Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-25 / 26. szám

GYERMEKEKNEK. Sok az aratni való Mt 9,35—38 Az emberek szeretnek utazni, újabb és újabb vidéket látni. Most nyári időben különösen is sok a turista. Közületek is sokan mennek nyaralni vidékre a roko­nokhoz, vagy a Balaton mellé, sőt többen szüléitekkel talán még külföldre is ellátogattok. Sok-sok élményt gyűjttetek össze a nyár folyamán, s ha ősszel a barátai­tokkal találkoztok, alig győzitek majd elmesélni a sok élményt. A Szentírásból tudjuk, hogy Jézus is nagy utakat járt meg. Bejárta Izrael egész földjét. Ta­nítványai kíséretében az egyik helyről a másikra vándorolt, nem hagyta ki a legkisebb falut sem. Csakhogy Jézus mindezt nem azért tette, hogy újabb és újabb vidéket lásson, hanem azért, hogy minél több emberen segíthessen. Ha egy faluba, vagy városba megérkezett, az első útja a templomba, a zsinagógába veze­tett és ott arról beszélt az em­bereknek,. hogy Isten mennyire szereti őket. Azonban Jézus nem csak prédikált, hanem gyógyított is. A vakoknak megnyitotta a szemét, a süketeket hallókká tet­te, a bénákat meggyógyította. Ezért gyűlt össze annyi elesett, nyomorult ember, ahol Jézus megjelent. Az egyik faluban, amikor kü­lönösen sok beteg és elesett em­ber gyűlt össze. Jézus szíve na­gyon megesett a sok betegség és nyomorúság láttán. Olyanok vol­tak ezek a segítségre szoruló em­berek, mint a szétszéledt juhok, akiknek nincsen pásztoruk. Jé­zus azt is tudta, hogy egyedül nem győzi ezeket az embereket meggyógyítani, hogy munkatár­sakra lenne szüksége, ehhez a se­gítő szolgálathoz. Ezért mondta tanítványainak ezeket a különös szavakat: „Az aratni való sok., de a munkás kevés: kérjétek te­hát az aratás Urát, hogy küld­jön munkásokat aratásába." AZ ARATNI VALÓ SOK — ma is sok a segítségre szoruló ember. A testi betegek ma or­voshoz és kórházba mennek és ott keresnek gyógyulást. Azon­ban itt is szükségük van embe­rekre, orvosokra, ápolónőkre, akik törődnek velük és szeretet­tel ápolják őket. De sok elesett és segítséget szoruló ember nem kerül kórházba, vagy szociális otthonba. Ezek a hozzátartozóik, vagy ha ilyenek nincsenek a szomszédok és ismerősök segítsé­gét várják. A gyülekezetnek is feladata, hogy segítsen az ilyen elesett embereken. KEVÉS A MUNKÁS. Ma min­denütt munkaerőhiányról panasz­kodnak. A szeretetszolgálatban különösen is nagy ez a hiány. Mert nemcsak testi nyomorúság, betegség gyötri az embereket, ha­nem ugyanennyit, vagy talán még többet szenvednek azért, mert hiányzik számukra a szere­tet, a testvéri jó szó. A legtöbb ember csak a maga dolgával tö­rődik, ezért nem jut idő a má­sokkal való törődésre. Érdekes, hogy Jézus nem azt mondja tanítványainak, hogy mi­vel kevés a munkás, jertek, le­gyetek a munkatársaim. Jézus munkatársa nem a saját elhatá­rozásából lesz valaki, hanem úgy, hogy Jézus szerétéből indítást kap a szolgálatra. Jézus szerete- te annyira rabul tud ejteni, hogy utána nem is tudunk mást ten­ni, mint hogy beállunk a szolgá­latba. Azért kell hát imádkoz­nunk, hogy ejtsen bennünket ra­bul és egész életünket hassa át Jézus szolgáló szeretete. így ka­punk indítást arra, hogy Jézus munkatársai legyünk az aratás szolgálatában. Selmeczi János Kedves Gyermekek! JÉZUS MONDÁSAI-val befejeztük új- szövetségi Képes Biblia soroza­tunkat. örülünk, hogy olyan so­kan és olyan szorgalmasan részt vettetek a a feladványok megfej­tésében. Bizonyára sok örömötök telt a keresésben. A nyári szá­mokban még visszatérünk meg­fejtéseitekre. Rámutatunk arra, hogy megfejtéseitekben hol kö­vettétek el a legtöbb hibát, s egy-egy érdekesebb megoldást közölni is fogunk, ősszel, ha a tanév megkezdődik, mi is új fel­adatsorozattal indulunk. Addig is kellemes nyári pihenést és sok­sok érdekes élményt kívánunk mindnyájatoknak. Megfejtések A JÉZUS PÉLDAZATAI-KÉPSORO- ZAT MEGFEJTÉSEI: 1. a) A magvető. b) Mt 13, 3—8., Mk 4, 3—8., Lk 8, 5—3. c) Az ige, ha jó földbe esik sokszoros termést hoz. Beérkezett 58 megfejtés, ebből hibátlan 56. 2. a) Az irgalmas samaritánus. b) Lk 10, 30—35. c) A pap és a levita szeretetlenségből hagyta ott a kifosztott embert, a samáriai viszont szeretetből segített rajta. Beérkezett 62 megfej és, hibátlan 45. 3. a) A tékoz­ló fiú. b) Lk 15, 11—32. c) Az idősebb fiú a farizeusokat, a kisebbik pedig a Jézust követő megtérő bűnösöket pél­dázza. Beérkezett 61 megfejtés hibát­lan 5. — 4. a) Az elveszett juh. b) Mt 18, 11—14.. Lk 15, 1—7. C) 321., 330.4., 331,1., 353.3., 774,3., és 748.6. vers. Be­érkezett 55, hibátlan 53 megfejtés. — 5. a) Az adós szolga (Az irgalmatlan szolga.), b) Mt 8, 23—34. c) A Mi Atyánk elmondásakor és amikor meg kell bocsátani. Beérkezett 50 megfej­tés, hibátlan 45. — 6. a) A tíz szűz. b) Mt 25, 1—13. c) A Jézus visszaérke­zését éberen várókra és az ellanka- dókra utalt. Az olaj a hitet ébresztő Szentleiket jelképezi. Beérkezett 53, ebből hibátlan 30 megfejtés. A SOROZATRA 74 MEGFEJTŐTŐL 339 MEGFEJTÉS ÉRKEZETT. 33 meg­fejtő mind a hat feladatra küldött megoldást. Maximálisan 18 pontot Bucz Csilla budapesti megfejtőnk ért el. 17,5 pontot Dénes Hona zalaist- vándi, Hajba Erika külsővati, Müller Mónika pécsi, Rajk Ibolya nyíregy­házi, Szecsődi Márta szergényi, Szentgyörgyi Zsuzsánna, szergényi, Szűcs Árpád külsővati és Takács Ibo­lya adorjánházi megfejtőnk ért el. 17 pontot Bacsa Éva lucfalvi, Egyed Má­ria mencshelyi Kovács László szar­vasi, Lajtos Mihály acsai, Maczák Ani­kó lucfalvi, Pongrácz Zsuzsa buda­pesti, Pribisán László lucfalvi, Szabó Erzsébet dunaegyházi, Szkok Tibor ba- konyszombathelyi, Ugra Zsuzsa luc­falvi és Varró Mária farmosi megfej­tőnk ért el. 16,5 pontot Csongrádi Eri­ka szarvasi, Frankó Frida nagybör­zsönyi, Gombár Mihály akasztói, Ká­poszta Lajos soltvadkerti. Szilágyi Szilárd nyíregyházi, valamint Urbán József és Tamás ipolyvecei megfejtőnk ért el. 16 pontot Bartkó Ilona lucfalvi, Marton Tamás budapesti és Sziráki Gabriella pilisi megfejtőnk, 15,5 pontot Gárdonyi Zita békéscsabai és Szántó Judit őrbottyáni megfejtőnk,. 15 pontot Lóczi Erzsébet miskolci és Magyar Melinda mezőlaki megfejtőnk ért el. A 18 és 17,5 pontot elérők a jutalom­könyvet postán kapják meg. „írok nektek ifjak... „Mert ő az én rózsám” Költők a szerelemről Sorozatunk összefoglaló témája: Kapcsolataink. Kapcsolatainkról írva most elérkeztünk a legszub- jektívebbhez, a szerelemhez. Né­hány sort szeretnék fölvillantani az irodalomból, hogy hogyan öl­töztetik ezt az érzésüket művészi formába költők, írók. De ez a válogatás is szubjektív lehet csak. A saját szemszögem­ből, számomra legkedvesebb vers­sorok segítségével próbálok pluszt adni ennek a kapcsolatnak a megítéléséhez. A Ura az, amely az irodalmi műfajok közül alkalmas ennek az érzésnek a kifejezésére, mint a legszubjektívebb műfaj. Az iro­dalmi formák közül pedig legin­kább a vers. Az őszinte líra nem engedi meg, hogy az ember hazudjon. Az igazi szerelem sem. Ezért e kettő óha­tatlanul találkozik. Inkább mond­ják azt egy szerelmes versre, szerelmes prózára, hogy naiv, mint azt, hogy nem őszinte, csak pózolás. Az a művészet pedig, melynek már-már tüntetőén nem tárgya a szerelem, elembertelenedik. Sze­gényebb minden élet, mely érzel­mei közül éppen ezt, a legben­sőségesebbet zárja ki. Ahogy Mimnermosz kérdezi: „Élni mit ér, mi öröm van arany Szerelem tüze nélkül?” A „Nag Hammadi-köríyvtár angolul” cím alatt, 52 őskeresz­tyén időből származó újszövetsé­gi apokrifus kiadásával egyelőre befejeződött a legújabb tudo­mánytörténet egy jelentős szaka­sza. Az 1945-ben a felső-egyipto­mi Nag Hammadiban, Luxor kö­zelében felfedezett lelőhelyen gnosztikus-keresztyén szekták evangéliumait, leveleit és kinyi­latkoztatásait találták meg. Ezeknek az iratoknak az újszö­vetségi és egyháztörténeti tudo­mány szempontjából való jelen­tőségét szakemberek "äz“egy évvel később a holt-tengeri Kumránban talált leletéhez hasonlítják. Az itt szóban forgó, megmaradt 1156 papiruszlapot 1945-ben két testvér találta, akik a Nílus kö­zelében mezei munka közben egy korsót találtak. Mohammed Ali el-Samman kapájával szétverte a korsót és csalódására csak pa­Ha egy költőről monográfiát ír­nak, egyik meghatározó fejezete lesz a szerelmes verseiről írott rész. Meghatározó Ady megharcolt szerelme: „Egymás húsába beletépünk S lehullunk az őszi avaron.” Meghatározó Weöres Sándor­nak a mesét-látni-képes érzelmi világa, melyet a szerelem még csodálatosabbá tesz. Az éjszaka csodái szép példája ennek a hu­moros, csodavilágot varázsoló hangulatnak, melyet így fejez be: „és az éji tág csodát ezt a fura micsodát ketten láttuk: te meg én.” Mint ahogy Eluard is írja a szerelem erejéről: „Szerelmem alkotott képzeltet és valót.” A szerelem harmóniájához ve­zető örök harcról ír Sárközi György: „Egymás mellett és egymás ellen nyílunk mi, nyugtalan virágok, / kergetőzve s összeborulva, mint tengeren játszó sirályok/’ Vagy pl. Pilinszky ír erről a Trapéz és korlát c. versében: „Most kényszerítlek, válaszolj, mióta tart e hajsza? Megalvadt szememben az éj piruszdarabokat látott benne a remélt kincs helyett. Ezeket a papiruszdarabokat először be­gyújtásra használták, így csak­nem egy egész kódex semmisült meg. A bőrbe kötött, könyv alakú kódexek, melyek értékét először nem ismerték fel, sok kerülővel Belgiumba, majd Zürichbe és végül a kairói kopt múzeumba kerültek. A kiadás és a tudomá­nyos kiértékelés negyedszázadot késett a Közel-Kelet politikai eseményei következtében. 1970- ben az UNESCO kezdeményezé­sére nemzetközi bizottság alakult James M. Robinson vezetésével, a munka elvégzésére. A Nag Hammadi-szövegek fényt derítenek a vulgáris-gnosz- tikus kereszténység gondolkodá­sára, mely egy ideig komoly kon­kurenciát jelentett a megalakuló egyház számára. Ki kezdte és akarta? Mi lesz velem, s mi lesz veled? Vigasztalan szeretlek!” A szerelem sokszor egy meg­talált menedék, mely József At­tilát az anyánál tapasztalt biz­tonságra emlékezteti. Ezt írja Gyermekké tettél c. versében: „Etess, nézd — éhezem. Takarj be — fázom. Ostoba vagyok — foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, — távozzon tőlem a félelem.” A harmónia megtalálásának egyik legszebb példája Radnóti Tétova ódája. A szerelem alázatot, a szeretett előtti leborulni-merést is meg­követeli magának. Devecseri Gá­bor írja: „A virág lánnyá változik, virágként melléd lép a lány. Vár vagy, hegyen álló erőd. Omolj elé kőszikla-hódolattal; a boldogságot elviselni legyen erőd.” Somlyó György írja Veled c. versében: „Nem csoda ma sem történt Megint csak este lett Mégis jó volt veled Én — szörnyeim felett Átugrani az örvényt;” De a szerelem nemcsak túljut­ni segít az élet apróbb veszé­lyein, hanem együttalkotni is se­gít. Sok irodalmi ajánlás tanúsít­ja ezt, pl. Aragoné, melyet „A bázeli harangok” elé írt: „ha ő nincs, néma maradok.” És Elzának, Elza szemeihez ír­ja egyik legszebb versét is, mely­nek utolsó versszaka így szól: „Egy fényes éjszakán a világ szerteszét Törött egy zátonyon jelzőtűz gyűlt a szirten S én a tenger fölött ott láttam égni híven Elza szemét Elza szemét Elza szemét;” Akit szeretünk, azért felelős­séggel tartozunk, úgy, mint ahogy Saint-Exupéry kis hercege fele­lősséggel tartozik rózsájáért, mert „... ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az akire bú­rét tettem. Mert ő az, akit szél­fogó mögött óvtam ... Mert őt hallottam panaszkodni, meg di­csekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám... Felelős vagyok a rózsámért.” „ Nagy László A NAG-HAMMADI PAPIRUSZOK ANGOLUL A H-moll mise a Lutheránia előadásában Minden egyházi énekkar leg­hőbb vágya, hogy a zeneirodalom legnagyobb alkotását, Bach h- moll miséjét előadhassa. Sajnos ez az óhaj a legtöbb együttes életében elérhetetlen vágyálom marad. A hazai énekkarok a nagy zenei anyaggal nem tudnak megküzdeni, a külföldiek pedig a zenekar és szólisták támasztotta anyagi igényekhez nem tudják a kellő fedezetet előteremteni. A LUTHERÁNIA ÉNEK- ÉS ZENEKAR számára mégis újra megvalósult a nagy álom: má­jus 21-én és 28-án immár hu­szadszor, ill. huszonegyedszer tol­mácsolhatta ezt a csodálatos re­mekművet Deák téri templo­munkban. Weltler Jenő karnagy fáradhatatlan munkával és ki­apadhatatlan lelkesedéssel küz­dötte le mindazokat a nehézsé­geket, amelyek a nagy mű előké­szítése során tornyosultak. A nagyszerű élményből senki sem akart kimaradni: az énekkar do­bogóján talán még sohasem szo­rongtak ennyien. Az énekes szólisták közül nem egy jól ismert az Operaház szín­padáról, vagy a Zeneakadémia pódiumáról. Keönch Boldizsár a Zeneművészeti Főiskola tanára, Berczelly István, Koronái György és Polgár László operaházi szó­listák. Tudásuk, tehetségük leg­javát nyújtották az igényes áriák tolmácsolásában. Szemere Erzsé­bet, Mohácsi Judit és Szalai Zsu­zsa lelkiismeretes, pontos művé­szi munkával csatlakoztak hozzá­juk. KÜLÖN KELL EMLÍTENÜNK Péczely Saroltát, a második elő­adás szoprán szólistáját, az el­hunyt világhírű magyar zene­szerző, Kodály Zoltán özvegyét. Személye jól ismert a közéletből. Nagy örömünkre szolgált, hogy a felkérést elvállalta, és ezzel is emelte az együttes színvonalát. Szopránja mind magas, mind mé­lyebb hangjaiban szép színezetű, meleg és tartalmas. Tudatosan bánik hangjával, és kiválóan al­kalmazza a német oratórium­éneklés mindazon hagyományait, amelyet külföldön folytatott ta­nulmányai során sajátított el. Oratóriuménekesi pályafutásának kezdetén kitűnően állja meg he­lyét a sok próbát kiállt szólisták között ebben a rendkívüli igé­nyeket támasztó műben. Az előadás másik meglepetése Schultz Katalin volt. A vanyarci papleány a Zeneakadémián Keönch Boldizsár növendéke. Alt hangja különösen is az orató­riuméneklésre predesztinálja. Nem az öblösség és a sötét tó­nus, hanem a színes, világos, na­gyon is érthető, differenciált szó­lamvitelre alkalmasság a jellem­zője. A Deák téri karzat sok ora­tóriuménekesnek volt startolóhe­lye az országos, sőt nem egy esetben az európai hír felé. Mind­kettőjüknek ezt a szép jövőt kí­vánjuk! A LUTHERÁNIA ÚJRA BI­ZONYÍTOTT: a budapesti zenei életben nem méltatlanul tartják számon, mint a bachi oratórium leghitelesebb tolmácsolóját. A ké­nyes szólambelépések, a gyors menetek, a világos szólamszövés mind megoldott kérdések a kórus számára. Weltler Jenő vezénylé­se pedig előadásról előadásra tisztultabb, lényegretörőbb. Hol az aszkéta visszafogottságával hagyja szóhoz jutni a „tiszta dog­mát”, hol pedig teljes egyénisége bevetésével élteti át a megrázó, vagy magávalragadó „eseményt”. Hallatlan energiával vezényelte végig mind a két előadást. AZ ELŐADÁSOK DEREKÁ­BAN AZ ÉLŐ EVANGÉLIUM, az igehirdetés állt. Első ízben dr. Káldy Zoltán püspök hirdette az igét. A h-mall mise utolsó téte­lének szavaihoz kapcsolódva szólt a külső és a belső béke összefüg­géseiről. A második előadásban dr. Hafenscher Károly az Isten­től kapott gazdagságról és életről tett bizonyságot. Nem tartjuk magától értetődő­nek, hogy a h-moll mise felcsen­dülhetett templomunkban. Isten gazdag kegyelme ez, mely meg­újult rajtunk! Énekkar és zene­kar, karmester és szólisták meg­ihletve a bachi alkotásban kapott isteni ajándéktól, lélekkel éne­kelhették: Gratias agimus tibi... Hálát adunk Néked! Trajtler Gábor Képes Biblia EGYRE TÖBB PAR ÉL EGYÜTT HÁZASSÁGKÖTÉS NÉLKÜL nagyvárosi régiókban a hagyo­mányok olyan nagymértékű megtörésével' van dolgunk, mely­nek következményeit a maga egészében fel sem tudjuk fogni” — jelentette ki Hofmann egyház- ' főtanácsos. A keresztelések szá­mának csökkenését a születések számárnak csökkenésén kívül a fenti körülménnyel is magyaráz­za, hiszen a házasságot nem kö­tött fiatal anyák nem mennek a lelkészhez, nehogy kellemetlen kérdésekre kelljen válaszolniuk, Azoknak a pároknak a száma, amelyek házasságkötés nélkül, az „azonnali felmondás” lehető­ségével élnek együtt, egyre nö­vekedik. Werner Hofmann egy­házfőtanácsos, a bajorországi evangélikus egyház irodájának 1 vezetője állapította ezt meg, és annak a megalapozott feltételezé­sének adott hangot, hogy leg­alábbis némely nagyvárosban a házasságot nem kötött, de közös lakást fenntartó párok száma ugyanolyan magas, mint a há­zasságot kötött fiatal pároké. „A az Ágostai hitvallás jubileuma Az NSZK-beli Egyesült Luthe­ránus Egyház (VELKD) vezetősé­ge elhatározta, hogy az Ágostai Hitvallás 450. éves évfordulóját 1980. június 22-én emlékvasár­nappal iinneplik meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom