Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-02-19 / 8. szám
XLIII. ÉVFOLYAM EVAN G ÉLIK US 8. SZÁM 1918. február 19. Ära: 3,50 Ft 99$liwzdemki 99 (Részlet Dóka Zoltán „Márk evangéliuma” című könyvéből. A szerző e szakaszban Mk 9, 33—36-ot magyarázza: „Ha valaki első akar lenni...”) Ez Jézus utolsó megnyilatkozása Galileában, illetve Kaperraaum- ban. Útban Jeruzsálem, azaz halála felé, mintegy búcsúbeszédben ad tanítást tanítványainak. . . Arra az erkölcsiségre, amelyről a beszéd szól, az teszi a tanítványt képessé és elkötelezetté, hogy Jézus a halálba .ment. A TANÍTVÁNYOK „TANAKODTAK”, amii máris értetlenségük jele. Jézus belelát az ember szívébe és ismeri gondolatait. Kérdése tehát nem tudakozódás, hanem vád. A tanítványok „hallgatnak”, mint a „keményszívű” farizeusok. „Egymással” vitatkoztak, tehát mintegy Jézus háta mögött, tőle távol. „Jézus nélkül’’ mindig újra idejutnak a tanítványok. Értetlen vakságuk gyökerét vitatémájuk árulja el: „ki nagyobb?” Márk a helyzet végső kontrasztját, az ún. út-motivummal emeli ki. ök éppen azon az „úton” vitáznak önmaguk nagyságáról, amelyen Jézus a halálba megy, a kiszolgáltatottság, erőtlenség, vagyis a „kicsiség” felé. Ez Isten kinyilatkoztatásának „iránya”, ök viszont a nagyság irányában gondolkodnak. Ezért nem értették a szenvedésjövendölóst. Máté a nagyság kérdését a „meny- nyek országába”, azaz az üdvösségbe transzponálja. Márk földi viszonylatban veti fel. Csakhogy éppen így realizálhatatlan, milyen értelemben akartak a tanítványok, akik Jézus egyszerű sorsát megosztva követték őt, egymás fölé kerülni. Ez a helyzetrajz kilép Jézus földi útjának szituációjából és a húsvét utáni egyház belső, nagyrészt apostolokra hivatkozó versengéseit tükrözi. A VITÁZÓ TANÍTVÁNYOK KÉPÉNEK KONTRASZTJAKÉNT FELTŰNIK A TANÍTVÁNYI KÖZÖSSÉG (s az egyház) helyes képe: Jézus családfőként ül le és hívja magához a tizenkettőt. Az „odahí- vás” jelzi Jézus válaszának jelentőségét, amelyet a tanítványok ki nem mondott vitakérdésére ad. Jézus mondása, amelyet a hagy szinoptikusok itt kihagynak, és azonnal a „kisgyermek”-témát közük, számos változatban található a szinoptikus hagyományban. A változatokban az ellentétpárok is variálódnak (első—utolsó, nagy—szolga, első—rabszolga, legnagyobb —legifjabb, vezető—szolga, legnagyobb—szolga). Nyilván sokat használt mondás volt és ezért nem alakult ki egyetlen, szilárd formája. Jézus eredeti szava valószínűleg egy, a héber nyelvre jellemző, kettős mondás lehetett (első—utolsó, nagy—szolga), amelyhez Mk 10, 43k változata áll legközelebb. A változatokban a leggyakoribb és leghangsúlyosabb a „szolga” (= diakonos, illetve doulos) kifejezés. Márknál is nyilván ez a szó a hangsúlyos és ezért fűzi az itteni rövid változathoz (első—utolsó) értelmezésként a „mindenki szolgája” bővítést. A mindenki fölé kerekedő nagyság és elsőség akarásában az ember kisebbségi érzésből fakadó dicsőség- és hatalomvágya nyilatkozik meg. Ez az életszemlélet nemcsak a zsidó vallásosságot és a görög heliénista embereszményt hatotta át, hanem az egész embervilágot átjárja és mindenkit mindenki farkasává tesz. Jézus radikális kritikáját egy paradoxon fejezi ki: Isten előtt akkor leszel „első”, ha „utolsó” leszel, azaz feladod azt a törekvésedet, hogy első légy. Jézus szerint az emberi élet értelme nem önmagában van, hanem a többi emberben. Önmagam érvényesítéséről lemondva „mindenki szolgájává" lenni, azaz mindenkinek rendelkezésére állni, mint a felszolgáló az asztalnál. Jézus szerint ez az egyetlen helyes emberi magatartás e földön. A mindenki ismétlődése hangsúlyozza a magatartás kivételt nem ismerő, egyetemes emberi perspektíváját. A ..MTNDENKI SZOLGÁJA”-ERKÖLCSISÉG ILLUSZTRÁCIÓJAKÉNT Márk újabb mozzanattal gazdagítja Jézus válaszát. A „kis- gyermek”-jelen.etet bizonyára 10, 13—16 alapján fogalmazta. Nem fontos a helyzetrajz fogyatékossága, hanem csak a kontraszt jelentős: a naggyá lenni akaró tanítványok között egy kisgyermek és Jézus, aki a gyermeket megöleli, azaz szeretetközösségébe fogadja! Jézus tehát saját példájával illusztrálja, amit tanít: a „mindenki szolgálata” azt jelenti, hogy éppen a kicsit, a jelentéktelent (amilyennek a zsidóságban a gyermek számított!) szolgálni. ÜJ PÜSPÖK THÜRINGIABAN: WERNER LEICH A thüringiaii evangélikus egyház püspöki tisztében Ingo Braecklein utódává Werner Leich 50 éves lobensteini szuperintendenst választották meg az egyház zsinatának 1977. december 11-én, Eisenachban tartott ülésén. Jelöltek voltak még Klaus- Peter Hertzsch jénai gyakorlati teológiai professzor, valamint Walter Saft és Hans Schäfer egyházfőtanácsosok. Leich szuperin- tedens 48 szavazatot kapott a leadott 63 közül. Már korábban, novemberben is tartott a zsinat választást, de az akkori hat alkalom egyikén se volt olyan jelölt, aki kétharmados többséget tudott volna elérni. v Werner Leich, aki 1969 óta szu- perintedens Lobensteinbem, 1927- ben született Thüringiában. 1947 és 1951 között Marburgban és Heidelbergben folytatta teológiai tanulmányait. Beiktatását április 30-ra, Rogate vasárnapjára tervezik. AZ LVSZ SEGÍTSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE T. Edward John Mwangosi. a Lutheránus Világszövetség világ- szolgálati osztályának Tanzániából származó referense beszámolót tartott az afrikai államok szervezetének, az Afrikai Egységszervezetnek, a menekültekkel foglalkozó konferenciáján. Beszámolóját követően az ENSZ menekültügyi főbiztosa „felbecsülhetetlen értékű szolgálatnak” nevezte azt a segítséget, melyet az LVSZ az arfikai menekülteknek juttat. Az Afrikai Egységszervezet felszabadítás! bizottságának képviselője pedig kijelentette, hogy Afrikának külön,ös figyelmet kell fordítania az egyházak szerepére. mely a világközvéleménynek a dél-afrikai helyzetről való tájékoztatásában igen jelentős. Az AESZ képviselője hangsúlyozta, hogy a dél-afrikai kérdést nem lehet egyszerűen menekültkérdésként kezelni, hiszen itt elnyomásról van szó. és felszólította a Lutheránus Világszövetséget, hogy továbbra is tájékoztassa a világközvéleményt a dél-afrikai helyzetről. Jézus Krisztus evangéliumának kezdete Megjelent Dóka Zoltán Márk evangéliuma című könyve E mondat Márk evangéliumának első négy szava. Jelkép is egyben: A Márk írása szerint •való evangélium történeti sorrendben a legrégibb, a legelsőként keletkezett az evangéliumi iratok közül. A többiek már mind ismerték, részben belőle is merítettek. Most ennek az evangéliumi könyvnek a magyarázatát jelentette meg sajtóosztályunk Dóka Zoltán hévízgyörki lelkész tollából. Jelentős nyeresége ez a könyv, a „Márk evangéliuma”, hazai teológiai irodalmunknak, örvendetes, hogy ismét gyarapodott a bibliaimagyarázó könyvek, kommentárok sora. abban a sorozatban, amelynek kiadásán sajtó- osztályunk immár közel két évtizede fáradozik, s amelynek célja, hogy minden bibliai iratról magyarázatos könyvet jelentessen meg. Nagv segítség e könyv nemcsak a Szentírás marva rá ziásá- val. igehirdetéssel hivatásként foa1ia1ko®6 lelkészek, hanem a Bibliában elmélyedni kívánó gyülekezeti tagok szám,ára is. TÜDŐS TEOLÓGUS munkája e könw. naev körültekintéssel, ieles felkészüléssel, a vonatkozó leffúiabb teológiai irodalom lehető telies felhasználásával íródott. Eri muitiatia nemcsak a könyv végén felsorolt bőséges irodalom, hanem a szöveg között is állandóan folvtatott beszélgetés, olykor vitatkozás az írástna'ffvará- 7ókkal, bibliakutatókkal. Jó tájékoztatást kanunk a köntív bevezetésében Márk evangéliuma keletkezéséről, jellegzetességéről, tartalmáról, szándékáról. Az írásmagyarázatban tisztán és egyértelműen rajzolódik ki — Márk evangéliumának megfelelően — Jézus Krisztusnak, a Szolgának (Diakonos)' arca, aki a legnagyobb szolgálatot kereszthalálával végezte el a világért (lásd az idézett részletet a vezéreitekbe^). Márk EVANGÉLIUMA A könyv címlapja IZGALMAS OLVASMÁNY e könyv, természetesen elsőrendűen maga Márk evangéliuma, hiszen „az emberi nyilvánosság előtt végbement történetet ír, amelynek .szerzője’ maga Isten és tanúja az egyház”. Az evangélium szövegét saját fordításában közli s ezzel is gazdagítja a magyar nyelvű bibliafordítások sorát. Jobb áttekinthetés okából két nagy főrészre — Jézus titkos kinyilatkoztatása és: Jézus kinyilatkoztatott titka — s ezeken belül több szakaszra osztja anyagát. Módszere az, hogy ezután versről versre, mondatról mondatra magyarázza a bibliai szövegeket, szinte aprólékos gondossággal, így a biibMaolvasó igen sok kérdésére ad választ, rengeteg információt közöl. ELMÉLYEDÉST KÍVÁN AZ OLVASÓTÓL.. Együttgondolkodásra késztet, igazi munkakönyv — 400 oldalon keresztül! Nem arra való, hogy egyvégtében olvassuk el, hanem inkább Márk evangéliumának napról napra való tanulmányozásához nyújt segítséget. S persze ahhoz is^ hogy valamely evangéliumi szakasz értelmét keresve felüssük a megfelelő helyen. Ezért jó segítség az egyéni bibliaolvasók, de bibliaórák közös munkája, bibliakörök számára is. ÉRTÉKES AJÁNDÉK tehát egyházunk, gyülekezeteink számára ez a könyv, bizonnyal haszonnal forgatják mindazok, akik szeretnék minél jobban megismerni Márk. evangéliumát s általában is az Üjtestamentom világát, mélyebben megérteni mondanivalóját. S akik választ keresnek arra a kérdésre, amelyre ez az evangéliumi irat is felelni akar: Kicsoda Jézus Krisztus? A választ a Golgota alatt álló római százados szavával adja meg az evangélista „Bizony ez az ember Isten Fia volt!” Gr(JÓ Gyu,a Riport a riporterről Beszélgetés Chrudinák Alajossal ömlik a szó a riporterből, az élmények forrása kiapadhatatlan. S amint hallgatom, zúgni kezd fejemben a térkép tengere. Lenyűgöz tájékozottsága, ismeret- anyaga, a Közel-Kelet minden szegletének precíz ismerete. Megelevenednek előttem a Biblia lapjai, népek vándorlásai, küzdelme a honkeresés izgalmas pillanataival, a nagy történelmi vallások születése. A századok szorosan egymásra tekerednek. mint a hagyma héjái, s közöttük a hártyák, a szent történetek, amelyekről prédikálunk. Egyiptom, Sinai, Izráel, Libanon, Szíria vidékét kalandozzuk be a kurta óra alatt, a helyeket, ahol a zsidó. keresztyén és iszlám hit bölcsője ringott. Fáradhatatlanul ostromlom kérdéseimmel Chrudinák Alajost, a Magyar Televízió külpolitikai szerkesztőségének vezetőjét, beszélgetésünknek csak a szűkre szabott idő von határt. De közülünk kit nem érdekelne a szent hegy, ahol a törvény született, Jeruzsálem, Üdvözítőnk szenvedésének városa, vagy Damaszkusz, ahová Pál apostol indult üldözni a keresztyéneket. Chrudinák Alajos mindezeken a helyeken járt, a Közel-Kelet földrajzának, történelmének, kultúrájának, társadalmi és politikai problémáinak kiváló ismerője, s ma a közel-keleti kérdések tájékozódásában nem lehet őt ki- hawni. Germánus Gyulát, a híres orientalistát hallgatta, megtanulta az arab nyelveket, vallástörténetben és filozófiában mélyedt el, s megnyerő egyéniségével, „keleti mosolyával” rabul ejti hallgatóit. Mindenkor Izgalom fog el, amikor a képernyőn feltűnik riportja. Mert Chrudinák Alajos munkatársaival, az események sűrűjébe lép. Fel is tettem a kérdést : — Nem fél, amikor a tűzvona- lig előre merészkedik, hogy nézőit tudósítsa a gyilkos konfliktusokról? Keleti mosolyra húzódik szája, s ez távol áll a félelemtől. Pedig láttam olyan riportot, amelyben az akna szinte a stáb lába előtt robbant. A beszélgetés nyomán kiterült a Közel-Kelet térképe, s a térképen robbantak a problémák, nagyobb füsttel, mint az aknák és olyanok, amelyek bennünket keresztyéneket érdekelnek. — Járt tehát a Sinai-hegynél? — Igen, még a 67-es háború előtt. A Sinai-félsziget déli csücskénél, ahol a szirtek 2 ezer méter fölé emelkednek, s ahol az egy- Isten hit szülőhelye van. Valamit megsejtettem a Közel-Kelet népeinek közös vágyából, abból, hogy rendezett, törvényes keretek között kívánnak élni. A térségben mégis három nagy történeti vallás bontakozott ki, s tény, hogy a zsidó, keresztyén és iszlám vallás között helyenként és időnként bizonyos feszültségek tapasztalhatók. Két vallás, a keresztyén és az iszlám már keletkezésekor átlépte az etnikai határokat, világvallás lett, míg viszont a zsidó, a zsidó etnikum, a tizenkét törzs vallásaként indult. — Az egyszerű embereket is így elválasztja a vallás egymástól? — Nem. Szeretném hangsúlyozni, hogy a vallási ellentéteknek politikai, társadalmi mozgató rugói vannají e gazdaságilag és társadalmilag elmaradott térségben. Tehát a vallást is felhasználják az ellentétek szításához az itt élő népek megosztásához. Izráelben pl. a cionizmus, ez a tudománytalan soviniszta ideológia vallási alapon tesz különbséget ember és ember között: „fajtiszta” zsidó birodalmat óhajt teremteni a térségben, ahol szerintük nincs helye sem a keresztyén, sem a mohamedán palesztinoknak. Begin most hajlandónak mutatkozik a palesztin lakosság vallási jogait elismerni, de hallani sem akar a palesztinok törvényes nemzeti jogairól, pl. az önrendelkezésükről. Egyébként a palesztinok 29 százaléka keresztyén, akiknek éppúgy menekülniük kellett otthonaikból. Elmondom egyik élményemet. Capucci jeruzsálemi érsekkel 1975-ben interjút készítettem a Jordán folyó mellett, éppen ott, ahol Keresztelő János Jézust megkeresztelte. Gépkocsiján a vatikáni lobogó lengett. Az érsek a palesztinok érdekeit képviselte. Tőle is tudom, hogy a palesztinok körében nincsenek vallási ellentétek. Az interjú után néhány nappal az érseket letartóztatták és 12 évi börtönre ítélték. A Vatikán közben járására nemrég szabadult. Izráelt a Vatikán — talán éppen ilyen okok miatt — a mai napig nem ismerte el. — Hogy fest a keresztyén— iszlám kérdés Egyiptomban és Libanonban? — Egyiptomban az utóbbi időben hírül adott vallási feszültség mesterkélt. Tudott dolog, hogy.az ősi kopt keresztyének lélekszáma 5 százalék körül mozog, vagyis alig éri el a 2 milliót. S amíg Nasszer alatt nem adódott vallási villongás, addig Szadat az iszlámot reakciós törekvéseire (Folytatás a 3. oldalon)
