Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-01-22 / 4. szám
— PÉCS. 1977. november 13-án a gyülekezetben igehirdetéssel és előadással szolgált Muncz Frigyes, a Budai Szeretetotthon' igazgatója. — IRSA. 1977. november 6-án Lukács László dunaharaszti lelkész, november 13-án Marschal- kó Gyula vecsési lelkész, december 11-én Blatniczky János maglódi lelkész igehirdetéssel szolgált, és ez alkalommal az al- berti gyülekezet énekkara ének-1 számokkal gazdagította az istentiszteletet. — MEDGYESEGYHAZA. 1977. november 12-én presbiteri ülésen dr. Karner Ágoston országos főtitkár tartott előadást a ..Közegyház anyagi helyzete” címen. Az előadást megbeszélés követte. Másnap a főtitkár közös szlovák—magyar istentiszteleten igehirdetéssel, a szeretetvendég- ségen vetített képes előadással szolgált. — MEDGYESEGYHAZA. 1977. november 6-án a békéscsabai gyülekezet énekkara szolgált zenés áhítat keretében. Igét hirdetett Povázsay Mihály igazgató-lelkész. December 11-én pedig diakóniai szeretetvendégség volt. A gyülekezet mintegy 4000 Ft-tal támogatta ez alkalommal a békéscsabai szeretetotthont — TISZAFÖLDVÄR. 1977. november 13-án gyülekezeti szere- tetvendégségen dr. Cserháti Sándor szegedi lelkész szolgált. — PENC. 1977. november 20- án Keveházi László, a Pest megyei Egyházmegye esperese igehirdetéssel szolgált a gyülekezetben. — SZARV AS-ÜJTEMPLOM. 1977. november 9—13. között Turmezei Erzsébet igehirdetéssorozatot tartott a gyülekezetben. — HARTA. 1977. november 13-án Keveházi Lászlóhé pilisi lelkészi munkatárs igehirdetéssel és a fiatal házasok összejövetelén előadással, november 28—30. között pedig Bizik László gödöllői lelkész esti igehirdetés-sorozattal szolgált a gyülekezetben. — IPOLYVECE. A gyülekezetben az ádventi időben igehirde- tés-sorozait volt „Ádventi várakozás az egyház történelmében” címen. Ennek keretében Rónay Zoltán balassagyarmati lelkész, Németh Géza ny. lelkész, Görög Zoltán kétbodonyi lelkész és Szabó Vilmos egyházmegyei segédlelkész szolgált igehirdetéssel. — KEMENESHÖGYÉSZ. Szakái Árpád kemeneshőgyészi lelkészt 1977. december 12-ón a Hazafias Népfront községi bizottságának tagjává választották. — PILIS. Az egyházi esztendő utolsó hetében Máté evangéliuma 24—25. fejezetei alapján igehirdetés-sorozatot tartottak a. gyülekezetben, melyen Ribár János ceglédi lelkész, Ribárné Ka- jos Annamária lelkészi munkatárs, Selmeczi Lajos teológus, Kertész Géza gyónj lelkész, ifi- Deme Károly tápiószelei segédlelkész és Blatniczky János maglódi leikész szolgáltak. — KISKÖRÖS. 1977. december 15-én esti istentiszteleten Tóth Károly pilisi lelkész Márk 12, 28—34 alapján igehirdetéssel, szolgált a gyülekezetben. — KISKÖRÖS. A gyülekezet decemberi szeretetvendégségén dr. Takácsné Kovácsházi Zelma Bp. Deák téri lelkészi munkatárs tartott előadást a Dar es- Salaamban tartott nagygyűlésről. — SO LTV ADK ÉRT. 1977. november 27-én Keveházi László, a Pest megyei Egyházmegye esperese Ézsaiás 55, 6—7. alapján igehirdetéssel szolgált. Az istentiszteleten a pilisi gyülekezet énekkara több énekszámot énekelt. Keveházi Lászlóné pilisi lelkészi munkatárs „Használ - juk-e a Bibliát a nevelésben?” címmel előadást tartott. — DANSZENTMIKLÖS. Advent első hetében közös evangélikus—református igehirdetés-sorozaton Bárdossy Tibor irsai lelkész a 130.1 Zsoltár alapján szolgált a gyülekezetben. — VECSÉS. 1977. december 4-én gyülekezeti szeretetvendég- ség.en Raszik Mihály alberti lelkész az alberti szeretetotthon életéről tartott előadást. — DUNAEGYHÁZA. Adventi esten Sárkány Tiborné hartai lelkészi munkatárs és Rafael József kiskőrösi segédlelkész igehirdetéssel szolgáltak a gyülekezetben. — IRSA. 1977. december 11-én Blatniczky János maglódi lelkész istentiszteleten és a gyülekezet énekkari szeretetvendégségén igehirdetéssel szolgált. — NAGYTARCSA. Adventi vasárnapokon a gyülekezet templomi ünnepélyein ifj. Harmati Béla Bp. Deák téri lelkész, Gáncs Péter péceli helyettes lelkész és Blatniczky János maglódi lelkész szolgált. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. január 22-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenseher Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Takácsné, Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11, du. 5. Szeretetvendégség. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Komjáthy Lajos. Kőbánya de. 10. Vajda Péter ii. de. fel 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rálvosfalva de. 0. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly, Kassák Lajos út 22. de. 1.1. Benczúr László. Váci út 129. de. négyed 10. Benczúr László. Fran- gepán u. de. 9. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos.- Pesterzsébet de. 30. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László kispest de. 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalo- ta-Klstemplom de. 10. Bodrog Miklósi. Rákosszentmihály de. fél ll. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél ll, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosliget de. 10. Kása Pál. Rákoskeresztúr de. fél ll. Ferenczy Zoltán. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Folttn Brúnó, de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 6. Foltin Brúnó. Toroekó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthi- degkút de. fél 11. Takács József. Mo- dori u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 1,1. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvöígy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — TORONYÓRÁK felújítását, számlapok festését, kivilágítását, elektromos felhúzásúra való átalakítását vállalja Kovács Jenő órásmester. 8000 Székesfehérvár, Érsekújvár! u. 7/a. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 160,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 ® 78.0131 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Istenein, fordítsd feléin füledet, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet és lásd meg: milyen pusztulás ért bennünket és azt a várost, amelyet a te nevedről neveztek el! Mert nem a magunk igaz tetteiben, hanem a te nagy irgalmadban bízVa visszük eléd könyörgéseinket” (Dán 9. 18.1. VASÁRNAP. — „Nem igazságtalan az Isten, hogy elfeledkeznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok” (Zsid 6, 10 — Jób 8, 3 — Mt 20, 1—16/a — Zsolt 115). Isten előtt nem állhat meg az „uram-urámozó” keresztyénség. Az sem elég, ha szájunkkal valljuk: hiszünk Istenben. Isten azt tartja számon életünkkel kapcsolatban, amit hitünkből fakadóan cselekszünk. Vagyis azt, amit meg is élünk szeretetben, segítésben. Az is igaz viszont, hogy Isten előtt magában a cselekedet nem állhat meg. A hitből fakadó életet vizsgálja, és igazítja meg. HÉTFŐ. — „Alávettettek Jézus Krisztusnak angyalok, hatalmasságok és erők” (1 Pt 3, 22 — 1 Móz 32, 2 — 1 Kor 1, 26—31 — Jn 5, 31—40). Jézus Krisztus Ür mindenekfelett. Uralkodik mennyen és földön, övé minden hatalom. És mint Ür, lett mindenek szolgája. Nem kereste a maga dicsőségét és hasznát, hanem azt nézte mindig, hogy miben segíthet az emberen. Jézust nem lehet ma sem másképpen követni, mint szolgáló élettel, melynek célja az ember megmentése, igazsághoz segítése. KEDD, — „Vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a szárazra. Lelkemet árasztom utódaidra, áldásomat sarjadékaidra” (Ézs 44, 3 — Ef 5. 18 — FU 1, 27—30 — Jn 5, 41—47). Isten nem hagyja magára az embert ma sem. Szentleikét küldi, adja ajándékképpen mindenkinek, aki kéri. De a Szentlélek ajándéka nem önmagáért jön, hanem haszonra kapjuk. Mint a víz a szomjas földön — életet munkál —, ugyanígy a Szentlélek ajándéka is életet akar munkálni, amely szeretetben lesz nyilvánvaló. SZERDA. — „Csak Istennél csendesül el lelkem, Tőle kapok segítséget” (Zsolt 62, 2 — Zsid 11, 1 — Mt 19, 27—30 — Jn 6, 1—15). Előfordul, hogy nyugtalanság, csüggedés, reménytelenség tölti el szívünket életünk egy-egy eseménye kapcsán. Ez nemcsak fásulttá tehet sok esetben, de akadálya a cselekvő, szolgáló életnek is. Isten azon-, ban szeretetével, bűnbocsánatával, magához ölel, lecsendesít és nyugalmat ad. Erőt a továbblépésre, akaratának élésére. CSÜTÖRTÖK. — „Ne csinálj magadnak istenszobrot” (2 Móz 20, 4 — Zsid 1, 3 — 1 Kor 3, 5—10 — Jn 6, 16—21). Istent tisztelni és imádni nem lehet bálványok formájában. Pedig milyen sokszor kísért ez ma is a keresztyének közt. Istent imádni, szolgáim, tisztelni úgy lehet, hogy elfogadom ajándékait, segítségét és azzal az erővel, szeretettel szolgálom az embert, munkálom az emberek javát. Ez az igazi, és Istennek tetsző tisztelet. PÉNTEK. — „Arra hivattatok et, hogy áldást örököljetek” (1 Pt 3, 9—5 Móz 28, 12 — 1 Móz 7, 17 — 8, 4 — Jn 6, 22—29). Áldást, Isten szeretetét kapjuk. De nem azért, hogy visszaéljünk vele, hogy többnek tartsuk magunkat másoknál, hanem azért, hogy mi is áldás lehessünk sokaknak a családban, a munkahelyen, a társadalomban és az egész világban. SZOMBAT. — „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbert- nem hisz, nem szomjazik meg soha” (Jn 6, 35 — 1 Kir 19. 5 — 1 Móz 8, 15—22 — Jn 6, 30— 40). A Jézusban való hit, szere- tetének, áldozatának elfogadása: életet jelent. Lehet ugyan a Jézusban hivő ember élete is időnként nehéz, kísértésekkel és elbukásokkal teli, de mindig talpra tud állni, mert van Aki felemeli, és van, Aki mindig továbblendíti. De Jézus elfogadása, ajándékaiból való élet elkötele- zést is jelent: továbbadni mindazt, amit. kapunk Tőle szóval, élettel, segítéssel. Ifj. Kendeh György — CSORVAS. 1977. december 11-én a gyülekezetben Huley Alfréd gerendási lelkész igehirdetéssel szolgált — MEZÖBERÉNY II. 1977 december 4-én gyülekezeti szere- tetvendégségen Riesz György mezőtúri lelkész előadással szolgált. — BÉKÉSCSABA. 1977. december 2-án férfi szeretetven- dégségen Szabó Gyula, a Hajdú—Szabolcsi Egyházmegye esperese előadással szolgált. Domanovszky Sándor emlékezete 1877-1955 Evangélikus köztudatunkban egyre halványuló emlékét szeretném felidézni Domanovszky Sándornak, akiben a tudós világ évszázadunk első felének egyik legkiválóbb, s ma, halála (1955) után csaknem negyedszázaddal is nagy megbecsülésben álló történetíróját, a Pázmány Péter (Eötvös Loránd) Tudományegyetem művelődéstörténeti profesz- szorát, egy-egy cikluson át a bölcsészettudományi karnak dékánját, illetve az egyetem rektorát, a Magyar Tudományos Akadémiának előbb levelező, majd rendes, végül igazgatósági és tiszteleti tagját, a történettudományok doktorát, a Magyar Történelmi Társulatnak évtizedeken át ügyvezető első alelnökét, a legtekintélyesebb történettudományi folyóiratnak, a „Száza- dok”-nak szerkesztőjét, számtalan más, házai és külföldi egyesület és intézmény egyik vezéralakját tiszteli. Mi mindezen túl és mindenekelőtt Domanovszky Sándor, az Országos Evengélikus Tanáregyesület harmincas évekbeli elnöke, majd élethossziglan megválasztott díszelnöke, a számra, jelentéktelen, nemzetnevelő hatásában azonban igen jelentős evangélikus tanárság nemeslelkű vezetője emlékének szeretnénk áldozni ezekben a sorokban. EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, TARTALMAS, tudósi mértékkel mérve, fényes életpályájának ' " gyökerei messze visszanyúlnak az elmúlt évszázadba, Domanovszky Sándor édesapja, Domanovszky Endre, maga is tudós, akadémikus, a nagyszebeni evangélikus jogakadémia professzora, Petőfi Sándor jó barátja, 1817-ben született, abban az évben, amikor Arany János és Tompa Mihály. Az édesapának a magyar reformkorig visszanéző emlékein, az igen kései és egyetlen gyermeknek csaknem nyolc évtizedes, az atom- és hidrogénbomba koráig terjedő élményein át két nemzedék közel másfél évszázad történetét sűrítette egybe Domanovszky Sándor életében. Generációk szoros egybefonódottsága, jövőnek jelenen, jelennek múlton épülése az ő számára természetes adottság volt. Szinte azt mondhatnánk, a körülmények törvényszerű erejénél fogva lett Domanovszky Sándor historikussá. Tanári működését is historikus volta határozta meg. Saját. és a rábizottak életét legtávolabbi összefüggéseiben, a társadalom évezredes életének részeként nézte. A TÁRSADALOM TÖRTÉNETÉNEK KIVÁLÓ KUTATÓJA így figyelte a maga korát is. Nemegyszer utalt arra, hogy a középkor, de még a polgári korszak egyszerűbb életviszonyaihoz képest is mind bonyolultabbá, sokrétűbbé válik az emberek egymás mellett élése. A népesség rohamos gyarapodása és az előző századokban soha nem látott. sűrű együttlakás nagymértékben megnövelte a súrlódási felületeket az egyes emberek és a népek között. Elkeseredetten szólt Domanovszky arról, hogy politikai irányzatok a társadalmi és gazdasági problémákat a más véleményen levő, vagy más fajhoz tartozó embertársaik leigázásával kívánják megoldani. A faji alapra helyezkedő nacionalizmus hajtóereje a félelem és a gyűlölet, amely — mint Domanovszky Sándor mondotta — megaláztatással jár, s magával szemben is félelmet és gyűlöletet vált ki. „Az egész világ megdermedve szemléli azt a rombolást, amelyet ezek a jelenségek előidéztek.” Még messze volt az idő, amikor kikristályosodott a diakóniai teológia eszmevilága, de Domanovszky Sándor már annak szellemében beszélt az evangélikus tanárok 1935. évi, nyíregyházi közgyűlésén: „A gyűlölet mai korszakában vissza kell iktatni jogaiba az elfeledett, a nem eléggé gyakorolt, krisztusi szeretetet. Ne kiközösíteni és kizárni akarjunk, hanem összefogni... Ma a gyakorlati térre is átvitt..., a szeretet nevében a közösség minden tagját magához ölelő vallásosságra van szükségünk.” A magyar evangélikus tanárok közül sokan ebben a szellemben nevelték az ifjúságot. Az egykori fasori diákok, köztük nem egy Nobel-díjas, még az Óceánon túlról, s annyi évtized múltán is hálásan emlékezik vissza a gimnáziumra, amelynek légkörét a gyűlölség éveiben is a krisztusi szeretet szelleme hatotta át HAMIS KÉPET KAPNA DOMANOVSZKY SÁNDOR SZEMÉLYISÉGÉRŐL az, aki úgy vélné, hogy idézett megnyilatkozásai csak valamiféle, sajátosan egyházias jellegű körnek szóltak. Egyetemi tanári, dékáni és rektori működését is ez a szellem határozta meg. Rektori évének első napján, 1939. szeptember 1-én tört ki az emberiség történetének legsötétebb emlékű háborúja. Hétről hétre növekvő aggodalommal bocsátotta ki Domanovszky Sándor az életbe az egyetem fiatal doktorait. Akkor, amikor a tudomány legújabb eredményeit kérlelhetetlen céltudatossággal és embertelenséggel a végsőkig fokozott pusztításra állították be, akkor, amikor a faji és a nemzetiségi üldözés megszállottjai a gyűlölet sötét lángjait szították, Domanovszky Sándor a szeretet mindent lebíró erejére hívta fel az újonnan avatottak figyelmét Utolsó promóclós beszédében végrendeletszerű súllyal kötötte tanítványai lelkére: „Ne nézzék le embertársaikat. Ne gyűlöljék őket, mert aki gyűlöletet vet gyűlöletet arat. Hassa át Önöket a krisztusi szeretet, amely a nagyobb értéknek megadja azt a módot, hogy a kisebbeket magához emelje. Éljenek bölcsen ezzel a leghatalmasabb társadalmi erővel, hiszen hanyatló korok rombolásából mindig ez vezette ki az embereket.” TACITUSNÁL, A NAGY ROMAI TÖRTÉNETÍRÓNÁL OLVASSUK: az emberi arc vonásai elmosódnak, amint egykoron elpusztul az érc és a márvány is, amelyben kedvesünk alakját szerettük volna megörökíteni. Örökké csak a szellem vonásai maradnak fenn, amelyeket semmi, tőle idegen anyag nem őrizhet meg és nem fejezhet ki, csupán a másik ember erkölcsi személyisége. Domanovszky Sándor nevelői egyéniségének nyomai mélyen belevésődtek kortársai, tanártársai, tanítványai leikébe. Hisszük, hogy ezek a vonások az utódokra átöröklődve, kései magyar nemzedékek arculatán is felismerhetők lesznek. Forma mentis aeterna. Komjáthy Miklós