Evangélikus Élet, 1979 (44. évfolyam, 1-52. szám)

1979-05-27 / 21. szám

Teológusok Pápán és környékén A teológusnapok sorában ki­emelkedő volt a teológusoknak Pápán és a környékbeli gyüleke­zetekben végzett szolgálata. Egyetlen vasárnap négy anyagyü- lekezetet és filiáit látogatta meg a teológusoknak egy nagyobb cso­portja. A teológusnapi szolgálatba bekapcsolódott D. dr. Ottlyk Er­nő, az északi egyházkerület püs­pöke is, hangsúlyozva ezzel azt, hogy a lelkészképzés szolgálata és a lelkészutánpótlás kérdése egész egyházunknak igen fontos ügye. PÁPÁN Ottlyk Ernő püspök hirdette Isten igéjét a szép szám­ban megjelent gyülekezet előtt. Igehirdetés után a gyülekezetnek arról szólt, mennyire várják a fiatal lelkészeket azok a gyüleke­zetek, amelyeknek lelkészei hosz- szú szolgálat után nyugalomba vonultak. Arra kérte a gyüleke­zetét, hogy lelkészképzésünk anyagi támogatása mellett tegyen meg mindent azért is, hogy a gyülekezet fiataljai közül minél többen vállalják az igehirdetés­nek és a hívek pásztorálásának szép szolgálatát. MEZŐLAKON dr. Selmeczi Já­nos, a Teológus Otthon igazgatója prédikált. A lelkészképzésről tar­tott beszámolójában pedig arról szólt, milyen különbözőképpen, sokszor egészen csodával határos módon hív el Isten ma is fiatalo­kat a lelkészi szolgálatra. Arról is szólt, hogy milyen nagy öröm egész egyházunk számára, hogy az utóbbi években a teológiai hallgatók száina. szépen növeke­dik. A teológusok életéről Magas- sy Sándor II. évf. hallgató szá­molt be, Amriskó Mária IV. évf., és Pecznyik Hona 11,1. évf. hall­gatók pedig énekkel köszöntötték a gyülekezetet.A nagyacsádi filiá- ban Amriskó Mária, Mihályházán pedig Magassy Sándor hirdette Isten igéjét, a csoportban részt vevő' másik két hallgató pedig énekszámokkal szolgált. VANYOLÁN az igehirdetői szolgálatot Bence Imre IV. évf. hallgató tartotta, a teológusok életéről pedig Szabó Márta III. évf. hallgató számolt be. Délután a csóti filiában Selmeczi János otthonigazgató szolgált igehirde­téssel és beszámolóval, a vele le­vő hallgatók pedig énekszámok­kal köszöntötték a kis gyülekeze­tét. HOMOKBÖDÖGÉN a délelőtti istentiszteleten, valamint a nagy- gyimóti filiában Varsányi Ferenc IV. évf. hallgató hirdette Isten igéjét. Pintér Márta I. évf. hall­gató pedig a teológusok életéről számolt be. Délután Ottlyk Ernő püspök szolgált a gyülekezetben. A teológusnap befejező alkalma a pápai gyülekezeti esten volt, amelyen a pápai híveken kívül a környékbeli gyülezetekből is so­kan részt vettek. A hallgatók ,. Pásztori szolgálatra készülünk” összefoglaló címen énekszámok és szavalatok kíséretében arról szóltak, mennyire szükségük van a gyülekezeteknek pásztorokra, s hogy a Teológiai Akadémián el­sősorban arra készülnek, hogy a Jó Pásztor nyomában1 járva egy­szer majd ők is jó pásztorai le­hessenek a reájuk bízott gyüle­kezeteknek. Az a meleg szeretet, amellyel teológusainkat a pápai és környékbeli gyülekezetekben fogadták, erőt és biztatást jelent a jövő lelkészei számára e szolgá­latra való felkészülésükben. • Selmeczi János Budapesten, 1979. május 27-én Deák tér ele. 9. (úrv.) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv.) dr F. D. Coggan.' du 6. Haiemsclier Karoly. Fasor de. 11. du. 6. Dózsa György ut 7. de. fél 9 Üllői út 24. de. fel 11. Ka­rácsony Sándor u. 31—33. de 9. Rá­kóczi üt 57,b. de. 10. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Tha- ly Kálmán u. 28. de. 11. Komjáthy Lajos. Kőbánya de 10. Bogya Géza. Vajda Péter u. de. fél 12. Bogya Gé­za. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly Rákoslalva de. 8. Boros Károly. Gyar­mat u 14. de. fél 10. Boros Károly. Kassák Lajos út 22. de. 11. Drobina Erzsébet, du. 5. Szeretetvendégség. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8 Benczúr László. Újpest de. lő Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágú Gyula. Soroksár-Újtelep de. fél 9. Virágú Gyula Pestlőrinc de. lő. Matúcz Lász­ló. Kispest de. lő Bonnyai Sándor. Kispest-Wekerletelep de. 8. Bomiyai Sándor. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Ráküspalota-Máv-telep de. 8. Schreiner Vilmos Rákospalota-Nagy­templom de. 10. Bodrog Miklós. Rá­kosszentmihály de.' fel 11. Karner Ágoston. Sashalom de. 9. Karner Ágoston. Mátyásföld de. 9. Cinkota de. fél 11 Szalay Tamás, du. fél 3 Kis- tarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Peter. Kákosliegy de. 9. Ferenczy Zol­tán. Rákosliget de. 10. Kosa Pál Rá­koskeresztúr de. fél 11 Ferenczy Zol­tán. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.') Ifj. Fol­tin Bruno, de. fél 11. (német), de 11. (úrv.) Koren Emil, du. 6 Koren Emil. Toróckó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10 Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u 11. de. 9. Takács József, de. 11. Ta­kács József du. fél 7. Ruttkay Ele­mér. Budakeszi de. 8. Ruttkay Ele­mér. Peslhidegküt de fel 11. Muncz Frigyes. Modor! u. 6. de. 10 Lenei László. Kelenföld de. 8. (úrv.) Míssú- ra Tibor, de. 11. (úrv ) Missura Tibor, du. 6 Bencze. Imre. Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Bencze Imre. Nagy­tétény de. fél 9. Kelenvölgy de 9. Bu­dafok de. 11. Rözse István Budaörs du. 3. Rozsé István. Törökbálint du. fél 5. Rözse István. Csillaghegy de. fél 10 Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11 Istentiszteleti rend — A SOPRONI GYÜLEKEZET meg­üresedett kántori állasára főállású kántort keres A gyülekezet szolgála­ti lakást biztosít. Érdeklődni lehet: Evangélikus Lelkészi Hivatal, 9400 Sopron. Templom u. 10. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért lelel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili., Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 200,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25 211 ISSN 0133—1302 i5) 79.1764 Athenaeum Nyomda, Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Én pedig, ha felemeltetem a földről, mindeneket magamhoz vonok (Jn 12,32). VASÁRNAP. — „Boldogok, akik éheznek és szomjaznak az igazságra, mert ők megelégíttet- nek” (Mt 5,6 — Zsolt 94,15 — Jn 15,26—16, 4 — Zsolt 27,1—7). Is­ten igazsága, mellyel bennünket megítél, merőben más, mint az embereké. Ö nem akarja a bű­nös halálát, elveszését, hanem, hogy megtérjen és éljen. Az em­ber feladata e földi életben is az Ür igazsága szerint élni: az em­bertársat. felebarátnak tekinteni, rajta könyörülni és a szeretet je­gyében a testvériséget ápolni. Eb­ben Isten segít. „Boldogok, kik az igazságot éhezik és szomjuhoz- zák” (428. "ének 5. v.). HÉTFŐ. — „Abban telik ked­vem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van” (Zsolt 40,9 — Róm 8,13 — Jer 29,11—14a — lMóz 6,5—22). Igazán boldog az, aki nem kény­szerből, vagy Isten és az emberek előtti előny elnyerése reményé­ben teszi a jót, hanem mert erre hajtja a szíve. Ez a szívbe írt törvény titka. A jónak nem kül­ső kényszerből, hanem belülről kell megszületnie és az életben kell megvalósulnia. így nem lesz nyűg és teher az isteni törvény cselekvése, hanem öröm. „A szí­vem, lelkem, életem, Ó fogadd tőlem kedvesen” (729. ének I. v.). KEDD. — „Uram, Uram, ne irlsd ki népedet, örökségedet, amelyet hatalmaddal kiváltottál” (5Móz 9,2 — Mt 1,21 — Jn 15,17— 21 — lMóz 7,10—24). Sokszor és sokféleképp vétkezünk az életben. Vannak nyilvánvaló és vannak titkos, belső bűnök és gyengesé­gek. A bűnbocsánat és az új élet ajándéka azonban csak akkor vá­lik elérhetővé, ha készek vagyunk belátni: ítéletet érdemiünk, még­pedig súlyosat. Csak ebben az ön­bírálatban ragadhat meg minket az evangélium: az Űr megkönyö­rült rajtam! „Bűnös lelkem hoz­zád siet” (28. ének 1. v.). SZERDA. — „Miután tehát megszabadultatok a bűntől, az igazság szolgáivá lettetek” (Róm 6.18 — Ézs 42,6—7 — lKor 2,12— 16 — lMóz 8,1—12). Jézus meg­szabadít a bűn rabszolgaságából, de újra szolgává teszi a megvál­tott embert. Ez azonban merőben más, mint az előző. Az igazság szolgálata az emberek szolgálatát jelenti. Isten az emberért sokat tett és ezt teszi megváltottjai fel­adatává is. Ebben az „új” szol­gaságban kell állnunk mindany- nyiunknak, és ebben kell mun­kálkodnia az egyháznak is. „Te hozzám mindennap Kegyelmes vagy, Istenem; S én ne lennék-e az, Ahhoz, ki vét ellenem?” (443. ének 6. v.). CSÜTÖRTÖK. — „Az igazat nem menti meg igazsága, ha vét­kessé válik; a bűnös sem bukik el bűne miatt, ha megtér bűné­ből” (Ez 33,12 — Róm 5.16 — Jn 7.37—39 — lMóz 8,13—22). Állandóan válaszút előtt állunk. Kétféle hang sugalmaz minden cselekvésünkben: az egyik a jóra, a másik a rosszra serkent. Sajnos gvakran választjuk a rosszat. Az állandó felelősség mellett azon­ban nyitva áll az állandó kegye­lem is. Ennek felismerése napon­kénti számadást és megújulást követel. Istent egy percre sem le­het elfelejteni életünkben! „Adj, kérlek, ma nékem Tiszta, igaz szívet!” (57. ének 2. v.). PÉNTEK. — „Olyan legyen a köztelek tartózkodó jövevény, mint a közületek való bennszü­lött” (3Móz 19.34 — Róm 15,7 — Zsid 11,32—40 — lMóz 9,1—17). A Szentírás 1 testvériségre tanít. Ez azt. jelenti: vállaljátok azt, aki más, mint ti vagytok. Nem lehet ítélkezés alapja, hogy valaki más­képp él. másképp hisz, vagy más­ként fáradozik a ión, mint mi. Jézus mindnyájunkat testvéré­nek, barátjának tartott és ez az alapállás bennünket is kötelez, még ha sokszor nehéz is megten­ni. Jézusnak is nehéz volt. „Test­véreim iaváért Fáradnom, küz­denem: Erre segéij, ó Isten” (446. ének 1. v.). SZOMBAT. — ,.Ö megváltja életedet a sírtól, szeretettel és ir­galommal koronáz meg” (Zsolt 103.4 — Mt 18.23. 24. 27. — Ézs 41.17—20 — lMóz 11.1—9). Jézus halála és feltámadása által éle­tünk van. Részeltet az ő életében irgalomból és szeretetből. „Kér­lek. halálod ára Rajtam ne vesz- szen kárba” (187. ének 1. v.). Zügn Tamás — FELSÖPETÉNY. Április 16- án istentisztelet keretében iktat­ta be Kalácska Béla lelkész a gyülekezet újonnan választott tisztikarát, amelybe a korábbi tisztviselők mellé újak is kerül­tek Hvizsgyelka János, Kurnász István, Petényi János és Sztrap- ka János személyében. — HALÁLOZÁS. Linder Lász- lóné sz. Papp Anna, Linder Lász­ló ny. békéscsabai lelkész fele­sége, a pestújhelyi gyülekezet hűséges kántora 74 éves korában május 6-án elhunyt. Koporsójá­nál május 12-én Schreiner Vil­mos,,pestújhelyi lelkész hirdette g,,feltámadás evangéliumát. „Nek­tek szomorúságotok van, de ismét meglátlak majd titeket és örülni fog szívetek és örömötöket senki sem veheti el tőletek. És azon a napon nem kérdeztek éntőlem semmit.” — Doloviczy Miklós, a miskol­ci gyülekezet presbitere 78 éves korában elhunyt. Koporsójánál Balicza Iván és Veczán Pál lel­készek . hirdették Isten üzenetét. „Tartsd meg, amit Istened, az Ür rád bízott!” — Özv. Kozák Sándorné sz. Káczer Anna, a pestújhelyi gyü­lekezet legidősebb tagja 104 éves korában elhunyt. Temetése május 12-éVi volt Matuz Pál ny. lelkész szolgálatával. , — Ö2t>. Terray Cyuláné sz. Me­rényi Laura, a miskolci gyüle­kezet hosszú időn át hűséges tag­ja április 16-án. 88 éves korában elhunyt. Temetésén Szebík Imre esperes végezte az igehirdetés szolgálatát. „Aki az Isten akara­tát cselekszi, mágmarad örökké.” — SOPRON. Április 28-án 3ö- decs Barnabás győri másodlel­kész, egyházmegyei sajtóelőadó tartott a sajtóval kapcsolatos elő­adást „Evangéliumot minden kob- ban mindenkihez!” címmel. Édes fiam! Kedves Tamás! Köszönöm a fényképes ballagási meg­hívót. Még akkor is megismertelek vol­na „érett’’ frizuráddal, ha nem lenne ne­ved a fénykép alá írva. Gyerekkorod sok huncutságára emlékeztető arcod ki­csit megnyúlt, mdfjkomolyodott. Édes Szüleid arcvonásai bújkálnak titokzato­san arcodon. Bárcsak gondolkodásodban, belső emberedben is hasonlítanál rájuk! Szívből sajnálom, de egy fontos érte­kezlet miatt nem tudok ballagásodra el­menni. Megvallom őszintén, nem is sze­retem azt a „ballagás” szót. Ballagjon az idő, de ne egy 18—20-éves fiú és leány! A mai magyar ifjúság se ballagjon, ha­nem vidáman, békében, tudva a célt ha­ladjon egészséggel, érett ítélőképességgel, józan ésszel a rá váró építőmunka és ezerféle szolgálat felé. Egy útszakasz az életetekben véget ér, most egy másik következik. Ne neheztelj rám, Tomikám, ha régi szokásom szerint „csak” egy levelet kül­dök treked. Kicsit így szoktam elbeszél­getni ballagásukra meghívó tanítványa­immal. Sokszor azután ez a „beszélge­tés” élőszóval is folytatódik — örö­münkre. így beszélgetek el kicsit Veled is. Hadd kezdjem azzal, hogy a mi ba­rátságunk olyan régi, mint amilyen „ré­gi” Te magad vagy. 1961. július 16-án ismertelek meg. Kezet is fogtunk, csak még nem tudtad akkor megmondani a nevedet. Pólyában feküdtél. Derék kis srác voltál. A „minőségben" nemigen változtál azóta sem. A pólyából kibújtál és elindultál egy különös, csodálatos vi­lág megismerésére. Eddig ezt a szép vi­lágot. ismergetted alaposabban a gimná­ziumban. Levél egy ballagó diáknak Tehát lassan két évtizedes lesz a mi barátságunk. Sok szép emlék összekap­csol bennünket azóta. Nem is lehet mind felsorolni, mert kipotyognak azok az emlékezés rostalikain. De valami most hirtelen eszembe jutott: most köszöyöm meg Neked azokat a cukrokat — Írás­ban —, amivel kicsi gyermekkorodban mindig megkínáltál engem, „azt a tiszte­lendő bácsit, aki engem keresztelt". Nem is gondolod, hogy mennyire megédesítet­ted azokkal a cukrokkal az életemet! Csillogó, kínáló szemeidet és a cukrok édes ízét nem felejtettem el! Azután emlékszem a csendes, elmélyült hittan­órákra is, amikor együtt hajoltunk egy- egy bibliai történet fölé. Később is néha „összefutottunk” és . egy-két könyvet röptében megtárgyaltunk. De hát ezek az évek már mögöttünk vannak. Nem is untatlak Téged most ezekkel az öreges emlékezésekkel! Egyébként ballagásodra édes jó Szüle­id is meghívtak! Becsüld, szeresd őket nagyon! Értékes, helyes emberek! Ne szakadj el lélekben, szeretetben tőlük sohase! Nagy áldozattal, sok lemondás­sal neveltek Téged eddig! Ezt* ne feledd el. Tomikám! Megértem én a mai fiata­lokat, de nem tudok nekik mindenben igazat adni. Szülök, nagyszülők iránt sokkal több engedékenységet, tiszteletet kellene tanúsítaniuk! Hidd el, nem a megnemértő öregség beszél belőlem! Vannak, tudod, soha el nem múló igaz­ságok, amelyeket meg kell tartania az embernek. Nem akarok én most szép „szövegeket” afféle „hegyibeszédet” írni Neked. Mindössze emlékeztetni szeretné­lek, a Maturandust! Életedet az Ür Is­tentől kaptad, ö teremtett, övé vagy! Emlékszem kereszteltetésedre. Sok sze­retettel, Isten felé való szent bizalom­mal imádkoztunk Érted. Bizonyosak va­gyunk abban, hogy ballagásod megéré- sét imádságunknak is köszönhetjük. Bi­zony, „az Úrnak minden útja kegyelem és hűség!...” Most gondolj vissza Te is a mögötted lévő útra. Istenünk szerete- tébe fogadott és hatalmával megőrzött. Felemelő tudat így Istenhez tartozni és sok örömmel, belső harmóniával jár a Vele való kapcsolat. Látod Tomikám, ez a hit! Óriási lelki-szellemi kincs ez! Be­csüld meg, ápold és őrizd, hordd inkább a szívedben, mint a nyelveden, vagy a ruhádon. Tudom, elmoridtad egyszer, mi­lyen fontosnak tartod Te is ezt. Adná Isten, hogy végig megmaradna ez az an­tennád, amellyel megfogod. Isten országa jelzéseit és képeit. Krisztusban bizalmas hű barát, problémákat megoldani tudó hatalmas Ür jár velünk. Nélküle félel­metes és bizonytalan lehet az életút. Ha­mar eltévedhetünk. Különösen a rossz társaság, üresfejű és üresszívű barátok lehetnek afféle rossz irányt mutató jel­zőtáblák! Pályás korod óta tartó jó barátságunk jogán arra kérlek, hogy szíved mélyén, gondolkodásodban nyugodt bátorsággal maradj meg annál a Jézus Krisztusnál, aki nélkülözhetetlen szeretetet hozott erre a földre — és Neked is barátod akar lenni. Isten „valami egészen más” mint akit mi emberek eszünkkel, értel­münkkel el tudnánk képzelni. Ha el akarod képzelni —, ügyelj Jézusra! Ahol az igazi szeretet melegét érzed, Ö ott van. Ahol hazudnak —, ott ne keresd. De ott se, ahol gyűlölet izzik és háború dúl. Sokszor nyugtalan, kapkodó a mi szivünk —, de Istennél, Nála megnyug­vást találhatunk. Bizony kedves Tomikám, az érettségi határkő az ember életében. Vannak dol­gok, amiket addig és vannak, amiket attól kezdve számítunk. A szó nyilván összefügg az „érett’ szónkkal, tehát az érett testtel, érett gondolkodással. Ennek alapja pedig 'a fegyelmezett, felelős gon­dolkodás. A Biblia nyelvén így mond­hatnám: „elhagytam a gyermekhez illő dolgokat”... „eljutván az érett férfiú- ságra". Tehát kedves érettségiző, ballagó Tamáskám, abban az érettségiző ifjúi koponyában, belül történnek változások. Ott kell megújulni, tudásban meggazda­godni, közösségi tudattal, fegyelmezetten élni. Ezt társadalmunk joggal el is vár­hatja az érettségizőktől Elvárjuk a ko­moly helytállást, a munka megismerését és szeretetét. Igen, az érettségi érett vi­selkedést. felelős és meggondolt beszé­det, becsületes munkavégzést jelent —, amit mint keret összefog a közösségi tu­dat. Most látom (itt az órámon), hogy már elmúlt éjfél! És én még mindig Veled beszélgetek. No de befejezem már. Kí­vánunk Neked édes Fiam minden jót, a „jeles” érettségin elkezdve. <. a jó egészségen át — az örvendező és értékes életen végig. Csak ballagj, mint nótátok mondja, menj .........tovább ... tovább ...” Me nj áldásunkkal az úton, amerre Isten kijelölte utadat — a célig. Az Ö szerető­iében á mi szeretetünk is mindig, min­denhová el fog kísérni. Melegen ölel lelkipásztorod, öregedő barátod, negyven évvel ezelőtt ballagó iskolátársad „.. Sumeghy József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom