Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-08-13 / 33. szám
i XL1II. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 1978. augusztus 13. Ára: 3,50 Ft Egyházunk műkincsei HAZAI EVANGÉLIKUS EGYHÁZUNK SAJÁTOS TÖRTÉNETI HELYZETE folytán merőben más — és jóval szerényebb — jellegű műtárgyállománnyal rendelkezik, mint más egyházak. Igen kevés olyan evangélikus gyülekezetünk van, amely a reformáció óta töretlenül vészelte át a történelem viharait — még kevesebb az olyan templomunk, amely középkorú eredetű volna. Ezek közé legfeljebb Lovászpato- nát, Dabronyt, részben Bakony- szentlászlót, egyes részleteiben pedig az aszódi, béri vagy dakotai templomainkat sorolhatjuk. E történeti adottság, azon belül pedig az ellenreformáció és a török hódoltság vihara az oka tehát annak, hogy fennmaradt emlékeink közül csak elvétve akad egy-két középkori műtárgy. Legfeljebb Evangélikus Levéltárunk és Könyvtárunk őriz nagy értékű középkori okleveleket és ősnyomtatványokat. HA LEGRÉGIBB TÁRGYI EMLÉKEINKET VESSZÜK művelődéstörténeti szempontból számba, akkor azt állapíthatjuk meg, hogy azok beszédes emlékei evangélikus múltunk ökumenici- tásának. A 18. században épült sziráki templomunk tornyába 4—5 méter magasan beépített, feltehetőleg legősibb egyházi jellegű szobrunk a templárius rend 13. századi hazai tevékenységével hozható összefüggésbe a szájhagyomány szerint. Több oltárunk eredete is ökumenikus háttérre utal: Nyíregyháza nagy templomának oltára és szószéke a má- riapócsi görögkeleti bazilita rendház, az oroszlányi templomé a majki katolikus kamalduli szerzetesrend templomából került át hozzánk, s azokat legtöbb esetben változtatás nélkül megőriztük. — Legrégibb, patinás úrvacsorái kelyheink pedig a cseh és felvidéki huszitizmus emlékeit idézik,•" amint arról Csönge, Mesz- len vagy Calgagyörk gondosan őrzött kelyhei és paténái tanúskodnak. TIZENHAT—TIZENNYOLCADIK SZÁZADI MŰKINCSEINK történetét vizsgálva az tűnik szembe, hogy azok ugyanúgy tárgyi emlékei a fejlett városi kultúrának, mint a szép népi művészetnek. Érdemes volna művészet- történeti szempontból elemezni evangélikus műtárgyállományunk értékes darabjait. Idővel bizonyára erre is sor kerül. Most elsősorban hazai művelődéstörténetünk szemszögéből tekintjük át vázlatosan műkincseinket. Kétségtelenül Sopron evangélikussá- ga hagyta ránk a legtöbb, felbecsülhetetlen értékű egyházi műkincset. egyben nemzeti értéket. Az első nagy lelkészek, Gerengel Simon és Barth János Konrád úttörő jellegű gyűjtésétől kezdve a nagy humanista polgármester L ackner Kristóf ötvösművész munkásságán át Lang Mátyás kulturális tevékenységéig sok műtárgy története fűződik a fejlett soproni városi kultúra egy- egy fázisához. Ez érvényes Kőszeg, Győr, Miskolc vagy Tállya nemzedékeken át féltve őrzött emlékeire is. BILLY GRAHAM és a magyar művelődés Ugyanakkor legalább ilyen mértékben ejtik rabul szépségükkel az érdeklődőket és hozzáértőket kicsiny falvak parókiáinak művelődéstörténetünkben szerepet játszó egyéniségek nevéhez fűződő műtárgyai. Csak példaként említjük Aáchs Mihály nemes- csói, a Rákóczi-szenátor Török István kuruc ezredes vadosfai, vagy az énekes- és imakönyvíró Lövei Balázs bakonyszentlászlói relikviáit. Különös szépségű az utóbbipak 1695-ből származó aranyozott réz úrvacsorái kelyhe és ostyás tálkája. SOKÁIG FOLYTATHATNÁNK A SORT. De talán elég, ha rámutatunk a fejlődés csúcsára, a 19. század ránkmaradt, müvelődés- történetileg jelentős 'emlékeire. Birtokában vagyunk olyan neves festők oltárképeinek, mint Orlay- Petrich Soma (Mezőberény), Barabás Miklós (Zalaistvánd), Madarász Viktor (Pécs és Magyarboly), Székely Bertalan (Miskolc), Benczúr Gyula (Budapest-Fasor), Vastagh György (Cinkota) — nem szólva most jelen századunk első felének olyan művészeiről, mint Rudnay Gyula, Lühnsdorf Károly. Tichy Kálmán, Csáky-Maronyák József vagy Basilides Sándor. A festményekkel kapcsolatban érdemes megemlítenünk, hogy egyházunk tulajdonában vannak többek között Thököly és Kossuth, Petpfi, Arany, Vajda Péter és Győry Vilmos, Teleki Józsefné Róth Johanna, Tessedik és Kollár, Schedius, Schwartner és Hunfalvy, Mikola Sándor, Rátz László és Kubacska András, s egyházunk sok más nagy fiának olajportréi, valamint Zichy Mihály hatalmas szénrajza Luther wartburgi jelenetével. Tállyán őrizzük Kossuth, keresztelőkan- csóját és keresztelőtálját, Budapesten pedig Petőfi egykori kiskőrösi keresztelőmedencéjét és Döbrentei Gábor kelyhét. IRODALMI, POLITIKAI ÉS TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK sok kimagasló egyénisége tartozott evangélikus egyházunkhoz. Dévai Bíró Mátyás, Bornemisza Péter, Huszár Gál, vagy Sztárai Mihály tárgyi emlékeit — még síremlékeit is — elsodorta a történelem sokféle vihara. A Wittnyédyekről, Thökölyekről és Petrőczyekről is kevés, portré vagy egyéb tárgy maradt ránk. Emlékűket népünkkel együtt a szívünkben őrizzük. Ám kegyelettel simogatjuk meg sok szenvedéstől terhes múltunk egyik jelképes, szomorú emlékét: azt az arasznyi nyársat, amelyre Caraffa 1687-ben Radvánszky János szenátor, kuruc kori költőnk édesapjának, Radvánszky Györgynek a levágott fejét Eperjes városának egyik kapujára szögeztette. Mert míg őseink kezében ott volt a kultúrát hordozó könyv, válluk csaknem mindig súlyos keresztet hordozott. Műkincseink történetében egyik is, másik is megtalálható. Tanuljuk becsülni elődeink népünkért, egyházunkért hozott áldozatát, s legyünk hálásak egy oly korban, amelyre ők csak reménységben gondolhattak. Fabiny Tibor NORVÉGIÁBAN Szeptemberben Oslóba megy Billy Graham. 1955 óta ez lesz az első látogatása Norvégiában. Az oslói stadionban fog beszélni és szereplését 15 norvég városban fogják közvetíteni. A rendezők azt várják, hogy • így további 150 000 ember részvételével számolhatnak. LVSZ VB A Lutheránus Világszövetség Végrehajtó Bizottsága augusztus 21-től szeptember 2-ig tartja ülését Genfben. Az első héten bizottsági üléseken, a második héten plénumban tárgyal a végrehajtó bizottság. Az ülésen részt vesz D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök, akit a legutóbbi nagygyűlés a végrehajtó bizottság tagjává választott. Ünneplő gyülekezet Rábaközön Paplcikssentelés Furádon, templomszenielés Potyondon A KISALFÖLDÖN KAPUVÁR ÉS CSORNA KÖRNYÉKÉT nevezik Rábaköznek. Kulturált táj, jó a földje — népe is! A reformáció szinte még Luther életében elterjedt ezen a vidéken. Később a vadosfai artikuláris gyülekezet tartotta össze a vidék lutheránusait, mint kotlóstyúk csibéit. A 35 gyülekezetből idővel a legtöbb önállósult. Ilyen volt Farád is. Hat gyülekezet pedig megmaradt Vadosfa kebelében, a 80 lelkes Potyond is. A rábaközi gyülekezetek túlélték a nehéz történelmi időket, de nemcsak a múltból élnek és nemcsak a mának. Építik a jövőt is. Templomot, paplakot, mindazt, ami az élő és virágzó gyülekezethez hozzátartozik. Az építés sok és sokféle gondja, fáradságos munkája után jólesik örülni — és hálát adni. Erre az ünnepi együttör- vendezésre jött el Rábaközbe egy szép, napsütötte nyári vasárnapon D. dr. Ottlyk Ernő, az Északi Egyházkerület püspöke. FARAD VOLT AZ ELSŐ ÁLLOMÁS. Három évvel ezelőtt Szalag Sándor hirtelen halála miatt a gyász hangulata lengte körül a paplakot. Isten azonban a szomorúságot örömre fordította. Szűcs Kálmán személyében új pásztort kapott a nyáj, a paplakot pedig átépítették, korszerűvé tették.- Ez az öröm csendült meg Ottlyk Ernő püspök igehirdetésében, ez az öröm tette derültté a tekinteteket, meleggé a kézfogásokat, szárnyalóbbá a nagy templomi gyülekezet énekét és imádságát. Szűcs Kálmán lelkész jelentése nyomán megelevenedett a munka minden részlete: a nagy házban falakat bontottak, falakat építettek, gyülekezeti termet létesítettek, három szoba és iroda alakult ki, központi fűtést szereltek. A lebontott rossz melléképületek helyett újat építettek. A farádi anya-, a jobaházi leány- és a kis rábatamási szórványgyülekezetek hűséges tagjai munkával, szorgos utánjárással, jó szívvel adott forintokkal megújították a paplakot. Czirák Gyula felügyelő és Szűcs Kálmán lelkész szavai között sűrűn volt hallható ez a meleg szó: „köszönjük!”, .köszönöm!”. Vonatkozott ez a gyülekezet által összeadott nagy pénzösszegre, de a sok ezer forintot érő társadalmi munkára is. Szűcs Kálmán lekész ismertető szavai után az üdvözlések is az öröm hangulatát szólaltatták meg. Ottlyk Ernő püspök, Bárány Gyula esperes, Cziffra István r. kát. plébános és Sümeghy József lelkész mondtak a lelkész és a gyülekezet munkáját méltató szavakat. A terpplomi gyülekezet ezután a megújult, szép papiakhoz ment, ahol az egyházkerület püspöke mondott áldást. Ha majd Budapest felől, Győrön át, a 85-ös országúton Sopron felé gurul járművünk pillantsunk oda a négyablakos házra és gondoljunk arra, hogy az élő gyülekezet megbecsüli a pásztori szolgálatot. A RÁBAKÖZI EVANGÉLIKUSOK MÁSIK ÖRÖMÜNNEPÉRE délután került sor. A vadosfai gyülekezethez tartozó 80 lelkes filia, ' Potyond, új templomot szentelt. A megrogyott régi iskolatermet, amely 1966 után már mint templom szolgált — le kellett bontani. Életveszélyes volt már. De a százévesnél is régibb mű- emlékjellegű torony megmaradt. A potyondi új templom Ehhez a toronyhoz épített most a gyülekezet egy világos, meleg, kicsi templomot. Megújult a torony is. keresztjétől alapjáig, hogy méltó része legyen az új templomnak. D. dr. Ottlyk Ernő püspök és kísérete Bülcy Jenő és felesége otthonába érkezett, ahol már 10 lutherkabátos lelkész várta. Az új templom körül lócákon foglalt helyet a templomba be nem férő, a szomszéd falvakból idesereglett nagy gyülekezet, ahová a hang- erősítő minden szót jól közvetített. Fényes kulcsot nyújtott át a templomkapuban az egyházkerület püspökének Kovács Kálmán presbiter, a templomépítés leghűségesebb, fáradhatatlan munkása. Majd kinyílt az ajtó! Mintha nem is templom lenne, hanem egy kedves, világos, nappali, családi szoba. Vajszínű fal, szőnyeg, két többágas gyertyás csillár deríti fel a belépőt. De az ízléses oltár, a falikereszt, a kecses kis szószék és a 10 vasból, deszkala- pokhól készített ülöpárnás pad emlékeztet arra, hogy az Ür Istennek házában vagyunk. A sarokban az építésben jelentős munkát vállaló Nagy Géza adományozta harmonium áll. Az egyházkerület püspöke Pál apostol bizonyságtevésén keresztül szólt igehirdetésében. Megszólalt a kis potyondi gyülekezet egyház- szeretete, hite. „Ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái . . .” Krisztusban valóban a kis gyülekezet is elmondhatja: Benne és Általa mindene megvan ... sőt ráadásul hűséges emberek munkája által új kicsi temploma, otthona is, ahol összejöhetnek a hívek, hogy szeretetlen találkozzanak Istennel és egymással, s készüljenek embertársaik szolgálatára. Az ünnepi közgyűlésen Sümeghy József, a gyülekezet lelkésze vázolta az építés történetét. A gyülekezet szülötte, már a soproni temetőben pihenő dr. Horváth József bányamérnök végrendele- tileg komolyabb összeget testált szülőfaluja kicsi temploma részére. Alapos szervezés után a gyülekezet elkezdte az építés munkáját, amelyben odaadó szorgalommal vettek részt a 'gyülekezet tagjai. A helybeliek nagy anyagi áldozata mellett nagyobb összeggel segített a vadosfai összgyüle- kezet, és köszönjük a Gyülekezeti Segély értékes támogatását is. Ottlyk Ernő püspök, Bárány Gyula esperes köszöntötték a gyülekezetét. Nagy örörnöt szerzett a levéli gyülekezet küldöttsége. Zoltán László lelkészük adta át ajándékukat, egy értékes úrvacsorái kelyhet és tányérkát. Külön kedves esemény volt a falu szülöttjének, Lukácsy Dezső ny. lelkésznek üdvözlő és elmélyült beszéde. Menyhárt László bogyoszlói plébános baráti szavakkal szólt a gyülekezethez. Kiss Bence, minden asztalosmunka gondos készítője, a gyülekezet nevében mondott köszönetét. A megújult papiakkal és kicsi templommal nemcsak Rábaköz lett szebb, hanem egész egyházunk is gazdagodott. Sümeghy József EGYHÁZAK A MILITARIZMUS ELLEN „Az egyháznak küzdenie kell'a militarizált társadalom ellen, és nem lehet a fegyverkezési verseny tétlen szemlélője” — mondotta Torleid Austad norvég teológiai professzor Stockholmban. Austad nem akar teljesen pacifista egyházat, hanem inkább azt, hogy az egyház aktív legyen a világtársadalom növekvő milita- rizálása elleni küzdelemben. „A neutronbomba az emberi élet semmibe vevése és az egyház nem lehet néma ebben a kérdésben” — mondotta Austad. Nyilatkozatában kifejtette még, hogy az egyén és a társadalom moráljának hagyományos elválasztása, mely elismerte az állam jogát, hogy öljön, lecsendesítette a keresztyének lelkiismeretét a béke és háború kérdésében. „Csodálkozva tapasztalom, hogy sokan úgy vélik/ az igazságos háború 16. századbeli gondolata még ma is használható, amikor egy nagyobb háború könnyen totális háborúvá válhat. Ez a magatartás figyelmen kívül hagyja a magasabb etikai célt: életet menteni.” A larádi új parókia
