmenteni. Budapest, 1979. január 8. Kcdcy Pál A PAPNŐTLENSÉG Huszonöt éves házassági évfor­duló alkalmából kért istentiszte­letet egy család. Valamikor az esküvő itt volt a templomunkban a Deák téren, most itt kérték az ezüstmenyegzőt is. Büszkén so­rolták föl, hogy három nagy gyer­mekük . van, sőt egy kisunoka is született már. Az asszony a be­szédesebb, ő tartozik hozzánk, ő ismeri a gyülekezetét jobban. Kedvenc orgonadarabját kérte játszani és szeretné, ha a bejegy­zett esketési igéről szólna újra a lelkész. „Úrvacsorát is szeretnénk ven­ni” — tette hozzá — „de itt van valami baj. A férjem ugyanis római katolikus.” A férj zavar­tan kezdett magyarázni: „Tet­szik tudni, én az első lányom konfirmációja óta ide járok az úrvacsorához. Akkor az ünnepé­lyen mindenkit hívtál^, aki ke­resztény. De tulajdonkeppen nem is tudom, hogy szabad-e mindig.” HOGYAN IS ÁLLUNK AZ ÚRVACSORÁHOZ JÁRULÁS- SAL? Vehetek-e evangélikusként más templomban, mondjuk re­formátus vagy római katolikus templomban úrvacsorát? Kap­hat-e nálunk mindenki, aki-csak akar? A Jézus Krisztus rendelte két szentség, a keresztség és az úr­vacsora kölcsönös elismerése te­kintetében különbség van a ke­resztyén egyházaknál. A kereszt- ségnél az a helyzet, hogy noha különböző módon, általában le- öntéssel és meghintéssel. mig egyes egyházaknál bemerítéssel keresztelnek, a keresztséget álta­lában elismerik a különböző egy­házak, tehát nem ismétlik meg. Ugyanis nem evangélikusnak vagy reformátusnak vagy római katolikusnak keresztelnek, hanem keresztyénnek, azaz Krisztus pa­rancsából Krisztus követőjének. AZ ÚRVACSORÁRÓL SZÓLÓ TANÍTÁSBAN azonban külöhb- ségek vannak az egyes keresztyén egyházak között. A középkori ke­resztyén gyakorlat elleni tiltako­zásul indult el például Húsz Já­nos cseh reformátor tanítása nyo­mán a husziták vagy más elne­vezéssel a kelyhesek mozgalma. Zászlóikon a kehely azt jelentet­te, hogy az úrvacsora kiosztását két szín alatt annak jézusi ren­delése szerint kívánják, tehát nem csupán kenyérrel, hanem kenyérrel és borral. Természete­sen a mozgalom mögött nem egy­szerűen az úrvacsora kérdésének vitája állt, hanem a középkori egyház rendje, a kialakult tradí­ciók elleni lázadás, visszatérés a bibliai tanításhoz. Luther és a reformáció egyhá­zai az úrvacsorái gyakorlatban Jézus rendelését kívánják végre­hajtani: „Vegyétek, egyétek ... igyatok ebtfól mindnyájan!” A különböző egyházak úrvacsorái gyakorlata, liturgiája és szoká­sai kapcsolódnak az úrvaesora értelmezéséhez. Az emlékezés, a titok és hálaadás hármas hangja szólal meg az úrvacsora vétele­kor. EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNK GYAKORLATA AZ, hogy áz úr­vacsorát gyülekezeti gyónás elő­zi meg. Isten színe előtt valljuk meg bűneinket és együtt kérjük Isten bocsánatát. Az úrvacsorá­hoz meghívunk minden keresz- tyényt, aki azt venni akarja. Kü­lönösen konfirmáció alkalmával fordul elő, hogy a család nem evangélikus tagjai is odatérdel­nek az oltárhoz. Az apostol szava szerint Isten üdvözítő, megmentő kegyelme minden embernek egy­formán szól. Ugyanakkor figyelmeztetünk mindenkit, aki az oltárhoz tér­del, hogy „vizsgálja meg az em­ber önmagát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból.. A református testvéregyházzal évszázadok óta hazánkban gya­korlati úrvacsorái közösségben él egyházunk. A protestánsokat súj­tó vallásüldözések korából szár­mazik az a testvéri segítségnyúj­tás. amelyik a legutóbbi években európai szintű kiteljesedést ért meg az ún. Leuenbergi Konkor­dia aláírásával. Leuen berg svájci konferenciai központ, ahol Euró­pa evangélikus és református egy­házai képviselői a hetvenes évek­ben többször összejöttek és vé­gül aláírták azt a megegyezést, hogy kölcsönösen elismerik és el­fogadják egymás úrvacsorái és igehirdetési szolgálatát Ez azt je­lenti, hogy korunkban, amikor például sok ember utazik, láto­gat más országokba, más evan­gélikus és reformátlus templom­ban is vehetünk úrvacsorát. AZ ÖKUMENIKUS GYAKOR­LAT a sokszor előforduló együt­tes, közös gyülekezeti alkalmakra azon szabályt érvényesíti, .hogy mindig a vendéglátó egyház, ven­déglátó templom rendje, szabá­lyai, szokásai és liturgiája sze­rint kell kiszolgáltatni az úrva­csorát. Tehát ha két szomszédos A Deák téri Egyházközség ja­nuár 28-án, vasárnap délelőtt a 11 órai istentisztelet keretében köszönti dr. Hafenscher Károly lelkészt, aki huszonöt éve. Ta­kácsáé Kovácsházi Zelma lelkészi munkatársat, aki húsz éve szol­gál a gyülekezetben, és Weitler Németh Géza ny. bokor-kuta- sói lelkész január 4-én 71 éves korában Balassagyarmaton el­hunyt. Temetése január 8-án volt Balassagyarmaton a balassa­gyarmati, bokori, csabdii, ipoly- vecei és több nógrádi gyüleke­protestáns, evangélikus és refor­mátus gyülekezet együttes isten­tiszteletet tart, a vendéglátó tem­plom, a vendéglátó egyház rendje érvényes. Azaz evangélikus tem­plomban a reformátusok i* tér­delnek és ostyát vesznek, míg református templomban az evan­gélikusok is kenyeret vesznek és állva kapják az úrvacsorát. A római katolikus egyház tilt­ja híveinek, hogy egyes különle­ges esetektől eltekintve más tem­plomban úrvacsorát vegyenek. Evangélikus híveinknek azt taná­csoljuk, hogy protestáns templo­mot keressenek, ha másutt úr­vacsorát kívánnak venni. Gyüle­kezeteinkben azonban nem til­tunk el’ senkit sem az úrvacsorái oltártól Jézus szava értelmében: „Jöjjetek énhozzám mindnyá­Jenő főorgonás karnagyot, aki 1942 óta szolgála gyülekezetben és most tölti be hetvenedik élet­évét. Az ünnepi istentisztelet ige­hirdetői szolgálatát dr. Káldy Zoltán, a gyülekezet püspök-lel­késze végzi. zet lelkészének és híveinek igen nagy részvéte mellett. Ravatalánál Garami Lajos, a Nógrádi Egyházmegye esperese hirdette az igét. Szolgált még Re- zessy Miklós ipolyvecei evangé­likus és Róka Lajos balassagyar­mati református lelkész. ismét kérdéssé vált a dán r.,k. egyházban. Aarhusban egy r. k. lelkészgyűlés nyílt levélben kérte a dániai r. k. püspököt, hogy jár­jon közbe a papnőtlenség (cöli­bátus) eltörlése érdekében. Dá­niában a r. k. papság a negyed részét vesztette el, legnagyobb­részt a cölibátus miatt. Harmin­cán hagyták ott lelkészi hivatá­sukat, s a legtöbbje ezeknek azonnal megnősült. Martensen dán r. k. püspök helyeslőleg fo­gadta a felterjesztést, s rámuta­tott arra, hogy az északon szol­gáló r. k. püspökök már 1971-ben javasolták ezt Rómának. BAJORORSZÁG: 1990-BEN KÉTSZER ANNYI LELKÉSZ, MINT MA Harmati Béla Kányádi Sándor: NAGYKÜKÜLLŐ , Nagy a világ! S a földgömbre, • milyen igazságtalanság, kis folyónkat, a Nagyküküllőt, bizony, reá sem rajzolták. Pedig tudjátok meg: szép szelíd hegyek öléből, jószagú fenyők tövéből fakad és úgy foly, akárcsak egy Neruda-verssor: szabadon, s mégis mértéket tartva. Igaz, hajók nem úsznak rajta, csak jó komáim, a virtuskodó székely legények úsztatják benne lovaikat. De lejjebb a kendervető-fáták dojnákat tudnak róla. : S a vén fűzfák lehajló ágaiba fogózva vízszagú nyári éjszakákon, mikor csak a csillagok látják, benne visongnak. lubickolnak a kényestestű szász leánykák. S a földgömbre — hát nem igazságtalanság? — kis folyónkat, a Nagyküküllőt, még csak reá sem rajzolták. Három kicsi, dolgos nép sorsát egybe mossa, s mireészrevennétek, kisebb testvérét kézenfogva, beletáncolja magát — a Marosba. A költő „legszebb versei” kötetéből. Megjelent Bukarestben 1977- ben. _____________________ Há rmas szolgálati évforduló a Deák-tcren Előfizetőink figyelmébe Hivatkozással az Országos Anyag- és Árhivatal közleményére, sze­retettel értesítjük a Lelkészi Hivatalokat és kedves Előfizetőinket, hogy a sajtótermékek árának változásával kapcsolatban 1979. február 1-től kezdődően az Evangélikus Élet egy példányának az ára 4,— Ft, az évi előfizetési díj 200,— Ft. f Németit Géza I ■ Ha a jelenlegi fejlődés válto­zatlanul folytatódik. 1990-ben Bajorországban (NSZK) kétszer aranyi evangélikus lelkész szolgál majd, mint 1973-ban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom