Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-02-26 / 9. szám
GYERMEKEKNEK. Ahol a lelkészek tanulnak Az egyes hivatásokra különböző iskolákban, készülnek fel az emberek. A szakmunkások ipari tanuló-intézetekben, vagy szak- középiskolákban, az orvosok az orvostudományi egyetemen, a mérnökök a műszaki egyetemen tanulnak. A lelkészek a teológiai akadémián készülnek fel hivatásukra. A teológia görög szó, amely annyit jelent, hogy Istenről szóló tudomány, az akadémia pedig felső fokú oktatási intézményt jelet. A teológia akadémia hallgatóit teológusoknak hívják. A TEOLÓGIA AKADÉMIÁRA — éppúgy, mint más főiskolákra — érettségi után jelentkeznek a fiatalok. A felvételi vizsgán a felvételi bizottság megvizsgálja a jelentkezők lelkészi pályára való alkalmasságát és azt. hogy ren- delkeznek-e a tanulmányokhoz szükséges ismeretekkel. A tanulmányL idő, öt év. Ez alatt a teológusok megtanulják mindazt, ami az egyházi szolgálat végzéséhez szükséges. Tanulmányaik középpontjában a Szentírás áll, mert Isten ezen keresztül közvetíti üzenetét az embereknek. A teológusok megtanulják a Szentírás eredeti nyelvét a hébert és a görögöt, megismerik a kort és a körülményeket, amelyben a Szentírás iratai keletkeztek. Megtanulják azt is. hogyan kell a Szentírást magyarázni és tanítását összefoglalni. Tanulmányaikban végigkísérik az egyház útját keletkezésétől napjainkig és elemzik, hogyan töltötte be hivatását a különböző korokban, összefoglalják egyházunk tanítását és megtanulják, hogyan viselkednek a keresztyének a különböző élethelyzetekben. Megtanulják azt is. hogyan kell végezni a különböző egyházi szolgálatokat. az istentiszteleteket, az igehirdetéseket, a gyermekek és felnőttek oktatását és a gyülekezet lelkipásztori gondozását: Tanulmányaik során megismerik társadalmunk és az egész emberiség problémáit is, hogy ezáltal is eredményesebben tudják majd szolgálni népünk és az emberiség javát. Foglalkoznak a különböző vallások és egyházak tanításával és életével is, hogy később be tudjanak kapcsolódni a különböző nemzetközi egyházi szervezetek munkájába. Ezért tanulnak modern nyelveket is: németet. vagy angolt. A HALLGATÓK A TEOLÓGUS OTTHONBAN LAKNAK. Itt nem csak szállást és ellátást kapnak, hanem lelki nevelésben is részesülnek. Minden reggel és délben áhítaton vesznek részt, amit maguk végeznek. Hetenként minden évfolyamnak külön bibliaórája, két hetenként az egész hallgatóságnak közös otthonórája van. A teológusok szoros kapcsolatot tartanak a gyülekezetekkel. Részt vesznek a budapesti gyülekezetek életében. Ezen kívül évenként a szupplikációs. vagy teológusnapi szolgálatok alkalmával egyházunk minden gyülekezetét meglátogatják. Szupplikációkon egy-egy teológus, teológusnapokon pedig egy professzor vezetésével egy egész teológus csoport szolgál. A szupplikációs (azaz adományt kérő) és teológusnapi szolgálatok alkalmával adakoznak gyülekezeteink a lelkészképzés támogatására. A teológiai akadémián a hallgatók ugyanúgy vizsgáznak, mint más főiskolákon. A záró vizsga szigorlat) megállása után püspökeink a végzett teológusokat lelkészekké avatják. Teológiai akadémiánkon jelenleg hét profesz- szor irányításával 45 fiatal (30 fiú és 15 leány) tanul. Egyházunk várja mindazokat a fiataloknak a jelentkezését, akik kedvet és hivatást éreznek az egyházi szolgálatra. c * Képes Biblia Jézus csodái 2. Szeretnék hidakat építeni... Hogy mennyire fontos és nélkülözhetetlen a híd a mindennapi élet folytatásához, akkor tudtuk meg valójában, amikor 33 évvel ezelőtt a fasiszták Budapest valamennyi hídját felrobbantották. Csak néhány száz méter volt a távolság Buda és Pest között, talán láttuk rokonunk vagy kedves ismerősünk házát a túlsó parton, mégis mérhetetlen volt közöttünk a távolság, mert a jeges Duna DE NEMCSAK FOLYÓK, SZAKADÉKOK ÉS VÖLGYEK VÁLASZTJÁK EL egymástól az embereket. Fizikai értelemben sokszor egészen közel élünk egymás mellett, valójában azonban mégis áthidalhatatlan szakadék választ el egymástól bennünket. Ez a szakadék lehet faji, társadalmi, vagy vallási előítélet, különböző világnézet, vagy gondolkodásmód, vagy anyagi érdekellentét. Sajnos ez a árja reménytelenül elválasztott bennünket. Milyen nagy volt az öröm. amikor a Szabadság-híd helyén elkészült az első pontonhíd. majd utána az Országháznál az ideiglenes Kossuth-híd. Ma, amikor hat hídon át sétálhatunk vagy autózhatunk Pestről Budára, vagy a metrón alig egy perc alatt juthatunk el a Kossuth tértől a Batthyány térig, talán nem is tudjuk felfogni azt a kimondhatatlan nagy örömöt és boldogságot. amit a lerombolt hidak újjáépítése jelentett a pestieknek. DE HÁT MTÉRT OLYAN FONTOSAK A HIDAK AZ EMBEREK ÉLETÉBEN? Azért, mert a hidak mindig összekötnek. Elválasztó folyók, mély szakadékok és áthidalhatatlannak látszó völgyek felett ívelnek át. hogy közelebb hozzák egymáshoz az embereket, akik a két parton élnek. Mert a híd nélküli állapotban nem az a legszörnyűbb, hogy nem tudunk átmenni a másik partra ügyeink elintézésére, hanem az. hogy nem tudjuk felkeresni azt, akit szeretünk, meglátogatni azt. aki oly közel áll a szívünhköZ. A hidak mindig közelebb hozzák egymáshoz a két partot és ezzel a két partpn élő embereket. Ezért lett a híd ősidőktől fogva a közösség- alkotás szimbóluma. szakadék sokszor még azok közé is odalopakodik, akik különben szeretik egymást, és általában békességben vannak egymással. Elég egy meggondolatlan szó. egy jogos, vagy jogtalan sérelem, máris áthidalhatatlan szakadék tátong közöttünk. Sokszor ugyan csak kicsiny repedésként jelentkezik, de nem vigyázunk, egyre jobban szélesedik és mélyül, s lassan tátongó űr lesz belőle. A technika mai szintién már nincsenek áthidalhatatlan folyók vagy szakadékok. A technika csodáiként ma már nemcsak több száz méteres, hanem néhány kilométeres hidak is épülnek, jelezve azt. hogy az emberi akarat előtt nincs áthidalhatatlan akadály. Csak az emberek közötti szakadékok áthidalása látszik megoldhatatlannak. Gondoljunk csak a faji ellentétre Dél-Afrikában, vagy arra, hogy milyen lassan halad a hídépítés Kelet és NyuJ gat között. Kis méretekben is igaznak látszik ez. Az emberek közti szakadékról beszélnek a társbérlők közötti perpatvarok, vagy a szomszédok közötti bírósági peres ügyek. Pedig sok jel mutat arra is, hogy jó akarattal ezek a szakadékok is áthidalhatók. JÓ, HA ÉLNEK KÖZÖTTÜNK OLYAN EMBEREK, akik vállalják a hídépítés szerepét. Talán magunk sohasem indulnánk el, hogy átlépjük a szakadékot, de elég egy kis biztatás, néhány közvetítő szó. s máris készek vagyunk a békülésre. Isten a leghozzáértőbb hídépítőt, egyszülött Fiát küldte a világra, hogy áthidalja ' az áthidalhatatlannak vélt szakadékokat az emberek « között. Az ő hatására testvérként tudta elfogadni a farizeus a vámszedőt, a kegyes zsidó a samari- tánust. a gazdag Filemon Onezi- must, a rabszolgát. Jézus követőire az a jellemző, hogy nem tekintenek megváltoztathatatlannak semmiféle elválasztó különbséget vagy szakadékot ember és ember között. Ez a»felismerés arra indítja a keresztyéneket, hogy Mesterük nyomában maguk is hídépítők legyenek. Mesterük ugyanis rájuk bízta a hídépítés szolgálatát, vagy amint egyik apostola, Pál kifejezte: ,.a békéltetés szolgálatát”. NINCS SZEBB ÉS LELKESl- TÖBB DOLOG, mint hidakat építeni szakadékok között, mint embereket közelebb hozni egymáshoz és ezzel építeni, mélyíteni az emberi közösséget. Csendüljön fel hát ne csak a jkunkon, hanem szívünk mélyéből a modern ifjúsági ének: Szeretnék hidakat építeni a szakadékok között, Szeretnék átnézni válaszafalak, s előítéleték fölött. Szeretnék, ha nem ia a Holdra, de lejutni a szívedig. Boldogok, kik a békét keresik, s hogy béke lesz, rajtunk múlik. Segítsd Isten hídépítésemet, hadd járjak a Te hidadon, Adj kedvet és fogd meg a kezemet, kísérj végig az utamon. Selmeczi János 1 k 1 a el Kétszázhuszonötéves gyülekezet a Galga partján MAI KÉP.DÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol ban megírva? 3. Az evangéliumok Jézusnak két hasonló csodájáról tudósítanak. Mi a kettő között a különbség? Válaszotokat kizárólag levelezőlapon a következő címre küld„A különböző fajok közötti kapcsolatok teljes megszakadásától” tart a dél-afrikai anglikán püspökök konferenciája. A felelősség ezért a dél-afrikai kormányé, mely egyre újabb elnyomó intézkedéseket foganatosít, a fajok iskolai elkülönítéséhez ragaszkodik és a színes bőrű lakosság munkanélküliségével szemben pedig tétlen, hangoztatja az a nyilatkozat, melyet az 1,3 millió tagot számláló dél-afrikai anglikán egyház 25 legmagasabb vezetője adott ki a múlt év novemberében. A püspökök véleménye szerint a Dél-afrikai Köztársaság helyzete — az állami börtönökben tisztázatlan, sőt gyanús körülmények között bekövetkezett halálesetele, az ezt követő letartóztatási hűljétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége. 1088 Budapest. Puskin u. 12. Beküldési határidő: 1978. március 5. Minden helyes' felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmat kapnak. lám és különféle megszorítások után — veszedelmes mértékben kiéleződött. „A püspöki konferencia megdöbbenéssel állapítja meg, hogy az állam despotikus módszerek mellett döntött, hogy úrrá legyen a problémákon, ahelyett, hogy a nyílt véleménycsere és a tárgyalások útját választotta volna” — hangzik a nyilatkozat. Az anglikán vezetők egyértelműen támogatják azt a követelést, hogy az ún. bantu-nevelést, vagyis a faji elkülönítésen alapuló iskolai rendszert egységes rendszerrel váltsák fel, és hogy vezessék be az általános iskolakötelezettséget, hogy mindenkinek egyforma iskolázási lehetőséget nyújtsanak. Vasárnap délelőtt van, az isten- tisztelet most ért véget. A gyülekezeti terem ablakából jól lehet látni a templomból hazafelé indulókat. Íme, itt él a galga partján, csillagos tornyú templom közelében egy evangélikus gyülekezet. amelynek messziről indult az útja. Olyan falu és gyülekezet ez, amelyben eredetére nézve háromféle nép él együtt: a magyar, a szlovák és a német. Az 1700-as évek közepén körülbelül 100 család érkezett akkor Ikladra két ütemben: 1752 tavaszán 30 család Németországból és az év nyarán—őszén 70 család Ausztriából. Az idetelepítés .oka az volt. hogy ez a vidék, amelynek magyar lakosságát még a tatárok pusztították el. lakatlan maradt. A földek megműveléséhez pedig kellett a munkáskéz. Az 1700-as évek elején szlovákok letelepítésével próbálkozott az akkori földesúr, de ez nem nagy sikerrel járt. A németek idetelepítése azonban sikeres volt. Bár a kezdet rettenetesen nehéz volt, hiszen néhány év alatt egész családok pusztultak el, végül mégis győzött az élni akarás. Ráday Pál földesúr. akit egy irat a protestantizmus előharcosának nevez, jóakaratúan segítette a letelepülőket. Korábban már Hartára telepített németeket sikerrel. Az újabb csapatot Ikladon levő birtokára irányította. A letelepíil- teknek két szabad évet biztosított. A robotot minimálissá tette. Az erdőből fát vághattak az építkezéshez. így lassan kialakult a falu a Galgának a bal partján. A község első megmaradt pecsétje 1786-ból való, rajta egy szőlőfürt látható, árulkodik arról, hogy az akkori lakosok a szőlőművelést gyakorolták. _ A LETELEPEDÉS UTÁN AZONNAL FELVETTÉK A KAPCSOLATOT az aszódi evangélikus gyülekezettel. Aszódon a szlovák mellett német nyelvű istentisztelet is volt és így biztosítani tudták a német nyelvű szolgálatot. Ez a kapcsolat azután megmaradt a századforduló elejéig, amikor is Iklad annyira megerősödött, hogy önállósulásra gondolhatott. Erre 1906. december 19-én került sor. De már jóval előbb is történtek itt egyházi szempontból említésre méltó dolgok. Először egy haranglábat állíttattak fel 1788-ban egy kis haranggal. amely mellé öt évvel később vásároltak egy nagyobbat is. Imaórát, áhítatot az iskolában tartották, istentiszteletre Aszódra jártak. A türelmi rendelet megjelenése utáni időben azután vágyakozva nézték az iskola telkén levő romokat, melyekről bizonyára tudták, hogy egykor magyar és szlovák falu temploma lehetett. A vágyakozásból 1834. május 8-án lett valóság. Hatalmas erőfeszítés árán, a munkával lassan haladva előre, minden tartalékukat feláldozva építették meg első templomukat. Ez a jelenlegi templom felénél is kisebb volt. Később a növekedés ütemének megfelelően elöl, majd hátul megtol- dották. és végül 1902-ben tornya magasításával elérte mai formáját. Az önállósuláshoz papiakra is szükség volt. Föl is épült 1907- ben, amikor első lelkészévé Kirchknopf Gusztávot választották. Akkoriban új iskolát is építtetnek. A gyülekezet története innentől kezdve már kiegyensúlyozott. A TÖRTÉNELMI VIHAROK ELCSITULÁSA UTÁN hazánk felszabadulása és a mezőgazdaság szocialista átszervezése új lehetőséget ad a falu népének. A hallatlanul szorgalmas, munkaszerető nép megújult reménységgel lát hozzá egy szebb világ felépítéséhez. Megindul a tsz szervezése, majd az ötvenes évek elején felépül az Ikladi Müszergyár. Mindkettő megfelelő kereseti lehetőséget biztosítva elindítja az anyagi fellendülést. A gyárban négyezer körül mozog a dolgozók száma és nemcsak Ikladnak biztosít kereseti lehetőséget, hanem az egész környéknek. Ennek ellenére a kézműveseink közül sokan dolgoznak Budapesten. Büszkék vagyunk arra. hogy például a Rákóczi úti tatarozásnál ikladi kőművesek is dolgoztak. Ma már Ikladon a kétezer körüli lakosság kényelmesen berendezett. korszerű lakásokban lakik. Megfelelő orvosi és kulturális ellátásban részesülve. Aszóddal és Domonnyal együtt egy közigazgatási egységet alkotva, közös tsz- ben dolgozva fejlődik együtt e három helység. A gyülekezet élete pedig el nem szakadva az őt körülvevő társadalomtól, azzal együtt alakul. 1975-BEN LELKÉSZCSERE KAPCSÁN az előtt a kérdés előtt állt a gyülekezet, hogy mi legyen a parókiával. Lebontásra vagy felújításra kerül-e? Az utóbbi mellett döntött a presbitérium, és azóta jócskán haladt előre ezen az úton. Belső felújításra vár a templom is, és hogy ha a gyülekezet élő gyülekezet marad, akkor mindez a terv valósággá lehet" . Völgyes Pál ERŐSZAK NEM MEGOLDÁS
