Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-06-17 / 24. szám
Három szonett Dr. Martul Luther King emlékére AHOGY LUTHER MÁRTON Már gyerekfejjel, már hatévesen viselted a Martin Luther nevet. S ez a név hívott, elkötelezett, nem hagyott félreállni csendesen. Fegyvertelen küzdelembe sodort, és keresztvállalásba vezetett. Fegyvered csak a hit, a szeretet, s Mestered, Krisztus, élő szava volt. És ahogy Luther Márton indult Wormsba, „még ha ott annyi ördög várta volna, ahány cserép a házak fedelén ’, Memphi.'jbe mentél, korunk mementója,' és ott talált el a gyilkos golyója vértelen harcod győzelmes delén. VALLOMÁS „Engem nem az élet tartama, csak az élet tartalma érdekel!” így vallottad! És erről énekel ma is életed tiszta dallama. A tartalom? Szolgáló szeretet! Mint egy Atya gyerjnekei. testvérek, fogjunk kezet feketék és fehérek! Te így találtad meg az életet. így. ahogy Krisztusod nyomába lépve, másokért küzdve elvesztetted érte vértelen harcodban fiatalon. Ha élnél, éppen ötvenéves lennél! De ha kérdezne, most is úgy felelnél Urad küldő szavára: „Vállalom!” HEGYTETŐN Utoljára hirdetted az igét. s átszőtte már a haíálsejtelem. „Nem félek, mert fenn álltam a hegyen, s láttam a földet, mit Isten ígért.” ..Kívánnék én is hosszú életet. De nem fontos. Boldog vagyok. Nem félek. Láttam azt a földet. S ti odaértek, ha én nem is leszek már veletek.” Szavadban a remény zenéje szólt. Hangod Mózes búcsúzó hangja volt. Ragyogó szemmel mutattál előre, A testvériség földjét látó hittel, szent örömmel, mint akit Isten vitt fel, mint hű szolgát, arra a hegytetőre. Túrmezeí Erzsébet Beiratás vallásoktatásra A hittanbeiratás az 1979—1980. tanévre az általános iskolákban és a gimnáziumokban: június 27-én, szerdán délután 14—18 óráig és június 28-án, csütörtökön délelőtt 8—13 óráig lesz. A tanulókat vallásoktatásra abban az Iskolában lehet beíratni, amelyben a rendes beiratást végezték. A beiralást az egyik szülő, illetve a gyám az iskola igazgatója, vagy a beiratást végző pedagógus előtt szóban, vagy — meg nem jelenés esetén — írásban kérheti. Követként járni - ez a ielkészi szolgálat Lelkésziktatás Oroszlányban Eredmények és tervek Sajtótájékoztató az anyanyelvi konferencia munkájáról A Magyarok Világszövetsége keretén belül működő anyanyelvi konferencia általában három- évenként tartja üléséit. Ennek a konferenciának a védnökségé az az operatív szerv, amely összefogja és koordinálja a munkát, értékeli az eredményeket es tervet készít a következő anyanyelvi konferenciára. A védnökség elnöksége 1979. május 29-én tartott sajtótájékoztatót, amelyen ismertette az augusztus 6-tól sorra kerülő védnökségi ülés feladatait. Az ülés egyhetes lesz, mintegy 25 külföldi résztvevővel és 100 körül fog mozogni a vendegekkel együtt a kibővített alkalom. Lörincze Lajos dr., a védnökség elnöke a bevezetőben elmondta. hogy „a mostani védnökségi ülés bizonyos fokig ünnepi alkalom is, tizedik évébe lep az anyanyelvi mozgalom. Távol legyen tölünk, hogy magunkat ünnepeljük! Csak azety állunk meg egy pillanatra ennél a határkőnél, hogy erőt gyűjtsünk a további munkára”. E bejelentés után vázolta ennek a nehéz jellegű munkának eddig elért eredményeit. Noha az anyanyelvi konferencia soha nem .tud befejezett munkát az asztalra tenni, végső soron reménytelenül nagy az a terület, amelyen végzi misszióját, s naponként kaleidoszkópszerűen változik a helyzet, adódnak örvendetes jelek és eredmények, amelyek. fémjelzik ennek a munkának az útját. Már mint jól bevált hagyományról eshet szó a balatoni gye rmektá borozásokról, ahol külföldi magyar származású szülők gyermekei nyaralás közben birkóznak a magyar nyelv nehézségével és szépségével. ehhez hasonló munka folyik Sárospatakon, ahol a nyári szünetben 14—18 éves korú gyermekek táborozhatnak és kapcsolódnak be a magyar kultúra vérkeringésébe. A legintenzívebb munkaág mégis a debreceni,' ahol pedagógusok nyernek képzést és továbbképzést, hogy külföldön nyelvünket es kultúránkat szakszerűen ápolják és továbbadják. Ez utoDbi lehetőseget „ósztöndíjszeruen” oldotta meg az anyanyelvi konferencia. A felsorolt munkákat folyamatosan végzik. Sok terv valósult meg tehát eddig és sok terv van a megva- losuias útján. Mind az oktatáshoz, minő pedig a tanuláshoz nelKÜlöznetetienea a jó segédeszközök. Pl. a jól átgondolt, jól szerkesztett tankönyvek, szemléltetőeszközök. Ezek közül is néhány már rendelkezésre áll. A védnökség értékelni fogja gyakorlati szempontból a megjelent kiadványokat és elsősorban a külföldi pedagógusok véleményét kéri ki módszertani es egyéb kérdések tekintetében. Igény mutatkozott eddig is népdal, népművészét, néptánc, színes bábjáték, stb. irodalomra és felszerelésre. Mindezen területeken is fel tudunk már eredményeket mutatni. A magyar szót, kultúrát beoltani és ápolni a már idegenné vált gyermekek szívébe csak ilyen rendkívül sok- • oldalú megközelítéssel lehet. Az elnök bejelentette, hogy nagy igény mutatkozott egy angol—magyar középiskolai fokozatú, állandó jellegű intézet felállítására, s a tervek szerint ez, idén Sárospatakon be fog indulni. Mindezeket a kérdéseket részletekbe menően fogják tárgyalni a védnökség augusztusi ülésén. Mi pedig igazán jó és eredményes munkát kívánunk, hiszen elképesztően nagy feladatot vállalt az anyanyelvi konferencia: szítani kívánja a már-már elhamvadó parazsat, a magyar öntudatot és a magyar nyelvet. R. P. Hánta—Ászár— Kisbér-i társgyü- lekezetböl pedig különautóbusz hozta a híveket, Imádságos lélekkel, indult el a templom felé dr. Nagy István esperes vezetésével az új lelkész s a gyülekezet vezetői, valamint az egyházmegyéből és más egyházmegyékből érkezett lelkészek csapata. MIKÖZBEN AZ OLTÁR ELŐTT ÁLLOTT AZ ŰJ LELKÉSZ, dr. Nagy István esperes 2 Kor 5, 20 alapján hirdette Isten igéjét. Követségben járni — ez a lelkész! szolgálat. Krisztus követeként itt, ebben az egykori kis faluból szocialista várossá lett Oroszlányban. Követként az emberekhez, akik különböző foglalkozásúak, más és más gon- dolkodásmódúak, de Isten egyformán szereti őket. Légy Krisztus követe ebben a gyülekezetben szeretetben. A lelkész és a hivő keresztyének élete a szekularizált világban az emberek „bibliája”. Szolgálj hálás szívvel, ahogy egy neves teológus mondta: „Az az én jutalmam, hogy szolgálhatok.” AZ ESPERES IKTATÓ SZAVAI ÍGY ZÁRULTAK: „Az Úr .áldjon meg. hogy áldás légy sokak üdvösségére.” A lelkészek mondtak ezután egy-egy áldó igét és hisszük, azok később is erősítésül és áldásul szolgálnak. Az ősi áldás szavai zárták mindezt. amikor az oroszlányi gyülekezet énekkara ajkán felhangzott: „Áldjon meg téged az Űr!”. Asbóth László igehirdetését 1 Kor 9, 19—23 alapján mondta el: Hálával és örömmel vallotta: Isten iránti hála van a szí»* vemben, hogy élek és hogy ma és itt ebben a világban szolgálhatok. Szolgálata lényegét abban látta, hogy mindent megtegye n az emberekért, s hogy az evangélium minél többekhez elérjen. AZ ISTENTISZTELETET KŐVETŐ KÖZGYŰLÉSEN tanúi lehettünk annak, ahogyan egy lelkész 34 évi szolgálat után szeretettel vesz búcsút gyülekezetétől és átadja a szolgálatot az új lelkésznek, hogy a megkezdett munkát folytassa. Elsőként dr. Nagy István esperes köszönte meg Milán János hűséges szolgálatát és Isten áldását kérte további életére és egész családjára. Az egyházmegj’e lelkészeinek kedyes ajándékát Varga György adta át a szeretet emlékeztetőjéül. Az új lelkészt az egyházmegye esperese, majd az egyházmegye felügyelője, dr. Szelényi Gusztáv köszöntötte. Dr. Selmeczi János, (Folytatás az 5. oldalon) Műveljük kertjeinket ? Voltaire Candide-ja a Radnóti színpadon Az előadás végén lelkesen tapsol a közönség. a színészek pedig jobbra-balra eltűnnek a színpadról. Egy kivételével. A címszereplő. Candide, fehér ingben, térdnadrágban, csattos cipővel harisnyás lábán, törözülésben letelepszik a padlóra és marad. Most már csak neki" tapsol és továbbra is helyén ül a közönség. Ö is. Majd lassan abbamarad a taps és néhá- nyan kifelé indulnak. Candide tovább ül a színpad deszkáján. Egyre többen hagyják el ,a nézőteret, de még mindig tizen- tizenketten. ki ülve. ki állva figyeli, meddig nem mozdul a színész. Vannak, akik kabátban-kalapban ^isszamennek megnézni. hogy még mindig ott ül-e. S Candide ott ült. míg az utolsó néző is el nem hagyta a nézőteret. Volt. mit kipihennie, mert hosszú utat tett jneg a most rezzenéstelenül ülő Candide az előadás folyamán, 'míg a legnagyszerűbb voltaire-i örökség részeseivé tette a nézőt: nevettetve tanított gondolkodni. S a gondolkodást az előadás után sem lehet abbahagyni. Milyen a világ? Jó vagy rossz? A lehető legjobb, vagy mindenestől romlott? S nekünk mit kell vagy mit lehet tenni benne? 1755 Mindszentek napján iszonyú földrengés pusztított Lisszabonban, amely 30 ezer ember életét követelte, de ennél Is többnek megrendítette azt a hitét, hogy „minden ami van. szükségképpen a legjobb célt szolgália”. De ugyanakkor voltak papok is, filozófusok is. akik hivatva érezték magukat arra. hogy Istent és az 6 gondviselését megvédjék és Igazolják, és az áldozatokat vétkesekként vádolják. Erre az eseménvre és ezekre a magyarázatokra reflektált Voltaire Candide c. regényében, mely 1759-ben névtelenül jelent meg Genfben. Hogy Voltaire magáról a cenzorok gyanúját elterelje, levelet ír a kiadónak. Cramernek: ..Hallom nagy botrányt keltett egy Candide c. füzet, Küldhetnének. Uraim, egy kötött példányt belőle? Mert hallom, némelyek oly arcátlanok, hogy nekem tulajdonit- ,jái< . .-. ” Mi volt hát az a hosszú út. amit Candide. a regény ill. a színdarab folyamán megtett? Földrajzilag Westíáliától Franciaországon. s Anglián át Dél-Amerikáig. majd Hollandián keresztül Törökországig. Gondolkodásában pedig a naiv optimizmustól a józan szkepszisen őt az aktivitásba torkolló realizmusig, A világméretű utazás szükséges háttere és mozgatója a gondolkodása alakulásának. A naiv optimizmust egy westíaliai bárói kastélyban tanulta a báróúrfi házitanítójától. Pangloss mestertől, akinek alap- és főtétele volt: Ez a világ minden lehetséges világok legjobbika. Szükségképpen jó minden és jó célt is szolgál minden, ami benne van. A józan értelem kételyei kalandos hányódásainak során ébrednek benne, miután kidobják a kastélyból, étlen-szom- jan tengődik, idegen zsoldban megsebesül, fogságba kerül, becsapják, kifosztják. ártatlanul elítélik, másokkal is hasonlók történnek szemeláttára. s csupa ilyesmit tud meg útitársai elbeszéléséből. Kételyeit csak megerősíti a bölcs Martin, aki Pangloss mesterrel ellentétben egyenesen azt tartja, hogy ez a világ mindenestől a gonosz hatalmában és uralma alatt van. Candide kételkedését a világ jóságában már csak betetőzi Pangloss mester vallomása: Élete folyamán mindig iszonyúan szenvedett, de ha már egyszer azt állította, hogy minden jól van ezen a földön, akkor már ki is akar tartani állítása mellett, holott már régen nem hisz benne. Az aktivitás és a realizmus útjára Candide egy sztambuli öreg kertész példáját követve lép. Többé már nem azon fáradozik, hogy megállapítsa, milyen is a világ, hanem cselekedni akar, hogy életét jobbá tegye benne, A sztambuli gyümölcskertész arra tanítja Candide-ot, hogy a munka óvja meg az embert a bajoktól és részesíti a boldogságban. így végül munkaközösséggé alakul Candide sok kalandot és viszontagságot megélt utitársasága. „Mindannyian dolgoztak” közös farmjukon és mindenki a saját tudását és képességét próbálta gyü- mölcsöztetni, „Dolgozzunk, ne okoskodjunk”, „Vár ránk a munka a kertben” — ez lett jelszavuk. „Műveljük kertjeinket” ... szállóigévé vált azóta, s megnyugtató befejezésként utána mondhatnánk' Candide-nak, aki annyi naiv tévedés és annyi igazságtalan szenvedés után a munka, az aktív élet, sőt a közös produktív munka mellett állapodott, meg. Van azonban egy bökkenő. Voltaire rezignált bölcsessége szólal meg Candide ajkán és az ö bölcsességét is életsorsa- nak alakulása formálta. Egy évvel Candide megjelenése előtt biztosított békés kikötőt magának Ferneyben. Svájc francia határközeli részén vásárolt birtokán. Ott élt visszavonultan haláláig, miután a közéleti szereplés, a világ dolgaiba való beleszólása, a tűrhetetlen állapotokon való javítani akarása miatt bastillei fogságot. üldöztetést, száműzetést kapott viszonzásul. Élete végén magánember akart lenni. A sztambuli kertész szavaiban Voltaire saját élete tanulságait vonja le: Akik a közügyekbe ártják magukat, nem egyszer nagyon rosszul járnak . : . én sosem törődöm azzal . .. beérem gyümölcstermeléssel és gyümölcseladással. Voltaire-ből a kiábrándulás beszél itt. De amikor a magánszférába való ilyen' visszavonulás jelszavát megfogalmazza, már akkor is alig volt ez a visszavonulás megvalósítható. A Francia Forradalommal olyan fejlődés kezdődik Európában, ami elől nem nyújtott védelmet a kert kerítése... S ez a fejlődés napjainkig felgyorsult. Nincs többé a világtól elkeríthető kert. amiben visszahúzódva ki-ki élheti a maga életét bőségben és biztonságban. Oj választ kell keresnünk arra a kérdésre: Mi is a mi kertünk? Meddig terjed7 S valami ilyenféle jelszót kell magunkévá tenni: Emberiség méretű, s a földgolyót átfogó kertben vár ránk a munka! Munkálkodjunk, hogy kertté váljék a világ és legyen otthona, menedéke es táplálója mindenkinek! Takácsné Kovácsházi Zelma A Fejér—Komáromi Egyházmegyében, a múlt vasárnaphoz hasonlóan; ismét lelkésziktatás volt. Az oroszlányi gyülekezet lelkészi állása Milán János lelkész nyugalomba vonulásával megüresedett és a gyülekezet egyhangúan Asbóth Lászlót hívta meg lelkészéül. A GYÖNYÖRŰ, VERÖFÉ- NYES MÁJUSI VASÁRNAP délután még azok is felfigyelhettek arra, hogy valami rendkívüli esemény történik, akik csupán autóval keresztül haladtak azon az úton, ahol a nagy templom áll. ' A szeretet testvéri érzése sokakat mozgósított erre a kedves alkalomra. Sok-sok gyülekezetből érkeztek a vendégek s az új lelkész volt gyülekezetéből, a f
