Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-07-22 / 29. szám

öKumcné ^ öKumené 4} öKumené <4 A keresztyénség és a világvallások párbeszéde Idegenforgalom — turizmus Kiemelkedő évet zárt hazánk az 1978-as idegenforgalmi esztendő-* ben. A turisták, üdülők özöne minden addigi méretet felülmúlt, — az 1977-éviniél 30 százalékkal több, mintegy 18 millió külföldi járt hazánkban. — Igaz, az örömbe ürüm is vegyült. Gondoljunk a vadkempingezők népes táborára, a balatoni zsúfoltságra, a szállodai szoba híján továbbutazásra kényszerűitekre. De beszéljenek erről a számok is: a felszabadulás előtt Magyarországon 34 ezer szállodai agy volt, szemben a mai 32 ezerrel.'Kempingjeinkben 1978 nyarán pedig ötször annyian tartózkodtak, mint 1965-ben. Gyorsított fejlesztés Érthető és szükséges volt a tavaly őszi döntés: meg kell valósítani a gyorsított balatoni fejlesztési programot. A 180 millió forintból jut új kempingek építésére — a déli parton várhatóan 30 százalékkal nő a befogadóképesség — üzletek nyitására. így a két parton öszeser. 18 új élelmiszerüzlet és bisztró nyílik ezen a nyáron. Szálloda program Ismeretes, az idei év őszétől jelentős építkezések kezdődnek ország­szerte. A tervek szerint 3—4 éven belül közel hatezerrel növekszik a szállodai férőhelyek száma. A 300 millió dolláros osztrák hitelből Budapesten, vidéken új szállodák épülnek, a korszerűtlenek közül több felújításra kerül. így szerepel a tervekben- Bükfürdő, Eger, Hévíz, Miskolc, Sopron, Széplak-Siófok, Szombathely és Zalakaros. Itt a főszezon Június 20.-a után az iskolaév befejeztével megindult a belső nép- vándorlás, a nyaralók áradata. Mégis július 10 és augusztus 20 kö­zött van az igazi főszezon — vallják a szakemberek —, a pihenés, a kikapcsolódás évszaka. így van ez általában Európa más országaiban is. A fokozódó idegenforgalmat jelzi az Országos Idegenforgalmi Hivatal az év első öt hónapját összegző statisztikai mérlege. E sze­rint május végéig 3,3 millió külföldi látogatott hazánkba. Az elmúlt1 év hasonló időszakához viszonyítva csökkent az érkező túristák száma Lengyelországból, Csehszlovákiából, nőtt Bulgáriából, Romá­niából, Szovjetunióból az idelátogatók aránya. Ugyancsak többen ér­keztek Jugoszláviából. A tőkés országokból idelátogatók száma 11 szá­zalékkal, különösen Ausztriából — az év első három hónapjában 81,5 százalékkal emelkedett. A nem rubel elszámolású idegenforgal­mi bevétel szintén nőtt, 38 százalékkal. Az eddigi eredményeik folyamatos emelkedést jeleznek. S ha a nya­raláshoz oly szükséges vendég’látóipari, kereskedelmi stb. feltételek tovább javulnak, bizonyosan kedvező főszezont zárhatunk majd a magyar tenger partján, de az ország más, ma még kevésbé ismert területein is. Csak a Balaton?, Május végéig 1,3 millióan utaztak külföldre, de így is sokan töltik szabadságukat belföldön. A választás többnyire a Balatonra és né­hány kiemelt üdülőhelyre esik. Még akkor is. ha máshol háborítatlan helyen esetenként kultúráltabban, zsúfoltság nélkül lehetne pihenni. Kétségtelen tény, a turizmus férőhely-biztosítási, kereskedelmi, ven­déglátóipari felkészültséget, szervezettséget kíván. Ennek ellenére úgy tűnik nem élünk kellően adottságainkkal. Túlságosan egyirányú a belföldi turizmusunk. Számos felfedezésre alkalmas és érdemes hely van az országban. Említhetnénk az alföldi Tisza-szakaszt, a Du­nán Fadd-Domborit, de akár az Őrséget is. Hogy másoknak — idegennek és itthoninak — jó szívvel ajánlhas­suk hazánk tájait, eltérő természetű vidékeit, falvait, ahhoz ma­gunknak kell megtenni a kezdő-felfedező lépéseket. Hásunk táján Ezekben a hetekben sokan „átvetnünk” egy-két hétre nyaralókká. Közben ismereteket is szerzünk és viszünk szerte a világba hazánk­ról, életünkről. Az idei látogatókat pedig a hagyományos vendégszere­tettel várjuk. Sokukkal bizonyosan az olvasó is találkozni fog. Gyüle­kezeti tagként, vagy egyszerűen csak az utca embereként, Hogy mit kívánunk nekik? Élménydús pihenést, jó szándékú érdeklődést, hasznos időtöltést úgy, mint az e hetekben induló belföldi nyara­lóknak is. Lehel László Istentiszteleti rend a Balaton melleit Mai statisztikai adatok szerint mintegy négy, négy és fél mil­liárd ember él a Földön. A ke- resztyénség viszont kereken egy- milliárd egyháztagot tart nyilván, akik valamilyen felekezethez tar­toznak. Az ökumenikus mozga­lom fejlődésével párhuzamosan, amikor az egyes felekezetek, egy­házak érdeklődéssel fordultak más keresztyének irányába, a múlt századtól kezdve egyre fo­kozottabban indult meg a keresz­tyének párbeszéde más világval­lások képviselőivel. A számok azt mutatják, hogy a nagy világvallások közül a mo­hamedánok mintegy 600 millió, a hinduk 500 millió, konfuciánu­sok 300 millió, buddhisták 300 millió, sintoisták 60 millió, tao- istál; 50 millió, a zsidó vallás pe­dig 15 millió hívet mondhat ma­gáénak. Nincs pontos számadat arról, hányán tartoznak az ún. primitiv vallások (animisták, tör­zsi vallások) hívei közé. A KERESZTYÉNSÉG NA­GYON KORÁN TALÁLKOZOTT a mohamedánizmussal az arab hódítások, a kereszteshadjáratok, majd a török uralom nyomán Közel-Keleten, Afrikában és Európában. Ez a találkozás azon­ban a fegyverek párbeszéde volt. A keresztyén misszió képviselői később a kereskedelmi és gyar- matosítási kapcsolatok kiszélese­désével párhuzamosan egyre szé­lesebb területen kerültek kap­csolatba a hindukkal, buddhisták­kal, mohamedánokkal. Ökumeni­kus rovatunkban szeretnénk en­nek a párbeszédnek egyes rész­leteit a különböző világvallások oldaláról ismertetni a követke­zőkben. A keresztyén egyházak részé­ről a világvallások irányában két olyan szélsőséges magatartást fi­gyelhetünk meg. amelyek végig­kísérik az évszázadokat. Az első az a vélemény, amelyik hallani sem akar semmiféle párbeszédről, eleve bizalmatlanul fogadja a kö­zeledést. Többféle oka lehet az ilyen elzárkózó magatartásnak. Gőg és saját magunk nagyra- vagy túlbecsülése mellett a má­sik fél nem ismerése a gyakori. Másrészt pedig a másik fél sok­szor ellenséges, agresszív visel­kedése okozhat elzárkózást, amint erre főleg a mohamedán többsé­gű országokban, például Törökor­szágban vagy Indonéziában van példa. A másik véglet viszont, amikor valaki mindenáron, még a saját értékek feláldozásával is kész a közeledésre. A múlt század végén és századunk elején divatos val­lástörténeti érdeklődés azt hozta sokszor magával, hogy Jézus hát­térbe szorult a keleti vallások ér­dekességei és különlegességei mö­gött. AZ’ ÖKUMENIKUS MOZGA­LOMBAN az Egyházak Világta­nácsa 1961-ben Üj-Üelhiben és 1975-be» Nairobiban tartott vi- léggyűlése kapcsán kerültek elő­térbe a harmadik világ olyan ún. „fiatal” egyházai, amelyek nem keresztyén környezetben élnek és színtelen párbeszédre kénysze­rülnek a hagy világvallásokkal. A helyzet érzékeltetésére hadd idézzünk egy példát Ázsiából. In­donézia 132 millió lakosából 100 millió a mohamedán, 8,5 millió a protestáns, 3,5 millió a római ka­tolikus, 5 millió a hindu és budd­hista és 15 millió ember tartozik a törzsi vallások hívei közé. 12 millió keresztyén él tehát ebben az országban 120 millió más val­láshoz tartozó ember között. Ázsia és Afrika fiatal keresz­tyén egyházainak nagy kérdése az, hogyan tudják összeegyeztetni keresztyén hitüket azzal a régi kultúrával, környezettel, gondol­kodásmóddal,' amelyik kialakítá­sában évszázadokon keresztül va­lamelyik másik nem keresztyén vallás döntő szerepet játszott. Az­az. hogyan lehet lefordítani az evangélium, a keresztyénség üze­netét afrikai vagy ázsiai kultúrák formáira. AZ ÚJSZÖVETSÉG BESZÁ­MOLÓIBÓL ISMERJÜK, hogy amikor az apostolok munkája nyomán nemcsak zsidók, hanem pogányok is Krisztus követőivé váltak, fölvetődött a kérdés, va­jon nekik először zsidóvá kell-é lenniük, hogy azután Krisztus hí­vei lehessenek. Mai megfogalma­zás szerint vajon a hinduknak, malájoknak, afrikaiaknak először „európai módra" kell-e élniük ahhoz, hogy igazán keresztyének legyenek vagy nem? Ázsia és Afrika sok keresztyé­né tanúsítja, hogy Krisztus evan­géliuma lefordítható más kultúr­körök nyelvére is. Ez a munka azonban nem történhet meg az illető népek vallása, szokásai is­merete nélkül. A missziói felelős­ség mellett azonban azon is hang­súly van, hogy a világ vallásos emberei, keresztyének és moha­medánok, buddhisták és taoisták mind ugyanazon világba tartoz­nak bele, és együttes felelősséget hordoznak az emberiség békés jö­vendője iránt. Egymás kölcsönös megismerése segítséget jelenthet a régi gyűlölet, a megszokott elő­ítéletek leküzdésére. Az 1975-ben a Fülöp-szigeteken Tagaytay Ci­tyben tartott Ázsiai ökumenikus Kongresszus, amelyen öf világ­vallás képviselői vettek részt, vagy a két éve Moszkvában ren­dezett Vallások Világkonferenciá­ja mutatják, hogy bőven akad tennivaló ezen a területen. ÖRÜLÜNK ANNAK, HOGY AZ ÖKUMENIKUS MOZGALOM, a keresztyén egyházak közeledé­se és együttes munkálkodása az emberiség békés jövője és előre­haladása szempontjából kiszéle­sedhet a nagy világvallásokkal folytatott párbeszéden keresztül. Balatonbuglár református templom: a hó első vasárnapján de. fél 10., a hó harmadik vasárnapján du. fél 3. — Balatonf enyves református imaház: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 3. — Balatonlelie református temp­lom : a hó első vasárnapján de. 11., a hó harmadik vasárnapján du. 4. — Balatonszárszó (Evangélikus Üdülő, Jókai u. 41.) minden vasárnap de. 10., református templom: a hó második vasárnapján du. fél 4. — Balatonsze- mes evangélikus imaház (Fő u. 32.) a hó második és negyedik vasárnapján du. 2. — Fonyód orofcestáns templom: a hó első és harmadik vasárnapján du. fél 2. — Gyenesdiás Evangélikus Szeretetotthon: a hó harmadik vasár­napján du. 3. — Kőröshegy reformá­tus templom: a hó második vasár­napján du. 5. — Zamárdi evangélikus Imaház (Aradi u. és IV. köz sarok) a he második vasárnapján du. fél 7. — Keszthely evangélikus templom (Deák F. u. 18.) : minden vasárnap de. 10. — Sümeg protestáns templom (Széche­nyi u.): a hó negyedik vasárnapián du. fél 4. — Tapolca protestáns temp­lom (Darányi u. 133.) a hó második vasárnapján du. 4., a hó negyedik va­sárnapján de. 10. — Balatonalmádi evangélikus templom (Bajcsy-Zst* linszky u. 25.): minden vasárnap du. 4. — Balatonfüzfő református temp­lomi József A. u.) a hó első és har­madik vasárnapján du. fél 6. — Sió­fok (Fő u. 83.): minden vasárnap de. Jl. — Balatonvilágos minden vasár­nap du. 4. — Bala top Kénese reformá­tus templom: minden vasárnap du. háromnegyed 8. — Balatonakáii íjúü* úg 29-én) : de. 10. — Balatopfüred re­formátus templom: a hó első vasár­napján de. fél 8.. a többi vasárnapon de. 8. — Balatonszepezd (július 22-én) du. 2. — Badacsonytomaj protestáns imaház: a hó első vasárnapján de. 9. — Csopak református templom: a hó utolsó vasárnapján du. 5. — Dörgicse (július 29-én) de. 11., (július 22-én) du. 3. — Kisdörgicsén (július 29-én) de. 12. — Kövágóörs (július 15-én és 29-én) du. 3.. július 22-én) de. 11. — Pécsely református tempiom : a hó el­ső vasárnapján du. 5. — Révfülöp (július 22-én) de. 10. — Zánkán a hó első és harmadik vasxrnapján. de. 11. Harmati Béla Jobbágy Károly: Soproni fohász Sorsom bombái: csalódás, magány..: amiknek robbanásai nyomán előbukkannak nem ismert jelek: vacogó csontok, fágyos rettenet, — feltártok-e ti ilyen múltbeli, már eltemetett, habarccsal teli csodákat bennem, mint ezek a vén faiak negyvennégy tüzesős telén? Az aknák nyomán lehullt rom mögött kőcsipkék szárnya, hó-márvány könyök, feltörő csúcsív mutatta magát — pokolban újjászületett világ —, román ablak, finom kőmennyezet — majd íélezrede elporhadt kezek müvei —, miket bújtatott a fal késői barokk cirádáival, Fájdalom, Bánat, Szétvető öröm! Omlasszátok le ..barokk” börtönöm, hogy indulatom vad fényeinél előtűnjön, mi régen bennem él: a végtelen, díszítés nélküli szépség; valami örömmel teli világ; tündöklő s olyan egyszerű, mint a mezőkön napfényben a fű. (Megjelent: SZÉP VERSEK 1978. kötetben) Jubileumi ülésszak A szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete, a KGST közelmúltban lezajlott 33. ülésszaka, nem csupán a szervezet megalakulásának 30. évfordulójára emlékezett, de felmérte, értékelte az eddigi eredményeket és kijelölte a jövő közös feladatait is. A HARMINC ÉV EGYÜTTES MUNKÁJA jelentős eredményekkel büszkélkedhet. A KGST-országokban a harminc év alatt a nemzeti jövedelem a tízszeresére nőtt, az iperi termelés pedig 1978-ban ti­zenhétszer akkora volt, mint 1948-ban. Igaz, számadatok nélkül is tudjuk, tapasztaljuk az eredményeket, s azt, hogy hazánkat is igen fontos szálak kötik a KGST-hez. Meghatározó jelentőségű a Barátság kőolaj-, az orenburgi gázve­zeték, a 750 kilovoltos villamos távvezeték. Energiaszükségletünk nagy hányadát tudjuk ily módon biztosítani. Tegyük hozzá, a KGST- országok a világpiaci árnál olcsóbban jutnak e fontos energiahor­dozókhoz. Az együttműködés számtalan formái alakultak ki a ha­jóm évtized alatt. így hazánknálf megbízhatóan nagy felvevőképes­ségű piaca a Szovjétunió. Itt értékesítjük az autóbuszok 60 százalé­kát. hajóknak és az úszódaruknak 90 százalékai. De említhetnénk a mezőgazdasági, élelmiszeripari, textilipari termékeinket is. mint je­lentős exportcikkeinket. A kölcsönös érdekeken alapuló kereskede­lem teszi lehetővé, hogy a már említett energiahordozókon kívül — többek között — személygépkocsikat, metróvonatokat, villanymozdo­nyokat kapjunk exporttermékeinkért. A MOSTANI JUBILEUMI ÜLÉSSZAK a hosszú távú célprogra­mok közül — az öt célprogram egyeztetése 1978-ban már megtör­tént —. ezúttal a közlekedés, s a fogyasztási cikkek fejlesztéséről határozott. A közlekedés fejlesztése hazánk szempontjából különösen is fontos, hisz földrajzi helyzetünktől fogva jelentős tranzitforgalmat bonyolítunk le más KGST-tagállamok részére. Fejlesztenünk tehát nem csupán saját szükségleteinkre kell. Az e területen is megmu­tatkozó összefogásnak várhatóan figyelemre méltó eredményei lesz­nek. A már negyedik évtizedébe lépett KGST előtt egyre jelentősebb és bonyolultabb feladatok állnak. A megméretésnek, tervezésnek az időszakában sem könnyű döntésre jutni, azt következetesen végre­hajtani. Különösen is akkor, amikor a világgazdasági tényezők ked­vezőtlen — így a nyersanyagok újabb áremelésének — hatásaival a jövőben is számolnunk kell. Mégis bizakodva tekintünk előre. A szo­cialista országok eddigi eredményei, a bejárt fejlődési utak, a szer­vezet nemzetközi tekintélye és nem utolsósoron az összefogásban rejlő erő s hatékonyság újabb lendületet adhat a további feladatok sikeres megoldásához. L. L. A sajtóosztály értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JULIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratterjesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom