Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-04-09 / 15. szám
legyen megbecsült a házasság mindenki előtt! A gyülekezeti . anyaikonyvek nem, — de a lelkészi szolgálati naplók rögzítik azokat az alkalmakat, midőn. 25, 30, 50, vagy még több évvel korábban házasságot kötött testvéreink házassági évfordulójának alkalmával hálát adnak Istennek együttes életűik áldásaiért. — Bizonyságai ezek az alkalmak Isten hatalmas erejének, bőségesen áradó szeretedének, ' irgalmasságának, mely naponta válhatott a házastársi élet erejévé, áldásává, megtartásává, boldogulásává és boldogságává. DE NEM MINDEN HÁZASSÁG JUT EL IDÁIG! Szinte „ősidők” óta számtalan katasztrófája, kísértése bőséges anyagot szolgáltat irodalomnak, szín- és filmművészetnek drámában, tragédiában, vagy éppen vígjátékban. Ugyanilyen széles síkon tapasztaljuk ezt a lelkipásztort látogatások, beszélgetések alkalmából is. Pedig a házasság, a férfivá és nővé alkotás úgy van benne Isten teremtő munkájában, hogy arra is vonatkozott: „minden, amit alkotott, igen jól” — Olyan rendje ez a teremtésnek, mellyel Isten kezdettől fogva meghatározta férfi és nő kapcsolatát, közelebbről: a házasságban való együttes életét. DE NEM CSUPÁN VILÁGÁNAK TERMÉSZETES RENDJJÉ- VÉ tette Isten a házasságot, hanem parancsolataival oltalmába is vette, sőt arra méltatta, hogy a benne élők mint házastársak eszközei legyenek életet teremtő szándékának. Mindezeken túl pedig az egymás iránti szeretet Öbelőle fakadó forrását nyitotta meg feléjük, mely a sírig tartó hűségre -teszi képessé a házastársakat. Ezért hát a keresztyén ember házassága nem nélkülözheti azt a bizonyosságot, hogy különös módon is bele tartozik Isten teremtő és világfenntartő rendjébe! . Ez pedig mindenkor felelős életvitelre készteti, hiszen házasságával egyrészt bizonyíya, másrészt szolgálja Az Isten rendjét ebben a világban. így és innen lesz világossá, hogy a házasságkötés és maga a házasélet nem pusztáin életforma változás, hanem Isten együttes dicséretének és szolgálatának a formája. Hiszen két összetartozó és egyenrangú fél, egy férfi és nő egyszerre részése és társa is Isten világfenntartő szándékának, és a Krisztusban kijelentett világ- és emtoenszenatetének. Az Istent mindezért dicsérő és dicsőítő házasság pedig -mindenkor a legteljesebb életműve férfinak és nőnek! A HÁZASSÁGBAN A LEHETŐ LEGKÖZVETLENEBBÜL VALIK NYILVÁNVALÓVÁ ISTEN SZEKETETE, melyre nézve igaz és vaiódi lehet minden házastársi szeretet. Olyan „személyes” ügy ez, melynek valódiságai gyakorta való próbákon at méri le, de edzi is az Isten! Nyilvánvaló, hogy Isten' mind teljesebb szerelőiéről való meggyőződés és meggyőzés a házásólet egyik legnagyobb szolgálata — de forrása és értéke is! Ezekből adódóan a házasság és hazaselet igen maigy lehetőség. Olyan lehetőség a házasság, mely képesít a másikért való teljes odaadásra, az önzés nélküli életre, vagy éppen a legöszintébb vigasztaíásra, és mindezek felett a legteljesebb megbocsátásra. A házasság szép lehetőség a család, a gyermekek nevelésere, értük soha viszonzást nem igénylő ál- dozathozatal-ra. — És mindez nem „familiáris” célból valósul meg csupán, hanem az egyéni boldoggá tétel és létéi reményén túl ott van a társadalom leendő hasznos és építő tagjává formálás igénye és vágya is. Hiszen, a keresztyén ember is -tudja, hogy minden egyéni boldogság és boldogulás csak az emberiség nagy családjában létezik és képzelhető el. Mert majd a házasság is Isten akarata szerint túl mutat önmagán, Feltétlenül úgy il-lik és illeszkedik bele a házastársak, szülőik és gyermekek kapcsolatán keresztül az embervilágba, hogy ott haszonná, áldássá — és saját boldogságán, túl mások boldogulásává is lehet. Ez a kifelé való nyitottsága teszi éppen a házasságot a szó nemes értelmében életképessé is, MINDEN BEFELÉ VALŰ FORDULÁS, MINDEN ELZÁRKÓZÁSRA VALÓ TÖREKVÉS {elidegenedés) könnyen veszedelme lehet a házasságnak, forrása az önzésnek, sértődésnek, gyanakvásnak. — Ekkor pedig az a lehetőség, mely a házasság' kötelékében rejlik, hamar lesz visz- szájára fordulva önmagát és a társadalmat egyaránt pusztító csapássá! Kétségtelen, hogy a házasságnak terhei, próbái, kísértései is vannak, hiszen erre a világra szóló rendje. — De erre is, mint egész életünkre egyaránt vonatkozik az Isten kegyelmében adott nagy lehetőség: itt is lehetséges, sőt szükséges a megújulás. A házastánsak naponkénti életszükséglete és feltétele a megújulás szeretetük, bocsánatuk, tűrésük és kötelezéseik tekintetében, különösképpen pedig az isteni rendbe való mind teljesebb illeszkedés, szeretete elfogadása és gyakorlása útján. így lesz becsülete a házasságnak haszonra, boldogságra, álFodor Ottmár Szövetségi politikánk aktuális kérdései A Magyar Újságírók Országos Szövetsége és az Állami Egyházügyi Hivatal a fenti témakörben tartott konzultációt a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székhazában, az egyházi lapok szerkesztői és munkatársai számára. A bevezető előadást S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára tartotta, amelyet számos hozzászólás és kérdés követett a lapok munkatársai részéről. Az előadó hangsúlyozta, hogy a szövetségi politika olyan nemzeti egységet hozott létre, amelynek keretében a munkás-paraszt szövetség vezetése mellett a társadalom minden rétege megtalálta a helyét és részt vesz a szocializmus építésében. Az együtt- munkálkodás során közelebb kerültek egymáshoz ezek a rétegek s így a fejlett szocializmus építése során is számíthatunk erre a történeti távlatú szövetségre. — Most a legfonitosaibb, hogy az egyes rétegek, így pl. nők, fiatalok, öregek még jelentkező problémáit széles összefogásban, a közvélemény meghallgatásával, demokratikusan oldjuk meg. A továbbiakban az előadó kiemelte azokat az aktuális ügyeket, amelyekben különösen is jó szolgálatot végezhetnek az egyházi újságírók a hazafiság helyes értelmezése, a nemzetközi felelősség a szocialista tudat és magatartás, a gazdasági és politikai kérdésekben , váló tájékozottság, környezetünk védelme és más ügyekben. Az előadó elismeréssel szólt az egyházak vezetői, lelkészei és a lapok eddigi tevékenységéről, ami nagy segítséget jelentett abban, hogy a szövetségi politika gyakorlati együtlmunkálkodás- ban valósuljon meg egész társadalmunk javára. ^ ^ IGEHIRDETÉS-SOROZAT AZ ÁGOSTAI HITVALLÁSRÓL Falvakon, tanyákon Hogy jobban értsük a prédikációt Ami igaz, az igaz. A tavaszi időszak a falusi ember számara nem. a pihenés, a természet ébredésére való racsodaikozasmak vagy éppenséggel a pihentető olvasásnak az ideje. Amikor egyszerre keil annyifelé munkát végezni, akkor eppen azt keil félretenni, ami holnap is megvár. Iiyenacor még a rendszeres biűiia- olvasó hittestvéreink közül is sokan. mar oiyan fáradian nyitják ki esténként a Szén Urast, hogy ea, első mondatoknál leragad a szem-ük. Hogy az első kakasszótól az éjszakába nyúló esitéig mennyi mindent kell elvégezni, azt minek is soroljam. Ilyenkor ha száz keze és tíz ember ereje szorulna is a falusi emberbe, kevés volna a sok tenni való elvégzésére. MI, MÉGIS MOST NÉHÁNY KÖNYVET AJÁNLUNK OLVASÓINKNAK. A mai, falusi gyülekezeteink nagyobbrészt olyan hittestvérekből allanak, akik jól ismerik a Szentúrá&t, a bibliai történeteket, sőt tisztában vannak a prédikáció nyelvezetével is, azaz megértik a prédikációt. Azonban ez is úgy van, mint minden az életben: nem elég megszerezni a tudást, az csak akkor válik vérünkké, ha sokat gyakoroljuk„ Azért járunk templomba, hallgatunk prédikációt, veszünk részt egyházi rendezvényeken, hogy Isten igéjéből hitünk erősödjék, megismerjük Krisztus Urunk áldozati halálának es feltámadásának erejét és üdvösségszerző hatalmát s Isten akarata és rendelése szerint éljük. Egy-egy istentiszteleten, bibliaórákon nincs lehetőség arra, hogy a bibliai eseményeket részleteiben tanulmányozhassuk, egyházunk tanításában elmélyedjünk, egyháztörténetünk kiemelkedő személyiségeivel és eseményeivel foglalkozzunk. Pedig mindezek szükségesek ahhoz, hogy megismerjük Isten akaratát és Jézus Krisztus szolgálatát s hogy Krisztus rendelése szerint tudjuk élni embertársaink között. Ezért most néhány könyvre hívjuk fel figyelmüket. Ezeket a könyveket egyházunk Sajtóosztálya adta 'ki az etiraúlt években. Mindegyik jó szolgálatot tesz annak érdekében, hogy Isten igéjét jobban érthessük. AZ ELSŐ KÖNYV, amelyre felhívjuk figyelmüket tulajdonképpen szórványgyülekiezetekben végzendő hitoktatásra készült. De már a könyv szerkesztése közben gondoltak a szerzők arra hogy ezt a kiadványt nemcsak gyerekek, hanem érdeklődő felnőttek is kézbeveszik. A „Hitünk — életünk” című kiadvány valóban jó szolgálatot tesz annak érdekében, hogy ismereteinket bővítsük, illetve ismételjük. Az Ö- és Üjszövetségi történetek mellett az egyház történetéről is tájékozhatunk, megismerhetjük — rajzok és képek segítségével a 2000 éves egyház főbb állomásait, Istennek azt a csodálatos kegyelmét, ahogyan népét mindmáig vezette és irányította. Ügyszintén kitárul előttünk a „Hitünk — életünk” könyvből egyházunk mai szolgálati területe. Feleleveníthetjük a régen tanultakat egyházunk tanításáról. Egyszóval; ez a kis könyv (mindösz- sze 16 forintért kapható), jó segítséget ad egyhazunkban való tájékozódáshoz. harms püspök józanságra int Túlfokozott reményektől óvta hallgatóit Hans Heinrich Harms Oldenburg! püspök az Ágostai Hitvallás római katolikus részéről történő esetleges elismerésével kapcsolatban. Római katolikus értelmiségiek előtt Osna- brüdkben tartott előadásában az egyház megújítására törekvő szándékként értékelte, hogy római katolikus oldalról foglalkoznak a reformatori egyházaknak ezzel az alapvető bitvaliási iratával. Hozzátette azonban, nem bizonyos afelől, hogy akik a gondolatot felvetették, teljesen tisztában lennének a következményekkel is. Azt sem tudja elképzelni, hogy a mai római katolikus egyház el tudná ismerni az Ágostai Hitvallás mind a 28 okkét, különösen is a 22—28. cikkeket. „ Az Ür közös asztalához” vezető úton való folyamatos haladás érdekében nem helyeselhető olyan várakozások felkeltése, melyek meghiúsulása kiábrándulást eredményezhet. Egyébként, '■mondotta Harms, „óriási lenne”, ha ez az elismerés megtörténne. AZ ÚJSZÖVETSÉG egyik legismertebb és legolvasottabb szakasza a Hegyi-beszédnek mondott jézusi beszédgyűjrtemény. Nemrégiben jelent meg Sajtóosztályunkon „Igaz emberségért" címmel a Hegyi-beszédet (Máté evangéliuma 5—7 fejezet alapján) feldolgozó áhítatos könyv. Bár semmiféle könyv nem pótolhatja a templomi istentiszteleten közösen hallgatott igehirdetés áldásait, a testvéri közösség örömét. mégis — esetenként —, ha a betegség vagy a halaszthatatlan munka nem teszi lehetővé, hogy a vasárnapi istentiszteleten részt- vegyümk, ennek az áhítatos könyvnek az olvasása közben van lehetőségünk elcsendesedni Isten igéje előtt. A MIATYÁNK MELLETT A TÍZPARANCSOLAT AZ, amit minden templomba járó keresztyén ember ismer. A parancsolatokat még „fejből” idézzük, de vajon ismerjük-e még ezeknek a parancsolatoknak a tartalmát, mai üzenetét. Keresztyén életvitelűinknek ma is fontos „fundamentuma” a Tízparancsolat. Ez nem ment ki a „divatból”! Néha valahogy ósdinak, idejétmúltnak érezzük. Pedig érvényük ma is elválaszthatatlan Isten atyai méretététől és kegyelmétől. Családi, közösségi életünkben iránymutatóak ma is a Tízparancsolatnak a tételei. „Az ember védelmében” című kiadványunk éppen a legfontosabb parancsolatok mai értelmezésére irányítja rá a figyelmünket, amikor a 4. 5. 6. és 7. parancsolatot állítja elénk úgy, mini Istentől rendelt követelményt A szülök tisztelete, a ne ölj. ne paráználkodjál és a ne '■ lopj tiltásai ma is felkiáltójelként állnak előttünk, hiszen be nem töltésük megroutják az ember és ember kapcsolatát, kisebb közösségeket, pl. a családot bomlasztják és a nagy közösségben is súlyos károkat okozhatnak. „Tükör” ez a könyv, amelybe tekintve láthatjuk, hogy hol is „áll” keresztyén életfolytatásunk az Isten, rendelte parancsolatok ósz- szefüggiésében. Ha az eső korábban bezavar bennünket a lakásba, vasárnap délutánonként, amikor megpihenünk a szobában, ’ vegyük elő ezeket a kis könyveket és lapozzunk beléjük. Megéri a fánadsá**■ K. A, A vidék kulturális életéből Új múzeumok Pécsett Ágostai Hitvallás 1980-as 450. évfordulóját. Az igehirdetés-sorozat 1979 áprilisáig tart, az igehirdetéseket könyvalákban is ■megjelentetik. AKI VALAHA IS PÉCSETT JÁRT, bizonyára azzal a benyomással távozott patinás városunkból, hogy itt „van. levegő”, van valami ,.genius loci”, azaz a „hely szelleméből” inspiráló atmoszféra, amely nemcsak a táj és a város, utcák és házak, templomok és szobrok együttes hatása, hanem a kulturális élet élénkségének is meggyőző jele. A modem építészet néhány nívós alkotása (Hotel Kikelet, Pálos templom, Petőfi mozi, TV- toirony stb.) mellett a Modern Magyar Képtár or-, szagosán is egyedülálló gyűjteményén túl ún. „Múzeum utca” van kialakulóban. Ezt nem a modem képtárépület hiánya sürgeti, hanem inkább a műemléképületek hasznosításának célja. E HELYREÁLLÍTOTT „KISMŰZEUMOK” KÖZÖTT találjuk Victor Vasarely (Vásárhelyi Viktor 1908) szülőházát isi, ahol a világhírű franciaországi festőművész, az „opart” (optikai hatásokkal dolgozó dekoratív művészeti irányzat) egyik főalakjának kis gyűjteménye látható. Ezt a kollekciót ő adományozta szülővárosának. Ebben nemcsak grafikái (fekete-fehér, kontrasztos, vibráló formák) vagy festményei (igen élénk kisméretű négyzetek, körök, sávok színei; változó tónusú, térbeli vibrálást és plasztikus hatást keltő, gondosan kiszámított rendszerei; dekoratív, kissé hideg, racionális „szőnyegei”) láthatóak, hanem valóban megszőtt, különleges „domború hajú” szőnyegei, sőt térplasztikái, plexi és fémkompozíciói is. Kiállított művei egyrészében felfedezhető a modem textilipar (szőnyegek, térítők, falvédők, nyakkendők, sőt tapéták, sálak) általunk is ismert, sőt búsakén viselt darabjainak őse, eredetije. Vasarely hatását az egész világon, a racionális optikai „varázslat” terjedése is jelzi. MÁSIK HASONLÓ KISMŰZEUMI GYŰJTEMÉNY városunkban az ugyancsak világhírű Csontváry Kosztka Tivadar (1853—1919), kissze- beni születésű festőművész képanyaga. Csontváry 41 éves korában kezdett festeni, miután korábban égi szózatot hallott („nagyobb leszel Raf- faelnél”) s patikáját eladva, szüleiről anyagilag gondoskodva megkezdte tanulmányait. Az akkor elérhető „híres” tájakat járta be: Nápoly, Szicília, Tátra, Bosznia, Libanon, Kairó stb. Áz ún. „világiélek” tájbeli megnyilvánulását akarta megragadni egy elvont, panteisztikus realizmus segítségével. Óriási méretű vásznaival (3,5X7 méter!) valóságosan is „az Isten Leikétől átitatott” térségbe akarta emelni a nézőt és természetesen már festés közben is, saját magát. Ügy végrendelkezett, hogy műveit egy „Csontváry-panteon”- ban, csak együtt szabad kiállítani halála után. Sajnos, képeinek fantasztikus, színes és egzal- táltan expresszív (lobogóan. szenvedélyesem kifejező) hatását nem becsülték. Így műveit jórészt szétvagdosva, vászonáron kótyavetyélték el. Szerencséi-e egy lelkes építész (Gerlóczy Gedeon) összevásárolta vásznait, megőrizte, s így ezek egyrésze helyreállítva, ragyogó színekben tündökölhet („Mária 'kútja”. „Ä nagy tarpataki vízesés”, „Baalbek” stb.). A megyei tanácsunk által felajánlott épületben gazdagítja mind ma Pécs kulturális életét. Ha Pécsre látogat, tekintse meg ezt a 'két kis- múzeumot! TilUtí Ernő Münchenben a beteg Hanselmann püspök igehirdetésének felolvasásával megkezdődött az az istentisztelet- és igehirdetéssorozat, melynek folyamán 23 igehirdetéssel készítik elő az