Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)
1979-01-07 / 1. szám
GYERMEKEKNEK. Uj csillag támadt az égen Mt 2, 1—12 Abban az időben, amikor Jézus megszületett, messze napkeleten lakott néhány nagyon bölcs ember. Sok embernél okosabbak és tudósa bbak voltak. Legszívesebben a csillagos eget figyelték éjszakánként. „Olyan szépek a csillagok! Isten teremtette valamennyit, hogy világítsanak éjszaka. Isten minden tudósnál tu- dósabb.” így gondolkoztak. i Egyik éjjel megint együtt figyelték a csillagos eget. Egyszer csak új szép csillagot láttak meg az égen. Azelőtt sohasem látták. Szép. nagy csillag volt, pompásan ragyogott. Mintha csak a csillagok királya volna! „Tudjátok-e, mát jelent ez a csillag? — kérdezte az egyik. — Azt, hogy megszületett a Messiás, az új király, akit a zsidók, olyan régóta várnak.” — „Menjünk el és keressük meg — szólt a másik —. és hódoljunk neki!” Ogy is tettek. Előhozatták tevéiket. Az útravaló mellett ajándékot is csomagoltak: sokféle drága holmit. Azután elindultak abba az irányba, amerre a csillagot látták. Hosszú vándorlás után meg is érkeztek Zsidóországba. De hiába kérdezősködtek, senki sem tudott a Messiásról, a nemrég született kis királyról. „Menjünk Jeruzsálembe, az ország fővárosába, biztosan ott találjuk meg” — gondolták. A kis királyt azonban itt sem találták, de találtak egy öreg királyt. Heródest. Heródes nagyon gonosz király volt. Amikor meghallotta, mi járatban vannak a bölcsek, nagyon megijedt. Elhatározta, hogy bárki legyen is ez az új király, elteszi láb alól. Ezért előhívatta az írástudókat. azokat az embereket, akik mindent tudtak, ami a Bibliában van. Megkérdezte tőlük: „Tudjátok-e hol kell a Messiásnak megszületnie?” Az írástudók tudták. Így szóltak: „Betlehemben. mert így van megírva a Bibliában.” Ezután Heródes nagy titokban magához hívatta a bölcseket. Nagyon barátságosan így szólt hozzájuk: „Majd én segítek nektek megkeresni ezt az új királyt. Valószínűleg Betlehemben találjátok meg. Menjetek csak gyorsan oda, nézzetek jód körül. Ha megtaláltátok, gyertek hozzam vissza, és mondjátok el. hol van. Akkor majd én is elmegyek és imádom öt” Mekkorát hazudott! Dehogy akarta imádni, meg akarta őt ölni. A bölcsek örömmel indultak Betlehem felé. Éppen esteledett. Egyszer csak megpillántották újra a szép csillagot. Előttük ragyogott és mutatta az utat. Amikor Betlehembe értek, a csillag megállt előttük. Ők is leszálltak tevéikről, és éppen az előtt a ház előtt voltak, ahol Jézus-megszületett. Bementek. Megtalálták a kis Jézust Máriával és Józseffel. Bár semmi különös nem volt a gyermeken, ők mégis tudták, hogy ha megnő, ő lesz majd a Szabadító, a világ leghatalmasabb királya. Ezért borultak le előtte és imádták őt. Azután kibontották ajándékaikat és odatelték eléje. Egy ládikó aranyat, egy korsó tömjént és egy nagy tál mirhát. Drága, értékes holmik voltak. A bölcsek azonban örömmel adták oda, mert nagyon boldogok voltak. Aznap éjjel Betlehemben aludtak. Mind a hárman ugyanazt álmodták. Álmukban hangot hallottak: „.Ne menjetek vissza He- ródes királyhoz. Gonosz ember. Nem imádni akarja a kis királyt, hanem megölni.” Isten szólt hozzájuk álmukban. A bölcsek hallgattak Isten szavára, és nem mentek vissza Heródeshez. A bölcsek egész életükre boldogok voltak, mert tudták, hogy a betlehemi gyermekben új csillag támadt az emberiség egén: a szolgáló szeretet és a béke ragyogó csillaga. S. J. Kc/jek az ősatyák ciciéből 11. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Az ősatyák történetének melyik jelenete jut eszünkbe a képről. 2. Hol van megírva a történet, a Bibliában? 3. Az Újszövetségben ki és milyen alkalomból foglalja össze az ősatyák történetének megelőző és mostani jeleneteit? 4. Írjátok le színesen, hogyan mondanátok el kis testvéreteknek a történetet. /Válaszotokat január 21-ig küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége, Budapest, Puskin u. 12. 1088. — A legtöbb pontot elérők a sorozat végén könyvjutalmat kapnak. A beküldött leírások közül a legsikerültebbeket közölni fogjuk az Evangélikus Életben. JAMES CRUMLEY LETT ROBERT MARSHALL UTÓDA A Lutheránus Egyház Amerikában (Lutheran Church in America. LCA) közgyűlése augusztusi ülésén megválasztotta az egyház új elnökéi dr. James R. Crumley személyében, aki eddig az egyház titkári tisztségét töltötte be. A jelenlevő közel 700 küldött a jelölés során 70 nevet jegyzett fel. Ebben az első menetben dr. H. George Anderson, a columbiai szeminárium elnöke 244 szavazatot kapott, vagyis A legtöbbet, de nem vállalta a jelölést, A hatodik menetben már csak az előző során legtöbb szavazatot kapott két jelölt közül lehetett választani. Ennek során dr. James R. Crumley 337 szavazatot kapott dr. William H. Lazareth professzor 330 szavazatával szemben. s így az előbbi lett egyházelnök. Dr. James R. Crumley most 53 éves. 1951-től 1974-ig gyülekezeti lelkész volt, majd megválasztották az egyház titkárává. Részt vett a Dar es Salaamban tartott LVSZ nagygyűlésen 1977-ben. A választásra azért volt szükség. mert Robert J. Marshall — aki évekkel ezelőtt egyházunknak is vendége volt — nem jelöltette magát az újabb hároméves ciklusra. Jrok nektek, ifjak...* Akik számíthatnak Istenre „Boldogok az irgalmások. mert ők irgalmasságot nyernek’’ (Mt 5, 7). Mit is jelent ez a kicsit régies ízű szó? ,,Gyermekektől, kon- firmandusjelöltektől már nemegyszer kaptam erre a legmeglepőbb választ. Voltak, akik úgy vélték, az irgalmasság valamiféle gyenge tulajdonságot jelöl. Nem hiszem, hogy egy régi kifejezés megkopott, értelmét veszítette. Sokkal inkább a mögötte levő mély tartalom vált „elavulttá. divatjamúlttá” egyesek számára. S ezt a gyermekek nem maguktól találták, ki, hanem így látták tőlünk, náluk idősebb fiataloktól, így látták és látják ta(Mt 5, 7) Ián szüleiktől, a felnőttektől, a „nagyoktól’. Hogy boldogulni csak úgy lehet az életben, ha kíméletlen, rámenős, célratörő vagyok. Különben leelőznek, kihasználnak. semmire se jutok. Lehet, hogy mások irgalmatlan letiprásával jobban tudunk érvényesülni, ha úgy tetszik boldogulni, de boldogok mégsem leszünk. MI HÁT AKKOR A BOLDOGSÁG TITKA? Jézus furcsa sorrendet állít föl. Az még valahogy ésszerűnek tűnne, ha azt mondaná, hogy boldogok, akik irgalmasságot kapnak, hiszen nemegyszer tapasztaltuk már, Ady finnül A tavalyi Ady-centenárium során a költő személyét, költészetét, életkörülményeit, prófétai egyéniségét oly bőven értékelte napisajtónk és könyvkiadásunk, hogy az átlagember aligha tudott vele lépést tartani. Kötetekre rúgna, ha a napi- és az időszakos sajtó Ady-cikkeit, -.tanulmányait ösz- szegyűjtve akarnák kiadni, és könyvespolcnyi volna a róla szóló könyvek sorozata. Költészetünk alakjai közül aligha értékeltünk bárkit is ilyen bőven és elmélyültem Méltán. Egyházunk sajtója is jelentősen bekapcsolódott az Ady-évbe: hetilapunk több cikkel, lelkészi szakfolyóiratunk hosszabb tanulmánnyal. Akkoriban hallottam egy rádióadásban Ady-vérseket németül. Sokáig elgondolkoztatott. Sokat olvastam róla, tőle, s versei mélyen ülnek bennem. De a német adás idegen volt számomra. Nem a szöveg volt ismeretlen, hanem a vers levegője, muzsikája. Nem tudok jól németül, gondoltam. Aztán a nyelv géniuszának különbözősége állított meg. Án1 lavslv-ősszef Bersitiltitíén egy gyülekezeti esten hallottam Adv- verset szavalni finnül. Anna- Maija Raittila, a műfordító maga mondta. Itt már biztos voltam a nyelv géniuszában. Ügy csengett, mint otthon. Tömören, drámaian, mellbevágón. Az „észak-fok, ide- genség”, amit a német előadásban éreztem, itt szinte cinkos ösz- szetartozássá, eg.ytüdőből jött jajszóvá, sóhajtássá melegedett. A finnek azzal ünnepelték Ady születésének századik évfordulóját, hogy Anna-Maija Raittila műfordításában kiadtak hatvan Ady-verset. A válogatás túlnyomó zömmel Ady istenes verseire esett. A csinos kötet címe is ezek közül való: Illés szekerén. Mottója A Minden-Titok versei beköszöntője: Bajvívás volt itt: az ifjjí Minden Keresztüldöfte Titok-dárdával Az én szívemben a Halál szívét, Am él a szívem és él az Isten. A hatvan vers olvastán nyitott kérdés marad Ady hite és hitetlensége, de a költővel együtt az olvasó megrendülve áll a nagy Titok előtt. Amikor elküldte kö- tefét Anna-Maija Raittila. ezt írta af cím alá: „Végre eljutott hoz- zád~ez a könyv, aminél annyira hallgathattam én is a magyar nép szívére.” ,, r. _., Ko rén F.nnl EVT: MINDKÉT DIMENZIÓ A finn evangélikus egyház részéről nincs tagja az Egyházak Világtanácsa •Végrehajtóbizottságának, de Samuel Lehtonen esperes, a Központi Bizottság tagja, megfigyelőként részt vett a szeptemberi végrehaj tóbizottsági ülésen. Az üléssel' kapcsolatban kijelentette: még inkább meggyőződött arról, hogy az EVT tevékenységében a megváltás mindkét dimenziója, a horizontális és a vertikális, a vízszintes és a függőleges, egyaránt jelen van. „Az egyházaknak feltétlenül állást kell foglalniuk a világ nehéz, kérdéseivel kapcsolatban, amint ez most például Dél-Afrika és a Közel-Kelet összefüggésében történt” — mondotta. A finn egyházak kötelessége, hogy az Egyházak Világtanácsa munkáját támogassa. hogyan «ranyoansa be napunkat egy apró nem várt figyelmesség; egy váratlan jó szó, segítőkész mozdulat. Többnyire nagyon apró dolgok ezek: a buszvezető megvárja míg elérem a kocsit, az üzletben jó reggelt,1 a reggelinél jó étvágyat kívánnak, valaki megkérdezi hogy Vagyok, nem nehéz-e a csomagom. S máris másképpen kezdem a munkát máris, jó napom van. De Jézus először azokról szól, akik gyakorolják ezt az irgal- nus. szeretetteljes magatartást. A „józan” emberi számítás cáfolni látszik ezt. hiszen ha valaki csak ad. előbb-utóbb kiürül, tönkremegy, semmije sem marad. Jézus nem is állítja, hogy a „jó cselekvésének felemelő” érzése tesz boldoggá. Sajnos még a népi bölcsesség sem igaz sokszor. hogy jó tett helyébe, jót várhatsz. DE JÉZUS NEM ÜZLETI VISZONYT kínál £öl. Ha állandóan méricskéljük, hogy kibe gazdaságos befektetni „irgalmas sze- retetünket”. akkor ez már nem irgalom és nem szeretet. Önző számítás, haszonlesés, amivel boldogulni talán lehet, de boldoggá lenni soha. Igen. Irgal- masnak lenni, feltétel nélkül szeretni. segíteni mindig is kockázat volt, de az emberhez legméltóbb kockázat. S ennek vállalásához elég fedezetet ad Jézus mondatának második fele, mely szerint valahonnan, valakitől mi is irgalmat nyerünk. Sőt így is fogalmazhatunk: mi is irgalomból élünk! S máris újra itt vagyunk a Hegyi beszéd és azon belül is a boldogmondások legbelső titkánál, mozgató rugójánál, a minden mondat mögött ott rejlő, meg nem nevezett alanynál: Istennél, akinek hozzánk lehajtó szeretetét, .irgalmát éppen Jézus Krisztusban kapjuk, tapasztaljuk nap mint nap. SOK MINDEN VAN BOLYGÓNKON. mely nélkülözhetet- len az emberi léthez. Féltjük is ezeket a kincseket: a levegőt, a vizet, az energiát stb. Ezek közé a létszükségletek közé tartozik meggyőződésünk szerint, az irgalmas szeretet is. Az utóbbival bátrabban, pazarlóbban kellene élnünk, nehogy bennünk akadjon el Isten gazdagon áradó szeretet«. Ne „spóroljunk” hát a hétköznapok legdrágább, legkeresettebb hiánycikkével, az irgalmas szeretettel, mert bátran vallhatjuk egy afrikai testvérünk szavaival: „A tenger sohasem szárad ki, s mi tudjuk, hogy a Te kegyelmed is ilyen — nem szárad ki soha!” Gáncs Péter Ildii ffy György mnnodrámnestje a Játékszínben .\«m; »illa in hja Űj színház nyílt ősszel a fővárosban, a mind sekélyesebb kabaréműsort adó Kamara Varieté helyép, a Nyugati pályaudvarral majdnem szemközt. Neve: Játékszín. Itt mutatták be élöször Budapesten Bethlen Miklós erdélyi kancellár önéletírásának színpadi változatát „Noé galambja” címen. A monodráma első előadásából a tévé is adott ízelítőt. „Egy mélyen gondolkodó, művelt, önmagával szemben is' igényes és következetesen erős akaratú ember belső történéseinek, jellemalakulásának drámáját” kelti életre nagyszerű előadói és színészi képességével Bánffy György a kétórás est keretében. Egyedül áll a színpadon. Mindvégig feszült és mégis felszabadító légkört teremt. Ugyanazt a légkört; mely Bethlen Miklós kétkötetes „önéletírásának” légköre. Hiszen Bethlen Miklós nemcsak mélyen gondolkodó, hanem mélyen hivő ember volt. Az Esze Tamás által „második reformációnak” nevezett haladó protestáns irányzat, a puritanizmus hatása alatt állott. Medgyesi. Ke-, resztúri, Apáczai tanítványa volt." Descartestől nem a-filozófiát, inkább a filozofálást sajátította el. „Gondolkodásának a Biblia a legfőbb mércéje, ehhez méri a maga és a mások cselekedeteit, a kortárs és a régi írók alkotásait, s ami összeegyeztethető vele, azt elfogadja, ami nem, azt elveti” — írja róla Tolnai Gábor. Lánccsörgés, zárban csikorduló kulcs, döngő léptek zöreje, szűk nyíláson belökött étel jelzi, hogy a színtér börtön. Élete utolsó 12 évét bécsi fogságban tölti. Ebből öt évet, 1704—1709 között, börtönben. Apafi halála után az ösz- szeomló Erdély önállóságát megkísérelte Habsburg fennhatóság alatt biztosítani. Elfogadtatja a Lipót féle diplomát. Nem csatlakozik Rákóczi kurucaihoz. Erdély első kancellárja lesz. Grófi rangot nyer. Csalódik. Álnév alatt adja ki „Olajágat lengető Noé galambja” című írását. Külföldi protestáns fejedelem segítségével szeretné megvalósítani ..németekkel. magyarokkal, erdélyiekkel, törökökkel, oláhokkal és moldovaiakkal való örökös és tökéletes békesség megszerzése” által Erdély önállóságát. Rabutin generális elfogatja. Becsbe viteti. A börföncella szegényes bútorai közül kiemelkedik az írói pulpitus. Ezen születik meg irodalmunk egyik remekműve: Önéletírása. 67 éves korában kezd írásához. Két év alatt befejezi.‘Nemeskürti István, a monodráma szerkesztője, maga mondja: „Csipesszel szedegettem össze Bethlen mondatait, s valóban az volt a szándékom, hogy a néző maga rakja össze a hallottakat.” A töprengéshez ő is segít, mert közbe- közbe Bethlen a színpadon leveti hosszú köntösét, a pulpitusra fekteti, s Bánffy szólal meg helyette a nézők felé fordított kérdéssel: helyes úton járt-e Bethlen? Miközben néztem a darabot, és élveztem a szépen mondott ízes szavakat. Dosztojevszkijre gondoltam. Ha ö is a nézőtéren ülne, ő az odúlakók lelkivilágának bon- coló.ia, vajon mit szólna erről a rendkívüli erdélyi magyarról? Bethlen nem odúlakó. Nem a saját börtönében szenved. Fogolyként is szabad arra, hogy „mara- dékira" gondoljon, „lévén erre példám Szent Jób. Nehemiás, Aur gustinus... Azértis nem írtam deákul." öregkorának és börtönének falát hivő meggyőződése töri át: „...az iidö minden fiát megöli, az aeternitas, örökkévalóság minden fiát élteti, megtartja ..Benczúr László I I
