Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-27 / 21. szám

IsÉen Igéje élő és fsat© * l| gyülekezeti terem Vanyareon Húsvét utáni 1. vasárnapon szép ünnepe volt két szomszédos nógrád megyei gyülekezetünknek. VANYARCON elkészült az új, modern és ízlésesen berendezett gyülekezeti terem. Vanyarc az egyházmegye lélekszámban má­sodik legnagyobb gyülekezete. Nagy anyagi áldozattal, kétkezi munkával és jelentős közegyházi segéllyel készítették el a 60 sze­mélyt befogadó termet, egybe­építve a lelkészlakással. A gyülekezet a parókia udva­rán tarka, színes koszorúként vet­te körül az épületet, amelynek ajtaja előtt megjelent D. dr. Ott- lyk Ernő püspök. Köszeghy Ta­más püspöki titkár, Garami La­jos esperes, Urbán József egyház- megyei felügyelő, Shultz Jenő he­lyi, Lehoczky Endre a galgagutai gyülekezet lelkésze és az Erős vár a mi Istenünk eléneklése után a püspök átadta rendeltetésének az új gyülekezeti termet. Jelképesen a fiatalok léptek be a megnyitott ajtón és elénekelték a „Győzel­met vettél, óh feltámadott” kez­detű ének első versét. Majd a fel­nőtt gyülekezet is elfoglalta he­lyét a templomban, ahol isten- tisztelettel folytatódott az öröm­ünnep. A zsúfolásig megtelt templomban kedves színfoltként hatott az eredeti népviseletbe öl­tözött lányok egy csoportja és az énekkar erőteljes, tisztán csendü­lő éneke, melyet Schultz Jenőné, a gyülekezet lelkészének felesége tanított be és vezényelt, mint a gyülekezet kántora. Az istentisztelet zárószolgálata keretében iktatta be az egyház­megye esperese az oltár körül Június 3-án, pünkösd vasárnap délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban A 75 ÉVE FENNÁLLÓ LUTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR JUBILEUMI HANGVERSENYE SZOKOLAY SÁNDOR Kossuth-díjas zeneszerző műveiből. Sorrend: örvendjetek az Ürnak Glória Libellus Ungaricus — bemutató Igehirdetés Cantate Domino AI fresco per organo Pünpösdi ének Közreműködnek: Faragó Laura. Péczely Sarolta, Schultz Katalin, Molnár András. Berczelly István, Kuncz László, Trajtler Gábor. A Lutheránia karnagya: Weltler Jenő Vezényel: Szokolay Sándor Igét hirdet: DR. KÄLDY ZOLTÁN püspök felsorakozó 28 új presbitert: Ba- gyin Pál, Barkó Jánosné, Ferik János, özv. Ferik Mihályné, Ferik Pál, Gubó Sándorné, Havasi Ist­vánná, Hodbabni János, Hodbab- ni Pál, Hrncsjar Mihály, Hugyecz Pál, ifj. Hugyecz Pál, Kaliczka Jánosné, Krajcs Pál, Kollár And­rás, Krizsan Pál, Kukucska Já­nos, Kukucska Pál, özv. Nede- liczki Pálné, özv. Melis Pálné, Nagy Mihályné, Seres Sándor, Szebenszki János, Táborszki And­rás, Táborszki Pál, Tuskan János­né, özv. Tuskan Pálné és Varga Jánosné testvéreinket, valamint Balogh Pál új számvevőszéki el­nököt. Az ünnepi közgyűlésen a helyi lelkész ismertette az építkezés történetét, majd Ottlyk Ernő püs­pök, Urban József egyházmegyei felügyelő és Hugyecz Andrásné a HNF helyi szervezete nevében köszöntötte az ünneplő gyüleke­zetei. A gyülekezet asszonyai szolgáló szeretetüket a dúsan megterített asztaloknál is bizonyították, ahoj a helyi lelkész köszöntötte a leg­idősebb presbitereket, valamint a 20 éves jubileumát ünneplő Kri­zsan János tanácselnököt, aki je­lentlétével megtisztelte az ün­neplő gyülekezetét. Ez a tény is igazolta a gyülekezet és a község vezetősége közötti együttmunkál­kodó jóviszonyt. Lelkészavatás Szíriákon DÉLUTÁN A SZIRÁKI GYÜ­LEKEZETBE érkezett a püspök és kísérete újabb szolgálatra. Rendkívüli esemény szemtanúi voltunk az ősi templom falai kö­zött, mert a Nógrádi Egyházme­gye történetében ez volt az első alkalom, hogy női lelkészt avatott a püspök Nagy Ilona személyé­ben. Avató beszédében Zsid 4, 12 versei alapján szólott. Kiemel­te, hogy az ige nem személyekhez kötött. Nem az a döntő, hogy fér­fi, vagy nő hirdeti, hanem az igé­ben jelenlevő Jézus Krisztus az ige ereje és hatalma. Felejthetet­len élménye marad a helyi gyüle­kezetnek, valamint a Budapestről, Nyíregyházáról, Békéscsabáról és a nógrádi gyülekezetekből érke­zett vendégeknek, amikor a je­lenlevő lutherkabátos lelkészek a püspök és esperes után egyenként igével megáldották a lelkésszé avatott Nagy Ilonát és felcsen­dült az ősi „confima deus” dalla­ma ajkukon magyar szöveggel. Az avatás után Garami Lajos esperes beiktatta hivatalába az új lelkészt, majd eskütételre so­rakozott az oltár előtt a gyüleke­zet új felügyelője, dr. Révész Ta­más és 4 új presbiter: Joób Gyu- láné, ifj. Dudás Mihályné, Prónai Attila és Simák János. Az ünnepi közgyűlésen a kerü­let püspöke, majd Urbán József egyházmegyei felügyelő, a felava­tott szülővárosából Magna And­rás nyíregyházai gondnok, a ró­mai katolikus egyház nevében Várnai Béla esperes-plébánois, a sziráki községi tanács nevében Podobén Mihály tanácselnök és a HNF nevében Szűcs titkár kö­szöntötte az ünneplő gyülekezetét és a beiktatott lelkészt, végül a lelkész elődjének, Breuer Oszkár­nak a levelét olvasta fel a va- ttyarci lelkész. Nagy Ilona a kö­szöntésekre 2 Kor 4, 7 verse alap­ján válaszolt megragadóan, szív­hez szólóan. Rámutatott, hogy „kincsünk pedig cserépedények­ben van”, hogy az erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne önmagunk­nak. A beiktatott új gyülekezeti felügyelő zárószavaival ért vé­get az ünnep. A két nógrádi gyülekezet ünne­pe mindannyiunkat arról győ­zött meg újra, hogy Isten igéje élő és ható. Nagy Ilona lelkésszé avatása Az ünnep után a sziráki asz- szonytestvérek vendégszeretetét élvezhettük a parókián. Garami Lajos Az énekeskönyv-sserkesztők műhelyéből A SZOLGÁLÓ ÉLETÉRT 2)a/íoMai UnDik, hq!a, hogy te ióplaísz í>ólyokThr\Y8. —pu t ~m ■ J ­.*-d­El-fogadtóí V? . és elhívta!, í;lc> Jé-ZV.5, "I----1^3 Me sterünk. H i" do * * » * * * » j -.-éS*---------­23 Kegye-kmYekdjávó Tanít-YftYOpk, le.-ke-'tünk. Szolgálatra, tettre készen Ma is útnak indulunk. Erőt, áldást tőled kérünk, « Tőled várunk, hű Urunk. Te adj nekünk testvérszívet, Együttérzőt meleget! Hadd ragyogjon minden szóban, Minden tettben szeretet! Ne vádoljon annyi drága Meg nem látott alkalom! Szentlelkeddel vezess minket A te boldog utadon! Túrmezei Erzsébet Űj gyülekezeti terem 1 | A ív rASÁS l N AI P S 6 ÉJ í Szolgálatra hivattunk el! Csel 6, 1—7 Az ősi gyülekezetben az apostolok szolgálata egyre szélesedett. A fő feladat, az igehirdetés szolgálatán kívül fokozatosan nőtt a szere­tetszolgálat is. A gondozottak — elsősorban az özvegyek — száma nőtt. Az egyedülálló asszony abban a társadalomban nem számítha­tott semmiféle munkalehetőségre. Tovább nehezítette a szolgálatot, hogy a gyülekezet „kétnyelvű” volt, s ez is bizonyos ellentéteket szí­tott. A megoldás csak az lehetett, hogy a szolgálatokat és a terheket arra megfelelő és elhívott szolgatársakkal meg kell osztani. Ami ed­dig egy volt, most különvált: az ige szolgálata és az asztalok körüli szolgálat. Ezzel természetesen nem szorult háttérbe a szeretetszol­gálat sem, csupán mások feladata lett. A MAI EGYHÁZ SZÁMÁRA IS BŐVEN AD ISTEN SZOLGÁLA­TI TERÜLETEKET ÉS LEHETŐSÉGEKET. Mint az ősi gyülekezet­ben természetesen a „fő” szolgálatunk az élő ige hirdetése, az evan­gélium mai megszólaltatása. Az egyháznak ez kizárólagos feladata minden ember felé, aki ezt igényli és elvárja tőlünk. A feltámadt és élő Jézus Krisztus szavait megjeleníti ma az emberek között: ez jelenti a mai igehirdetői szolgálatot. Az ige továbbadása, a szentsé­gekkel való hűséges szolgálat, az imádkozás Istentől kapott lehető­sége, ma prófétai szóval megeleveníteni Isten akaratát. Ez ma az egyház igehirdetői szolgálata. S ez ma sem csorbult semmiben sem, ma is érvényes erre Krisztus küldő parancsa, s ma igaz az aposto­lok szava: „nem helyes, hogy Isten igéjét elhagyjuk!” Az evangé­lium hirdetése, az igehirdetés szolgálata emberi erőt meghaladó fel­adat. Ezt érezték az apostolok is. De ők is átélhették ugyanazt, amit mi ma megtapasztalhatunk: Jézus nem kíván lehetetlent. Tanítvá­nyaival. velünk van a világ végezetéig. Valóban teljes erőnkkel kell hirdetnünk az evangéliumot, mert az Istennek hatalma, benne erő van, Istennek ereje. Valóban csodálatos feladat, felemelő szolgálat. Az egyháznak mindig és minden rendes Krisztustól kapott feladata. De nem merül ki távolról sem ebben Krisztus küldő parancsa! Tel­jesen „fedezet nélküli”, Jézus Krisztus elvégzett megváltói művét meghamisító az az igehirdetői szolgálat,, melyhez elválaszthatatla­nul és szerves részként nem kapcsolódik a szolgálat, a diakónia. Jé­zus Krisztus nemcsak Úr volt, aki az Ige hatalmát és szolgálatát to­vábbadta tanítványainak. Nem! Távolról sem! Ő Űr és Szolga volt! Jézus nemcsak a mennyei kincsek, hanem a földi dolgok szolgálatát is ránk bízta. Ahol valóban az élő Krisztusról szól a bizonyság, ott elevenen él a diakóniai szolgálat! Nem lehet Jézus Krisztusról úgy prédikálni, hogy amellett ne lenne ott a mindenkiért végzett szolgá­lat. Elképzelhetetlen lett volna az apostoli szolgálatban, hogy csak „steril” igehirdetés legyen az. Hogy az özvegyek ne részesüljenek a megélhetés ajándékaiban. AZ EGYHÁZ SOHASEM KIZÁRÓLAG AZ EVANGÉLIUM HIR­DETÉSÉRE KÜLDETETT. Teljesen hamis „teológia” azt hirdetni, hogy elvégezzük Istentől kapott feladatainkat, hiszen hangzik az ige, a szentségeket kiszolgáltatjuk, imádkozunk, azaz „minden a legna­gyobb rendben van”. Jézus Krisztus ezt üzente Keresztelő Jánosnak: a vakok látnak, a sánták járnak... s a szegényeknek hirdettetik az evangélium! Vagyis nem külön-külön szolgálata ez valakinek,y-ht^-L nem csak együtt végezhető el. Ha bármikor bármelyik háttérbe ke­rül az egyház szolgálatában, az már többé nem egyház, az azt a Krisztust árulja el, aki még a golgotái kereszten is diakóniai szol­gálatot végzett. Amikor az egyház, a Krisztus tanítványa nem képes, vagy egyszerűen nem akar a mai életben, a mai emberek között, a mai világ mai égető kérdései között munkálkodni és szolgálni szerte a világon az evangéliummal és diakóniai szolgálattal, akkor Urával szemben válik engedetlenné. HALLATLANUL NAGY A MUNKATERÜLETÜNK ÉS SOK A SZOLGÁLATI LEHETŐSÉGÜNK, hogy Krisztus küldő szavát be­teljesíthessük. Szeretetintézmények, gyülekezetek rászorultjai, világ­kérdések, béke, egyenlő emberi jogok, számtalan megoldatlan kérdé­se kínálja a szolgálatot, s a felelősségérzést: hirdetni az evangéliu­mot, s szolgálni mindenkinek. Ez a mai szolgálat! _________________________________Solymár Péter Im ádkozzunk! Imádkozzunk! Urunk, köszönjük neked, hogy a legnagyobb szol­gálatot bíztad reánk: tanítványaidként hirdetni az élő evangéliumot, s krisztusi Ielkülettel szolgálni minden embernek. Csodálatos meg- biztatásod, de Te látod, mily sokszor gyengék, erőtlenek vagyunk az igazi szolgálat végzésére. Kérünk, Szentlelked erejével állj mellet­tünk, add az ige tiszta megértését és a felelősséget az igazi szolgá­latra. Adj olyan hitet, mely engedelmes Jézus Kisztusnak mind az igehirdetésben mind a diakóniai szolgálatban. Add, hogy halálod ára rajtunk ne vesszen kárba! Ámen. HÍREK — Húsvét után a 6. vasárnapon az oltárterítő szine: fehér. A dél­előtti istentisztelet oltári igéje: Jn 15,26—16, 4; az igehirdetés alapigéje: Csel 6,1—7. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Má­jus 27-én, vasárnap reggel 7 óra­kor az evangélikus egyház fél­óráját közvetíti a Petőfi rádió. Igét hirdet TÁBORSZKY LÁSZ­LÓ békéscsabai igazgató-lelkész. — LELKÉSZAVATAS. Május 27-én, vasárnap délután 3 óra­kor istentisztelet keretében Kis- baboton avatja lelkésszé D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyház- kerület püspöke Böröcz Enikő lelkész: munkatársat. — Ugyan­akkor iktatja be Bárány Gyula, a Győr-soproni Egyházmegye es­perese az egyhangúlag megvá­lasztott Böröcz Enikőt a kisbabot —mérgesi társgyülekezet lelkészi ' állásába. — PÉCS. A gyülekezet megvá- = lasztott másodlelkészét, ifj. Sza­bó Lajost június 3-án, vasárnap délelőtt 10 órakor istentisztele- - ten iktatja szolgálatába dr. Kál- dy Zoltán, a Déli Egyházkerület püspöke. — MISKOLC. A gyülekezet böjti szeretetvendégségén Bozo- rády Zoltán nyíregyházi lelkész tartott előadást „Jézussal a hit csúcsaira” címmel. A záró áhíta- , tot Bozorády Zoltánná, Lőrincsik . Judit lelkészi munkatárs tartotta. — Istentiszteleten igehirdetéssel, szeretetvendégségen „Bibliai té­mák a mai magyar költészetben” címmel előadással szolgált a gyü­lekezetben Bárdossy Tibor irsai lelkész. Bárdossy Tiborné az il­lusztrációkul szolgáló verseket adta elő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom