Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-10-08 / 41. szám
Miért kicsinyítünk? Ha külföldről érkeznek hozzánk vendégek — elsősorban az „evangélikus'’ Skandináviából, vagy éppen a Német Szövetségi Köztársaságból — gyakran halljuk tőlük a mi magyarországi evangélikus egyházunk jelzőseként ezt a szót: „diaspora”. Eszerint a mi egyházunk ..diaspora”, tehát szórványegyház. Néha még sajnálkoznak is rajtunk: igen, ti „csak” diaspora-egyház vagytok. És való igaz, ha a sok milliós svéd evangélikus egyházhoz, vagy a több milliós Német Szövetségi Köztársaságban élő evangélikus egyházhoz hasonlítanak bennünket, lehet rólunk úgy beszélni, hogy „csak” szórványegyház vagyunk. EZT A „DIASPORA” MEGJELÖLÉST ÁTVETTÜK MI MAGUNK IS. Ha külföldiekkel beszélgetünk egyházunkról, nem szoktuk kihagyni magunk megjelölésére á „szórványegyház” kifejezést. De akkor is emlegetjük, ha itt-ott jelentkező gyengeségeinket meg akarjuk magyarázni magunknak és másoknak: Azért vannak ezek a gyengeségek, „mei*t csak szórvgijyegyház vagyunk”. „Ezért” szorulunk segítségre, „ezért” olyan kevés egyik-másik gyülekezetünkben az ún. „kötelező offertorium”, „ezért” alacsonyabb több gyülekezetünkben a lelkész! fizetés, „ezért” nem tudjuk sajtótermékeinket mindenütt megfelelő számban eladni és így tovább. így lesz ’ ..jogalap” a panaszkodásra is és önmagunk felmentésére is a nagyobb lelki és anyagi igények alól. DE NEM JÓL VAN EZ ÍGY! Nem jó, mert ha milliós külföldi evangélikus egyháza^ képviselőivel beszélgetünk, akkor valami gátló „kisebbrendűségi érzés” fog el bennünket és nem tudunk velük partnerként beszélgetni. Ök vannak fönn, mi vagyunk lenn! De miért? Kialakulhat-e igazi dialógus olyan pertnarek között, ahol az egyik a' „nagy” — aki természetesen tanít! —, a másik a sajnálni- való „kicsi”, aki természetesen kizárólag tanulásra van rendélve. így azután eljutunk odáig, hogy a kapitalista országokban élő nagy evangélikus egyházak tanítják a szocialista országokban élő „kis” evangélikus egyházakat és „természetesen” ennek fordítottjáról alig lehet szó. Miért kicsinyítjük magunkat?-Ebben a cikkben nem kezdhetek nagy teológiai fejtegetésekbe. Annyit azonban el kell mondanom — amit mindenkinek tudnia keil —. hogy az Újszövetségnek csak egy szava van a gyülekezetre is és az egyházra is. Ez a szó: „ekklezia”. Vagyis eklézsia! Egyáltalában nem függ a tagok számától, hogy egy közösség „eklézsia”-e, vagy sem. Hogv egyház-e az egyház és gyülekezet-e a gyülekezet, az attól függ. hogy tisztán hirdetik-e ott Jézus Krisztus evangéliumát, hisznek-e ebben az evangéliumban, Krisztus Urunk rendelése szerint szolgáltatják-e ki a szentségeket és élnek-e a szentségekkel a gyülekezet tagjai. Ez a mi viszonylatunkban azt jelenti, hogy a 23 ezer lelkes békéscsabai gyülekezet nem „jobban" gyülekezet, mint mondjuk az 50 lelkes magyarbólyi.■ Mindegyik egyformán gyülekezet, ha az előbb említett mértéknek megfelel. És ha már itt tartunk, mondjuk meg azt is, hogy a közel 8 milliós svéd evangélikus egyház nem jobban egyház, mint a 450 ezer lelkes magyarországi evangélikus egyház, hiszen mindegyik „egyház” volta ,a fenti kritériumtól függ. ÉRDEMES NÉHÁNY PÉLDÁT MEGVIZSGÁLNUNK. Köztudomású, hogy Japán több mint 100 millió lakosából mindössze 1"0. keresztyén. Ebből is nem egészen 25 ezer az evangélikus! Végeredményben annyi tagja van a japán evangélikus egyháznak, mint a békéscsabai gyülekezetnek. De ez a 25 ezer japán evangélikus szét van szórva majdnem 400 ezer négyzetkilométeren. Tokióban prédikáltam egy olyan evangélikus gyülekezetben, melynek összlélekszá- raa 100! Ez a gyülekezet fenntartja a lelkészi állást és rendben tartja a szép lelkészlakást! Ez a gyülekezet tehát „teljes egyház”! Egyáltalában nem tartják magukat „kiési”-nek. De vegyünk egy másik példát. Nemrég látogatta meg egyházunkat dr. Dávid Preus, az Amerikai Lutheránus Egyház vezető püspöke. Elmondta, hogy az ő egyházához 2,5 millió evangélikus tartozik es azok az Egyesült Államok egész területén — tehát 50 államban — vannak „szétszórva”. Viszont 5000 (!) gyülekezetben élnek. Ez azt, is jelenti, hogy- Preus püspök egyházában egy-egy gyülekezetre átlagban 500 lélek esik! Ez egyáltalában nem nagy szám! A mi'egyházunkban. ha egy lelkész gyülekezetében 400—300 evangélikus van, gyakran halijuk azt, hogy ez „kis” gyülekezet. Igaz ez? Hazai viszonylatban az utóbbi időben több olyan bátorító példát láttam, amelyekre érdemes felfigyelniük azoknak a gyülekezeteknek és lelkészeknek is, akik nem tudnak szabadulni a „diaspora” képlettől. Szeptember 24-én felszenteltem az ecsenyi gyülekezet új lelkészlakását. Magában az ecsenyi a-nyagyülekezetben „mindössze” 300 evangélikus él. A szórványokban is 300. Az új lelkészlakás építésének csak egvharmadát fizette a közegyház, kétharmadát maga a gyülekezet „állta”. Megtudtam azt, is hogy a gyülekezet tagjai kétkezi munkával 850 napszámot adtak! Valóban lAs gyülekezet az ecsenyi gyülekezet? A magyarbólyi anyagyülekezetnek jelenleg 60 tagja van. A szórványokban hozzátartozik még (legalább 30 helyen szétszórva!) 400— 500 lélek. Arra a kérdésemre, hogy ebben a hatalmas „szórványgyülekezetben” hány személyt tud a lelkész, aki rendszeresen él az úrvacsorával, azt a feleletet kaptam, hogy kettőszáz! Tehát nem arról van szó, hogy a különböző úrvacsorái alkalmakon hány ember vesz részt, hanem arról, hogy hány személy igényli az, úrvacsorát. Hála Istennek sokan! Igazán „kis” gyülekezet a magyarbólyi? NE KICSINYÍTSÜK HÁT MAGUNKAT! Inkább azért fáradozzunk. hogy a gyülekezetek lélekszámtól függetlenül valóban gyülekezetek legyenek, melyek örömmel hallgatják az evangéliumot, hálaadással veszik az úrvacsorát, áldozatosan . adakoznak és, felszabadultan járnak a mi társadalmunkban a díakóftia útján és önfeledten segítik népünk fejlődését is. Káldy Zoltán ALBERT SCHÖNHERR PÜSPÖK CSEHSZLOVÁKÉIBAN Isten munkatársai - Isten épülete Tiszt újítás és gyülekezeti házszentelés Pilisen Dr. Káldy Zoltán püspök igét hirdet az új gyülekezeti házban Férfiak és asszonyok, fiatalok és idősek dolgoztak napról napra szorgalmasan és vidáman. Közben egyre szebb lett és egyre ünnepibb díszt öltött templomunk és környéke. A hét végére^pedig felépült egy hatalmas, több száz vendéget befogadó sátor is. Ha nem is lakodalomra, de örömünnepre készült a pilisi gyülekezet. Szeptember 10-én két fontos, nagy jelentőségű eseményre került sor. A DÉLELŐTTI ISTENTISZTELETEN iktatták be hivatalukba Keveházi László, a Pest megyei Egyházmegye esperese és Tóth Károly igazgató-lelkész a gyülekezet új tisztikarát.- Az igehirdetés alapigéje Péter 5. 1—5 verse volt, ‘s á szolgálatba állókat arra biztatta, hogy legyenek a gyülekezet pásztorai, példaképei s a lelkészek munkatársai. Felemelő pillanat völt. amikor az oltár előtt 170 presbiter és képviselő mondotta az eskü szövegét, közöttük első ízben 70 asszony. DÉLUTÁN KERÜLT SOR A MÁSIK NAGY ESEMÉNYRE: az ú.i gyülekezeti ház felszentélésékedves vendéget és a szolgálat elvégzőjét: dr. Káldy Zoltán püspököt, aki felesége társaságában érkezett. Országos egyházunkat képviselték még dr. Karner Ágoston országos egyházi főtitkár és Szemerei Zoltán pénztáros is. Fel se lehetne sorolni, hogy az egyházmegyéből és annak határain túlról hány lelkész és gyülekezeti tag hallotta meg a gyülekezet hívó szavát. Jelen volt az ünnepségen a Hazafias Népfront titkára is. Az ünnepi istentisztelet igehirdetése az egész napot összefoglalta, a tisztújítást és a gyülekezeti ház felszentelését is így: ..Isten munkatársai vagyunk ... Isten épülete vagytok'’ (1 Kor 3, 9). ..A hatalmas, a mindenható, a mindentudó Isten nem tud dolgozni emberek nélkül. Arra méltatja a bűnös embert, hogy mun-. épített. Isten örül ezeknek az épülő házaknak, mert ezeken keresztül építi egyházát." Végül arra figyelmeztetett, hogy akkor lesz hasznos az új gyülekezeti ház, ha szolgálatán keresztül minél többen beépülnek „Isten épületébe” s az élet minden területén hasznos építőm unkát végeznek. A KÖZGYŰLÉSEN az esperes beszámolt az építés nagy és szép munkájáról. Köszönetét mondott az engedélyért az Állami Egyházügyi . Hivatalnak. Hálásan emlékezett az építésnél dolgozók lelkes és megbízható munkájáról. Meleg szavakkal méltatta a gyülekezet adakozókészségét és helytállását a munkában. „Ha 1784-ben az akkori gyülekezetnék volt bátorsága és hite az utánuk következőknek templomot építeni, a mai gyülekezetnek is van jövőbe vetett reménysége gyermekeinknek családias, meleg gyülekezeti otthont, építeni’’ — mondotta. Kiss Pál egyházmegyei felügyelő is köszöntötte a gyülekezetét, Tóth Károly lelkész pedig a pilisi gyülekezet nevében meleg szavakkal üdvözölte a húsz éve közöttünk szolgáló püspököt. EZUTÁN KÖVETKEZETT AZ ŰJ GYÜLEKEZETI HÁZ FELSZENTELÉSE. Az impozáns épületben több korszerű, modernül berendezett helyiség van a különböző alkalmakra. Maga a terem körülbelül kétszáz férőhelyes. A világos berendezés, a modern oltár, a kovácsoltvas csillárok, a függönyök és szőnyegek nemcsak a helyieknek, hanem a vendégeknek is egyformán tetszettek. A szentelés szolgálatát nemcsak a terembe bezsúfoltak, hanem a teremből kiszorultak is megindult szívvel hallgatták. KÉTFÉLE SZOLGÁLATRÓL KELL MÉG MEGEMLÉKEZNI. Az egyik a vendéglátás szép szolgálata volt. A gyülekezet terített asztalai mellett mintegy 300—400 vendég foglalt helyet. A vacsora gazdagsága valóban a la- kodalmiakka] vetekedett. A gyülekezet tagjai szinte egymással versenyezve hozták össze mindazt. ami a vacsorához szükséges volt, és mintegy 30—40 asszony dolgozott fáradhatatlanul a szakácsnők vezetésével. A MÁSIK SZÉP SZOLGÁLAT AZ ÉNEKKARÉ VOLT. Nemcsak az előbbi munkában vettek részt, hanem az istentiszteletet is gazdagították éneklésükkel. A közgyűlés végén a Szózat csendült fel igényes tolmácsolásukban. De még a vacsora alatt is felhangzott az .ifjúság és az énekkar éneklése . is. „Ha volna az egyházban kitüntetés, akkor Csiltó Mihály karnagyot abban részesítenénk — mondotta dr. Káldy Zoltán —, az énekkar pedig érti és jól is végzi egyházunk mai szolgálatát.” A ..pilisi, gyülekezet tagjai jól tudjak.- hogy nemcsak nagyot ps szép'et átkóttak. hanem végső soron Istennek köszönhetik hitüket é? házukat. Tőle kérhetnek abban áldást, erőt és kicsinyek, -nagyok egész életükkel Neki tartoznak szolgálattal a gyülekezeti .házban és azon kíyül. Keveháziné Czégenyi Klára Az új gyülekezeti ház. » .... MODERN SVÉD NYELVŰ BIBLIA görög nyelv'szakértői és a Biblia világának ismerői. - Az Üjsz.öveu, ség 1930-ra. a teljes biblia 1090- re készül el. Előzetes számítások szerint a teljés új fordítás és ki-’, adás 20 millió svéd feoronána (100 millió forint) körül. ' A svéd állam megalakított egy bibliaf ordító bizfottságöt 19.73-ban azzal a .feladattá:!; hogy az eredeti bibliai nyeltekből fordítsák le a- Szent írást mái modern svéd nyelvre. A bizottságban 12 specialista dolgozik, akik a héber és tesz Csehszlovákiában. Ez a látogatás viszonzása lesz a csehszlovákiai egyházak múlt évi NDK-beli látogatásának. Az NDK-beli evangélikus egyházszövetség delegációja Albert Schönherr püspök vezetésével október 20—27. között látogatást Mi ez a ■ syirgés-forgás, készülődés? Talán lakodalom lesz? — kérdezték sokan félig tréfásan áthaladva a pilisi templomkerten szeptember első napjaiban. re. amelyre vendégeink is-érkeztek,' hogy együtt, örüljenek. Ívelünk. Fél négykor -már sokan voltak együtt a templomkertben, hogy szeretettel köszörűsek ,.a ka társává hívja el mind a világ fenntartásában, mind az evangélium hirdetésében” — hangzott! s így emlékezett meg az igehirdetés, a délelőtti tisztújítás eseményéről. Majd így folytatódott: „Az élet. amely“ az evangéliumból támadt, -szétfeszítette a falakat, s ugyanez az élet újat
