Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-10-15 / 42. szám

GYERMEKEKNEK. Akik nem látnak, és mégis hisznek ín 4, 46—54 Egy helyen azt olvashatjuk a Bibliában, hogy a hit a nem lát­ható dolgok létéről való meggyő­ződés (Zsid 11, 1). Mai igénkben olyan emberről olvashatunk, aki­nek olyan nagy hite volt, hogy bár nem látott és mégis hitt. Élt Kapemaumban egy királyi tisztviselő, akinek megbetegedett a fia. Amikor meghallotta, hogy Jézus erre a vidékre érkezett és Kánéban tartózkodik, elment hoz­zá és kérte, hogy jöjjön és gyó­gyítsa meg a fiát, mert halálán van. Erre Jézus azt mondta neki: Ha nem láttok jeleket és csodá­kat, nem hisztek. A főembert azonban nem kedvetlenítette el Jézus korholó szava, hanem to­vább könyörgött Jézusnak: Uram, jöjj, mielőtt meghal a gyerme­kem. Ekkor Jézus így válaszolt neki: Menj el. a te fiad él. Ekkor mutatkozott meg az, hogy milyen erős hite van ennek a fő­embernek. Más tovább kérlelte volna Jézust, hogy jöjjön el sze­mélyesen és gyógyítsa meg a fiát. A főember azonban hitt Jézus szavának és elindult, haza. Még útban volt hazafelé, amikor szem­be jöttek a szolgái azzal a hírrel, hogy gyermeke meggyógyult. Ek­kor megkérdezte tőlük, hogy hány órakor lett jobban. Azt mondták / neki, hogy tegnap egy órakor hagyta el őt a láz. E válaszból az apa megállapította, hogv ép­pen abban az órában, amelyben ezt mondta neki Jézus: A te fiad él. Ezek után nemcsak a főem­ber hitt Jézusban, hanem egész házanépe. A hitetlenkedő Tamásnak, aki nem akarta elhinni társainak, hogy Jézus feltámadott és él, ezt mondta a feltámadott Jézus: Bol­dogok, akik nem látnak és mégis hisznek. Jézusnak ez a mondása mindenkire vonatkozik, aki cso­dák várása nélkül. Jézus puszta szavának hisz. A királyi tisztvi­selő is így hitt. Nem várt csodát, vagy gyógyító szertartást, hanem egyszerűen hitte, amit Jézus mon­dott. Az ilyen hit az igazi hit, mert aki előbb csodákat kíván, az nem hisz Jézus isteni hatal­mában, hanem kételkedő szívvel előbb próbára akarja tenni az Urat. Ennél a gyógyításnál Jézus még csak el sem ment a királyi tiszt­viselő házába, Kapernaumba, ha­nem a messzi Kánában mondotta el gyógyító szavait és lám. Jézus szava a távolból is hatott. Jézus szava ilyen távolból is ható ige. Hozzánk kétezer esztendő távla­tából szól és mégis van ereje. Amikor olvassuk Jézus szavait a Bibliából, vagy hallgatjuk a gyér- mek-bibliaórán, bennünket is meggyógyít a mi bűneinket is megbocsátja és a mi életünket is megújítja. Boldogok, akik Hisznek Jézus szavában, az ő új életet ajándékozó hatalmában. Ismerjük meg egymást Templomunk — gyülekezetünk „Van egy ház, amely a tiétek is. Minden megkereszteltnek része van benne.” Amikor ezek a mon- d'atok elhangzottak, elsős általá­nos iskolás voltam. A rejtélyt az elsős hittankönyvben olvasható vers oszlatta el: „Mikor szólnak a harangok Templomunkba elindulok Énekeskönyv a kezemben Imádság van a szívemben”. Ez a ház, amely az enyém is. a templomunk, ahová a harang hí­vogat és nem üres szívvel. .Ame­lyik oldalon ez a vers olvasható, egy templom van, amihez út ve­zet. Ez az út köti össze az otthon­nal. az otthonunkkal. De szép is ez a templom, a soltvadkerti evangélikusok temp­loma. Tiszta, mindig az. Kényel­mesek a padok, azzá teszik az ülő­párnák. A konfirmandusok aján­déka. Minden év konfirmandusai gazdagítják valamivel a templo­mot. Biztosan, az én korosztályom is ígv cselekszik majd. Nemcsak a templomunk újult meg így az utóbbi években, az is­kolánk sincs 20 éves még. Ott tartjuk a hittanórákat is. Ezeken az órákon a hittankönyv mellett átvesszük falunk településtörté­netéi, gyülekezetünk kialakulá­sát. abban a templomépítés kö­rülményeit. Maid a jelenről be­szélgetünk. A gyülekezeti ház épí­téséről, amelyet már szüléink épí­tettek. A renoválásnál'már mi is ott voltunk, sőt segédkeztünk. Két jelentős alkalomra emlék­szem vissza nagyon szívesen az elmúlt félévben. Az egyik a ka­rácsony este, a másik az anyák- napja volt. Az evangéliumok alapján — otjrhon — az, akinek kedve volt hozzá, karácsonyi tör­ténetet. írt párbeszédes formában. Volt, aki csak egy résztörténetet fogalmazott meg. A legérdekesebb az volt. amikor felolvastuk fogal­mazásunkat. Ezek meghallgatása után állítottuk össze a karácsonyi történetet, a mi nyelvünkön. Ilyen volt nálunk a gyerekek karácso­nya. Egy-egy . rész között olyan énekeket énekeltünk, amelyet mi választottunk és gyűjtöttünk az énekeskönyvből, az iskolaiból is, sőt olyat is, amelyet szüléinktől, nagyszüleinktől hallottunk. Olyan énekeket tanultunk így meg, ame­lyeket talán, ez ötlet nélkül — soha. A másik az anyáknapja volt A müsorösszeállitó módszerünk ugyanaz volt, mint karácsonykor, de sokkal nehezebb dolgunk volt. Inkább verseknél és kis történe­teknél kötöttünk ki. Itt jöttünk rá arra. hogy énekeskönyvünk mi­lyen szegényes ilyen énekekben. Jó lenne, ha az új ezen segítene! Szeptembertől már a reformá­ciói ünnepre készülünk. lfj. Káposzta Lajos Soltvadkert AZ INDONÉZIAI S1MALUNGUN EGYHÁZ HETVENÖT ÉVES A 131 000 lelket, számláló indo­néziai „protestáns-keresztyén Si- malungun-egyház” szeptember 2-án ünnepelte fennállásának 75. jubileumát. 1902-ben A. Theis német misszionárius kezdte meg itt szolgálatát. Igen sok nehéz­séggel kellett, megküzdenie. Csak hat évi igehirdetői szolgálat után keresztelhette meg- az első je­lentkezőket. Később a siiiialun­gok népéből is kerültek ki misz- szíonáriusok. 1928-ban még csak 900 volt a megkereszteltek szá­ma. Ma az egyház Észak-Szu- mátrában és Jávában működik. Jelenleg 43 lelkész, 35 evangélista és 3000 presbiter és diakóniai munkás dolgozik. Ez az egyház tagja a Lutheránus Világszövet­ségnek. ..írok nektek, ifjak... «i Tanévkezdés - egy elsőéves szemével Teológiai Akadémiánk első­éves hallgatói az első magyar nyelvi órán dolgozatot írtak arról, mit jelentett számukra a tanévnyitó ünnepély és a tanévkezdő csendesnap. A dol­gozatok közül az alábbiakban közreadjuk az egyiket. A TEOLÓGIAI AKADÉMIA TANÉVNYITÓJA számomra már régóta ismert esemény. Mióta Bu­dapesten tartózkodom, minden évben eljöttem a tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyekre. Ünnep ez a szó legszorosabb értelmében. Hiszen egy-egy tanévnyitó alkal­mával hálás szívvel gondolha­tunk arra a lehetőségre, hogy Isten mindig ad alkalmat az újra­kezdésre és mindig ad új szol­gákat, akik ügyét hivatásszerűen továbbviszik. Tanévzárókor pedig az elvégzett munka áldásáért és eredményedért szoktunk hálát ad­ni. Ezeken az ünnepélyeken min­dig lelkesen, de egy kicsit fájó szívvel vettem résizt. Én nem ül­hettem a teológus, ifjúság sorai között, nem engem iktattak be kézfogással új elsősnek, nem tő­lem búcsúztak, mint végzős ötöd­évestől és az ünnepi prédikáció sem közvetlenül nekem szól. Egyszóval: nem voltam teológus. Az idén azonban megváltozott a helyzet. Ami eddig csak álom volt számomra, amire csak vá­gyakozva gondoltam, az Idén va­lóra vált. A TANÉVNYITÓ ISTENTISZ­TELETRE a templomba püspö­künk és professzoraink mögött vonultunk be. A nagy gyülekezet — mert a templom zsúfolásig megtelt — felállva köszöntött minket. Jövel, Szentlélek Üris­AZ EGYESÜLT LUTHERÁNUS EGYHAZAK ZSINATA AZ NSZK-BAN ten ... énekeltük, de mindnyájan tudtuk, hogy az éneklés egyben imádság is, mert Isten Lelke nél­kül nincs igazi ünnep. Püspökünk prédikációja a feltétel nélküli, egész életet odaadó szolgálatról , szólt. Olyan útbaindítás volt ez, I amely sokunk számára felejbhe- | tetten lelki élménnyé vált. Az újonnan beiktatott tizenhat fia­tal között én is ott lehettem. Vi­lágosan és egész pontosan érez­tem — és most is érzem — a fe­lelősségei, amellyel ezt a szolgá­latot vállaltam és az összes kö­telezettséget is. ami ezzel együtt­ján. Isten igéjéből azonban erőt is merítettem ezen az istentiszte­leten. Ezután kiálltunk a gyüle­kezet elé és megmutattuk maguru kát: Itt vagyunk, készek vagyunk a szolgálatra. A TANÉVKEZPÖ CSENDES­NAP már a komoly munka elin­dítására és hitünk elmélyítésére szolgált. Sok, eddig számomra megválaszolatlan kérdésre kap­tam feleletet professzoraim elő­adásaiból. Világossá vált, mit kell tennem teológiai tanulmányaim és egész szolgálatom során: Minde­nekelőtt komoly, elmélyült mun­kára, erős hitre, szilárd remény­ségre és miméi több szerettette van szükségem. De biztatást kap­tam arra is, hogy minderre erőt kaphatok Istentől. Az ötödévesek csendesnapi elő­adásai egyben példát is mutattak nekünk arra. hogy az itt eltöltött évek nem telnek el hiába. Bi­zonyságtételükből kicsendült a hit és a szeretet hangja és az az eikötelezettség, amellyel életüket tették erre a szolgálatra, amelyet most mi is elkezdünk. A CSENDESNAP UTOLSÖ ESEMÉNYE, a közös úrvacsora­vétel a betetőzése volt annak a lelki eseménysorozatnak, amely­ben e két nap alatt részünk volt Számomra az úrvacsora ezt je­lentette: Tiszta lappal indulha­tok az új életre, a teológus élet­re, s majd a szolgáló életre. Csak hálát adni tudok Istennek azért, hogy teljesülhetett regi' kívánsá­gom, hogy elindulhattam ezen az úton. Az első két nap eseményei­ből olyan kezdő lendületet kap­tam, amely reménységeim szerint nemcsak teológus éveim alatt, ha­nem egész szolgálatomban érez­tetni fogja hatását. ifj. Mekis Ádám Magyar írók Sopronról Az Akadémia Kiadó ezen a nyáron egy igazán tetszetős an­tológiával lepett meg bennünket: „Vallomások egy városról"címen. E műnek alcímét idéztem fen­tebb. A gyűjtemény harminc ma­gyar író vallomását, élményét közli Sopronról, Sarkady Sándor költőnk válogatásában. Sopron puszta említése is már melegséggel önti el szivünkét, hi­szen arról a városról van szó, amelynek kötődése a magyar re­formációhoz erőteljes, és amely az újkor óta fészke volt a magyar lutheránizmusnak. Szellemi ha­gyatékai között' őrizzük a hala­dást. egyfajta mélyről táplálkozó minőséget, türelmes együttélést nemzetiségek és felekezetek kö­zött. Olyan testamentum ez, amelyre még ma is párás szem­mel tekintünk, hiszen a város an- nelesei nem tudnak máglyákról. Servetekről, nem tudnak ellen­reform ációs kegyetlenségekről, neihzetiségek áldatlan harcáról, holott két nemzetiség, két vallás bélelte a város falait, A kettő an- titéziséből született mindig az egészséges új, az előremutató, a haladó. SOPRON KÜLÖNLEGES SZEL­LEMI LELKÜLETÉBÖL tehát nem hiányzott az evangélikus ha­tás. Múltját is csak az érti iga­zán, aki a magyar reformáció leg­ősibb fészkeként kezeli és tisztá­ban van azzal, hogy a reformá­ció világosságot hozott, az érte­lem felszabadítását jelentette, és hogy ebben a városban valósul­hattak meg legkövetkezetesebben a reformáció elvei. így pl., ha ma azt mondjuk. Sopron iskola vá­ros, altkor ennek mély lutheránus gyökerei vannak, vagy ha arról szólunk, hogy a városban haladó társadalmi viszonyok uralkodtak, akkor ebben is a jó értelemben vett protestáns szellemet kell ke­resnünk. Az sem véletlen, hogy szellemi nagyságaink közül sokan innen indultak el, hogy Lackner, Kis. Berzsenyi, Pákh, Petőfi, Szé­chenyi és a többiek rendkívül otthonosan mozogtak falai között, és mélyen magukba szívták a vá­ros levegőjét. AZ ANTOLÓGIÁBAN SZEREP­LŐ 1RÖK között szép számmal találkozunk evangélikus „hátte­rű” írókkal. Olyanokkal is, akik­nek egyfelől szoros kötődésük volt Sopron egyházi intézményei­vel iskoláival, másfelől életük későbbi során kapcsolódtak be az egyház szolgálatába. Az evangé­likus Weöres Sándor költő, aki Kis János püspök versét is idézi, Tatay Sándor. Dér Endre, Jánosy Lajos evangélikus teológiánkat végezték el, Csaba József az evan­gélikus líceum tanára volt, s a „plebejus irodalom megszállott­ja”. Szalatnai Rezső pedig a Déli Egyházkerület presbitere volt ha­láláig és lapunk egyik hűséges írója. Soroljuk tovább? A SOPRONI EVANGÉLIKUS EGYHÁZAT nem lehetett kike­rülni. beépült szellemi életével, kultúrájával, intézményeivel a város életébe Hozzátartozott a városhoz, mint ma gyárai, szál­lodái. szanatóriuma! vagy egyéb intézményei. Hegedűs Géza írja emlékezésében: „És elkezdtünk járni az utcáikon. Most már ala­posabban körülnéztünk a háború sújtotta városban,'többek közt azt is néztük, hol lehetne enni. Na­gyon éhesek Voltunk. Folyton éhe­sek voltunk. Először a római ka­tolikus egyháznál kaptunk ebé­det. egy félórával később felfe­deztük az evangélikus egyházat, ahol újra megebédeltünk, majd megtaláltuk a zsidó hitközséget, ahol harmadszor megebédel­tünk ...” Hegedűs három ebédje lehetne a város szimbóluma. Valahogy így ment végbe évszázadokon ke­resztül. S ezt érezték meg íróink, költőink, amikor vallottak a vá­rosról. Sopronról. Végső soron sok mindent kaptak Soprontól, s írói arculatuk barázdái között a leg- barátságosabfjak, a legszelídeb­bek. a legemberségesebbek a sop­roniak. Keresstúry Dezső, Illyés Gyula. Száhonyi Károly, Passuth László. Jékely Zoltán, Kónya La­jos, vagy az antológiát záró Pozs'- gay Imre művelődési miniszter, mind végtelen szeretettel szól Sopronról, mintha vissza akarná­nak adni valamit abból, amit kaptak. ILLYÉS GYULA SZAVAIVAL AJÁNLOM olvasásra az antoló­giát: ..Ez a város a magyarságnak egy igazán katasztrofális, nehéz helvzetében kitartott. Kitörölhe­tetlen nyomot hagyott ezzel a nemzeti tudatban. Hűséges túrós Sopron, a ..leghűségesebb” ielzöt kapta a nemzettől. Számunkra pe­dig örök példát jelent hűségre a hazához és néphez.” Rédev Pál i Egyházunk műkincsei Kallós Ede Kiisztus-feie Dr. Balás Ambrus adományából nem lett Evangélikus Országos Múzeumunk tulajdona e szép Krisztus-fej. Az égetett, mázatlan cserépből készült —• terrakotta — mű Kallós Ede hódmezővásárhe­lyi születésű művész alkotása (1866—1950). A neves szobrász Budapesten, majd Párizsban tanult. Onnan visszatérve számos emlékművet, síremléket és épületdíszítő szob­rot mintázott. Első jelentős műve, Dávidról készült szobra a natu­ralista plasztika kiváló emléke. Szülővárosában és Makón Kos­suth Lajos szobrát, Gyulán Erkel Ferencét, Nyíregyházán Bessenyei Györgyét, a fővárosban pedig többek között Vörösmarty Mihály és Irányi Dániel szobrát mintázta meg. F. X. Az egyesült lutheránus egyhá­zak (VELKD) október 23—26. között tartják zsinatukat Bad Bevensenben. A tárgysorozaton szerepel az új vezető-püspök megválasztása. Ezt a tisztet ed­dig Eduard Lohse hannoveri püspök töltötte be. SZÁZÉVES A STEPHANUS-STIFTUNG badult asszonyok és lányok tár­sadalomba való visszatérését se­gítse, Ma az intézményben 600 mun­katárs 1437 gondozottal foglalko­zik itt. A berlini (NDK) Weissensee kerületben levő Stephanus-Stif­tung. .számos egyházi konferencia színhelye júniusban ünnepelte 100 éves fennállását. Az intéz­ményt 1878-ban eredetileg azért k —4 n 1- 1-1 /-V rr* T c-70 .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom