Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-08-05 / 31. szám

Negyven éves egyházi szolgálat után Néha az ember szívébe mártja a tollát... Legalábbis ezt szeretném ten­ni. hiszen három és fél évtize­des barátság után kerestem fel Péter Lajost, egyházunk nyugdí­jas pénztárosát, a Pesti Egyház­megye volt felügyelőjét, hogy túl a barátságon, néhány, egyházunk egészét érdeklő kérdésről elbe­szélgessek vele s e beszélgetési- sorokba szorítsam. Egyháztörté­netünk legújabb szakaszának egyik jellegzetes alakja volt, anyagi kérdéseinek nemcsak is­merője. de annak gyeplőjét ke­zében tartó hűséges szolgálója. Szerénységéről, önzetlenségéről, egyházért lobogó felelősségéről még ma is beszélnek az illetéke­sek. Negyven éves egyházi szol­gálatot tud maga mögött, egy fél életen keresztül az egyház pénz­ügyeinek „minisztere” volt, ma 76 éves és kicsi unokájának — aki szüntelenül ott táblából kö­rülötte —, valamint emlékei­nek él. Némelyik élet regényesen vál­tozatos. Verne Strogoff Mihá- lya Szibériáig kalandozta be a fél . világot. Árulások, csaták, se­besülések. csodálatos menekülé­sek romantikus szerpentinjén vezetett útja. Péter Lajos, aki Zalaszentgrótról indult el. alig­ha dicsekedhetne ilyen kalan­dokkal teli élettel. Ha az em­ber őt szószék alatt látja, vagy korábbam irodájában kereste fel, akkor egyszerű „hétköznapi” em­bert ismer, meg benne. Aranykul- csocskára volt azonban szükség ahhoz, hogy az egyszerű, hétköz­napi arc és alak mögött viharokat, tusákat és mély lelki hullámveré­seket fedezzen fel. Érzelmeit min­dig diszkréten palástolta. Nyil­vánvalóan megvolt Péter Lajos­nak is a maga ..Szibériája”, me­nekülése. küzdelme. Csakhogy az mélyen rejtve maradt. Az olvasó ne csodálkozzék metaforáimon, hiszen én egy lépéssel közelebb álltam hozzá, mint azok. ákik e sorokat olvassák. Volt ennek a szolgálatnak mé-. gís egv titka, .varázsa. Személyi­ségéből szüntelenül valami meg­magyarázhatni la n emberszeretet áradt. Ez az ember, aki Geduly Henriktől dr. Ottlyk Ernőig be­zárólag kereken 18 megválasztott püspök alatt teljesített szolgála­tot. s az utóbbi évtizedet leszá­mítva, az ország valamennyi lel­készét ismerte s bonyolította dol­gait. A negyven év alatt soha senkit meg nem bántott, s az oly­kor adódó nehezebb esetekben is hal.k szóval, szeretettel oldogatta a problémákat. Udvariassága, előzékenysége nevezetes maradt máig is egyházunkban. Végtelen tisztelettel, a régi lutheránus ha­gyományoknak megfelelően állt a lelkészek rendelkezésére, a püs­pök s a segédlelkész; egyaránt — szolgálaton kívül is — szemében talárt hordott, akik az ige hiva­tásos hordozói, s akik néki lelki atyjai. A nagy egyházi változások, belső szervezési átalakulások, út­keresések egyik stabil „három­szögelési pontja” volt. Amikor- 1986-ban megválasztották a Pes­ti egyház pénztárába főkönyve­lőnek. még senki sem gondolt ar­ra. mekkora vargabetűt fog leír­ni egyházunk anyagi kérdése né­hány évtized múlva. Sokat tud beszélni arról, milyen volt az egyház anyagi szerkezete fél év­századdal korábban, s elgondol­kodom magam is. mekkora utat tettünk meg máig. Mert központi pénztárunk böl­csője valahol ott ringott a Deák téren, a múlt század elején, ami­kor a pesti oldalon lévő német, magyar, szlovák gyülekezetek kö­zösen kezdték kezeltetni vagyo­nukat. S amint nőtt a fővárosi gyülekezetek szúrna, nőtt a közös vagyon. — házak, házrészek, bér­házaik, egyéb hagyatékok adód­tak — nőtt vele együtt a gond s a felelősség. A történelmi szitu­ációnak megfelelően építették ki a nyugdíj-, s jóléti intézménye­ket, áldoztak az egyházi iskolák­ra. Izgalmas dolog lenne e néhány mondatot felbontani s történelmi síkba vitetni gazdál­kodásunknak múltját. Péter Lct- jos sokat tud aró] is mesélni, ho­gyan fújta el az első világhábo­rú a betétkönyvek, s kötetnyi különböző kötvények lapjait, mi­vel a hagyatékozók rendelkezé­seit nem másíthatták meg. így azután megmásította egy vesztett háború vihara. Ez a pesti gyülekezetek „kö­zös pénztára” volt tehát a szü­lő anyja egyházunk mai pénztá­rának. Mert ehhez csatlakoztak lassan a Bányai Egyházkerület, később a Dunáninneni. a Pesti Egyházmegye. Protestáns Árva- ház. Protestáns Szemle, országos iskolák. Nyugdíjintézetek, slb. pénzügyi részlegei, azaz. ez a hi­vatal bonyolította le ekkor már a magyar evangélikus egyház je­lentős részének pénzügyi problé­máit. Adódott idő. amikor 9 al­kalmazott és három jogász mun­kájára volt szükség. A hivatal azonban önálló tevékenységet soha nem folytatott. Ebbe a hivatalba került „má­sodhegedűsnek”, — ahogy ő ma­ga mondja, — Péter Lajos. Az 50-es évek elején pedig vezetője lett. Kritikus időben, mert az egyház anyagi helyzetében éppen ezidőben kezdődött a forradalmi átalakulás. Az önkéntességre va­ló átállás, 'az egyházi objektu­mokról való lemondás, a Pesti Egyház szétválása, az egyház, rtruktútájának' átszervezése, új intézmények simre állítása lénye­gében ekkor zajlott. Bizony, aikadt gond bőven! A tudat las­sabban fejlődik, a változás túl hirtelen szakadt reánk. S adódott idő. amikor a pénztáros feje fájt, ki tudja-e elsején fizetni a lel­készeket es alkalmazottakat. 1956. január 1-én a pénztar át­költözött központi székházunkba, jelenlegi helyére, az Üllői út 24- be. Ekkorra már ki bontakozott az egyház anyagi jövője. Sok ra­cionalizálás után a két egyházke­rület, a Teológiai Akadémia, Gyülekezeti Segély, a Diákon iái Osztály és a Nyugdíjösztály. a Központi Alap. stb. amelyek mind központi pénztárt igényel­tek és egyúttal annak átszerve­zését. A vagyonkezelés egysze­rűsödött. a pénzforgalom nőtt és a munka tengelyében még soká­ig ott állt Péter Lajos, egészen 1970-ig. nyugdíjba vonulásáig. 1940-töl az Üllői úton lakott egyházi környezetben. S ha igaz a közmondás, hogy nehéz öreg fát átültetni, akkor ez igaz az ő esetében különösen. Két éve Budán lakik, szép környezetben, mégis gondolatai szüntelenül vissza-visszajárnak a régi házba' s annak udvarába. Elő egyháztörténelemkönyv. Szívesen emlékezik vissza Dezsé- ry László embei'séges eavházve- zetésére. és mint evangélikust különös büszkeség tölti el a niis- pök-elnök. Káldy Zoltán egyházi és társadalmi működésével kap­csolatban. Újságunk legkedve­sebb olvasmányai közé tartozik, s mindenkor pontosan tájékozó­dik az egyház életéröl. Büszke arra is, hogv 1968-tól 1976-ig be­töltött egyházmesvei felügvelő- sése alatt nem adódott egyetlen fesvelmi eset. hogy a lelkészek szolgálata korrektül, az egvház és a kor igényeinek megfelelően ment végbe. És büszke arra. hogv „zsinat-atva” lehetett 1966- ban. amikor új törvényünket al­kottuk. Hálás azért, hoay számtalan igehirdetést hallgathatott végig. Vasárnap el nem múlt, hogy ne le't volna templomban, az igazi otthona a Deák tér volt. Ma a Bocskai úti templomba jár. ha egészsége és az időjárás engedi. A prédikációkat nagy szeretettel és alázattal hallgatja mindig. S ■míg' iegvzem a 'sorokat más szatosan beállít kisunokáia. Luca. a „kis Kormos” fátyol fis szem­mel kíséri mirden mozdulatát „Látod. — mondja — ma már csak neki. meg az emlékezésnek élek.” Rédey Pá! As énekeskönyv-sserkesstők műhelyéből A gyógyító szó szolgálatáért im m Meg-váltónk,keröhk tfc- tieid, Adj érző, me-Ug szí-y^tí ynn\; n\y# Áldj tnegmihUet jo szó-val, Emmáit Yt-gas2Ía-le>- V<al! Ne legyen hangunk érdes, ítélő, fensöbbséges1 Te töltsd meg szeretettel A szívünk, égi Mester! Mert annyi még a sebzett, A fáradt reményvesztett. Kit kemény szó megbántott, • És nem lel orvosságot. Gyógyító igét kérünk: Add békességed nékünk. Mely szívből szívbe árad — S felüdül minden fáradt! Jaakko Haavio. fordította Turmezei Erzsébet — Szentháromság után a 8. vasárnapon az. nltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet ol­tárt igéje: Mt 7, 15—23; az ige­hirdetés alapigéje: Ézs 57. 15—19. — HALÁLOZÁS. Őzt’. Zoltán Antalné, sz.. Katzenbach Ilona, a pesterzsébeti gyülekezet hűséges és buzgó tagja életének 92. évé­ben. rövid szenvedés után július 1-én. Budapesten elhunyt. Teme­tése július 11-én volt a pesterzsé­beti temetőben. A nagyszámú gyászoló gyülekezetnek a vigasz­talás igéjét Virágh Gyula esperes hirdette. Az elhunytban Zoltán László hegyeshalmi lelkész édes­anyját gyászolja. „Nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyere­ség”. — Öz V. Viczián Pálné, sz. Szenodhradszki Ilona, a dunaha- raszti gyülekezet mindvégig hű­séges tagja 81 éves korában, rö­vid szenvedés után elhunyt. Te­metése július 23-án volt Duna- harasztin. Az elhunytban Viczián Pál, a dunaharaszti gyülekezet felügyelője édesanyját gyászolja. ..Ama nemes harcot megharcol­tam. futásomat elvégeztem, a hi­tet megtartottam”. mm ....... . ___ A PS VASÁRNAP IGÉJE | Isten megköiiyörűlt rajtunk Ezsaiás 57, 15—19 Igehirdetésekben sokszor elhangzott az a mondat, hogy Isten szeret bennünket. Lehet, hogy olyan sokszor hallottuk, hogy már föl sem figyelünk rá. általánossága és megfoghatatlansága miatt nem tu­dunk mit kezdeni vele. Pedig Isten nem „általánosságban” szeret bennünket.' hanem mindig abban az élethelyzetben, amelyben va­gyunk. és mindig úgy, ahogyan arra szükségünk van. Mostani igénk­ben a próféta Isten szeretetének azokat as oldalait mutatja meg, amelyek ma is, számunkra is adva vannak, elsősorban Isten igéjé­ben. Életküzdelmünkben bűnnel vívott harcunkban, inegfáruda- sunkban és csüggedésünkben mi is sokszor megtapasztaltuk, hogy „Jelüditi az alázatosak lelkét”. Megpróbáltatások idején, amikor ránk nehezednek bűneink, amikor gyötör a lelkiismeret, egyetlen menekü­lésünk nekünk is. hogy ..nem haragszik vég nélkül”. Testi és lelki betegségeinkben, a legkiválóbb gyógyszerek és gyógymódok alkalma­zása esetén is az ad megkönnyebbülést. hogy ö „meggyógyít”, Útke­resésünkben. eltévedéstől való félelmünkben nekünk is szól ígérete: „vezetem öt”. Banal és gyász idején, amikor hajlamosak vagyunk a. zúgolódásra. ..megvigasztal és megteremti ajkunkon a hála gyümöl­csét”. Ilyen konkrét módon (és még sok. más tapasztalatunkról is szólhatnánk!) szeret bennünket Isten. Sőt mi, az Vjtestamentum né­pe azt is tudjuk, hogy ez a szeretet Jézus Krisztusban jutott teljes­ségre, s éppen Jézus Krisztus által jött hozzánk egészen közel és lett egészen a mienk. ISTEN SZERETETÉNEK AZ ÉRTÉKÉT ÉS NAGYSÁGÁT NÖVE­LI AZ A TÉNY. hogy mi ezt a szeretetet nem érdemeljük meg mert bűnösök vagyunk. Bűnösségünkről is az a véleményünk, mint volt Isten szeretetéről: általánosságban elismerjük bűnös voltunkat, de személy szerint és cselekedeteink vonalán nem akarjak ezt meg­váltani. A próféta igéje — éppen úgy. mint Isten szeretetet — bűne­inket is nevükön nevezi. És több ezer év távlatából is olyan maga­tartásra. mulasztásra és cselekedetre mutat rá, amely ma is idősze­rű. ,,Elpártolt tőlem és a maga esze után járt” — volt Isten panasza a próféta ajkán népére vonatkozóan. Istentől való „elpártolásunk” sok megnyilvánulására hallhatjuk mi is Urunk elmarasztalását, de itt is egészen konkrét bűnre kerül a hangsúly: ..Megharagudtam a haszonlesés bűne miatt.” Amikor munkavégzésünk közben azt az egyetlen szempontot tartjuk fontosnak, hogy mit fizetnek érte, vagy amikor megelégedésünket kizárólag az anyagiaktól tesszük függővé, az anyagiasság bűne lett úrrá rajtunk. Ugyanez az indulat késztet egyeseket arra. hogy telhetetlenül hajszolják a munkát és önmagu­kat, másol: pedig arra. hogy meg nem engedett eszközöket is igényr be vegyenek anyagi céljaik elérésére. Örömtelenné és sivárrá válik az ilyen ember élete, mert elöbb-utóbb szembekerül embertársaival is, akikhez nem a „szolgálat lelke”, hanem az anyagi érdekeltség kapcsolta csupán. Nyilvánvaló, hogy Istentől is messzire szakad az ilyen ember. Nem Isten útján: hanem ..a maga esze után jár”. Isten büntetését érdemelné kizárólag, de Isten megbocsátó szeretettel visz- sza altarja téríteni az ö útjára. Ezért szeret Isten olyan megbocsátó ,szeretettel. mint szülő a gyermekét. Szeretetével nem a bűnt iga- ■'tolja, hanem elkövetőjét- akarja- megmenteni, -új- életben járatni. Is­ten mentő szeretetének legfényesebb bizonyítéka, hogy. Jézus Krisz­tust küldte a világba, hogy általa — tehát szeretele által — való­ban gyermekei lehessünk. MIT VÁLASZOLUNK ISTENNEK ERRE A „MEGKÖNYÖRÜLŐ” SZERETETÉRE? Végzetesen tévednénk, lm Isten megbocsátó szere­tetet mindent elnéző szemhuny ásnak gondolnánk, s könnyelműen és felelőtlenül tovább vétkeznénk. Igen kemény ítéletről is beszél a próféta, amellyel Isten sújtja ..elpártolt" népét. De ugyanígy téved­nénk akkor is ha nagy. emberi elhatározással megfogadnánk, hogy többet nem vétkezünk. Sok csalódásunk régén megtaníthatott ben­nünket arra. hogy mit érnek a nagyhangú fogadkozások. Isten azt várja, hogy döbbenjünk rá végre bűnünkre személyesen és őszintén. Lássuk meg érdemtelenségünket, egészen kicsiny voltunkat és Isten­re szorultságunkat. Az Isten előtt ..megtört és alázatos lelkű” em­bert gyógyítja, vezeti, felüdíti és főként: megteremti. ..ajkán a hála gyümölcsét”. Ez a hála lehet az egyetlen válaszunk Isten könyörülő szeretetére. Ebből a hálából nyílik ajkunk. Isten dicsőítésére és cse­lekszik kezünk embertársaink szolgálatára. Az embertársaknak való szolgálatból is kiemel a próféta egyet különösen: „Békesség, békes­ség közel és távol!” Kell-e magyaráznunk, hogy milyen sok öröm be­lefér ebbe az egyetlen „.gyümölcs”-be. Családok és népek, egyéni sorsok és az egész világ élete függ attól, hogy hßjlondö-e az ember engedelmeskedni Isten békeakaratának. Az hát a válaszunk, hálánk gyümölcse, hogy mindent megteszünk Isten akaratának valóra válá­sáért, Csak ez a magatartás méltó azokhoz, akiket könyörülő szere- tete által Isten gyermekeivé fogadott. Bárány Gyula I niádkozxunk! Urunk! Köszönjük könyörülő szeretetedet. .ló tudnunk, hogy éle­tünk minden gondjában és küzdelmében, különösen a bűnnel vívott harcban számíthatunk győzelmet adó segítségedre. Köszönjük, hogy Jézus Krisztus által gyermekeid lehetünk, és fölhasználsz bennünket könyörülő szereteted szolgálatában. Adj erőt, hogy teremhessük szóval és tettel a hála gyümölcsét, munkálhassuk a békességet és maradhassunk a tieid most és örökké. Ámen. „Tett it szó, melyért felelni kell" (Folytatás a 4. oldatról) telességünk. Sőt Simányi Imre költőnk még ezen is, túlmutat, amikor bölcs szellemességgel ál­lapítja meg: „Tévedni emberi dolog, de nem tévedni is!” Igen, mert jogunkban és szabadsá­gunkban áll egymással és egy­mássá 1 tisztábban és igazabbül. több szeretettel beszélnünk, mint ahogy jogunk és szabadságunk van ahhoz is. hogy egymásért még becsületesebben. jobban, keményebben dolgozzunk ebben a tízmilliós kis családban. MERT NEM MINDEGY, hogy reggel milyen légkörben és han­gulattal utazunk a munkahelyre, nem mindegy, hogy az üzletijén kö;zönünk-e egymásnak, nem mindegy, hogy a munkahelyen ellenséget. vetélvtársat vagy munkatársat látunk egymásban, nem mindegy, hogy van-e ott­honunk vagy csak aludni járunk haza, és folytathatnánk a sort. Nem mindegy, hogy a nyaralás­ból fáradtan, kiégve vagy felfris­sülve érkezünk vissza. Nem mindegy se nekünk, se környe- zetünknek, se egész népünknek. És nem mindegy Jézusnak sem! (Részlet Gáncs Péter rádiós igehirdetéséből.) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom