Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-07-15 / 28. szám
XLIV. ÉVFOLYAM 28. SZÁM 1979. július 15. Ára: 4,— Ft ORSZÁGOS EVAN GÉLIKU HETILAP Lehet, hogy egy hivatalos külföldi útról szóló beszámolót „hivatalosabban” kellene kezdeni, mint így: „Felejthetetlen voltál Suomi”, mégsem tudom a június 11—12. között Finnországban töltött napokat másképpen jellemezni, mint így. Nem először voltam Finnországban. Ha jól összeszámolom látogatásaimat legalább 12-14 alkalmat kell felsorolnom. Emlékezetes az 1961. évi látogatás, aminek az egyház- töténeti jelentősége az, hogy hazánk felszabadulása után ekkor vettük fel újra hivatalosan a közben megszakadt kapcsolatokat. Említhetnék sok szép alkalmat, a Lutheránus Világszövetség 1963-as helsinki nagygyűlését, a Finn Oroszlán Lovagrend kitüntetés átvételét, Kekkonen elnökkel való találkozásomat, a Béke-Világtanács több ülésén való részvételemet, feleségemmel való nagyon szép közös utunkat pár évvel ez előtt a Lappföldön, Mikko Juva érsek beiktatásán való részvételemet a múlt év őszén, mind-mind nyomokat hagytak bennem. Bizonyára ezek is benne rezonálnak ebben a mondatban, amelyet legutolsó látogatásom kapcsán fogalmaztam meg: „Felejthetetlen voltál Suomi." Mégis ez a látogatás nagyon „megfogott”. Talán sohasem kaptam annyi szeretetet, megbecsülést — amely nemcsak nekem, hanem magyarországi evangélikus egyházunknak is.szól — mint most. Teljes felszaba- dultságban, egymás iránti bizalomban és egymás szolgálatának nagyrabecsülésében voltunk együtt ezen a hivatalos látogatáson. Olyan légkörben folytak a megbeszélések. a találkozások amelyet a szó igazi értelmében „testvéri”-nek kell mondanunk. Nem volt „felhő” amely beárnyékolta volna találkozásainkat. Ezt elsősorban Mikko Juva érsek- püspöknek és E rkki Karionak, a KOTIMAA főszerkesztőjének, Launikari főtitkárnak, Saraneva érseki titkárnak és Voipio lelkésznek, régi barátunknak köszönhetjük. Meleg fogadtatás és sajtókonferencia , Érkezésemkor a helsinki Seu- tula repülőtéren megkülönböztetett szeretettel fogadott Korte- kangas püspök, Launikari főtitkár és Saraneva érseki titkár. Megtiszteltetés volt számomra, hogy ott volt Matusek úr a Magyar Népköztársaság helsinki nagykövete. Ugyancsak jelen volt több újságíró, riporter. A megérkezés után, ott a repülőtéren azonnal sajtókonferencia volt, melyen egyházi és világi lapok kiküldött munkatársai tettek fel kérdéseket. A legtöbb kérdés egyházunk életére, az állam és egyház viszonyára, egyházunk békemunkájára, a felekezetközi viszonyra és egyházunk esetleges problémáira, a rádiós istentiszteletekre, a gyermekek hitoktatására, II. János Pál pápa lengyelországi útjára vonatkozott. A lapok a következő napokban teljesen korrektül közölték feleleteimet, semmit el nem ferdítettek. A 70 000 példányban megjelenő félhivatalos egyházi lap a KÖTIMAA az első és második oldalon teljes egészében hozta az interjút, kiemelve az állam és egyház jó viszonyát Magyarországon, az együttműködést a társadalmi célok megvalósítása érdekében. A ..nehézségekre” vonatkozó feleletemet így közli a lap: „Vannak nehézségek is, mondotta Káldy püspök. Ügy látom, hogy a magyar evangélikus egyháznak a legnagyobb nehézsége lényegében magában az egyházban van és nem a társadalomban vagy a kommunista pártban. A Káldy Zoltán: Felejthetetlen voltál Suomi! legtöbb keresztyén csak formailag tartozik az egyházhoz, hagyomány alapján. A valóságos, szívbeli hit gyakran hiányzik és ez valóságos probléma. A gazdasági jólét növekedése nyomán fellépő elvilágiasodás egyike a magyar egyház problémáinak. Ez nem csupán nyugati jelenség” — közli szavaimat a KOTIMAA. Csak szeretet Kuopioban A helsinki repülőtérről Körte - kangas püspökkel tövábbrepül- tünk Kuopioba, az ő püspöki Viitala elnökhelyettes és Matti Mänttäri tanácsos voltak a házigazdák. Megismertettek Kuopio város életével eredményeikkel, terveikkel. Otthonában fogadott Kuopio megye elnöke Kauko Hjerppe. Nagyon meleg hangulatú beszélgetést folytattunk. Kortekangas püspök az otthonában adott fogadást, melyre meghívta a Finn—Magyar Társaság kuopiói csoportját. Mintegy 20—25 személy volt jelen. Amikor megérkeztem és egyenként köszöntöttem őket, mindenki így köszönt vissza: „Jó estét kívánok.” Itt hosszabb ismertetést kértek Magyarországról, az evanA kuopioi dómtemplom székhelyére. A 100 ezer lákosú város Finnország egyik legszebb városa. Ha az ember a 75 méter magas körbe forgó Puijo-to- ronyból körülnéz mindenütt csak tavakat, erdőket lát. Lenyűgöző látvány! Megjegyeztem vendéglátóim előtt: „Ha Budapest Európa legszebb fővárosa, akkor Kui- pio Európa egyik legszebb városa.” Büszkék is rá a város lakói. Még magyar élményben is volt részem Kuipioban. A város hires főterén felállított színpadon a hét minden napján délelőtt a győri „Rába táncegyüttes” mutatta be ragyogó műsorát. Szívből gratuláltam nekik. Házigazdám Kortekangas püspök 1973. áprilisában járt Magyarországom Akkor otthonomban ezt írta a vendégkönyvbe: „Szívből köszönjük a nyílt beszélgetést és a finom testi táplálékot. Egység közöttünk — ez a gondolat valósult meg. Isten áldja meg az egész egyházat és annak vezetőit." — Ez a „nyílt beszélgetés” jellemezte tárgyalásainkat Kuopioban. is. És ezeknek a „nyílt beszélgetéseknek” a légkörét a szeretet melegítette át. Kortekangas püspök egyben alelnöke a Finn Evangélikus Egyház külügyi bizottságának, így meg tudtunk minden olyan kérdést beszélni, ami egyházaink viszonyára vonatkozik, sőt ezen túlmenőleg szóba hoztuk más evangélikus egyházakhoz fűződő kapcsolatainkat is. Beszélgetésünk középpontjában az 1981. június közepére tervezett finn—magyar—észt lelkészkonferencia megrendezése volt. Finn testvé-' reink rendezik majd. Megbeszéltük a témákat, időpontokat, résztvevők számát. A finn rendező bizottság élén Kortekangas püspök áll, tagjai között ott találjuk Kettunen, Saarinen, Saraneva, Voipio lelkészeket. Kuopioban az *a megbecsülés ért, hogy ünnepi ebédet adott Kuopio város tanácsa. Heikki gélikus egyházról. Magyarul kellett beszélnem és ezt régi barátunk Martti Voipio lelkész tolmácsolta finnre. Igen szép este volt. Közülük többen jönnek ebben az évben Magyarországra. A kuopioi programhoz tartozott egy sajtókonferencia is. Peregtek a kérdések megint csak. A SAVON SANOMAT nevű kuipói politikai napilap nagyon részletesen hozta az elmondottakat. Ez a lap is csak azt írta le, amit elmondtam. Ez is korrekt volt. Két gazdag nap Helsinkiben Kuopióból a fővárosba. Helsinkibe vezetett az utam. Launikari tőtitkár kalauzolt és rendezte a két nap programját. Ez gazdag és színes volt. Kiemelem a finn országos egyház osztályvezetőivel és az ö munkatársaikkal való találkozásomat. Kitűnően szervezett hivatal. A szerteágazó országos jellegű munkákat hozzáértő lelkészek és „laikusok” irányítják. Külön összejöttek a velem való találkozásra. Arra kértek, hogy részletesen beszéljek nekik magyarországi evangélikus egyházunk életéről, szolgálatáról, a társadalomban való helyéröl. Számos kérdést tettek fel a beszámoló után. Ez az alkalom azért volt fontos számomra, mert így megismerkedhettem azokkal, akikkel hosz- szabb-rövidebb idő óta levelezést folytatunk az ösztöndíjasok, az üdültetések és segélyezések ügyében. Külön is találkoztam a finn egyházi segély irányítóival, akik szeretnék a segélyezéseket igen „tisztán” végezni és ezért ellene vannak minden olyan segélyezésnek, amely a magyarországi evangélikus egyház vezetőségének megkerülésével folyna. Igen tanulságos volt a 33 helsinki gyülekezet központi adminisztrációs szolgálatával, illetve annak irányítóival való találkozásom. A 33 helsinki gyülekezetben mintegy 400 000 evangélikus él. Ezeknek népmozgalmi adatait (keresztelések, esketések, halálozások stb.) ez a hivatal gyűjti össze és dolgozza fel. Olyan modern számítógépekkel rendelkeznek, hogy bárkinek bármilyen adatát 2 percen belül közölni tudják. Itt őrzik a gyülekezetek régi anyakönyveit is. De innét irányítják a 33 gyülekezet minden adminisztrációját is. Azt mondják, hogy ez a „központi irányítás” racionálisabb, olcsóbb és pontosabb. Kevesebb munkaerő szükséges. Jól esett Matusek nagykövetünk meghívása a Magyar Nép- köztársaság épületébe. Egyben ezen a fogadáson a nagykövet átadta Anna-Maja Raitilának, a neves finn költőnőnek Illyés Gyula, Váczi Mihály, Garai Gábor, Weöres Sándor és sok más költőnk versei finnre fordítójának az „Ady-emlékérmet”. Ugyan, csak ő fordította Túrmezei Erzsébet számos versét a rokonnyelvre. ' Tisztelgő látogatáson fogadott az új finn oktatásügyi miniszter Pär Stenbäck. Minden érdekelte ami egyházunk életével összefügg. Külön is érdeklődött a fiatal lelkészek kölcsönös tanulmányútjairól, ösztöndíjasok ügyéről. Megnézhettem egy kulturális műsort is. A magyar „Kaláka együttes” nagyon szép zenei műsort adott „A Dunáról fúj a szél...” összefoglaló téma jegyében. Közben két finn művész magyar költők verseit adta elő Anna-Maja Raitila fordításában. Mind a „Kaláka együttesnek”, mind a költeményeknek nagy sikere volt. Ott lehettem azon a fogadáson is, melyet a finn minisztertanács adott a Finn—Magyar Kulturális Egyezmény megkötésének 20. évfordulója alkalmával. Végül Turku Finnországi látogatásom utolsó három napját Turkuban, a finn evangélikus egyház érseki székhelyén töltötterm Ekkor folytak itt, Ikituuri konferenciai központban a finn „egyházi napok”, melyeknek „Űj ‘ bátorítás arra, hogy keresztyénként éljünk” volt az összefoglaló témája. Valamennyi finn keresztyén egyházból, szép számmal voltak jelen a konferencián: evangélikusok, ortodoxok, római katolikusok, metodisták. A jelenlevők száma több mint 1600 volt. Én is szót kaptam és köszönthettem a résztvevőket. akik között ott volt Juva érsek, Simojoki ny. érsek, Vik- ström püspök, ' Nikolainen püspök és még sokan mások. Köszöntésemben az evangéliumról mint „nagyhatalomról” szóltam. Az evangélium olyan hatalom, hogy hitet tud ébreszteni, egyházat tud teremteni és megtartani. De nemcsak erre képes az evangélium, hanem arra is, hogy a szeretet életformájában éljen és szolgáljon. De nem elég csak az „egyházon belül” szeretni, hanem munkálkodnunk kell az egész emberiség javán és előrehaladásán. Június 17-én vasárnap, a tur- kui Mikael-templomban prédikáltam. Nagy gyülekezet volt.. Anna-Maja Raitila volt a tolmácsom. Ezzel egy időben az istentiszteleten résztvevő süketnémák számára is, az oltár térségéből tolmácsolták jelbeszéddel az egész istentiszteletet. A turkui napok végén Mikko Juva érsek és felesége adott ünnepi ebédet számomra. Itt Juva érsek nagyon egyértelműen szólt arról, hogy a finn és magyar egyházak kapcsolatait tovább kell erősítenünk és bővítenünk. Kifejezte egyházunk és annak vezetősége iránti megbecsülését. Én viszont meghívtam őt és feleségét egy jövő évi magyarországi látogatásra. Dr. Fekete Zoltán kitüntetése Dr. Fekete Zoltán Tessedik-dí- lyet az oktatás, kutatás és ter- jas professzort, a Kertészeti melés eredményes fejlesztése el- Egyetem jubileumi emlékérmé- ismeréséül kapott. vei tüntették ki. Az egyetem jog- Országos Egyházunk felügyelőelődjét 1853-ban alapították. A jéhek kitüntetéséhez szívből gra- 125 éves évforduló óta évenként tulálunk és további jó eredmé- osztják ki az emlékérmet, ame- nyékét kívánunk munkájában. NYERERE ELNÖK AZ AFRIKAI MENEKÜLTEKRŐL A tanzániai Arushában az afrikai menekültek kérdésével foglalkozó tíznapos afrikai konferencia megnyitása alkalmával 1979. május 7-én mondott beszédében Julius K. Nyerere tanzániai elnök méltatta azt a támogatást, melyet az ENSZ menekültügyi főbiztosa, valamint egyházi és más önkéntes szervezetek nyújtanak Tanzániának a menekültproblémában. „Az ő pénzügyi és szakavatott személyes segítségük nélkül nem tudtunk volna hatékonyan segíteni a rasszizmus, kolonializmus és az afrikai társadalmi változások áldozatain” — mondotta. Nyerere elnök hangsúlyozta, hogy „az afrikai menekültek kérdése mindenekelőtt afrikai probléma és az afrikaiak felelőssége”. Majd hozzátette: „Tanzánia 200 000 menekültet fogadott be, és nem hiszem, hogy 46 ország 350 millió lakosának lehetetlen lenne 3,5 millió ember problémájával rnegbirkózni és nem volnánk képesek visszaadni emberi méltóságukat és életük megalapozásának lehetőségét.” A Lutheránus Világszövetség nemcsak a konferencia előkészítésében és munkájában vett részt, hanem Tanzániában már 1964 óta segíti a menekülteket. Továbbra is együttműködik ezen a területen a tanzániai kormánynyal. Támogatja továbbá a menekülteket Zambiában, Becsuá- naföldön, Mozambikban és Angolában, és jelentős az a segítség is, melyet a menekültek visz- sza téréséhez és letelepítéséhez nyújt. Egyedül Mozambikban 120 000 zimbabwei menekültet segít a Lutheránus Világszövetség. Az Arushában megrendezett konferencia három államközi szervezet: az Afrikai Egységszer- vezet, az ENSZ menekültügyi főbiztosa és az ENSZ afrikai gazdasági bizottsága együttműködésével jött léjre. Az Afrikai Egységszervezet 30 államának 300 küldötte vett részt rajta. r
