Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-12 / 32. szám

^ öKumené ^ öKumené snumené & Montázs as iszlám feltámadásáról Teljes értetlenséggel áll a nyu­gati világ az iszlám előretörésé­vel szemben. Egy történeti vallás, amelyet régen eltemetett már, tetszhalálából feltámadt, megele­venedett. Allah nevében muzul­mán politikusok Pakisztánban és Iránban magukhoz ragadták a hatalmat, Afganisztánban szélső­séges mohamedán fanatikusok el­lenforradalmi lázadásokat szíta­nak, Szenegálban, Ugandában és Nigériában iszlám misszionáriu­sok hódítanak. Az Egyesült Álla­mokban kialakult Muhamad Ali vezetésével egy muzulmán lobby, Londonban Európa legnagyobb mecsetje épült fel, s százezrével növekszik évente a Mekkába za­rándoklók tömege. Allah szava megszólalt valamennyi földrészen. Szaúd Arábia olajdollárai Allah szavának erőteljes hangsúlyt ad­nak. Mégsem magyarázható egy­szerűen pénzzel a 600 millió hívő­vel rendelkező vallás reneszánsza. A próféta szava elsősorban a har­madik világot éri el, mert ennek a társadalma keres kiutat a sze­génységből és vigasztalanságból, igazságos társadalmat akar meg­teremteni a jelenben és a jövőre nézve azt a paradicsomot, ame­lyet a próféta megígért. Az utlosó „törvényes” kalifa (utód) Husszain, a próféta vejé- nek gyermeke, tehát Mohamed unokája, az Iraki Kerbelában szörnyű véget ért. Ez Kr. u. 680- ban történt, a mohamedán nap­tár első hónapjának muharram 10. napján. Ez időtől szakadt ket­té a mohamedánság síitákra és sunnitákra. A síiták „nagypén­tekjén”, muharram 10-én, meg­emlékezvén Husszain halálára, az 50—60 milliónyi síita, (Irak, Irán, Pakisztán, Afganisztán népe) ha tud, Kerbelába zarándokol’ ha nem, saját kultikus helyein gyá­szol. A férfiak bűnbánatuk jelé­ül véresre korbácsolják magukat, íanatikusabbja ájulásifi, * a hőí£ hangosan jajveszékelik: „Hussza­in, Husszain!” „Valóban, a te urad büntetése szigorú”. (Korán, 85. sura) Allah, a legirgaltnasabb isten nevében ismét elővették- a régi mohamedán törvényktódexet és az. iszlám korábbi büntető eszkö­zeit. A „saria” előírja, hogyan kell élnie az igazhitűnek. Drákói szigort alkalmaznak a törvény megszegőivel szemben. Ha valaki nem tartja meg az imádság óráját, úgy veszik fejét, mint a gyilkosét. A városokban a hatalom rendőrei, katonái cirkálnak, s az ítéleteket látványos keretek között hajtják végre. Szaúd-Arábiában a királyi család tagját végezték ki „paráz- naság” miatt, Pakisztánban az el­múlt évben vezették be a korbá­csolást, kövezést, fővesztést, cson­kítást. mint volt a próféta idejé­ben. Iránban bezárták a mozikat, a nyugati világ ördögi találmá­nyát, a nők nem járhatnak egye­temre és más iskolába, ahol fér­fiak vannak, arcukat újra fedni­ük kell. Khomeini, a síiták leg­főbb embere a Korán alapján akarja uralmát megszilárdítani. * „Minden úton hozzád fognak jönni”. (liprán, 22. sura.) Vannak gazdag iszlám államok, mint Szaúd-Arábia, szegények, mipt Szomália, forradalmiak, tfiint Líbia, reakciósok, mint Pa­kisztán. A Filippi-szigeteken mo­hamedánok harcolnak a függet­lenségért, Afganisztánban fellá­zadnak a marxista államvezetés­sel szemben. Malaysiában mind­azok halálra vannak ítélve, akik az igaz és egyetlen hittől eltávo­lodnak és pl. keresztyénekké lesznek. Ez a vallás újra megele­venedett, kibontotta zászlóit. A próféta zöld lobogója alatt ismét az egész világ meghódítása a cél. A líbiai Kadhafi, az iráni Khome­ini módszereivel kapcsolatban felvetődik a kérdés, visszazuha­nunk-e a középkor barbár, sötét világába. A világ olajkészletének kétharmad része kezükben van, szervezetük, az OPEC a világ gazdasági problémáit erőtelje­sen befolyásolja. Mi történik, ha egyszer lezárják az olajvezetéke­ket? Vajon az olaj miatt kell másként látnunk és ítéletet al­kotnunk a próféta vallásáról és a középkorra emlékeztető módsze­reik bevezetését egyszerűen tudo­másul vesszük? 4a A Korán 114 fejezetből (sura) 6236 versből áll. - Elsősorban val­lási rendelkezéseket tartalmaz, kevésbé politikaiakat. Tiltja a szerencsejátékot, uzsorakamatot, alkoholt, sertéshús evést, stb., előírja az adakozást, alamizsnál- kodásl, a szegények, szolgák felé a türelmet, jóindulatot. Minden ember egyenlő. Megengedi a többnejűséget (négy felesége le­het az igazhitűnek), de nem írja elő a nők lefátyolozását. Mégsem választható el kezdettől fogva a vallás a társadalmi, politikai ide­áltól. Állam és mecset majdnem azonos fogalmak. „Ti vagytok a legkülönb nép és terjesszétek az iszlámot szent háborúban!” Eb­ben a harcban csak győzni lehet. Mert aki ezért az eszméért meg­hal, azonnal a paradicsomba ke­rül, s aki győz, az megtarthatja a meghódított országot. 43 Mohamed tanai, — jegyezzük meg az öt főtételt: 1. Egy az is­ten Allah és Mohamed az ö pró­fétája, 2. Naponta ötször imád­kozz, 3. Kötelességed az alamizs- nálkodás, 4. Ramadán hónap böjt­jét megtartsd, 5. Életedben lega­lább egyszer Mekkába zarándo­kolj, — elsősorban a harmadik világ népei között terjednek. A fe­hérek, a keresztyének itt mint gyarmatosítók szerepelnek, s az okozott sebek még alig hegedte« be. Ezen felül a keresztyénség dogmatikája rendkívül bonyolult. Mohamed tanítása egyszerűbb, mint a szentháromság, megvál­tás és feltámadás tana. Az iszlám mindezzel szemben azt vallja, Al­lah mindent előre elrendezett, nenn szüksgggs , különösen tojni., a (»junket- íors Jnkfcai kapcsolat­ban. Szociáletikai vonatkozásban pedig azt hirdeti, hogy harcolni kell az elnyomás ellen, a szoci­ális igazságért. Közösséget hirdet és teremt a népek között és ugyanakkor erősíti a nemzeti ön­tudatot. Nem véletlenüt hódító jelenség Afrikában. A népek közötti teljes közös­ség, egység (még az arabok között is) távol van. De az olajdollárok eddig is erre az útra szólítottak. Szaúd-Arábia majd, hogy nem megvásárolja az államokat súlyos millióival, s befolyásolja a Közel­és Közép-Kelet politikai arculatát. Szomáliát, Dél-Jement Szudánt letérítette a fejlődés útjáról, an- tikommunista politikát erőltetett rájuk. Egyetlen kérdésben hajt­hatatlanok a szaudi urak: Mekka és Medina után a harmadik leg­nagyobb kegyhelyen, az El-Ak- sza-mecsetben, Jeruzsálemben akarnak imádkozni. Számukra nem a palesztinok hon- és jogta­lansága a probléma, hanem hogy Izráel tartja megszállva Jeruzsá­lemet. A „szent háború” az El- Aksza-mecsetért előbb-utóbb meg fog indulni. '4c Mohamed ötödik szabálya: za­rándoklat Mekkába. A sivatag városa évente milliókat fogad za­rándokokból. Mér alig jutnak a legenda szerint Gábriel arkan­gyaltól kapott fekete kő közelé­be, — feltehetőleg meteorit, — a Kábához, amely csodálatos ezüst kazettában van. Felette talán még el tudják olvasni a 48. surát: „így teljesítette Allah az ő köve­tének álmát, bejöttetek Mekka szent templomába”. A Kába hét­szeri megkerülésével kezdődik a zarándoklat. Gyalog kell ezután eljutnia a hívőnek a 25 km-re le­vő Arafat síkságig. Itt a zarándok a következő nap delétől estéjéig imádkozik. Az ezt követő napon Muzdaliíába kell gyalogolnia, ahol 49 kődarabot szed össze s azzal három napon keresztül Mi- nában’ egy oszlopot, amely az ör­dögöt szimbolizálja, kell megdo­bálnia. Majd ismét Mekkában látjuk őt, ahol egy állat feláldo­zásával a Kába újra való hétszeri megkerülésével ér véget a zarán­doklat i Ajafe than tartotta a próféta utolsó prédikációját. Ez jelenleg a világ legnagyobb sátorvárosa. Tízezrével állnak a síkságon a sátrak, milliószámra jönnek a za­rándokok. A levegő egyetlen ki­áltástól hangos: „labbaik-allah- umma-labbaik”, — istenem itt vagyok. Rédey Pál Kánvádi Sándor: Folytonosság áldozóhely volt szentély pogány templom később keresztény mutatja még egy-két mohos darab a hajdani falat most csak hely fű fa és bokor tenyészget csöndjében élni akar lábod ősi ösvényre ismer akár mikor jössz itthon van az Isten Megjeleni » költő „SZÜRKÜLET” című kötetében. 197$. „Ha újra kezdhetném, újra |>a|i lennék!*’ Lelkéssavatások a Deli Egyházkerületben (Folytatás az 1. oldalról) AZ EGYÜTTLET a gazdagon megterített asztalok mellett a gyülekezeti teremben folytató­dott. A nagy család, melyben a második fiú is a lelkészi szolgá­latra készül, a gyülekezet vezetői és a vendégek meleg, családias légkörben voltak itt együtt, s ez alkalmat adott a püspöknek arra, hogy azt a gondolatot folytassa, ami már az igehirdetésben is hangot kapott: egyházi életünk alapja, gyülekezeteink legfonto­sabb bázisai a családok, melyben szülők és gyermekek megélik ke­resztyén hitüket. „Aki a csalá­dot bomlasztja, a társadalmat is bomlasztja" — mondta a püspök. Tehát nemcsak hitbeli, hanem társadalmi feladat is őrködni a szép, harmonikus családi élet fe­lett. A küldő szó elhangzott, s a „fehér tájak” várják, hogy ifja- ink maguk is beálljanak az gra- tás nagy munkájába. Keveháziné Czégén.vi Klára A Sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜL1US 1-TÖL AUGUSZTUS 3X-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július i-tol augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. A kántori szolgálat gyiilekezetépités Véget ért az idei első nyári 3 hetes kántorképző tanfolyam. Kiss János igazgató, tanfolyam- vezető záró jelentése szerint a tanfolyamon 37 gyülekezetből 57- en vettek részt. Ebből a számból is kitűnik, milyen hatalmas, hé­zagpótló munka folyik Foton Ma­gyarországi Evangélikus Egyhá­zunk gyülekezeteinek kántori utánDÖtlása érdekében. Ritka, de ugyanakkor kedves vendégei voltak a tanfolyamnak és az Intézetnek: július 3-án meglátogatta őket Lukács József, a Pest megyei Tanács egyházügyi titkára és Sípos Árpád, a Haza­fias Népfront Pest megyei bizott­ságának titkára Keveházi László esperes kíséretében. „Kellemes tapasztalatokat szereztünk, to­vábbi jó munkát kívánunk” — ír­ták a Vendégkönyvbe. Örülünk, hogy államunk és társadalmi szerveink megértéssel támogatják egyházunknak ezt a munkáját is. Jelen volt a tanfolyamon — mint előadó — dr. Muntag An­dor, a Teológiai Akadémia dé­kánja is. Mint csaknem minden évben, most is beszámolhatott az otthon igazgatója arról is, hogy újabb beruházások történtek az Intézet­nél. Üj, kis gyakorló orgonát épí­tettek 50 ezer forintos költséggel, az emeleti szobákat modernizál­ták. az egész épületet tatarozták. A lucfalvi gyülekezet tagjai tár­sadalmi munkában új betonjár­dát készítettek az éoület körül. A békéscsabai gyülekezet a fóti In­tézetnek adományozta régi orgo­nája két manuálos játszóasztalát, S anyagiakban, pénzben ki sem fejezhető annak a jól Összehan­golt társadalmi munkának erköl­csi értéke, amit a tanfolyam elő­adói végeztek 3 héten keresztül. 20 nap alatt 800 órát tartottak minden ellenszolgáltatás nélkül. Lelkészek, teológusok, ének- és zenetanárok, lelkes, már okleve­let szerzett kántoraink fáradha­tatlanul végezték ezt a szolgála­tot, s ezzel ők is jól ..vizsgáztak” egyházunk iránti szeretetükb.ŐU áldozatkészségükből. Köszönjük meg fáradozásukat e helyen is! A tanfolyam lelki munkája János evangéliuma alapján folyt! á reggeli és esti áhítatokat is fel­kért munkatársak tartották. A harmonium- és orgonajáték szor­galmas tanítása és tanulása mel­lett volt bibliaverseny (János evangéliumából), egyházunk éle­tére és munkájára vonatkozó fó­rum, énekverseny, énekkari és kamarakórusi verseny. Maga a vizsga és záróünnepség július 14-én volt Mekis Ádám es­peres elnökletével, amelyen a tanfolyam hallgatóinak hozzátar. tozói és a gyülekezetek képviselői szép számban jelentek meg. Öröm volt látni, hogy pl. a 25 kezdő hallgató 3 hét alatt megta­nulta a kottaolvasást és harmó­niámon is el tudott játszani egy- eg,y kisebb művet. Az egész tan­folyamról általában elmondható, hogy a sűrített és rendszeres napi programban jó munkát végzett és jó eredményt ért el. Kedves színfoltja volt a záró- ünnepségnek Uhrin Ilonka néni búcsúzása, aki az Intézet kony­hái á 16 éven át hűségesen végez­te munkáját. Mekis Ádám espe­res megköszönte szolgálatát Or­szágos Egyházunk és az Intézet nevében, s emlékül egy új fordí­tású Bibliát nyújtott át neki. A tanfolyam csoportvezetői és jó eredményt felmutató hallgatói közül is számosán részesültek könyvjutalomban. . A vizsgaelnök Országos Egyhá­zunk nevében meleg szavakkal köszönte meg Kiss János igaz­gató, tanfolyamvezető fáradságot nem ismerő szolgálatát is. A záróáhítaton Mekis Ádám esperes rámutatott a kántori Szolgálat gyülekezetépítő és ösz- szetartó szerepének fontosságára, hangsúlyozva, hogy akik ezt a hivatást vállalják és végzik, azok Isten munkájába állnak be. Legyen Isten áldása Magyaror­szági Evangélikus Egyházunk kántorképzésének további szolgá­latán! M. Á. Teológiai Akadémia A Teológiai Akadémia tanári kara az 1979/80. tanévre dr. Groé Gyulát, a gyakorlati teológia tanárát