Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-07-02 / 27. szám
GYERMEKEKNEK. Gyermekek és felnőttek evangéliuma Mk 10, 13—16 Minden gyermek szeretne mielőbb felnőtt lenni. Ez azért van, mert a gyermekkor sok hátránynyal iár. A gyermekeknek például korán kell lefeküdniük, sok tévéfilmet nem nézhetnek meg, és vannak olyan dolgok, amelyekről a felnőttek azt szokták mondani a gyermekeknek: ezt ti még nem értitek. Ezért mondják magukban sokszor a gyermekek: bárcsak minél előbb felnőtt lehetnék! Egyszer kis gyermekeket hoztak Jézushoz. Abban a2 időben az volt a szokás, ha egy bölcs tanító jött a faluba, a szülők odavitték gyermekeiket. hogy áldja meg őket, vagyis imádkozzon azért, hogy Isten segítse meg a gyermekeket egész életükben. Jézus tanítványai azonban nem jó szemmel nézték, hogy a gyermekek megzavarják Jézus nyugalmát. Magukban talán azt is gondolták, hogy mit értenek meg ezek a gyermekek azokból a dolgokból. amiket Jézus tanít: Isten országából, az üdvösségből! Ezért utasították el a gyermekeket Jézushoz hozó szülőket. A szülök azonban vitatkozni kezdtek a tanítványokkal és a vitára felfigyelt Jézus is. Jézus nem a tanítványoknak adott igazat, hanem a szülőknek, A tanítványokat megdorgálta és ezt mondta nekik: Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket. mert ilyeneké az Isten országa. Sőt még meg is szégyení- tette a gyermekeket lenéző tanítványokat, amikor ezt mondta: Bizony mondom nektek, hogy aki nem úgy fogadja Isten országát. mint egv kis gyermek, semmiképpen sem megy be abba. Ezután ölébe vette a kis gyermekeket, kezét fejükre tette és megáldotta őket. Jézusnak ebben a magatartásában a gyermekek számara van a legnagyobb örömüzenet. Ezért is nevezik Jézusnak ezeket a szavait a gyermekek evangéliumának. Valóban nagy öröm. hogy Jézus nem azt nézi. hogy ki az okos. ki a nagy és ki a hatalmas. Sőt ellenkezőleg! Ö elsősorban azokért jött. akik kicsik, elesettek. segítségre, biztatásra és támogatásra szorulnak. Ezért hajolt le szeretetével nemcsak a gyermekekhez, hanem a betegekhez. a szegényekhez, a kivetettekhez és a megalázottakhoz. Soha ne feledkezzetek meg Jézusnak erről a kicsinyeket támogató szeretetéröl! Talán sokan furcsának találják Jézus befejező mondatát. Hogyan lehet úgy fogadni Isten országát. mint egy gyermek? Jézus ezzel azt fejezi ki, hogy úgy kell Istenben bíznunk, mint a gyermekek bíznak szüléikben. Ha sokszor szeretnétek is minél előbb felnőttek lenni, azért mégiscsak jó gyermeknek lenni. Milyen jó azoknak a gyermekeknek. akiknek van édesanyiuk és édesapjuk. akik gondoskodó szeretettel nevelik őket. Ugyanilyen jó minden embernek, aki rá tudja magát bízni Isten gondoskodó szeretetére. « i Képek Jesus életéből Rejtvénysorozatunk tanulságai Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy élményt fog jelenteni nekem is a rejtvénysorozat, amikor dr. Selmeczi János rovatvezető, a Teológus Otthon igazgatója megkért az értekelés nehéz munkájára. Élmény volt a válaszok nagy szama, sok gyermek szinte személyes ismerősömmé vált. Mosolyra késztetett néha egy-eg'y aranyosan gyermeki kifejezés vagy mondat, és örömöt szerzett a sok-sok ió megoldás. — A most következő néhány héten szeretnék átadni valamit az értékelés közben szerzett tapasztalataimból. Nemcsak á gyermekekhez kívánok szólni, hanem lelkészeikhez, szüleikhez, nagyszüleik- hez és idősebb testvéreikhez is, hiszen bizonyára eddig is ők adták a gyermekek kezébe az újságot. Érezhető volt az is. hogy tpbbször segítettek a válaszadásban, de ez — úgy gondoljuk — így volt rendjén. A rejtvények első két kérdése általában köny- nyű volt, a harmadiknál azonban néha elkelt a segítség. Én is főként a harmadik kérdésekré adott válaszok tanulságait szeretném ismertetni. Az 1. kép Angyali üdvözlet a pásztoroknak — 3. kérdése nehéznek bizonyult. A megfejtőknek mindössze egyhatoü része (22 beküldő) tudta, hogy ezek a szavak a kegyelemhirdetésnél hangzanak el. Vajon miért csak ennyien tudták? A 2. kép a napkeleti bölcseket ábrázolta, amint követik a csillagot. Bár igen sok jó megfejtés érkezett, az is kiderült, hogy jó néhány an nem tudták, hogy Vízkereszt ünnepén emlékezünk meg róluk. Nem tudnak a gyerekek a konfirmációról? — Ez a kérdés merült fel a 3. fordulóban, amikor a képen „Ä 12 éves Jézus a templomban" volt látható. A beküldőknek csaknem fele (!) nem ismerte a 12 év akkori és mai jelentését és jelentőségét. Ez nagyon meglepő, hiszen konfirmandusok is voltak közöttük. A 4. képen Jézus megáldja a gyermekeket. A 3. kérdésre adott válaszok az előzőhöz hasonló meglepetéssel szolgáltak. A gyermekeknek alig több mint fele ismeri ezt a „szakkifejezést”: gyermekek evangéliuma, vagy ha ismeri, nem kapcsolja sem e ’történethez. sem a kereszteléshez! Akkor gondolkodtam csak el igazán. amikor a Hitünk-életünk szórványhittankönyv 15. oldalán rábukkantam szinte a teljes válaszra! Itt még van tennivaló! Az 5. és 6. kép „Mária megkeni Jézus lábát” és „A templomtisztítás” voltak. Az evangéliumok párhuzamaira, különbségeire hívta fel a figyelmet mindkét 3. kérdés. Az elsőre még elfogadhatóan 31 jó megfejtés érkezett, a másodikra azonban a legkevesebb. mindössze 4 helyes válasz — 98 közül! Nem ismerték fel a gyerekek a legfeltűnőbb különbséget. azt, hogy János evangéliuma Jézus működésének elejére teszi a templomtisztítást. Pedig a későbbiek során kitűnt, hogy jól felfedezik a különbségeket: pl. az ötezer-négyezer megven- dégelésénél. így jött létre az a végeredmény, amit közöltünk: senki sem szerzett 18 pontot. Persze ez annak i§ tulajdonítható, hogy még új és valóban nehéz volt ez a fajta rejtvény. Szerencsére a második sorozat sokkal jobb eredményt hozott. De erről majd a jövő héten többet. Ifj. Seben István A SAJTÓOSZTÁLY értesíti a lelkészi hivatalokat és megrendelőit, hogy JÜLIUS 1-TÖL AUGUSZTUS 31-IG az iratter jesztés szünetet tart. Az iratterjesztési szünet alatt — tehát július 1-től augusztus 31-ig — a készpénzért történő eladás zavartalan. A július 1. után érkező írásbeli megrendeléseknek csak szeptember 1. után tud eleget tenni, mivel a postai küldemények feladása szünetel. „írok nektek, ifjak...” Illik-e manapság lelkesedni? A fenti kérdést egy húsz év körüli kőműves fiatal tette föl az újságírónak, aiki a fiatalos lelkesedés után nyomozva szomorúan •kénytelen megállapítani: létezik egy furcsa kortünet, amit nevezhetünk bátran egyben kórtünet- nek is. mely kíméletlenül ott.ogat- ja a fiatal szívekben fel-fellobba- nó lelkesedés tíizét (Nők lapja 21. szám). Dr. Németh György főorvos így diagnosztizálja ezt a tipikus XX. századi népbetegséget a „Lelki egészségünk" című könyvében: .. A modem kor embere azt mondja: azért vagyunk boldogtalanok. mert érzelmeink vannak. Pedig egy ember igazi értékét nagyi-észt érzelmi életének gazdagsága szabja meg. Petőfi szavaival élve: Az ember annyit ér, amenyit a szíve.” IGEN. A SZERELEMRŐL SZOLÓ SOROZATUNK VÉGÉN Petőfivel együtt kell feltennünk ezt a létkérdést: mennyit is ér a szívünk?! Milyen az érzelmi életünk?! Hiszem és remélem, lassan már túl vagyunk a ráció kizárólagos „diktatúrájának”, az észkultusznak dermesztő jégkorszakán. Bár sokszor még ma is az számit ..ió fejnek” a fiatalok között, aki kellően blazirt képpel fogad minden eseményt, és aki „illően” flegma ábrázattaL előkelő idegenként „lötyög” a nagyvilágban. A lelkesedés néha talán még mindig kicsit „gyanús”, divatjamúlt, korszerűtlen. Maradjon csak a szív gondosan rejtve ott a bordák mögött. Senkire se tartozik, mi’rejlik benne... De vajon egyáltelónbam van-e még benne valami, amitől ember az ember és fiatal a fiatal?! Vagy már csak egy izomkö- teg csupán, melynek megszabott feladata, hogy vért pumpáljon ereinkbe? Vajon csali ennyit ér a szívünk, vagy van benne valami több is? 1 Hogy mi lehet ez a több? Igazi érzelmi töltések végtelenül gazdag színskálája: forró szerelem, kitartó lelkesedés, hűséges szeretet — közötte egészséges hazaszeretet is — kitörő, másokra is átragadó öröm, és természetesen ha kell őszinte bánat. Ezek nélkül az igazi, speciálisan emberi érzelmek nélkül „intelligens” állattá vagy „okos” robottá alacsonyodhatunk, és életünk kibírhatatlanul sivár sivataggá torzul. DE ÉRZELMI ÉLETÜNK HŐFOKA NEM CSUPÁN MAGÁNÜGY, érzelmi gazdagodásunk nem csak magánérdekünk, hanem közvetlenül kihat egész környezetünk közérzetére. Éppen ezért igazi emberi érzéseinket nem szabad szégyellnünk, bátran sőt büszkén vállalhatjuk azokat. A magam és mások számára egészséges élet egyik titka ez: nem szégyellem, nem fojtom el örömömet és bánatomat. lelkesedésem éppúgy vállalom mint esetleges kudarcaim. Egyszóval vállalóm mindazt, ami a szívemet nyomja. „Ami a szívedet nyomja” — ezzel a címmel jelent meg nagy sikerrel, immár két kiadásban is egy svéd gyerekverses kötet, melyet nem árt felnőtteknek is forgatni. A ..Szerelem” című vensecskében például így vall a kis szerelmes: „Stem-Maltánaik nagy. vörös és elálló füle van. Nekem tetszik a nagy, vörös és elálló fül.” Ez az a gyermeki báj és őszinteség. amit de jó lenne nem kinő, ni, s később se szégyellni mindazt ami a szívünket nyomja, ami a szívünkön van. Beleértve azt a Jézus Krisztust, aki felnőtt férfi létére se szégyellj könnyeit Lázár sírjánál vagy Jeruzsálem jövőjére tekintve, aki tud haragudni, de örülni is. aki mindig vállalja szívét. logikátlan szeretetét. sőt még minket is. Őt de sokszor szégyellő. nem vállaló, hűtlen tanítványait is. „ILLIK-E MANAPSÁG LELKESEDNI ?” — kérdezte fiatal kőműves barátunk, és végül hadd válaszoljak neki én is: nem, nem illik lelkesedni se manpság. se holnap! A lelkesedés, érzelmi életünk nem lehet a divat, a korízlés függvénye. Nem határozhatja meg környezetünk, a közvélemény ..elvárása”, hanem csak egyedül a szívünk. S ha ott van vgüami. valaki sőt Valaki, akkor azt, illetve öt, akár- illik akár nem, bátran vállaljuk, hiszen így gazdagíthatjuk igazán a körülöttünk élőket — „akár illik, akár nem .. Gáncs Péter Kétszáz éve lialt meg Jean-Jacques Rousseau Korának, a tizennyolcadik századnak ünnepelt „vadembere”, korszakváltást jelentő, prófétikus erejű, alakja volt. Nagy kor társa. Voltaire az ész uralmát és fényét villantotta fel. a valamivel fiatalabb Rousseau az érzelem és természetesség szenvedélyes hirdetője lett. „A természet a legfőbb ió és az ember annál jobb. miinél egyszerűbben és természetesebben tud élni.” Ezért szokták filozófiáját ezzel ‘a szállóigévé vált mondatával jellemezni: „Vissza a természethez!” Hatása kora szellemi életében, de a későbbi korokra nézve is szinte beláthatatlan. Nemcsak a romantika korát készítette elő. de közvetlen hatása a Nagy Francia Forradalomra is erős és termékeny volt. ’Megjelent írásai nagy vitákat és botrányokat kavartak, őszintesége és személyiségének írásaiban is leplezetlenül ható sugárzása nagy feltűnést keltett. A nagy kortársak racionalizmusával szemben ő a szív ösztönével írt és harcolt forradalminak ható elveiért. Gertiben született, kálvinista családban. Apia órásmester volt, anyja az ő születésekor meghalt. Ifjúkora kalandos csavargásait megkapó őszinteséggel íria mega halála után megjelent nagy művében. a Vallomások-ban. Neveltetésének és műveltségének hiányosságait előkelő asszonyok pártfogását élvezve és sokfelé vándorolva pótolja és amikor harminchét éves korában a dijoni akadémia pályázatára beküldi pályaművét. azzal már általános érdeklődést kelt és egy csapásra megismerik nevét, sokakétól eltérő elveit. „A tudomány és művészetek fejlődése rontotta vagy javította az erkölcsöket?” — ez volt a pályázat témája és erre Rousseau egyértelműen negatív választ adott. Szerinte az ember természettől fogva jó. csak a civilizáció, a társadalmi egyenlőtlenség rontja meg. Nincs arányban a kultúra eredményeivel az a kár. amit az egyszerű, természetes erkölcs megrontása jelent. Később egy másik értekezésében ezt írja:..Az első. aki bekerített egy földdarabot és merészkedett kimondani: Ez az enyém! — s talált együgyű embereket, akik ezt él hitték — volt a polgári társadalom megalapítója. Mennyi bűntől, háborútól, gyilkosságtól, mennyi nyomortól és borzalomtól kímélte volna meg az emberi nemet az. aki kihúzván a cölöpöket és betömvén az árkot, ezt kiáltotta volna: öriz- kedietek a gazember meghallgatásától: elvesztek ha elfelejtitek, hogy a -gyümölcs mindnyájunké és a föld senkié!” Későbbi nagy művei is ezen az alaoelven és életérzésen alapulnak. „Emilé" című nagy hatású pedagógiai regényében a gyermek- nevelés természetességének fontosságát hangsúlyozza. A gyermek ne könyvekből tanuljon, hanem tanítója által megrendezett élethelyzetekben saját magának kelljen rájönnie az igazságra és a helyes utakra. A „Társadalmi szerződés” című művében a szabadság forrásáról, a népakarat érvényesülésének szükségességéről ír. Ebben a művében vall arról is. hogy — noha az egyházat és a hagyományos vallásosságot sokszor támadta — az igazi vallás a társadalom rendjének és a polgárok erkölcsös életének megőrzése és ösztönzése szempontjából nélkülözhetetlen. Az ember szabad akarata és a szívébe írt erkölcsi tör vén vek. valamint a lelkiiisme- ret ösztönös működése, mind Isten létét igazolják számára. Noha életében egy szakaszában áttérítettéik a katolikus hitre, később visszatért a kálvinizmushoz és szívében, gondolataiban mindvégig meg is maradt annál. Élete végen üldözési mánia vett erőt rajta és sok hánvódás, viszontagság után 1778-ban. nem sokkal Voltaire után halt meg. ékkor azonban már készen van „Vallomások” című nagy műve. amelyben néhány túlzás és valótlanság ellenére megragadóan őszinte, élményszerű képét adja fiatalkorának, csavargásainak, gondolatai és lelkivilága változásainak. Az ember természetes jogainak és ’ a magántulajdonon alapuló polgári társadalom forradalmi megváltoztatásának hirdetője, a civüzáció veszélyeivel szemben az emberi élet egyszerűségéhez és természetességéhez, mindenekfő- lötti őszinteséghez apelláló Rousseau hatosa nemcsak kortársai között és hazájában, hanem az emberi szellemtörténet fejlődésében is kitörölhetetlen. Ma már nem a társadalom és civilizáció ellen irányuló gondolatokban, hanem azért érdemes alakját, gondolatait felidézni, hogv a társadalmon belüli igazságosság és a civilizáció vívmányai közepette is érvényesülő emberiesség és őszinteség jellemezze fellett; karunk társadalmainak, emberi közösségeinek életét. E téren sok tennivaló van a világon! Halálának kétszázadik évfordulóján a szív, érzelem és hit emberének vonásait idézzük fel. nem szembeállítva a kortárs Voltaire- rel. aki az ész és értelem útján mutatott utat és akinek szívében is élt a tiszta istenhit fénye. \ Genf városának szívében eev kicsiny sziget őrzi emlékét. A szív erejétől hajtott tevékeny, érze- lemgiazdag életű emberék pedig gondolatainak eleven emlékét. Szirmai Zoltán „JÖJJÖN EL A TE ORSZÁGOD” Az Egyházak ViLágtanácsa Világmissziói és Evangelizációs Osztályának szervezésében 1980 májusában az ausztráliai Melbourneben missziói világkonferenciát tartanak, melynek témája: „Jöjjön el a Te országod”. KIZÁRÁS AZ EGYHÁZBÓL TÖBB NEJÜSÉG MIATT állást foglalt amellett, hogy minden lelkésszel vagy egyházi munkással szemben így járnak el a jövőben, ha a polgári törvény által megengedett többnejűségben élnek. A többnejűség ellenkezik az egyház rendjével. A zsinati tagok véleménye szerint a keresztyén élet legjobban az egyneműségben valósítható meg. Az etiópiai Mekane Yesus evangélikus egyház egyik lelkészét elbocsátotta a szolgálatból az elmúlt évben, mert többnejű- házasságot kötött. A felmentést az egyház déli kerületének zsinata is megerősítette, sőt a lelkészt az egyházból is kizárták. A lelkész fellebbezett a döntés elleni de a zsinat a fellebbezést egyhangúlag elutasította. A zsinat határozott
