Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-09-17 / 38. szám

* ORSZÁGOS EVA N G ÉLIKU HETILAP XLIII. ÉVFOLYAM 38> SZÁM 1918. szeptember 17. Ara: 3,50 Ft Megválasztották az új pápát Augusztus 26-án, szombaton este fehér füst szállt föl Rómában a vatikáni Sixtusi-kápolna kéményéből. A választási szabályok szerint ez jelezte Róma népének és az egész világnak, hogy „habemus pa­pam'’, azaz megvan az új pápa. A római katolikus egyház új veze­tőjévé Albino Luciani velencei érseket, kardinálist választották, aki az I. János Pál neVet vette föl. I. János Pál két elődje, XXIII. János és VI. Pál pápák egyházkor­mányzása fordulatot jelentett a patikán évszázados tradíciójában. Szakértők mondják, hogy az ó vezetésük alatt a római katolikus egyház többet változott, mint előttük kereken négyszáz évig a re­formáció óta. XXIII János az „aggiornamento”, az „ablaknyitás” pápája volt, azaz beengedte a Vatikán régi falai közé a mai kor friss levegőjét. Az egyházi belső reformok mellett, mint például a liturgia anya- nyelven történő végzése, fontos volt számára a külső világ, a más keresztyén egyházak, a nem-keresztyének megértése is. ő hívta össze a római katolikus egyház reformzsinatait, a II. Vatikáni Zsi­natot. Utóda, V/. Pál folytatta a megkezdett munkát. Még 1924-ben kezd­te meg munkáját a Vatikánban, egyre följebb és följebb emelkedett az egyházi ranglétrán és Milánó bíboros érsekeként választották meg pápának. Tizenöt éves uralkodása alatt igyekezett a római katolikus egyház két nagy csoportjának a reformkatolikusoknak és a konzervatívok­nak egyaránt kedvében járni. Ő volt az első pápa. aki bejárta min­den földrészünket és Í965-ben részt vett az Egyesült Nemzetek Szer­vezete közgyűlésén is, ahol a világ országainak képviselőit a világ békéjének keresésére és megőrzésére szólította föl. Az egyháztörténetet ismerve azonban még szokatlanabb volt az a lépése, amikor 1969. június 10-én fölkereste Genfben az Ökumeni­kus Központot, a protestáns és ortodox egyházak nemzetközi szer­vezeteinek központját. Tucatnyi világszervezetet találunk ebben a központban együtt, a legnagyobbak közöttük az Egyházak Világtaná­csa és a Lutheránus Világszövetség. Mennyi találgatás és várakozás előzte meg alikor Genfben VI. Pál jövetelét! A központ munkatársaként részt vehettem az ünnepsége­ken és feszült figvelemme! vártuk, mit mond majd a pána az öku­menikus kapcsolatokról. Kész volt a párbeszédre, az együttes mun­kálkodásra. főleg a teológiai kutatás és a szociális ügyek terén, az Egyházak Világtanácsába azonban nem lépett be a római katolikus egyház. Nagyra értékelhetjük azokat a törekvéseket is! hogy VI. Pál ren­dezni igyekezett a Vatikán és a szocialista országokban élő római katolikus egyházak kapcsolatát. Évtizedek feszültsége után a hetve­nes években a Vatikánnak a tényeket felismerő politikája nyomán fokozatosan rendeződött a magyar kormánnyal is a kapcsolat. Mi­niszterelnökünket fogadta a pápa. sőt amikor a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára. Kádár János hivatalos látogatáson Rómá­ban iárt tavaly, a pápa fogadta őt is és szívélyes hangú külön be­szédben üdvözölte. I. János Pál pápa névválasztása arra enged következtetni, hogy folytatni kívánja elődjei politikáját. Augusztus 31-én a vatikáni dip­lomaták előtt mondott, beszédében többek között a következőket mondotta: ..Szolgálatunk két területet ölel át. Közreműködünk a nagy problémák megoldásának keresésében, mint enyhülés, leszere­lés. béke, igazságosság, fejlődés ... Ugyanakkor szeretnénk elsősor­ban a keresztyének, de minden más jóakaratú ember lelkiismeretét is felébreszteni az embertárs élete és emberi méltósága megbecsü­lésére, a lelki és társadalmi haladásért való küzdelemre, a béke megteremtése fontos feladatánál a türelemre és a megbékélésre való készségre. ..” Az a reménysége a világ keresztyénségének, hogy a szeptember 3-án beiktatott ú.i pápa „jánosi és pali” lelkülettel keresi majd azt ami összeköti a világ keresztvénségét. és a római katolikus egyház számára megtalálja majd a világban végzendő szolgálat helyét. Harmati Béla Meghívó AZ EVANGÉLIKUS TEOLÓGIAI AKADÉMIA szeptember 19-én, kedden délután 4 órakor tartja TANÉVNYITÓ ISTENTISZTELETÉT a zuglói templomban (XIV., Lőcsei út 32.), amelynek igehirdetői szolgálatát D. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök tartja. Ezt követően a Teológiai Akadémia TANÉVNYITÓ ÜNNEPI ÜLÉST tart a következő tárgysorozattal: 1. Jövel Szentlélek Űristen (236, 1. v.) 2. Dékáni székfoglaló: dr. Muntag Andor dékán 3. Az Akadémia új hallgatóinak beiktatása 4. Himnusz Erre az alkalomra egyházunk minden tagját szeretettel hívjuk és várjuk. Drága örökség Templomrenoválás Sárssentlőrincen Ha autóval vagy- vonaton az országot járjuk, egy-egy falu vagy város közeledtét az útjelző táblák mellett elsősorban a ki­emelkedő épületek jelzik. Váro­son gyárkémény vagy toronyház, falvakban a víztorony mellett a templomtorony mutatja: itt em­berek lákhak. Az úttól távolabb eső falvakból meg szinte más sem látszik, mint 'a templomto­rony és a víztorony csillogó gömbje. A SÁRBOGÁRD—BÁTASZÉKI VASÚTVONALON, a nagydorogi vasútállomás közelében a dom­bok aljába simuló Sárszentlp- rinc evangélikus templomtornya is jelzi az utazóknak a falut. A sárszentlőrincí evangélikusoknak mostanában nagyobbat dobban a szívük, amikor meglátják a hó­fehéren világító hazai tornyot. Hívogatóan hófehér ez a to­rony. Ezzel köszöntött rá a sár- szentlőrinci gyülekezet presbité­riumára D. dr. Káldy Zoltán püspök is: „Legszívesebben to­ronyiránt jöttem volna, amikor feltűnt a templom fehér tornya.” A ..lőrinciek” pedig büszkén és szeretettel néznek a megújult templomra. V A TEMPLOMÉPlTÖ ELŐDÜK, 8 család, 1722-ben telepedtek meg a szentlőrinci pusztán. Nyu- gat-Magyarországról indultak el évekkel azelőtt, hogy olyan he­lyet találjalak, ahol biztosítják számukra a‘szabad vallásgyakor­fűzfavesszőből új sövényfalat fontak, besározták, hogy együtt vehessenek részt az istentisztele­ten, tapasztalhassák a Szentlélek újjáteremtő és közösségteremtő A megújított templom erejét. Amikor ez a kibővített templom is kicsinek bizonyult, már végleges megoldást kellett találni. S a gyülekezet akkori lelkészével, Nagy Istvánnal az élén, nagy fába vágta a fejszéjét. Az 1770-es években, amikor pro­testáns templomot Magyarorszá­templomszentelési évforduló a legnagyobb ünnep ma is. Ilyen­kor hazajönnek az elszármazot­tak is. AZ ELŐDÜKTŐL KAPOTT­KEDVES ÖRÖKSÉG — a tem­plom — azonban feladatot is je­lent. Mondhatjuk azt is, hogy a templom olyan örökség, mely után a gyülekezetek minden nemzedékének meg kell fizetni az „örökösödési adót”. A sár- szentlőrinci templom felszentelé­sének 100 éves évfordulóját is egy alapos renoválással ünnepel­te az akkori gyülekezet. Azóta is 20—30 évenként tatarozták, leg­utóbb 1957-ben. A 200 éves tem­plomra ismét ráfért a javítás. A jubileumkor felvetődött gondo­lat 1978-ra megvalósulhatott. Kí- vül-belül hófehérek a falak. Üj ablakokat kapott a torony, meg­újult a toronysisak. Körös-körül új csatorna készült. Frissen van festve az összes ajtó és ablak. A renoválás ideje alatt a gyüleke­zet népe egyre lelkesebb lett. Adományaival, kétkezi munkájá­val a mostani nemzedék is hoz­záadta a magáét a templom fenn­tartásához. AZ IDEI TEMPLOMSZENTE­LÉSI ÉVFORDULÓ így emelke­dett ki az ünnepek sorából. A templom előtt a presbitérium fo­gadta, a templomban népes gyü­lekezet várta az ünnepre érkező Káldy Zoltán püspököt. A püspök igehirdetése Zsolt 5, 8—9 alapján hangzott. A szolgálatot végző dr. Káldy Zoltán püspök Sólyom Károly esperessel, Cseprcgi Béla lelkésszel és a résztvevő gyülekezet egy része „Drága ez a templom, mert benne oly neves igehirdetők pré­dikáltak, mint Nagy István püs­pök, vagy Sántha Károly, az énekköltő. Drága ez a templom, mert sokakat személyes emlék fűz hozzá. De a templom igazi nagysaga, ajándéka abban van, hogy találkozni lehet itt az élő Istennel és Fiával, Jézus Krisz­tussal. Tekintsétek óriási aján­déknak. hogy van templomotok, bemehettek abba, imádhatjátok Istent, elfogadhatjátok . ajándé­kait és meggazdagodhattok álta­la. Éljetek Isten igazságából és cselekednétek Isten igazságát. Igv nem lesz hiábavaló az a sok áldozat, melyet a templomért annyian hoztak.” AZ ÜNNEPI KÖZGYŰLÉSEN Somogyi István felügyelő üdvö­zölte a megjelenteket, köztük a községi tanács és a Hazafias Népfront képviselőit. Csepregi Béla lelkész köszönetét mondott azoknak, akik különösen is sokat lást. Hoztak magukkal papot is. A nagy egyházszervező és pietis- ta teológus, Szemesei Bárány György vftt a pásztoruk. Saját házaikkal egy időben paplakot, templomot, iskolát építettek — éppúgy sárból, mint otthonaikat. Majd újabb családok jöttek. Tö-, rök portyáktól, császári önkény­től, kuruc háborúktól, ellenrefor­mációtól ' háborgatott magyar evangélikusok, akik ezen az újabb lakóhelyen bámulatosan gyorsan összeforrtak egy gyüle­kezetté, egy néppé. Hamarosan szűkké vált a tem­plom, kidöntötték hat egyik falát, gon csak az előző templom össze- dőlése- esetén, az előzővel azonos építőanyagból, azonos nagyságra szabadott építeni, a sárszentlőrin- ciek a sártemplom helyett tégla­templomot. az előzőnél lényege­sen nagyobbat terveztet Szinte csodaszámba ment, hogy sikerült az engedélyt megszerezni. De az engedély sok utánjárás után kéz­ben volt, az adakozás megindult, az építkezés megkezdődött, és 1775-ben állt az új templom, a házak során kívül, belenyúlva az utcába. Szeretettel néznek a mai sar- szentlőrinciek is templomukra. A tettek a templom megszepülésé- ért. A templomrénoválást az Or­szágos Műemlékfelügyelőség, or­szágos egyházunk, külföldi evan­gélikusok támogatása segítette célhoz jutni. Káldy Zoltán püspök. Sólyom Károly esperes és Weigel Ottó egyházmegyei felügyelő nemcsak az örvendező gyülekezetét kö­szöntötte, hanem a gyülekezettel együtt Csepregi Bélát is, abból az alkalomból, hogy 25 éve végzi szolgálatát a sárszentlőrincí gyü­VARSÓI GYERMEKEGÉSZSÉGÜGYI KÖZPONT Iekezetben. A TEMPLOMTORONY NEM­CSAK AZT JELZI, hogy embe­rek laknak a közelben. Mint „ég felé mutató ujj” arra az Istenre' mutat, akitől minden jó ado­mány és minden tökéletes aján­dék származik. Neki köszönhetik a sárszentlőrincí evangélikusok is a templomot és kérik is. hogy maradjon áldása ezen a templo­emlékére létesítik. Az építkezést pénzbeli adományokkal és felsze­relésekkel támogatták az NDK evangélikus egyházai. A nyár fo­lyamán gyülekezeti tagok két csoportja vett. részt közvetlenül is a munkákban. A következő év végén, a Nem­zetközi Gyermekév alkalmából Kurt Waldheim ENSZ főtitkár jelenlétében fogják felavatni a varsói Gyermekegészségügyi Köz­pontot. Ä kórházat a második vi­lágháborúban elhunyt gyermekek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom