Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-11-12 / 46. szám

Lelki kérdésekről beszélgetünk .Nagyobbakat*', misit Jézus? 99­Izgalmasnak ígérkezik az együttlétünk. Olvassuk el együtt textusunkat: „bizony, bizony, mondom nektek, aki hisz énben- nem, azokat a cselekedeteket, amelyeket én teszek, szintén megteszi, sőt ezeknél nagyobba­kat is tesz!” (János 14 12). — Azok a „cselekedetek”, amelyek annak idején jel­bolygatták az egész • országot mint Isten országának jelei, nincsenek kötve az „idő tel­jességéhez” és így Jézus tör­téneti személyéhez? Szabad szó szerint értelmezni az ol­vasott mondatot? Aki tehát hisz Jézusban, ténylegesen ké­pes „szintén” azokra? — Szeretném még éleseb­ben felvetni a kérdést: hát nem Jézus kora volt a csúcs páratlanul és ismételhetetle- nül? Sőt még a textus szerint „nagyobbakat is tesz” a tanít­vány? Igazak lennének a cso­dák? S ha így van, akkor ma miért nincsenek? Vagy csak a külmisszióban történtek meg állítólag? A szektáknál van­nak csodák, de a történelmi, nagy egyházakban eltűntek? Mennyivel könnyebb lenne hinni, sőt másokat is meg­nyerni, ha ma is igaz lenne, amit Jézus akkor megígért. Utolsó mondatodnál kezdjük el a megoldás keresését. Igazad van, „könnyebb lenne hinni...” — de csak látszólag. A régiek láttak és milyen kevesen hittek. Más látni és más hinni. A látás testi érzékelés. A hit pedig „a nem látható dolgokról való meggyő­ződés!” (Zsid 11, 1). Ütja első­sorban a hallás. A hirdetett ige meghallásából támad hit s nem a látásból. Ezt nem szabad fe­lejtenünk. Másodszori természe­tesen vannak jelek is, amelyek követik a hitet, de sohasem elő­zik meg. Nem hiszem, hogy egyi­künk is úgy hinne, hogy nem tapasztalná., még Isten erejét, gyógyítását, szabadítását egészen kézzelfogható dolgokban is. De a sorrend itt is az, amit Isten meg­határoz; Emlékezünk a bibliai — Szentháromság után a 25. vasárnapon az oltárterítő színe: zöld. A délelőtti istentisztelet igé­je: Mt 24,, 15—28; az igehirdetés alapigéje: Zs 103, 6—13. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. No­vember 26-án, vasárnap reggel 7 órakor az evangélikus egyház félóráját közvetíti a Petőfi rá­dió. Igét hirdet JÓZSA MÁRTON celldömölki lelkész. — DEÄK TÉR. November 12­én, vasárnap délután 6 órakor szeretetvendégség keretében Szir­mai Zoltán fasori lelkész számol be gyülekezete életéről. Minden érdeklődőt szeretettel vár a gyü­lekezet elnöksége. — ÓBUDA. A gyülekezet októ­ber 22-én, őszi hálaünnepén em­lékezett meg templomáról és a mindennapi kenyérről. Délután szeretetvendégség volt, amelyen „Az evangélikus Petőfi” címmel hagzott el előadás. A szolgálato­kat Ponicsán Imre kiskőrösi igaz­gató-lelkész végezte. — BÖKÖD. A gyülekezet októ­ber 1-én tartotta a templomszen­telési emléknapot és az aratási hálaadó ünnepet. A délelőtti és a délutáni igehirdetési szolgála­tot id. Harmati Béla ny. lelkész végezte. — BOZŐKY ÉVA SZERZŐI ESTJE. Sajtóosztályunk kiadásá­ban jelent meg Bozóky Éva „Claudia” című regénye, Pilá­tus felesége élettörténete. A Deák téri gyülekezet november 16-án, csütörtökön este 6 órai kezdettel a gyülekezeti teremben (1052 Budapest, Deák tér 4. I. emelet) a könyv megjelenése al­kalmából szerzői -estet rendez. A gyülekezeti esten részletek hang­zanak el a regényből, a könyvet és keletkezésének történetét az írónő ismerteti. Minden érdeklő­dőt szeretettel vár az egyházköz­ség elnöksége. gutaütött emberre? Világosan ki­jelentette' Jézus, hogy „nagyobb” a bűnbocsánat, mint a testi gyó­gyulás. Ez így igaz. Naponta. „Hiába” gyógyulnánk meg. ha szívünk békétlen lenne és nem vennénk bőségesen az új élet ajándékát, Isten szeretetét. Em­lékezzünk, Jézus hányszor be­szélt erről: keressétek először Is­ten országát s minden egyéb az­után ... Bármekkora jel villan­hatna fel Isten országa valóságá­ról, a legnagyobb jel mindig a kereszt! De ugye ennél többet várunk textusunk magyarázatá­ban. A legizgalmasabb nem is a „szintén”, hanem a „nagyobba­kat”, i^gye? A „nagyobb” nem minőségi kifejezés. Jézus tanít­ványai szolgálatainak területé­ről mértékéről szól. Gondoljunk csak arra, hogy Jézus az araméi nyelven beszélt. Ma a hit hősei­nek ismert és ismeretlen gárdája fantasztikus munkája nyomán 1400 nyelven és nyelvjárásban olvasható és hirdethető Isten or­szága evangéliuma. Jézus alig- al-ig lépett túl hazája régi hatá­rain. Ma az öt kontinensen sok keresztyén templom, imaház, gyülekezet van. Jézus küldetését Izrael elszéledt juhai egybegyűj­tésére szorította. Tanítványait el­küldte a szélrózsa minden irá­nyába. Gondoljunk a pogány- misszióra! Jézus számára a leg­nagyobb világi fórum a provin­cia prokurátora, Pilátus volt. Pál már a császár előtt Rómá­ban fellebbez. S a világtörténe­lemben később sokfelé hangzott ez a bizonyságtétel. Jézus adta tanítványainak az igazi szerete- tet, tanította őket rá, és az egy­háztörténet fényes lapjain milyfen hatalmas szeretetmunkákról és intézményekről hallunk mind a mai napig. Persze nem Jézus nél­kül, emberi erővel. Hiszen ígére­te szerint minden pap tanítvá- nyaivál volt és van. Igéjével és Leikével folytatja szolgálatát en­nek a világnak végéig — de ta­nítványainak szívével és eszével, kezével és lábával, erőfeszítésé­vel és engedelmességével, szavá­val és szeretetével. Akármilyen sokan hallgatták is a hegyi be­szédet, „nagyobb” annál, ' hogy ugyanaz az igehirdetés (!) sok millió igehirdető ajkán hangzik tovább. A kereszt a közép, a pá­ratlan esemény, amellyel megtör­tént a világ megváltása, de az evangéliumi történet szűk kere­teit Isten kiszélesítette térben és. időben, hogy elérjen lehetőleg mindenkit. Így értem azt, hogy „szintén” és „nagyobbakat”. A legsúlyosabb szó nem ez a kettő, hanem amit először mond Jézus: „aki hisz énbennem!” S ezért — könyörögjünk hitért naponta, áll­junk szilárdan a hitben és növe­kedjünk a hitben, hogy hasz­nálhasson az Isten „szintén” és még „nagyobbakra” is az Ö. ha­talmas ereje és elfogyhatatlan szeretete szerint! Balikó ZüUiin ELSZÁLL AZ Él, AZ ÁLOM Elszállt az éj, az álom, a szívem napra tárom: világod vesd reám! Ha árnyókozna kétség, gond, indulat,- vak* mélység,. 'Lelked vezessen, jó Atyám! Ajándékod az élet, a rámbízott testvérek, s az is, mi most nehéz — ha fényességed jár át, a hosszú földi pályát vezérli drága égi kéz. Hadd lássam meg jóságod, ha munkámat megáldod, örüljek más javán, betöltve hivatásom ne csüggjek számításon, hisz nálad vár örök haizám. Jézus, ki Üdvözítő, Világ-Beteljesítő, • Irgalom, Béke vagy, erőddel minden óra , tanít-Lendít a jóra — igaz utat elénk te adj! * .tó Bodrog Miklós Egyházunk műkincsei «r Celldömölk Jó Pásztor szobra gó celldömölki templom padlásá­ról nemrégen került napvilágra egy csaknem méternyi magas, szí­nezett barokk fa-szobor. Jézust, a Jó Pásztort ábrázolja, kalappal a fején, bárányát vállára vetve, gondosan átölelve. Az egykori nemesdömölki, arti- kuláris templom belső berendezé­si tárgyai közé tartozhatott ez a festőién szép szobor. De újabbat is megtudtunk felőle. Az Orszá­gos Levéltárban található Perlaki Gábor szuperintendens egy hiva­talos irata, amelybén megerősíti Szeniczei Bárány Pál lelkésznek, későbbi esperesnek a Tolna me­gyei Varsárra történő megválasz­tását. A kerek kétszáz éve, 1778. november 7-én, Nemes-Dömölkön kelt okmány szép viaszpecsét jón jól kivehető az egykori Dunán­túli Egyházkerület püspöki bé­lyegzője. Nem mást ábrázol, mint ezt a szép, barokk, kalapos ne- A tavaly megújított, kívülről- mesdömölki Jó Pásztort! belülről teljes szépségében ragyo- F. T. Isten kegyelme a történelemben Zsolt 103, 6—14 Szépen írta egykori professzorom, majd tanártársam, Pálfy Mik­lós zsoltárkommentárjában, hogy „azóta, hogy a világ teremtésekor ujjongtak a hajnalcsillagok és az istenfiak örömujjongásban törtek ki (Job 38, 7), az egész teremtett világnak az a legnagyobb feladata, hogy dicsőítse az Istent. Ezért teremtette Isten a világot! Ez életünk értelme és célja! Az igazi, az élő hit kifejezési formája a dicséret.” A mai vasárnap igéje, amelynek mint zsoltárnak többnyire első verseit szoktuk idézni, arról tesz boldog bizonyságot, hogy Isten belenyúlása az ember életébe, mindig új kezdetet jelent. ŰJ KEZDETET JELENTETT ISTEN KINYILATKOZTATÁSA IZRAEL NÉPE TÖRTÉNETÉBEN. Az övéivel törvényesen és igaz­ságosan bánó Ür (6. v.) egyszersmind irgalmas és kegyelmes Atya- ként is jelentette ki magát Mózesnek (7—8. v.). Ezt azonban néni elméleti, teológiai tételként tudatta vándorló, sok próbatétellel ter­helt népével — ugyan mit is kezdtek volna vele ott a pusztában! —, hanem mindjárt a gyakorlati életben konkretizálva. Kinyilatkoz- ' tatását magával a pusztai vándorlás történetével igazolta. Azzal bK zonyította igazságát, hogy elnyomott népét megsegítette kizsákmá- nyolóival szemben (2. Móz 12—15). Később abban mutatta meg ir­galmasságát, hogy népét annak nagy bűne, az aranyborjú előtti féktelen hódolása ellenére sem^ pusztította el (2 Móz. 32). Az ígéret földjén kapott otthonában utóbb megint elpártolt né- • pét azután ismét kemény szóval „boszorkányivadékoknak, hűtlen, parázna fajzatnak” ítéli, ám ezzel csaknem egy időben tör ki szi­véből a felmentő szó: „nem örökké periek, és nem vég nélkül ha- 1 ragszom, hiszen elalélna előttem a lélek,'az emberek, akiket én al­kottam” (És. 57, 3.16). Ismét később népét, amely „könnyelmű paráznaságával gyaláza­tossá tette az országot, hiszen kővel is, fával is paráználkodott” — kemény prófétai szóltál fenyíti meg ugyan, végső szava mégis ez a kegyelmes ígéret lett: „térj meg, elpártolt Izrael, akkor nem harag­szom rátok. Mert én hű vagyok, nem tart örökké haragom!” (Jer. 3, 9.12). Az Ószövetség lapjain található utolsó nagy ígérete is az, hogy nem akarja pusztulással sújtani a földet, amikor eljön, hanem „az atyák szívét a gyermekekhez, a gyermekek szívét pedig az atyák­hoz téríti” — tehát kegyelmet gyakorol és békességet szerez (Mai. 3, 24). Lehet-e fel nem ismerni Izrael történetében az egyszerre igazsá­gos és egyszerre irgalmas Isten kezének a munkáját? ÜJ KEZDETET JELENTHET ISTEN KINYILATKOZTATÁSA A SAJÁT LELKI ÉLETÜNK TÖRTÉNETÉBEN IS. Amik. egykor meg­írattak, tanulságunkra írattak meg. Ügy is mondhatnánk, hogy ami­ként ' a történelem az élet tanítómestere, Izrael története is válhat saját lelki életünk tanítómesterévé. ’ Üjat kezd yeled Isten, ha e hétvégén a zsoltár fölé hajolva felis­mered saját szived vétkeinek mérhetetlen nagyságát, és annak az atyai szívnek a határtalan irgalmasságát, amely „nagyobb a mi sziliünknél és mindent tud” ( 1 Jn 3, 20). Üjat kezd Isten családoddal is, ha annak —- igazán csak később értékelhető — körében a te ajkad sem marad néma az Ür magasz- talására és mindig új kezdetet jelentő tetteinek megbizonyitására..,­Üjat kezd tágabb környezetedben: rokonságod, munkatársaid, . gyülekezeted és egyházad körében is az Isten, aki nemcsak igazán „ ítélő Bíró, hanem egyúttal a Békesség Fejedelme is. VÉGÜL ÚJ KEZDETET KELL, HOGY JELENTSEN ISTEN KE­GYELMES KINYILATKOZTATÁSA AZ EMBERISÉG MAI TÖR­TÉNETÉBEN IS. Nem véletlen, hogy ezzel a mondattal kezdődik mai, igénk: „Min- den elnyomottal törvényesen és igazságosan bánik az Ür.? Luther így fordította ezt a zsoltárverset: „Az Űr igazságot szolgáltat és jo­got szerez mindazoknak, akik igazságtalanságot ‘szenvednek.” Pálfy Miklós fordítása pedig így hangzik: „Igaz lettek cselekvője az Űr, jussához segít minden elnyomottat.” Nem elég, ha Izrael történetében, vagy saját életünkben ismerjük- fel Isten igazságos és kegyelmes akaratát. A teremtettség nagy vi- ,lága, benne elsőrenden a ma élő emberiség is ez után az igazság és irgalom után kiált. Süket a fülünk, ha nem halljuk meg a világ kiáltását! Vak a szemünk, ha nem látjuk népek ínségét! Béna a lábunk, ha nem sietünk segítségükre! Hideg a szívünk, ha nem melegíti át és nem serkenti cselekvésre ez a mai zsoltár! Aki — mint a világot szerető mennyei Atya — irgalmasságából nem perel mindvégig, akinek nem tart haragja örökké, aki nem • vétkeink szerint bánik velünk, és aki nem bűneink szerint fizet ne­künk (9—10. v.), az nem akar többé pert nép és nép között sem, nem akar haragot többé embercsoportok között, nem akarja, hogy igaztalanul bánjunk ezentúl az eddig elnyomottakkal, nem akarja, hogy bűnt bűnre halmozzon az emberiség, Nem akarja, hogy bűnt bűnre halmozzon a történelem. Így ragyogtatja fel szép világunknak talán már hajnalodó egén Isten a bűnbocsánat, az irgalmas ítélet ígéretét: „Amilyen magasan van az ég a föld fölött — olyan nagy a szeretete az istenfélők iránt! Amilyen messze van napkelet napnyugattól — olyan messzire veti el vétkeinket! Amilyen irgalmas az apa fiaihoz — olyan irgalmas, az Úr az istenfélőkhöz!” (11—13. v.).­Ezért áldjad, lelkem, az Urat, és egész bensőm az ő szent nevét!­Fabiny Tibor IMÁDKOZZUNK! Istenem! Igazságodnál csak irgalmasságod nagyobb. Szívünk vét­keinél csak atyai szived hatalmasabb. Amint megszántad egykor ván­dorló népedet, szánd meg egyéni életünk elesettségét, szánd meg né­pek és fajok gyűlölségét. Félelem és szenvedés árnyéka helyett hadd fényljék bennünk és egész teremtett világodon igazságodat is legyőző irgalmadnak éltető napsugara! Ámen. BÉCS: A NŐI LELKÉSZKÉPZÉS JUBILEUMA A bécsi egyetemen 50 év óta lehetséges az evangélikus teoló­gia tanulmányozása nők részére is: ekkor iratkozott be a teoló­giai fakultásra az első női hall­gató. A fakultás ünnepséget ren­dez ebből az alkálombBl. Az osztrák evangélikus egyház zsi­nata éppen ebben az évben foga­dott el új törvényt, mely férj- hezment nők részére is lehetővé teszi a lelkészi szolgálatot. Jelen­leg öt nő szolgál lelkészként az osztrák evangélikus egyházban, többen hitoktatók állami szolgá­latban, A bécsi teológiai fakultá­son 40 százalék a nőit aránya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom