Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-28 / 4. szám
<^> öKumené ^ öKumené <£) öKumené Vehetek-e más templomban úrvacsorát? Amikor egy trón inogni kezd Az alább következő sorok megértéséhez érdemes fellapoznunk atlaszunkat, s megkeresni a Közép-Kelet legkiterjedtebb országát, Iránt. Valószínűleg kevés új információt fogunk e sorokon keresztül kapni, inkább összefoglalást az elmúlt hónapok eseményeiről. Két fővonalra fűzzük gondolatainkat, egy kül- és belpolitikaira.' A két vonal metszöpontjában látjuk meginogni az iráni császár trónját. A TÉRKÉP SOK MINDENRŐL, ÁRU LdtODIK. Arról elsősorban, hogy ez a hazánknál majdnem hússzor nagyobb ország Északon hosszú vonalon határos a Szovjetunióval, Keleten Afganisztánnal és Pakisztánnal, Nyugaton Törökországgal és Irakkal. A délnyugati, déli hatéirait az ókori történelem híres öble, a Perzsa-öböl képezi. Ez az általában 1200 méter magas fennsíkország az előbb felsorolt országok közé ékelve rendkívül fontos katonai és politikai szerepet játszott. A napi sajtó el-elejtett szavai szerint, hogy „Irán a jövőben nem lesz a Közép-Kelet csendőre”, ide vezethető. Ez a fennsíkjel- leg ugyanis képletesen is értelmezhető. Felette volt a környező államoknak, azok politikáját messzemenőkig befolyásolta. Kulcshelyzete nem ma alakult ki. Mindkét világháborúban a szövetségesek itt tudták egymást zavartalanul átkarolni, igaz az első teendők közé tartozott mindig Irán megszállása. A háborúk után azonban következetesen nyugati érdekszférába sodródott, hogy a 19- század hírhedt doktrínája érvényesüljön: „Oroszországot el kell zárni meleg tenger lehetőségétől”. így a második világháború után is Irán angol, francia, majd amerikai befolyás alá került, s hovatovább oda jutott, hogy gazdasági, politikai, katonai fejlődését Washingtonban írták elő. > Nem is volt mindaddig baj, amíg csak az északi határ jelentett problémát. Különböző katonai paktumokkal, mint pl. a CENTO, vagy amerikai szövetség, próbálták közönbösíteni a látszólagos veszélyeket. A környező államok viszont túlságosan szegények voltak, sok nehézséggel küzdöttek, de mivel egy valláson voltak az iránival, társadalmi berendezésük is azonos volt, nemhogy veszélyt jelentettek, hanem Irán töltötte be a csendőr szerepét közöttük. Irán békésen úszó jégtábláján az első repedést Irak fordulata idézte elő. Nem sokkal utána Pakisztánban vettek drámai fordulatot az események, de a rianást lényegében az afgán forradalom okozta. A felsorolt országokból ezután Irán már nem számíthatott ideológiai, katonai segítségre, magára maradt kérdéseivel, azaz csak a szövetséges amerikaiakra, akik korábban Északon és Irak felöl építettek ki védelmi zónát. Ebben a megváltozott helyzetben kellett Iránnak a régóta vajúdó belső problémákkal farkasszemet néznie. Vessünk egy pillantást erre is! A JtöZÉP-KELET HATALMAS KITERJEDÉSŰ ORSZÁGÁBAN alig több, mint 22 millió ember él. Császárság és éppen napjainkban inog a sah, Reza Pahlavi trónja. (Amikor e sorokat írom, jelent meg az első felirat arról, hogy „halál a sahra”.) 1941 óta uralkodik egy rendkívül alacsony színvonalon élő nép fölött, ahol a feudalizmus maradványai és a nyugati imperialista monopóliumok az élet normális fejlődését valósággal gúzsba kötötték. Pahlavi nem volt minden jó szándék híján. Tudja, hogy a tűrhetetlen állapoton változtatni kell. Igen. de aki maga is a legnagyobb földesúr és tőkés, az a nyo- morenyhitő reformokkal úgy kerülgette a lényeges kérdéseket, mint macska a forró kását. Politikája osztálypolitika volt. 1960-ban általános választást tartatott, kétszer kellett érvényteleníteni a választást korrupció miatt, 1962-ben földreformot hajtott végre, de változatlanul milliók maradtak föld. munka és kenyér nélkül, 1963-ban a nők is megkaptál: a választójogot. Ilyen, s hasonló reformokkal próbálta időközben a szelet kifogni a vitorlából. A TRÖN ELLENI TÁMADÁS meglepetésszerűen mégsem a társadalmi elégedetlenség talajáról indult el. Vallásos köntösben jelentkezett. A hadüzenet a síita mohamedánok közösségétől jött. A síiták tk. az iszlám azon követői, akik Mohamed vérségi leszármazottait tartják törvényes kalifáknak (utódoknak). A reformok bevezetése kapcsán a sah sokszor megsértette az iszlám közösséget. Az idők során sereg síita szokást betiltott, megnyirbálta a papság jogait. Világivá tette a közoktatást, nőket választatott a parlamentbe, deviza rendelkezéseivel lehetetlenné tette a Mekkába, Medinába, valamint az összes síita által szent helyként tisztelt Kerbelába (Irak) való za- rándoklást, holott ez a mohamedán ,.öt pillér" — szabály — egyike. A földreform érintette a gazdag mohamedán felekezetet, stb. Ezek a modernizálások a rendszer legnagyobb ellenségévé tették a síitákat. A Párizsban élő emigrált muzulmán Khomeini főpap szívósan és megrögzötten támadja a sahot és rendszerét. Erre a síita ellenzékre tekeredett rétegszerüen a társadalmi elégedetlenség, a külföldi tőkétől való szabadulás vágya. A forradalom egymás karjaiba terelte az eddig különböző érdekek miatt szétforgácsolt erőket, s ma egyetlen társadalmi forradalom színjátékának tanúi lehetünk. A rendszert a sah eddig is csak példátlan elnyomással, diktatúrával tudta fenntartani, titkos rendőrsége behálózta az országot, erőszak szervei fegyvereitől hullottak az egyszerű emberek ezrei, a börtönök tele voltak politikai foglyokkal. Az eddigi egyensúly tengelyében pedig a mérhetetlen korrupció állt. A HELYZET TOVÁBBI BONYOLULTSÁGÁT az amerikai katonai szakértők idézik elő. Már céloztunk Irán védelmi rendszerére, valamint a hadsereg döntő szerepére a rendszer biztonsága érdekében. De itt még más érdekek is közrejátszanak. Ez az iráni olajkérdés. Irán ugyanis a tőkésvilág 11%-át képező kőolajával rendelkezik. Ennek kiesése kritikus helyzetet idézne elő. Ezzel nagyjából mindent elmondtunk. S ha az olvasó figyelme végigkísérte okfejtésünket, a következő képletet kapta: Irán körül fellazultak a határok. Lassan olyan államok vették körül, amelyekben megdőltek a korrupt, reakciós kormányok és a társadalmi haladás útjára léptek. A példa tehát egyre vonzóbb lett. A nagy belső feszültség előtt pedig éppenzakkor nyílt fel a zsilip, amikor a határokon kívül a népek maguk vették kezükbe sorsuk irányítását. A sah diktatúrája rendszere magára utalt lett, belül pedig egymásra találtak az ellenzék különböző csoportjai, a vallásos tömegek a diákság a munkásság és így egy soha nem tapasztalt elemi erejű társadalmi forradalom bontakozott ki a sah birodalmában. MEG NEM FEJEZŐDÖTT BE A DRÁMA, de az a véleményünk, hogy a sah trónját aligha lehet megmenteni. Budapest, 1979. január 8. Kcdcy Pál A PAPNŐTLENSÉG Huszonöt éves házassági évforduló alkalmából kért istentiszteletet egy család. Valamikor az esküvő itt volt a templomunkban a Deák téren, most itt kérték az ezüstmenyegzőt is. Büszkén sorolták föl, hogy három nagy gyermekük . van, sőt egy kisunoka is született már. Az asszony a beszédesebb, ő tartozik hozzánk, ő ismeri a gyülekezetét jobban. Kedvenc orgonadarabját kérte játszani és szeretné, ha a bejegyzett esketési igéről szólna újra a lelkész. „Úrvacsorát is szeretnénk venni” — tette hozzá — „de itt van valami baj. A férjem ugyanis római katolikus.” A férj zavartan kezdett magyarázni: „Tetszik tudni, én az első lányom konfirmációja óta ide járok az úrvacsorához. Akkor az ünnepélyen mindenkit hívtál^, aki keresztény. De tulajdonkeppen nem is tudom, hogy szabad-e mindig.” HOGYAN IS ÁLLUNK AZ ÚRVACSORÁHOZ JÁRULÁS- SAL? Vehetek-e evangélikusként más templomban, mondjuk református vagy római katolikus templomban úrvacsorát? Kaphat-e nálunk mindenki, aki-csak akar? A Jézus Krisztus rendelte két szentség, a keresztség és az úrvacsora kölcsönös elismerése tekintetében különbség van a keresztyén egyházaknál. A kereszt- ségnél az a helyzet, hogy noha különböző módon, általában le- öntéssel és meghintéssel. mig egyes egyházaknál bemerítéssel keresztelnek, a keresztséget általában elismerik a különböző egyházak, tehát nem ismétlik meg. Ugyanis nem evangélikusnak vagy reformátusnak vagy római katolikusnak keresztelnek, hanem keresztyénnek, azaz Krisztus parancsából Krisztus követőjének. AZ ÚRVACSORÁRÓL SZÓLÓ TANÍTÁSBAN azonban külöhb- ségek vannak az egyes keresztyén egyházak között. A középkori keresztyén gyakorlat elleni tiltakozásul indult el például Húsz János cseh reformátor tanítása nyomán a husziták vagy más elnevezéssel a kelyhesek mozgalma. Zászlóikon a kehely azt jelentette, hogy az úrvacsora kiosztását két szín alatt annak jézusi rendelése szerint kívánják, tehát nem csupán kenyérrel, hanem kenyérrel és borral. Természetesen a mozgalom mögött nem egyszerűen az úrvacsora kérdésének vitája állt, hanem a középkori egyház rendje, a kialakult tradíciók elleni lázadás, visszatérés a bibliai tanításhoz. Luther és a reformáció egyházai az úrvacsorái gyakorlatban Jézus rendelését kívánják végrehajtani: „Vegyétek, egyétek ... igyatok ebtfól mindnyájan!” A különböző egyházak úrvacsorái gyakorlata, liturgiája és szokásai kapcsolódnak az úrvaesora értelmezéséhez. Az emlékezés, a titok és hálaadás hármas hangja szólal meg az úrvacsora vételekor. EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNK GYAKORLATA AZ, hogy áz úrvacsorát gyülekezeti gyónás előzi meg. Isten színe előtt valljuk meg bűneinket és együtt kérjük Isten bocsánatát. Az úrvacsorához meghívunk minden keresz- tyényt, aki azt venni akarja. Különösen konfirmáció alkalmával fordul elő, hogy a család nem evangélikus tagjai is odatérdelnek az oltárhoz. Az apostol szava szerint Isten üdvözítő, megmentő kegyelme minden embernek egyformán szól. Ugyanakkor figyelmeztetünk mindenkit, aki az oltárhoz térdel, hogy „vizsgálja meg az ember önmagát és úgy egyék abból a kenyérből és úgy igyék abból a pohárból.. A református testvéregyházzal évszázadok óta hazánkban gyakorlati úrvacsorái közösségben él egyházunk. A protestánsokat sújtó vallásüldözések korából származik az a testvéri segítségnyújtás. amelyik a legutóbbi években európai szintű kiteljesedést ért meg az ún. Leuenbergi Konkordia aláírásával. Leuen berg svájci konferenciai központ, ahol Európa evangélikus és református egyházai képviselői a hetvenes években többször összejöttek és végül aláírták azt a megegyezést, hogy kölcsönösen elismerik és elfogadják egymás úrvacsorái és igehirdetési szolgálatát Ez azt jelenti, hogy korunkban, amikor például sok ember utazik, látogat más országokba, más evangélikus és reformátlus templomban is vehetünk úrvacsorát. AZ ÖKUMENIKUS GYAKORLAT a sokszor előforduló együttes, közös gyülekezeti alkalmakra azon szabályt érvényesíti, .hogy mindig a vendéglátó egyház, vendéglátó templom rendje, szabályai, szokásai és liturgiája szerint kell kiszolgáltatni az úrvacsorát. Tehát ha két szomszédos A Deák téri Egyházközség január 28-án, vasárnap délelőtt a 11 órai istentisztelet keretében köszönti dr. Hafenscher Károly lelkészt, aki huszonöt éve. Takácsáé Kovácsházi Zelma lelkészi munkatársat, aki húsz éve szolgál a gyülekezetben, és Weitler Németh Géza ny. bokor-kuta- sói lelkész január 4-én 71 éves korában Balassagyarmaton elhunyt. Temetése január 8-án volt Balassagyarmaton a balassagyarmati, bokori, csabdii, ipoly- vecei és több nógrádi gyülekeprotestáns, evangélikus és református gyülekezet együttes istentiszteletet tart, a vendéglátó templom, a vendéglátó egyház rendje érvényes. Azaz evangélikus templomban a reformátusok i* térdelnek és ostyát vesznek, míg református templomban az evangélikusok is kenyeret vesznek és állva kapják az úrvacsorát. A római katolikus egyház tiltja híveinek, hogy egyes különleges esetektől eltekintve más templomban úrvacsorát vegyenek. Evangélikus híveinknek azt tanácsoljuk, hogy protestáns templomot keressenek, ha másutt úrvacsorát kívánnak venni. Gyülekezeteinkben azonban nem tiltunk el’ senkit sem az úrvacsorái oltártól Jézus szava értelmében: „Jöjjetek énhozzám mindnyáJenő főorgonás karnagyot, aki 1942 óta szolgála gyülekezetben és most tölti be hetvenedik életévét. Az ünnepi istentisztelet igehirdetői szolgálatát dr. Káldy Zoltán, a gyülekezet püspök-lelkésze végzi. zet lelkészének és híveinek igen nagy részvéte mellett. Ravatalánál Garami Lajos, a Nógrádi Egyházmegye esperese hirdette az igét. Szolgált még Re- zessy Miklós ipolyvecei evangélikus és Róka Lajos balassagyarmati református lelkész. ismét kérdéssé vált a dán r.,k. egyházban. Aarhusban egy r. k. lelkészgyűlés nyílt levélben kérte a dániai r. k. püspököt, hogy járjon közbe a papnőtlenség (cölibátus) eltörlése érdekében. Dániában a r. k. papság a negyed részét vesztette el, legnagyobbrészt a cölibátus miatt. Harmincán hagyták ott lelkészi hivatásukat, s a legtöbbje ezeknek azonnal megnősült. Martensen dán r. k. püspök helyeslőleg fogadta a felterjesztést, s rámutatott arra, hogy az északon szolgáló r. k. püspökök már 1971-ben javasolták ezt Rómának. BAJORORSZÁG: 1990-BEN KÉTSZER ANNYI LELKÉSZ, MINT MA Harmati Béla Kányádi Sándor: NAGYKÜKÜLLŐ , Nagy a világ! S a földgömbre, • milyen igazságtalanság, kis folyónkat, a Nagyküküllőt, bizony, reá sem rajzolták. Pedig tudjátok meg: szép szelíd hegyek öléből, jószagú fenyők tövéből fakad és úgy foly, akárcsak egy Neruda-verssor: szabadon, s mégis mértéket tartva. Igaz, hajók nem úsznak rajta, csak jó komáim, a virtuskodó székely legények úsztatják benne lovaikat. De lejjebb a kendervető-fáták dojnákat tudnak róla. : S a vén fűzfák lehajló ágaiba fogózva vízszagú nyári éjszakákon, mikor csak a csillagok látják, benne visongnak. lubickolnak a kényestestű szász leánykák. S a földgömbre — hát nem igazságtalanság? — kis folyónkat, a Nagyküküllőt, még csak reá sem rajzolták. Három kicsi, dolgos nép sorsát egybe mossa, s mireészrevennétek, kisebb testvérét kézenfogva, beletáncolja magát — a Marosba. A költő „legszebb versei” kötetéből. Megjelent Bukarestben 1977- ben. _____________________ Há rmas szolgálati évforduló a Deák-tcren Előfizetőink figyelmébe Hivatkozással az Országos Anyag- és Árhivatal közleményére, szeretettel értesítjük a Lelkészi Hivatalokat és kedves Előfizetőinket, hogy a sajtótermékek árának változásával kapcsolatban 1979. február 1-től kezdődően az Evangélikus Élet egy példányának az ára 4,— Ft, az évi előfizetési díj 200,— Ft. f Németit Géza I ■ Ha a jelenlegi fejlődés változatlanul folytatódik. 1990-ben Bajorországban (NSZK) kétszer aranyi evangélikus lelkész szolgál majd, mint 1973-ban.