dékánná, dr. Selmeczi János otthonigazgatót pedig az Akadémia, jegyzőjévé választotta. Újrafelfedezés Tichy (»yiila és Tichy Kálmán emlékkiállítása a .Nemzeti Galériában Egy másik ember, egy másik korszak gondolkodásának, szem­léletének. hiedelmeinek és hité­nek felfedezése mindenki szá­mára izgalmas élmény. Különö­sen, ha ama ki tárulkozó világ nem egysíkú, színtelen, hétköz­napi. Ennek — a szó szoros értel­mében — sokszínű, egy maga­sabb szintre transzponált világlá­tásnak, életértékelésnek lehetünk mindig újra tanúi a képzőművé­szettel való találkozásainkban. Erre nyílik alkalom most, a jú­lius. 6-án a Nemzeti Galériában megnyitott, a köznapi gondolko­dás számára nem eléggé ismert Tichy Gyula /(1879—1920) és Ti­chy Kálmán (1888—1968) festők emlékkiállításán. A képzőművészet sohasem ..könnyű műfaj”. Végképp nem. mikor egy olyan bonyolult világ és korszak alkotói állnak elénk, kik egy letűnő kor egyfajta in­tellektuális „elefánteson Horony­ba” menekülő életérzésében, és e világ, a századfoi'duló szecessziós művészetének áramlatában éltek, mint a Tichy fivérek- Olajfest­ményeiket. grafikáikat, akvaréll- jeiket nézve e különös világ le­vegője vesz körül bennünket a maga elvont, sajátos jelképrend­szerével. síkszerű ábrázolásával, sötét tónusú, borongás, nyomott hangulatú színvilágával. Az az érzelmi és gondolati atmoszféra, mely, a korszak iradalmában fő­ként Krúdy Gyula regényeiből sugárzik felénk; egyfajta álom- világ, spirituális nosztalgia” — ahogyan a megnyitón Pogány Ö. Gábor jellemezte, melynek újra­felfedezését éli ma a művészet- történész világ. Számunkra különösen is öröm­teli a javarészt a felvidéken, Rozsnyón élt Ttchy testvérek művészetének felfedezése, elis­merése, hiszen mindkettőjüket szoros szálak tűzték egyházunk­hoz. Evangélikusok voltak. Tichy Gyula 1904—1907 között a buda­pesti Evangélikus Főgimnázium rajztanára, Tichy Kálmán pedig korábban a rozsnyói, majd az 1948-ban történt Budapestre köl­tözésétől haláláig a budavári gyülekezet hűséges tagja volt, ki festőművészi tehetségével és tu­dásával vállalt szolgálatot egyház zunk építésében főként oltárké­pek alkotásával. így került ki keze alól — hogy csak néhányat említsünk — az erdőtaresai, a sa- jókazai oltárképek, a hatvani „Élő vizek forrás” és a csöglei ,-,Eázár feltámasztása” című ol­tárkép, a nagytarcsai érdekes programú és megvalósítású szár- nyasoltár, vagy ma a Déli Egy­házkerület Püspöki Hivatalát dí­szítő „Hajóból tanító Jézus” olajfestmény, és a Budapest-Sa- létrom utcai református Bibliai múzeum 70 képe és tárlója. Kü­lönösen megrázó a sopronbánfal- val „Golgota” című hatalmas ol­tárképe, melyen a kép bal alsó sarkában egy térdelő, Krisztust sirató figurában önmagát festette meg a művész máig hangzó hit­vallásként. Tichy Gyula és Kálmán emlék­kiállítása a letűnt művészeti és szellemi közelmúlt izgalmas és érdekes szelete két életmű töre­dékes bemutatásával. Ám a kiál­lított művek, a kor és az 6 sze­mélyük felfedezésén és megisme­résén túl vezessen ez'bennünket az egyházunk és gyülekezeteink tulajdonában levő alkotásaik jobb megbecsülésére is. tfj. Foltin Brhím»

Next

/
Oldalképek
Tartalom