Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-03-12 / 11. szám
tiwt GYERMEKEKNEK! a*-»'- --.v.-— itta ■ , t.j ■ ■ ■ _4— , : Kántorképzésünk Egyházunk kántorai a fóti Mandák Mária Kánlorképzö Intézetben készülhetnek fel kán- tori szolgálatukra. Fót Budapesttől 10 km-nyi távolságra fekvő nagyközség. A Mandák Mária elnevezés onnan származik, hogy az intézet otthonául szolgáló épületet Mandák Mária hagyományozta egyházunkra. A kántorok felkészítése nyári és téli tanfolyamokon történik. Mindent nyáron van egy kéthetes és egy háromhetes tanfolyam. Ezekre a nyári tanfolyamokra el- sősorban azok jelentkeznek, akik a téli tanfolyamra nem tudják magúkat szabaddá tenni. Jó, ha a jelentkezők már egy kicsit értenek a zenéhez, elsősorban a zongorázáshoz, de mivel a tanfolyamokon egyénileg foglalkoznak a hallgatókkal, a teljesen kezdők is S2ép eredményre juthatnak el. E tanfolyamok legfőbb Célja, hogy harmonium, vagy orgonajátékra tanítsa meg a résztvevőket. Azok számára, akik a nyári tanfolyamokra továbbképzés céljából jelentkeznek, a tanfolyam biztosítja a továbbképzéshez szükséges gyakorlást és ismereteket, A harmóniám- és orgonajáték mellett a kántori szolgálathoz szükséges egyéb ismereteket is megtanulják a résztvevők. Megtanulják egyházunk énekeit és gyakorlatot szerezhetnek abban is, hogyan kell egy gyülekezeti énekkart megszervezni, a különböző szólamokat betanítani és az egész énekkart vezetni. Mivel a kántor jelöltek egyházi szolgálatra készülnek, a tanfolyamokon oktatást kapnak az általános egyházi ismeretekből is. Elsősorban természetesen az istentisztelet és a liturgia elemeit ismerik meg, de bővíthetik bibliai, egyháztörténeti és egyéb egyházi ismereteikét is. A nyári tanfolyamok mellett van egy négy hónapig tartó téli tanfolyam is, amelyen a kántorjelöltek vagy teljes bentlakással vesznek részt, vagy pedig úgy, hogy hétvégeken jönnek el konzultációra és gyakorlásra. A közelben lakók időnként is bejárhatnak, esetleg 2—-8 hetenként, mint levelező hallgatók, A téli tanfolyamokén Ugyanúgy történik az oktatás, mint a nyári tanfolyamokon, azzal á különbséggel, hogy a téli tanfolyamon több idd jut a gyakorlásra és a tananyagban való elmélyülésre. A tanfolyamok végén a résztvevők bizottság előtt vizsgáznak. Az alapfokú tanfolyam elvégzése, illetve a tanfolyam anyagából való vizsgázás után segédkántori bizonyítványt kapnak a vizsgázók. A középfokú tanfolyam utáh kántori bizonyítvány szerezhető meg, a felsőfokú tanfolyam elvégzése után pedig kántori oklevelét kapnak a résztvevők. A kántori oklevél birtokában a kántorok a legigényesebb gyülekezetben is el tudják látni a kántori szolgálatot. Mivel a kántori szolgálatot legtöbb gyülekezetünkben másodállásként, vagy „társadalmi munkában” végzik kántoraink, jó ha egy gyülekezetben több kántori képesítéssel rendelkező gyülekezeti tagunk is van. Csak így lehet biztosítani, hogy a kántor bármilyen akadályoztatása esetén se maradjon néma templomainkban az orgona, vagy a harmonium. Selmcczi János Képes Biblia Jézus csodái 4. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? Hol van megírva? 3. Miben különböznek egymástól a történetben szereplő emberek? Beküldési határidő: 1978. március 19. Válaszokat levelezőlapon a következő címre küldjétek be: Evangélikus Élet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér. A legtöbb pontot elérők a sorozat végén értékes könyvjutalmát kapnak. At EGVllAZ VILAGFELELÖSSÉGET HORDOZ” Rá az egyház tudatában maiad megbízatásénak, akkor bem szorulhat a bensőségessé^ területére. melyet számára kiutálnák vagy megengednek. Az egyház Illetékes az úgynevezett külső körülmények területén is. Schleswig evangélikus püspöke. Alfred Petersen mondta ezeket 1977. december 28-án, nyugdíjba vonulása alkalmából mondott búcsúbeszédében. Nem álról Vau szó,v hogy az egyház (mint egyház) beavatkozzék a parlamentek és a helyi tanácsok munkájába. Azonban mégse maradhat ádós azzal a hitvallással. hody Isten üdvösségének olyan dimenziója van, mely hatni akar az élet minden területén. „Ezért az egyház világfe- lelősségget hordoz” — hangsúlyozta Petersen püspök. Eközben nem feledkezhet meg az egyes emberről, a hajléktalanokról, a segítségre szorulókról, az éhezőkről. a kitaszítottakról, megvete- tettekről. ellertségeskedőkről vagy a meg nem született életekről sem. Senkinek se szabad azt gondolnia. mondotta Petersen, hogy a világ jövője csak a politikai életben felelősséget hordozó vezetőktől függ. Ajövő alapja Isten üdvössége. melyet tó nyilatkoztai ott. Az egyház dolga, hog.v étről beszéljen. M... felfedésem as életet... ** Beszélgetés az új ismeret élményéről Egyetemista, éppen diploma- munkáján dolgozik, amikor megzavarom : — Szeretsz tanulni? — kérdezem, s csodálkozó tekintetén látom, talán felesleges is volt a kérdés. — Tizenhetedik éve tanulok, ha nem szeretném, nem csinálnám. Senki sem kényüzerítettj hogy továbbtanuljak. — Hát Akkor miért panaszkodtok annyit a sok tanulnivalóra, a tanárokra, tankönyvekre, jegyzetekre? — próbálom elbizonytalanítaná — Az más kérdés. Amióta diák a diák, örökzöld téma kritizálni az iskolát, a tanárokat. Ez ma is kicsit Sikk, divat, hogy úgy mondjam. „Illik” ... — Szerinted talán mindén rendben van ezen a vonalon? — Azt nem mondtam — ,jjed meg” egy picit —, de a tanulás örömöt, élményt ad, és ezt csak részben zavarhatja meg egy rossz pedagógus vagy jegyzet. — Erről szívesen hallanánk bővebben: mi adja az örömöt, és mi zavarhatja meg? — Először is egészséges, jó közérzetet biztosít, hogy a tanulással kielégíthetem ösztönös és természetes emberi kíváncsiságomat, érdeklődésemet... — Elnézést, hogy közbevágok, de ez talán nem ilyen probléma- mentes, hiszen nem mindig azt tanulod, ami érdekel, amire kíváncsi vagy. , — Ez Igaz, de végső soron minden új ismeret ad valami örömet, azt persze nem vitatom, hogy ennek nagysága különböző. De döntő módon nem is pusztán az új ismeret adja az élményt, hanem, hogy közben gondolkozni tanulok és fokról fokra felfedezem az életet. — Ez nagyon szépen hangzik, de vajon minden tantárgy, illetve pedagógus igényli, elvárja ezt az önálló gondolkozást? — Hát igen, éppen éz az egyik leggyakoribb zavaró tényező, ha valamelyik pedagógus mechanikus tanulásra fog minket és csak a „belénktóplált” isítiefethálmaz gépies Visszaadását várja. Ilyenkor azután csak lélektelen robotnak érezzük a tanulást. De ez döntő módon a tanártól függ, s szerintem ez a sivár módszer neki se kevésbé rossz, mint nekünk. Az igazi élményt neki is az adhatja, ha segít gondolkozva, a felfedezők izgalmával magunkévá tenni az új ismeretéket. De úgy hiszem, ez áll a keresztyén tanításra és tanulásra is. — térjünk át a keresztyén ismeretszerzés kérdésére, hiszen itt is már legalább a 11. „tanévet1’ járod, — Valóban, de ebből a „tárgyból” még távolról sem mernék „diplomamunkát” frni. —- Miért, talán annyival nehezebb? — így is lehet mondani. Az iskolában, egyetemén a Világ, az FAKULÓ KARÁCSONY? Az allenscbachi (NSZK) közvéleménykutató intézet felmérése szerint, arra a kérdésre, hogy van-e a megkérdezettnek olyan karácsonyi élménye, melyre egy év elmúltával is nagyon szívesen emlékszik, csak 24% említette a karácsonyi istentiszteletet. A másoknak adott ajándékokat ezzel szemben 54%. a másoktól kapott ajándékokat 43% találta említésre méltónak. A megkérdezettek 49%-a emlékezik különösen is szívesen arra. „hogy mindnyáján vidáman, jó hangulatban Voltak”. Kérdést tették fel a karácsonyfára vonatkozóan is. Míg a hetvenes évek elején tíz megkérdezett NSZK lakos közül kilenc ünnepelt karácsonyfával, addig 1976-ban már csak 84%. 1977 januárban pedig csak 78% mondta, hogy volt karácsonyfája. élet dolgait az emberi ismerét, a tudomány oldaláról vizsgáljuk. A konfirmációs órákon és ifjúsági alkalmakon az embert és világot teremtő, fenntartó és megváltó Isten kijelentéséből próbáljuk az élet és világ összefüggéseit megérteni. Különben éppen ezért nem éreztem soha nagyobb feszültséget az iskolai és keresztyén ismereteim között. — Sorozatunk előző írásaiban a közösség élményéről szóltunk. Személy szerint melyiket tartod fontosabbnak, a közösség vagy az új ismeret élményét? — Nem hiszem, hogy rangsorolni lehetne a kettőt, még kevésbé szabad szembe állítani egymással. Vannak, akiket az új ismeret utáni vágy hoz el egy keresztyén körbe, és csak később tapasztalják meg a közösség élményét. De a fordítottjára is van példa Persze még a kettő együtt is kevés, hiszen a keresztyén ismeret nemcsak az agyvelőfe, az értelemre kell, hogy hasson ... — Mire gondolsz pontosan? — Ha jól emlékszem, Péter váll így: mi elhittük és megismertük, hogy le vagy a Krisztus ... A keresztyénséget nem >e- het megtanulni szív kérdésé is nemcsak az értelemé. — De akkor minek a keresztyén tanítási i Nem tette a ke- resztyénség a kétezer év alatt sokszor „csak” tudománnyá, elméletté azt, ami eredetileg mozgalom, gyakorlat, életstílus volt? — Izgalmas kéldes Már én is elgondolkoztam azon, ttogy Jézus nein hagyott ránk mégcsak egy „kiskátét” sem. Szávaiból mi formáltunk tanokat, írtunk hittankönyveket. De úgy vélem, ez is szükségszerű, mert csak így tudjuk megfogalmazni hitünket, így válhatunk dialógusképes partnerekké más világnézetűéit számára. De azért erről a problémáról szívesen- olvasnék egyszer bővebben, és az olvasók véleménye is érdekelne. — Alinkét is, reméljük, lesznek, akik megírják. Köszönöm a beszélgetést, és még sok örömöt a tanulásban! „. Gáncs Péter Életünk - számok tükrében AZ ORSZÁGOS STATISZTIKAI HIVATAL nemreg lette közzé népgazdaságunk elmúlt évi fejlődésének az adatait. Országos napilapjaink mindegyike foglalkozott e jelentéssel es érlékelte annak tanulságait. A hivatal elnöke pedig a televízió nyilvánossága előtt beszélt a statisztikai munka népmv ..asógi jelentőségéről és válaszolt a telefonon hozza intézett kérdésekre. Mind az - újságcikkek, mind a televíziós riport arról _ győzött meg, hogy a számók nyelvének törvényeit jól ismerők tolmácsolásában ismerkedhet meg az ország népe nemcsak hazánk gazdasági életének jelenlegi helyzetével, fejlődésének irányával és eredményeivel, de tettre hívó feladatainkkal, sőt felelősségünket számon kérő mulasztásainkkal is. A statisztikai adatok zongorájának billentyűit a jura tudatos tervszerűség szólaltatta meg. S nem a hangszeren — a statisztikai adatok tömegén — múlik, ha a dallam nem mindig vidám. A JÖ STATISZTIKA TÉNYEKET KÖZÖL, összeveti a. tervét és a megvalósulást. Kimutatja, hol tartunk előrébb, hol maradtunk le attól, amit megvalósítani szándékoztunk. A valóság hű képét tárja elénk, akár a termelés, a felhasználás, az életszínvonalvagy az egészségügy alakulásáról adnak képet számai. A számok és tárgyilagos elemzések azt bizonyítják, hogy társadalmunk egészében véve helyes irányban, jó úton halad. A gazdasági építőmunkában a munkások, parasztok, értelmiségiek szorgalma, tehetsége, erőfeszítése eredményeként ütemes a fejlődés 10 és fél milliós lélekszámú hazánkban, ahol a kereső állampolgárok száma — akár társadalmunk alapsejtjében, a családban — a lakosság számának csaknem a fele. A nemzeti jövedelem 7,5 — 8 százalékos múlt évi emelkedése a tervezettnél is magasabb. A közgazdászok nyelven szólva „közepesen fejlett” országunkban a gazdasági elet es fejlődés egesz szerkezetére az a jellemző, hogy az ipar és mezógazdasag arányosan fejlődik. Nincs szakadék e két fó termelési ág fejlődése közt. sót egészséges kölcsönhatásban vannak egymásra. A nemzeti Jövedelem emelkedéseben jelentős a mezőgazdaság, azon beiül is az élelmiszeripar szerepe, amely 10 százalékos termelési növekedésével mekküzeli- tette az ipari termelés leggyorsabban fejlődő ágazatait. A STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE hangsúlyozza azt is, hogy a reáljövedelem és reálbérek tekintetébe tavaly az évi tervet meghaladó volt aí étneikedes. bár az ötéves terv számításaihoz képest bekövetkezett 1§76. évi lemaradást még nem tudtuk behozni. A jelentés foglalkozik a gondokkal is. Sok gyér és vállalat nem tudott megfelelő mennyiségű termékeket a külkereskedelem rendelkezésére bocsátani. így az ország külkereskedelmi mérlegeitek egyensúlyé nem javult, sőt rosszabb a tervezettnél. S bármennyire nagyszerű az, hogy hazánkban ismeretlen a munkanélküliség, a közgazdaság számára kedvezőtlen az a körülmény, hogy lényegében kimerültek az ország munkaerőtartalékai. A világ gazdasági szerkezete átalakulásának nehézségei pedig kedvezőtlenül befolyásolták a külkereskedelem csterearányait. A gazdaságos export fokozása nagy feladatokat jelent mind a termelő, mind a külkereskedelmi válalatok számára. E STATISZTIKAI JELENTÉS HÜ TÜKRE gazdasági életünk elmúlt évi alakulásának. Tanulságai segítségül vannak a népünk előtt álló ezévi ^feladatok megvalósításában. Az Országos Statisztikai Hivatal elnöke a televíziós beszélgetés során egy kérdésre válaszolva arról szólt, hogy bármenynyire pontosak a statisztikai adatok, bármennyire aprólékos az összegyűjtésük és azok elemzése bármennyire felel is meg a tudomány legkorszerűbb kívánalmainak, sok tényező van, még á gazdasági életben is, amely nehezen, vagy egyáltalán nem számszerűsíthető. A SZÁMOK TÜKRÉBE NÉZVE is jó ezekre a „nem számszerűsíthető” tényezőkre gondolni. Arra, hogy hazánk népe, köztük egyházunké Is az elmúlt évben jó társadalmi környezetben végezhette munkáját, nyugodt kiegyensúlyozott viszonyok között, békében, s hogy a Szocialista gazdálkodás utóbbi évtizedekben kialakult és folyamatosan formálódó rendje a humánus jellegéi mindenképpen biztosítani kívánja. De arra is, hogy vannak még feladataink a munka becsületének megvédésében és a ritúnkaer- köles megszilárdításában. Egyházunknak elkötelező és szép hagyományai vannak ebbén a tekintetben. Mert az élet bármely területét» felelősséggel, szolgálatként Végzett jó munka, még a statisztikai adatok tükrében — számszeríj ít- hetően is — egész társadalmunk, s közvetve az emberiség jövőjét is építi. Schreiner Vilmos
