Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-01-22 / 4. szám

— PÉCS. 1977. november 13-án a gyülekezetben igehirdetéssel és előadással szolgált Muncz Fri­gyes, a Budai Szeretetotthon' igazgatója. — IRSA. 1977. november 6-án Lukács László dunaharaszti lel­kész, november 13-án Marschal- kó Gyula vecsési lelkész, decem­ber 11-én Blatniczky János maglódi lelkész igehirdetéssel szolgált, és ez alkalommal az al- berti gyülekezet énekkara ének-1 számokkal gazdagította az isten­tiszteletet. — MEDGYESEGYHAZA. 1977. november 12-én presbiteri ülé­sen dr. Karner Ágoston orszá­gos főtitkár tartott előadást a ..Közegyház anyagi helyzete” címen. Az előadást megbeszélés követte. Másnap a főtitkár közös szlovák—magyar istentiszteleten igehirdetéssel, a szeretetvendég- ségen vetített képes előadással szolgált. — MEDGYESEGYHAZA. 1977. november 6-án a békéscsabai gyülekezet énekkara szolgált ze­nés áhítat keretében. Igét hir­detett Povázsay Mihály igazga­tó-lelkész. December 11-én pe­dig diakóniai szeretetvendégség volt. A gyülekezet mintegy 4000 Ft-tal támogatta ez alkalommal a békéscsabai szeretetotthont — TISZAFÖLDVÄR. 1977. no­vember 13-án gyülekezeti szere- tetvendégségen dr. Cserháti Sán­dor szegedi lelkész szolgált. — PENC. 1977. november 20- án Keveházi László, a Pest me­gyei Egyházmegye esperese ige­hirdetéssel szolgált a gyülekezet­ben. — SZARV AS-ÜJTEMPLOM. 1977. november 9—13. között Turmezei Erzsébet igehirdetésso­rozatot tartott a gyülekezetben. — HARTA. 1977. november 13-án Keveházi Lászlóhé pilisi lelkészi munkatárs igehirdetéssel és a fiatal házasok összejövete­lén előadással, november 28—30. között pedig Bizik László gödöl­lői lelkész esti igehirdetés-soro­zattal szolgált a gyülekezetben. — IPOLYVECE. A gyülekezet­ben az ádventi időben igehirde- tés-sorozait volt „Ádventi várako­zás az egyház történelmében” cí­men. Ennek keretében Rónay Zoltán balassagyarmati lelkész, Németh Géza ny. lelkész, Görög Zoltán kétbodonyi lelkész és Sza­bó Vilmos egyházmegyei segéd­lelkész szolgált igehirdetéssel. — KEMENESHÖGYÉSZ. Sza­kái Árpád kemeneshőgyészi lel­készt 1977. december 12-ón a Ha­zafias Népfront községi bizottsá­gának tagjává választották. — PILIS. Az egyházi esztendő utolsó hetében Máté evangéliu­ma 24—25. fejezetei alapján ige­hirdetés-sorozatot tartottak a. gyülekezetben, melyen Ribár Já­nos ceglédi lelkész, Ribárné Ka- jos Annamária lelkészi munka­társ, Selmeczi Lajos teológus, Kertész Géza gyónj lelkész, ifi- Deme Károly tápiószelei segéd­lelkész és Blatniczky János mag­lódi leikész szolgáltak. — KISKÖRÖS. 1977. decem­ber 15-én esti istentiszteleten Tóth Károly pilisi lelkész Márk 12, 28—34 alapján igehirdetéssel, szolgált a gyülekezetben. — KISKÖRÖS. A gyülekezet decemberi szeretetvendégségén dr. Takácsné Kovácsházi Zelma Bp. Deák téri lelkészi munka­társ tartott előadást a Dar es- Salaamban tartott nagygyűlés­ről. — SO LTV ADK ÉRT. 1977. no­vember 27-én Keveházi László, a Pest megyei Egyházmegye es­perese Ézsaiás 55, 6—7. alapján igehirdetéssel szolgált. Az isten­tiszteleten a pilisi gyülekezet énekkara több énekszámot éne­kelt. Keveházi Lászlóné pilisi lelkészi munkatárs „Használ - juk-e a Bibliát a nevelésben?” címmel előadást tartott. — DANSZENTMIKLÖS. Ad­vent első hetében közös evangé­likus—református igehirdetés-so­rozaton Bárdossy Tibor irsai lel­kész a 130.1 Zsoltár alapján szol­gált a gyülekezetben. — VECSÉS. 1977. december 4-én gyülekezeti szeretetvendég- ség.en Raszik Mihály alberti lel­kész az alberti szeretetotthon életéről tartott előadást. — DUNAEGYHÁZA. Adventi esten Sárkány Tiborné hartai lelkészi munkatárs és Rafael Jó­zsef kiskőrösi segédlelkész ige­hirdetéssel szolgáltak a gyüleke­zetben. — IRSA. 1977. december 11-én Blatniczky János maglódi lel­kész istentiszteleten és a gyü­lekezet énekkari szeretetvendég­ségén igehirdetéssel szolgált. — NAGYTARCSA. Adventi vasárnapokon a gyülekezet tem­plomi ünnepélyein ifj. Harmati Béla Bp. Deák téri lelkész, Gáncs Péter péceli helyettes lel­kész és Blatniczky János mag­lódi lelkész szolgált. Istentiszteleti rend Budapesten, 1973. január 22-én Deák tér de. 9. (úrv.) Hafenseher Károly, de. 11. (úrv.) Káldy Zoltán, du. 6. Takácsné, Kovácsházi Zelma. Fasor de. 11, du. 5. Szeretetvendégség. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. 31—33. de. 9. Rákóczi út 57/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Komjáthy Lajos. Kőbánya de. 10. Vaj­da Péter ii. de. fel 12. Zugló de. 11. (úrv.) Boros Károly. Rálvosfalva de. 0. Boros Károly. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Boros Károly, Kassák Lajos út 22. de. 1.1. Benczúr László. Váci út 129. de. négyed 10. Benczúr László. Fran- gepán u. de. 9. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos.- Pesterzsébet de. 30. Virágh Gyula. Soroksár-Üjtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László kispest de. 10. Kis- pest-Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalo- ta-Klstemplom de. 10. Bodrog Miklósi. Rákosszentmihály de. fél ll. Kamer Ágoston. Sashalom de. 9. Kamer Ágoston. Mátyásföld de. fél 11. Cin- kota de. fél ll, du. fél 3. Kistarcsa de. 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rá­koshegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rá­kosliget de. 10. Kása Pál. Rákoske­resztúr de. fél ll. Ferenczy Zoltán. Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Folttn Brúnó, de. fél ll. (német), de. 11. (úrv.) Koren Emil. du. 6. Foltin Brú­nó. Toroekó tér de. fél 9. Koren Emil. Óbuda de. 9. Görög Tibor, de. 10. Gö­rög Tibor. XII., Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, du. fél 7. Takács József. Bu­dakeszi de. 8. Takács József. Pesthi- degkút de. fél 11. Takács József. Mo- dori u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. 1,1. (úrv.) Bencze Imre. du. 6. Missura Tibor. Németvölgyi út 138. de. 9. Mis­sura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Ke- lenvöígy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Csillaghegy de. fél 10. Kapos­vári Vilmos. Csepel de. fél 11. — TORONYÓRÁK felújítását, szám­lapok festését, kivilágítását, elektro­mos felhúzásúra való átalakítását vál­lalja Kovács Jenő órásmester. 8000 Székesfehérvár, Érsekújvár! u. 7/a. EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi György Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztőség és kiadóhivatal: 1088 Budapest Vili.. Puskin u. 12. Telefon: 142-074 Csekkszámlaszán: 516—20 412—VIII Előfizetési ár: egy évre 160,— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 25211 ISSN 0133—1302 ® 78.0131 Athenaeum Nyomda. Budapest Rotációs magasnyomás Felelős vezető: Soproni Béla vezérigazgató „Istenein, fordítsd feléin füle­det, és hallgass meg! Nyisd ki szemedet és lásd meg: milyen pusztulás ért bennünket és azt a várost, amelyet a te nevedről neveztek el! Mert nem a ma­gunk igaz tetteiben, hanem a te nagy irgalmadban bízVa visszük eléd könyörgéseinket” (Dán 9. 18.1. VASÁRNAP. — „Nem igaz­ságtalan az Isten, hogy elfeled­keznék a ti cselekedeteitekről és arról a szeretetről, amelyet az ő nevében tanúsítottatok” (Zsid 6, 10 — Jób 8, 3 — Mt 20, 1—16/a — Zsolt 115). Isten előtt nem állhat meg az „uram-urámozó” keresztyénség. Az sem elég, ha szájunkkal valljuk: hiszünk Is­tenben. Isten azt tartja számon életünkkel kapcsolatban, amit hitünkből fakadóan cselekszünk. Vagyis azt, amit meg is élünk szeretetben, segítésben. Az is igaz viszont, hogy Isten előtt magában a cselekedet nem áll­hat meg. A hitből fakadó életet vizsgálja, és igazítja meg. HÉTFŐ. — „Alávettettek Jé­zus Krisztusnak angyalok, hatal­masságok és erők” (1 Pt 3, 22 — 1 Móz 32, 2 — 1 Kor 1, 26—31 — Jn 5, 31—40). Jézus Krisztus Ür mindenekfelett. Uralkodik mennyen és földön, övé minden hatalom. És mint Ür, lett min­denek szolgája. Nem kereste a maga dicsőségét és hasznát, ha­nem azt nézte mindig, hogy mi­ben segíthet az emberen. Jézust nem lehet ma sem másképpen követni, mint szolgáló élettel, melynek célja az ember meg­mentése, igazsághoz segítése. KEDD, — „Vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a szá­razra. Lelkemet árasztom utó­daidra, áldásomat sarjadékaidra” (Ézs 44, 3 — Ef 5. 18 — FU 1, 27—30 — Jn 5, 41—47). Isten nem hagyja magára az embert ma sem. Szentleikét küldi, adja ajándékképpen mindenkinek, aki kéri. De a Szentlélek ajándéka nem önmagáért jön, hanem ha­szonra kapjuk. Mint a víz a szomjas földön — életet munkál —, ugyanígy a Szentlélek ajándé­ka is életet akar munkálni, amely szeretetben lesz nyilván­való. SZERDA. — „Csak Istennél csendesül el lelkem, Tőle kapok segítséget” (Zsolt 62, 2 — Zsid 11, 1 — Mt 19, 27—30 — Jn 6, 1—15). Előfordul, hogy nyugta­lanság, csüggedés, reménytelen­ség tölti el szívünket életünk egy-egy eseménye kapcsán. Ez nemcsak fásulttá tehet sok eset­ben, de akadálya a cselekvő, szolgáló életnek is. Isten azon-, ban szeretetével, bűnbocsánatá­val, magához ölel, lecsendesít és nyugalmat ad. Erőt a továbblé­pésre, akaratának élésére. CSÜTÖRTÖK. — „Ne csinálj magadnak istenszobrot” (2 Móz 20, 4 — Zsid 1, 3 — 1 Kor 3, 5—10 — Jn 6, 16—21). Istent tisztelni és imádni nem lehet bálványok formájában. Pedig mi­lyen sokszor kísért ez ma is a keresztyének közt. Istent imád­ni, szolgáim, tisztelni úgy lehet, hogy elfogadom ajándékait, se­gítségét és azzal az erővel, sze­retettel szolgálom az embert, munkálom az emberek javát. Ez az igazi, és Istennek tetsző tisz­telet. PÉNTEK. — „Arra hivattatok et, hogy áldást örököljetek” (1 Pt 3, 9—5 Móz 28, 12 — 1 Móz 7, 17 — 8, 4 — Jn 6, 22—29). Áldást, Isten szeretetét kapjuk. De nem azért, hogy visszaéljünk vele, hogy többnek tartsuk ma­gunkat másoknál, hanem azért, hogy mi is áldás lehessünk so­kaknak a családban, a munka­helyen, a társadalomban és az egész világban. SZOMBAT. — „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbert- nem hisz, nem szomjazik meg soha” (Jn 6, 35 — 1 Kir 19. 5 — 1 Móz 8, 15—22 — Jn 6, 30— 40). A Jézusban való hit, szere- tetének, áldozatának elfogadása: életet jelent. Lehet ugyan a Jé­zusban hivő ember élete is időn­ként nehéz, kísértésekkel és el­bukásokkal teli, de mindig talp­ra tud állni, mert van Aki fel­emeli, és van, Aki mindig to­vábblendíti. De Jézus elfogadása, ajándékaiból való élet elkötele- zést is jelent: továbbadni mind­azt, amit. kapunk Tőle szóval, élettel, segítéssel. Ifj. Kendeh György — CSORVAS. 1977. december 11-én a gyülekezetben Huley Alfréd gerendási lelkész igehir­detéssel szolgált — MEZÖBERÉNY II. 1977 de­cember 4-én gyülekezeti szere- tetvendégségen Riesz György mezőtúri lelkész előadással szol­gált. — BÉKÉSCSABA. 1977. de­cember 2-án férfi szeretetven- dégségen Szabó Gyula, a Haj­dú—Szabolcsi Egyházmegye es­perese előadással szolgált. Domanovszky Sándor emlékezete 1877-1955 Evangélikus köztudatunkban egyre halványuló emlékét sze­retném felidézni Domanovszky Sándornak, akiben a tudós világ évszázadunk első felének egyik legkiválóbb, s ma, halála (1955) után csaknem negyedszázaddal is nagy megbecsülésben álló törté­netíróját, a Pázmány Péter (Eötvös Loránd) Tudományegye­tem művelődéstörténeti profesz- szorát, egy-egy cikluson át a bölcsészettudományi karnak dé­kánját, illetve az egyetem rekto­rát, a Magyar Tudományos Aka­démiának előbb levelező, majd rendes, végül igazgatósági és tiszteleti tagját, a történettudo­mányok doktorát, a Magyar Tör­ténelmi Társulatnak évtizedeken át ügyvezető első alelnökét, a legtekintélyesebb történettudo­mányi folyóiratnak, a „Száza- dok”-nak szerkesztőjét, számta­lan más, házai és külföldi egye­sület és intézmény egyik vezér­alakját tiszteli. Mi mindezen túl és mindenekelőtt Domanovszky Sándor, az Országos Evengélikus Tanáregyesület harmincas évek­beli elnöke, majd élethossziglan megválasztott díszelnöke, a számra, jelentéktelen, nemzetne­velő hatásában azonban igen je­lentős evangélikus tanárság ne­meslelkű vezetője emlékének sze­retnénk áldozni ezekben a sorok­ban. EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, TARTALMAS, tudósi mértékkel mérve, fényes életpályájának ' " gyökerei messze visszanyúlnak az elmúlt évszázadba, Doma­novszky Sándor édesapja, Do­manovszky Endre, maga is tu­dós, akadémikus, a nagyszebeni evangélikus jogakadémia pro­fesszora, Petőfi Sándor jó barát­ja, 1817-ben született, abban az évben, amikor Arany János és Tompa Mihály. Az édesapának a magyar reformkorig visszané­ző emlékein, az igen kései és egyetlen gyermeknek csaknem nyolc évtizedes, az atom- és hid­rogénbomba koráig terjedő él­ményein át két nemzedék közel másfél évszázad történetét sűrí­tette egybe Domanovszky Sán­dor életében. Generációk szoros egybefonódottsága, jövőnek jele­nen, jelennek múlton épülése az ő számára természetes adottság volt. Szinte azt mondhatnánk, a körülmények törvényszerű erejé­nél fogva lett Domanovszky Sán­dor historikussá. Tanári működé­sét is historikus volta határozta meg. Saját. és a rábizottak életét legtávolabbi összefüggéseiben, a társadalom évezredes életének részeként nézte. A TÁRSADALOM TÖRTÉNE­TÉNEK KIVÁLÓ KUTATÓJA így figyelte a maga korát is. Nemegyszer utalt arra, hogy a középkor, de még a polgári kor­szak egyszerűbb életviszonyai­hoz képest is mind bonyolultab­bá, sokrétűbbé válik az emberek egymás mellett élése. A népes­ség rohamos gyarapodása és az előző századokban soha nem lá­tott. sűrű együttlakás nagymér­tékben megnövelte a súrlódási felületeket az egyes emberek és a népek között. Elkeseredetten szólt Domanovszky arról, hogy politikai irányzatok a társadalmi és gazdasági problémákat a más véleményen levő, vagy más faj­hoz tartozó embertársaik leigá­zásával kívánják megoldani. A faji alapra helyezkedő naciona­lizmus hajtóereje a félelem és a gyűlölet, amely — mint Doma­novszky Sándor mondotta — megaláztatással jár, s magával szemben is félelmet és gyűlöle­tet vált ki. „Az egész világ meg­dermedve szemléli azt a rombo­lást, amelyet ezek a jelenségek előidéztek.” Még messze volt az idő, amikor kikristályosodott a diakóniai teológia eszmevilága, de Domanovszky Sándor már an­nak szellemében beszélt az evan­gélikus tanárok 1935. évi, nyír­egyházi közgyűlésén: „A gyűlö­let mai korszakában vissza kell iktatni jogaiba az elfeledett, a nem eléggé gyakorolt, krisztusi szeretetet. Ne kiközösíteni és ki­zárni akarjunk, hanem összefog­ni... Ma a gyakorlati térre is átvitt..., a szeretet nevében a közösség minden tagját magához ölelő vallásosságra van szüksé­günk.” A magyar evangélikus tanárok közül sokan ebben a szellemben nevelték az ifjúságot. Az egykori fasori diákok, köztük nem egy Nobel-díjas, még az Óceánon túlról, s annyi évtized múltán is hálásan emlékezik vissza a gimnáziumra, amelynek légkörét a gyűlölség éveiben is a krisz­tusi szeretet szelleme hatotta át HAMIS KÉPET KAPNA DO­MANOVSZKY SÁNDOR SZE­MÉLYISÉGÉRŐL az, aki úgy vélné, hogy idézett megnyilatko­zásai csak valamiféle, sajátosan egyházias jellegű körnek szól­tak. Egyetemi tanári, dékáni és rektori működését is ez a szel­lem határozta meg. Rektori évé­nek első napján, 1939. szeptem­ber 1-én tört ki az emberiség történetének legsötétebb emlékű háborúja. Hétről hétre növek­vő aggodalommal bocsátotta ki Domanovszky Sándor az életbe az egyetem fiatal doktorait. Ak­kor, amikor a tudomány leg­újabb eredményeit kérlelhetet­len céltudatossággal és ember­telenséggel a végsőkig fokozott pusztításra állították be, akkor, amikor a faji és a nemzetiségi üldözés megszállottjai a gyűlölet sötét lángjait szították, Doma­novszky Sándor a szeretet min­dent lebíró erejére hívta fel az újonnan avatottak figyelmét Utolsó promóclós beszédében végrendeletszerű súllyal kötötte tanítványai lelkére: „Ne nézzék le embertársaikat. Ne gyűlöljék őket, mert aki gyűlöletet vet gyűlöletet arat. Hassa át Önöket a krisztusi szeretet, amely a na­gyobb értéknek megadja azt a módot, hogy a kisebbeket magá­hoz emelje. Éljenek bölcsen ez­zel a leghatalmasabb társadalmi erővel, hiszen hanyatló korok rombolásából mindig ez vezette ki az embereket.” TACITUSNÁL, A NAGY RO­MAI TÖRTÉNETÍRÓNÁL OL­VASSUK: az emberi arc voná­sai elmosódnak, amint egykoron elpusztul az érc és a márvány is, amelyben kedvesünk alakját szerettük volna megörökíteni. Örökké csak a szellem vonásai maradnak fenn, amelyeket sem­mi, tőle idegen anyag nem őriz­het meg és nem fejezhet ki, csu­pán a másik ember erkölcsi sze­mélyisége. Domanovszky Sándor nevelői egyéniségének nyomai mélyen belevésődtek kortársai, tanártársai, tanítványai leikébe. Hisszük, hogy ezek a vonások az utódokra átöröklődve, kései ma­gyar nemzedékek arculatán is felismerhetők lesznek. Forma mentis aeterna. Komjáthy Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom