Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-01-29 / 5. szám
GYERMEKEKNEK. Lelkészi munkatárs AZOKAT A GYÜLEKEZETBEN SZOLGALÓ NŐKET, akiknek teológiai végzettségük van, de lelkészi felavatásban nem részesültek, lelkészt munkatársaknak nevezzük. Már több, mint ötven évvel ezelőtt, a két világháború között is voltak leányok, akik élethivatásnak az ige szolgálatát választották és teológiai tanulmányokat folytattak. Ezek a nők szinte kizárólag, mint hitoktatók szolgáltak egyházunkban. A második világháború után egyre több leány jelentkezik egyházi szolgálatra és végzi el a teológiát. Teológiai Akadémiánkon az egyházi szolgálatra készülő fiatalok egy- harmada ma is leány. Ezek a leányok teológiád tanulmányaik elvégzése után nem részesülnek lelkészi felavatásban. Az egyház- kerület püspöke ünnepélyesen kiküldi őket a szolgálatba, s mint lelkészi munkatársak szolgálnak a gyülekezetekben. MI A SZOLGÁLATUK A LELKÉSZI MUNKATÁRSAKNAK? Néhány, a lelkészá felavatáshoz kötött szolgálat — úrvacsoraosztás, keresztelés, eske- tés, temetés — kivételével, általában mindenféle szolgálatod végeznek a gyülekezetben. A* lelkészi munkatársak éppúgy, miint a ségédlelikészek, természetesen a gyülekezeti lelkész irányításával végzik szolgálatukat. Mivel az istentiszteleti szolgálat liturgikus öltözeiét, a Luther-kabátot csak felavatott lelkészek viselhetik, a lelkészi munkatársak az isten - tisztelet oltári szolgálatát nem az oltár elől, hanem egy kis asztal ímellőL, vagy a szószékről végzik. Éppen ezért istentiszteleti szolgálatot csak akkof végeznek, ha erre feltétlenül szükség van. Szolgálatuk elsősorban a biblia- órák. az ifjúsági órák, a gyermek- biblia-kőrök tartása. Igehirdetó szolgálataik igen áldásosak, hiszen a gyülekezet nőtagjaihoz az ige üzenetének megszólaltatásával sokszor közelebb tudnak kerülni, mint a férfi igehirdetők. Igen áldásos munkát végeznek o lelkipásztori szolgálat területén is. Család- látogatások, lelkipásztori beszélgetések alkalmával sok embernek nyújtanak vigaszt és igazítják el őket lelki problémáikban. Természetes, hogy a lelkészi hivatali munkában, a levelezésben, a gyülekezeti tagok nyüvántartásának végzésében is sok segítséget nyújtanak a gyülekezeti lelkésznek. _ ELCFORDUL, HOGY A LELKÉSZI MUNKATÁRSAK olyan gyülekezetek gondozására kapnak megbízást, ahol nincs gyülekezeti lelkész és az egész lelkészi szolgálatot nekik kell végezni. Az ilyen esetekben — addig is, amíg lelkésszé avatják őket — felhatalmazást kaphatnak a püspöktől a teljes lelkészi szolgálat végzésére. Egyházunk a hagyomány szerint á lelkészi szolgálatra évszázadokon át csak férfiakat avatott fel. Ez az oka annak, hogy sok gyülekezetben a hívek még idegenkedtek attól, hogy a nők. lelkészi szolgálatot végezzenek. Ezért alakult ki egyházunkban az a rend, hogy a teológiai tanulmányok elvégzése után azonnal csak a férfiakat avatják lelkésszé. Ha azonban egy gyülekezet úgy határoz, hogy lelkészéül egy teológiát végzett nőt hív meg, a püspök az illetőt a lelkészi állásba való beiktatással egyidőben lelkésszé avatja és felhatalmazza a Luther-kabát viselésére, és minden lelkészi szolgálat végzésére. Magyarországi Evangélikus Egyházunkban jelenleg három ilyen felavatott női lelkész szolgál. Számuk azonban a reménység szerint egyre nagyobb lesz. c i Ismeret?... Élmény?... Élet? Ezekben a hónapokban gyüle-i keze telink ben a 12—14 éves fiatalok felé fordul a figyelem. Ezek a fiatalok hetenként rendszeresen összegyülekeznek, hogy felkészüljenek a konfirmációi ünnepélyre, amely után régi hagyomány szerint a gyülekezet felnőtt tagjai lesznek. A gyülekezet és az egész egyház számára nem mindegy, milyen létszámú a konfirmandusok kié csapata. De talán még a létszámnál is fontosabb, hogy a konfirmandusok milyen hatásokat, benyomásokat és élményeket szereznek a konfirmációi órákon. Eisősorban a konfirmandusok, de a hasonló, vagy egy kicsit idősebb korú ifjúsági csoportok számára is szeretnénk segítséget nyújtani a most induló sorozatunkban. Hogyan lehetnek hasznosak és áldásosak a konfirmációi előkészítő órák, vagy a gyülekezeti if júsági összejövetelek? Mi kerül a viasztáblára? Régi nagy pedagógusok a hasonló korú fiatalok egész lényét üres viasztáblához szokták hasonlítani. A viasztábla szélein^ki- emelkedő peremmel ellátott méhviasszal bevont tábla, amelyre a régi időkben fémből, vagy elefántcsontból készült íróvesszővel, a stílussal szoktak írni. A fiatalok lelke, értelme, egész lénye azért hasonló ehhez a viasztáblához, mert a fiatalok éppen any- nyira nyitottak és fogékonyak a dolgok és különböző hatások iránt, mint egy üres tábla, és egyéniségük, jellemük éppoly könnyen alakítható, formálható, mint a viasz. A viasztábla előnye az volt, hogy a viasz elsimításával le lehetett „törölni” a rá írt szavakat, vagy mondatokat. A fiatalok lénye azonban ebben nem hasonlít a viasztáblához. A fiatalok lényének viasztáblájára írt gondolatok nem törölhetők le ilyen könnyen. Legtöbbször i, márványba vésett” mondatokként maradnak meg és kísérik el őket életük végéig. Azért nem mindegy, milyen szavak, mondatok és gondolatok kerülnek életük viasztáblájára. Izgalmas új ismeretek Mindenekelőtt izgalmas új ismeretek várják a fiatalokat ezeken az órákon. Megismerkedhetnek a Bibliának, az egyház történetének szinte regényesen izgalmas fejezeteivel. Ezek ismered te elősegítheti számukra az irodalom, a művészetek jobb megértését, élvezését. Arany János, vagy Ady Endre költeményei, sok nagy festő, szobrász, vágy- építész alkotásai érthetetlenek á bibliai történetek és az egyház történetének ismerete nélkül. Megismerhetik továbbá dz emberi együttélés szabályait, az egyéni és közösségi lelki élet elemeit ezeken az alkalmakon. Mindez nemcsak a közösségi és társadalmi élet jobb megértéséhez vezetheti el őket, hanem elősegítheti számukra az emberi közösségekbe, a társadalomba való jobb bekapcsolódást, életük céljának, értelmének jobb felismerését. A legizgalmasabb mégis az, hogy a Biblia világának, az egyház életének, az emberi együttélés szabályainak megismerése közben megismerhetik az élő Istent, aki nemcsak megteremtette, hanem fenntartja és kormányozza az egész világot. Az ő lényének, megnyilvánulásainak és munkájának meglátása és megértése a legizgalmasabb ismeret ezen a világon. Felejthetetlen élmények Az élet tulajdonképpen nem más, mint élmények láncolata. A fiatal korban szerzett élmények és tapasztalatok különösen is fontosak, mert gondolkodásunkat, egyéniségünket egész életünkre meghatározzák. Az emberi élmények közül a másik emberrel való találkozás élményei a 1 egmar a dandóbbak. A konfirmációi és ifjúsági óráknak mindig az a legnagyobb élménye, hogy itt hasonló korú és gondolkodású fiatalokkal találkozhatunk. Miközben megismerkedünk és megvitatjuk egymással minden gondolatunkat és problémánkat, egész életre szóló barátságok születnek. A gyülekezett ifjúsági összejöveteleknek a legdöntőbb és legrmaradandóbb élménye mégis az, hogy itt találkozhatunk a legjobb. Baráttal, Jézussal. Jézus barátsága oly mély és őszinte, hogy biztosra vehetjük: vele kapcsolatban sohasem érhet bennünket csalódás. A boldog élet titka Az ismereteknek és élményeknek a titkos, belső célja, hogy életünk kiteljesedett, boldog élet legyen. Ez a titkos vágy mindig ott lappang a szívünk mélyén, miközben gyűjtjük az ismereteket és hajszoljuk az élményeket. A kiteljesedett, boldog élet tulajdonképpen azt jelenti, hogy megtaláljuk életünk értelmét és célját, azaz tudjuk, miért élünk. Erre a kérdésre persze sokféleképpen lehet felelni, de ettől a felelettől függ életszemléletünk, egész életünk. Amikor Jézus tanítványaitól búcsúzott, így szólt hozzájuk: Én vagyok az út, az igazság és az élet! Ezzel Jézus egyrészt azt mondta, hogy az élet igazi célja és értelme az a szolgáló szeretet, amely az 5 egész életéből tükröződik. Másrészt azonban ezzel a mondatával arra bíztatta tanítványait, hogy ha az élet küzdelmében elvesz szemük elől a cél, jöjjenek őhozzá, s ő nemcsak a célt ra- gyogtatia fel újra előttük, hanem erőt is ad annak megvalósításához. A konfirmációi és Ifjúsági órák és ez a most induló sorozatunk is akkor érik el igazi céljukat, ha általuk minél több fiatal testvérünk ismeri fel élete igazi célját és belőlük erőt merít e cél megvalósításához. Selmeczi János Képes Biblia Képek Jézus életéből 4. MAI KÉRDÉSEINK: 1. Mit ábrázol a kép? 2. Hol van megírva? 3. Hogyan nevezzük Jézusnak a képen elmondott szavait és melyik egyházi szolgálatunkban idézzük ezeket a szavakat? Beküldési határidő: 1978. február 5.. Válaszotokat kizárólag levelezőlapon küldjétek be a következő címre: Evangélikus Élet Szerkesztősége, 1088 Budapest, Puskin u. 12. Minden helyes felelet egy pontot ér, A sorozat végén a legtöbb pontot elérők értékes könyvjutalmat ‘kapnak. / A NÉMET EGYHAZAK KAPCSOLATAI Saarbrückenben D. Albrecht Schönherr püspök, az NDK-beli Evangéliumi Egyházszövetség elnöke, és D. Helmut Class püspök. az NSZK-beli Evangéliumi Egyház elnöke közösen nyilatkoztak a sajtónak. Schönherr püspök megelégedését fejezte ki. hogy az NSZK egyházai elhagyták azt az időt, amikor így vélekedtek:: „Azok ott”, „odaát”, nem szabadok, nekünk kell kinyitnunk a szánkát helyettük.” Class püspök szerint felismerték, hogy a nyugatkik nem tekinthetik magukat az NDK-ban élő' keresztyének szószólóinak. „Minden látszat-szabadság ellenére is számos függősége” van az NSZK-ban élő egyháznak. mondta Schönherr püspök és a délafrikai feketék részére nyújtandó NSZK egyházi támogatás problémáira utalt. S tiltakozott a szemlélet ellen, hogy kívülállók (külföldön élők) jobban meg tudják ítélni az egyház helyzetét, mint akik a helyszínen élnek. Class püspök az NDK-ban élő keresztyéneket így jellemezte: „népegyház a szórványban”, mely hisz a kis számok ígéretében, mert Isten nem számol, hanem mér. Példásnak nevezte azt, ahogyan az egyházi tisztségekés szolgálatok a gyülekezetekben gyökereznek, s ahogyan a laikusok résztvesznek az egyház életében. Mindketten az állam és egyház közötti konstruktív megbeszélések jó alapjának mondták a Helsinki záróokmányt. Szokás vagy alkalom (Folytatás az 1. oldadról) Nagyon nagy lehetőség az, hogy január 1-től az Evangélikus Élet 6 oldalon jelenhetik meg és kiadhatunk egy periodikát Dia- kónia címen, amelyik évente kétszer jelenik meg közel száz oldalon. Komoly erőfeszítést jelent, hogy a kapott lehetőséget, amely tükrözi államunk és egyházunk gyümölcsöző kapcsolatait, az eddigi szinten végezzük a sajtómunka szolgálatában. Káldy Zoltán püspök a továbbiakban szólt azokról a tárgyalásokról. amelyek a lelkészi nyugdíjaknak állami szintre emelése érdekében folynak, a piliscsaba új szeretetintézményi nővérotthon megépítésének előkészítő munkájáról, a győri szeretetotthon központi fűtéssel való ellátásáról, az Üllői úti székház felújításáról és az országos irodai tisztségviselők fizetésének rendezéséről. Végül boldog újesztendőt kívánva Deqmény Ottó versének idézésével kérte országos püspök- elnökünk a munkatársaktól a maximális teljesítményt munkájukban. „Hát akarom a nehezet / Felsajgó vállamon / Annak a terhét cipelem / Kín ül homlokomon / De emberibb a pihenés az álom súlytalan. / Erre teremtél, / Zengi benn a visszhang.” Köszöntés a Déli Egyházként lel ben Az újesztendő első napján, a délelőtti istentiszteletek után a Pesti Egyházmegye lelkészei presbitereik kíséretében keresték fel a Déli Egyházkerület püspökét, D. dr. Káldy Zoltánt, hogy kifejezzék az újesztendőre jókívánságaikat, Rajtuk kívül többeket láttunk az országos munkaágak vezetői, egyházi sajtónk munkásai közül, sőt Pest környéki gyülekezetekből is. Virágh Gyula esperes szólt a jelenlevők nevében és tolmácsolta a jókívánságokat az egyház- kerület elnökségének. Az újévi alkalmak amellett, hogy aktualizálják közösségünket, mindig tovább is visznek a jóban'— mondotta. Utalt arra, hogy egy évvel korábban Káldy Zoltán püspök kezében ott volt az akkor frissen megjelent új fordítású biblia. Ez jelzés volt arra, hogy meg fog élénkülni a bibliai és teológiai munka. A várakozások teljesedéséről szólt már az egyházkerület püspöke a közeli közgyűlésen, amely útmutatás volt az egyház missziójának dimenziójáról. A továbbiakban Virágh Gyula esperes az elmúlt év eredményeit értékelte, kiemelve, hogy1 egyházunk még sohasem ért el a nemzetközi egyházi élet területén olyan hatást, mint a diakóniai teológia alapján az LVSZ VI. Nagygyűlésére kimunkált tanulmányi anyaggal. Egyházunk belső életében, társadalmunkban és a nemzetközi területen elért eredményeit. összegezve — mindezekben mi a kegyelem megmutatását szemléljük és köszönjük Istennek. Azt kérjük Istentől,, hogy az egyházkerület püspöke úgy tudjon vezetni tovább az új esztendőben, hogy lelkészek, felügyelők, presbiterek és gyülekezetek ennek a kegyelemnek a transzparenseivé lehessenek. Káldy Zoltán püspök válaszát az újév napjának egyik, a bibliaolvasó útmutatóban szereplő igéjével kezdte: Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz. Ez a „mindörökké ugyanaz a Jézus”, azonban nem olyan, mint egy szobor, amely változatlanul áll mint egy kőszobor valahol. A szolgáló sze- retete ugyanaz, amellyel valóságosan van jelen életünkben. Élő Krisztus, aki itt él köztünk és velünk ma is, itt Budapesten is, ebben a szocializmust építő hazában is és' mai világunkban is Velünk él azokban a mindennapi ügyekben és dolgokban, amelyek bennünket egyéni, családi, társadalmi életünkben, vagy a nemzetközi ügyekben foglalkoztatnak. Ezekben segít szolgáló szerété tével. A mában élő Jézus Krisztus nem gyermeki hitet kíván tőlünk. Ez a hit nem lehet „gyermekies” nem naiv hit, hanem olyan, amelyik felnőtt a benne való bizalomra és szolgálatra. Az érett fér- fiúság hite szembe mer nézni azokkal a kérdésekkel, amelyeket a valóságos élet vet fel a bennünket körülvevő átalakuló társadalomban és ennek következtében az egyházban is. Nem a társadalommal, vagy benne a másképpen gondolkodó emberekkel néz szembe, hanem a kérdésekkel, úgy, hogy keresi a szolgálat lehetőségeit a gyülekezet, a társadalom és a világ javára a jelenlevő és örökké való Jézus Krisztus útmutatása alapján. — A továbbiakban Káldy Zoltán püspök a gyülekezetek és keresztyén emberek, mai gyakorlati életének több ügyével kapcsolatban mutatott rá ezekre a szolgálati lehetőségekre: így az ige rendszeres ohmsásának szükségességére hívta fel a presbiterek figyelmét, a lelkészek munkájával kapcsolatban arról szólt, hogy a főváros nagyarányú megújulása közben, miképpen újulhatnak meg a gyülekezetek is, szólt az egyházunkhoz tartozó fiatalok nevelésével kapcsolatban a keresztyén szülők felelősségéről, arról, hogy az új karénekeskönyv megjelenése nyomán miképpen újulhatnak meg énekkaraink, sajtómunkánk, új könyveink és az Evengélikus Élet útján nyújtott segítséget'ajánlotta újra a jelenlevők és rajta keresztül a gyülekezetek figyelmébe. — Végül maga és munkatársai nevében kívánt a Pesti Egyházmegye és a Déli Egyházkerület gyülekezeteinek, lelkészeknek, felügyelőknek' és presbitereknek Istentől megáldott, boldog újesztendőt. M. Gy.
