Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-06-25 / 26. szám
ORSZÁGOS EVAN GÉLIKUS HETI LAP XLIII. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 1978. június 25. Ára: 3,50 Ft i Köszöntjük a jubileumi nagygyűlést A Keresztyén Békekonferencia 1978. június 22—29. között Prágában tartja V. nagygyűlését. Hírek szerint mintegy 70 országból 500 kiküldött foglalkozik majd ezzel a témával: Isten szolidaritásra hív, a keresztyének a békéért, igazságosságért és felszabadításért. Önmagában is rendkívül jelentős, ha fél ezer ember összejön olyan aktuális kérdéseknek a megtárgyalására, mint a béke, az igazságosság és a felszabadítás. De külön színt ad ennek a megbeszélésnek az, hogy keresztyén emberek jönnek össze különböző felekezetekből, különböző hitvallások alapján állva, mégis igénylik, hogy egységre jussanak világunk olyan égető kérdéseiben mint a béke, az igazságosság és a felszabadítás. EZ AZ V. NAGYGYŰLÉS EGYBEN A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA JUBILEUMI NAGYGYŰLÉSE. Húszesztendős a Keresztyén Békekonferencia! 1958-ban indult el a gondolat, hogy létre kellene hozni egy olyan fórumot, vagy szervezetet, amelyben a keresztyéneknek nemcsak a békevágyát lehetne kifejezésre juttatni, hanem sokkal inkább a békéért váló közös cselekvését lehetne összefogni és ugyanakkor ez a konferencia ébreszthetné a keresztyének felelősségét a békéért. Anélkül, hogy dicsekedni akarnánk, szerényen állapítjuk meg ez a gondolat elsősorban evangélikus körökből indult el, közelebbről Pozsonyból, az ottani evangélikus Teológiai Akadémiáról. Jó, hogy nem maradt meg egyetlen egyház körében, hanem átlépte a felekezeti határokat, előbb Csehszlovákiában, majd szerte a világon és ma már számos keresztyén egyház együttműködése jellemzi a Keresztyén Békekonferenciát. A magyarországi evangélikus egyház képviselői is a legelsők között voltak, akik ennek a konferenciának az ügyét felkarolták és segítették. Név szerint is gondolunk itt többek között dr. Vető Lajos püspökre és azóta már elhunyt dr. Páífy Miklós professzorra. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIÁNAK SAJÁTOS VONÁSA VOLT, hogy az egyházi világszervezetek között ez volt az, melyet a szocialista országokban élő egyházak kezdeményeztek. Ma is egyik sajátos vonása maradt, hogy elsősorban a szocialista országok egyházainak erőfeszítéseit egyesíti a békéért és igazságosságért, noha nagy örömünkre a konferenciának sokkal szélesebb a bázisa, mint a szocialista országok egyházai, hiszen a nyugati államokban élő egyházak képviselői is egyre nagyobb számban csatlakoznak hozza, sőt a fejlődő országokban élő egyházak képviselői is egyre jelentősebb segítséget adnak munkájához. Nem is olyan régen alakult meg a Keresztyén Békekonferencia afrikai regionális bizottsága is, a többi világrészben már meglevő regionális bizottságok mellé. Igen, a szocialista országok egyházai tudatosan vallják magukat a Keresztyén Békekonferencia elindítójának, ezzel együtt örülnek annak, hogy a Keresztyén Békekonferenciában közös erőfeszítést tehetnek a Nyugaton és az ún. Harmadik Világban élő keresztyén egyházak képviselőivel. AZT IS ALÁ KELL HŰZNUNK, HOGY A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA EGY SZORONGATÓ SZÜKSÉGBŐL SZÜLETETT. Húsz esztendővel ezelőtt ugyanis a szocialista országokban élő egyházaknak az volt a tapasztalata, hogy az egyházi világszervezetek — mint az Egyházak Világtanácsa, a Lutheránus Világszövetség, a Református Világszövetség, a Baptista Világszövetség, stb. — inkább csak elméletileg, teológiailag foglalkoznak a béke kérdésével és az emberiség nagy családjának más problémáival. Sőt egyik-másik világszervezet a béke problémáját még felvetni is alig merte, mert félt attól, hogy egyesek azt „politizálásnak” minősítik. Azután, amikor mégis felvetették a béke, a népek együttélésének és jövőjének ügyét,' akkor vigyáztak arra, hogy az lehetőség szerint tisztán teológiai síkon maradjon. Beszéltek arról, hogy az egyházak „természetszerűleg” a béke mellett vannak, „hiszen Jézus Krisztus a Béke Fejedelme” és a karácsonyi angyalok is „békességet hirdettek a földön”. Arra azonban húsz évvel ezelőtt alig gondoltak az egyházi világ- szervezetek, hogy ha egyszer az egyházak a béke hirdetésére vannak elkötelezve, akkor a hirdetésen kívül gyakorlatilag mit kell tenniük ennek a békének a megvalósításáért. A Keresztyén Békekonferencia éppen arra mutatott rá születése pillanatától kezdve, hogy a keresztyéneknek össze kell fogniuk a világ békéjének munkálá- sáért és pedig nemcsak úgy, hogy hirdetik az Istennel való megbé- külés evangéliumát, hanem annak erejével tesznek is, fáradoznak is a béke megvalósításáért és megszilárdításáért. Az elmúlt húsz esztendőben megváltozott az egyházi világszervezetek gondolkodása is és ma már ezekben a világszervezetekben is egyre konkrétabban foglalnak állást az emberiség mai nagy kérdéseiben. Nem . lehet vitás, hogy ebben a gondolkodásváltozásban és a konkrétabb állásfoglalások létrejöttében igen nagy szerepe van a Keresztyén Békekonferencia ösztönzésének. Mégis, ma is a Keresztyén Békekonferencia mindig az első, amelyik állást foglal azokban a kérdésekben, amelyek az egész emberiséget foglalkoztatják. Van bátorsága politikai, társadalmi és gazdasági kérdésekben is szólni. Nem intézi el ezeket a kérdéseket néhány szép bibliai igének idézésével, teológiai fejtegetésekkel, hanem mindig világosan mutat rá arra, hogy Isten igéjéhez kötötten, a hitből folyó szeretet és felelősség alapján mi a helyes álláspontja a keresztyén embereknek az adott problémával összefüggésben és mit kell tenniük konkréten a keresztyén embereknek azért, hogy azok a kérdések megoldódjanak. A népek és az egyházak jó kapcsolatainak elmélyítéséért A Teológiai Akadémia tiszteletbeli doktorokat avató ünnepi ülése öt kiváló férfival, kedves testvérünkkel gazdagodott teológiai tiszteletbeli doktoraink csoportja — mondotta dr. Káldy Zoltán országos püspök-elnök köszöntésében a Teológiai Akadémián június 1-én tartott ünnepi ülésen. (A „laudatio”-ból, a tiszteletbeli doktorok munkásságát értékelő ismertetésből vett részletekkel lapunk előző számában már bemutattuk olvasóinknak mind az ötüket.) A Magyarországi Evangélikus Egyház a diákőhiái teológia äläp- ján és attól vezéreltetve fáradozik azért, hogy.a népek egymás közötti barátsága és testvérisége növekedjék, és az egyházak közötti testvéri kapcsolat mélyüljön — idézünk tovább püspök-elnökünk köszöntőjéből. E tág ölelésű szándékot jelezte az új tiszteletbeli doktorok kiválasztása is. Erkki Kario főszerkesztő a nagy északi finn testvéregyház fia, dr. Jan Michalko egyetemes püspök, a szomszéd, velünk a történeti időkben sorsával összenőtt szlovák evangélikus egyház vezetője. Szedressy Pál nemrég vette át a nagy szétszórtságban élő, ugyancsak szomszéd Romániai Zsinatpresbiteri Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti ' nagykövetsége képviselőjének és Pavel Platona kultúrattasé, Románia Szocialista Köztársasága budapesti nagykövetsége első titkárának, hasonlóképpen államunk és társadalmunk képviselőinek, dr. Pozsonyi László, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetőjének és Kertesi Géza, a Hazafias Népfront Budapest XIV. kerületi Bizottsága alelnökének megtisztelő jelenlétét az ünnepségen. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa tagegyházainak a fenti szándékban való azonosulása bizonyságaként vettek részt a tagegyházak képviselői szép számmal az ünnepségen, élükön D. dr. Bartha Tibor református püspökkel, az Ökumenikus Tanács elnökével, aki az egyetértést kifejező szavakkal köszöntötte is új tiszteletbeli doktorainkat. Jelen volt dr. Bakos Lajos és dr. Kürti László református püspök, dr. Berki Feriz protoierei, a Magyar Orthodox Egyház esperes-adminisztrátora, dr. Ferencz József unitárius püspök és Huszti János lelkész, Lacz- kovszki János, a Baptista Egyház elnöke. Hecker Frigyes methodisMagyarországi Evangélikus Egyházunknak a hazai és nemzetközi élet területén folytatott teológiai, egyházpolitikai, társadalmi és politikai tevékenységének magas értékelése és melegszívű méltatása csendült ki dr. Paul Hansennak, a Lutheránus Világszövetség Egyházi Együttműködési Bizottsága európai titkárának köszöntéséből, akit szívesen tartunk számon korábbi tiszteletbeli doktoraink sorában. Három olyan évfordulónak a közeledtén történt új tiszteletbeli doktoraink avatása, amelyekkel kapcsolatos érintettségünk ugyancsak utal arra — mint ahogy dr. Muntag Andor, Teológiai Akadémiánk dékánja megnyitó beszédében is szólt erről —, hogy egyházunk teológiai alapállásából következően törekszik jó szolgálatot végezni társadalmunk haladása, az emberiség békéje és a világ- keresztyénség- jó kapcsolata és közös jó szolgálatai érdekében. A 30 évvel ezelőtt kötött Egyezmény államunk és egyházunk között ma is biztos alapja a jó viszonynak, s annak a sok lehetőségnek, amelyek sorában éppen egyik, a tiszteletbeli doktorok avatásának joga. A 30 éves évfordulójához közeledő Egyházak Világtanácsában ma már vitathatatlanul elismert egyházunk és a hazai ökumené értékes szolgálata. Mint szívünkhöz közelállót köszöntjük éppen ezekben a napokban a Keresztyén Békekonferenciát, amelynek az emberiségért végzett példamutató szolgálatába kezdettől fogva beépült egyházunk munkája is. Teológiai Akadémiánk új tiszteletbeli doktorai az ünnepi eseményen elkötelezték magukat, hogy egyházunk szolgálatát tudásuk, gazdag ismereteik birtokában segítik. Az avatásuk alkal- rr'ából elhangzott bemutatkozó előadásukat a Lelkipásztor című szakfolyóiratunk közli. Egyházunk elnöksége, amély- nek tagjai közül D. dr. Káldy Zoltán püspök-elnök mellett köszönthettük az ünnepségen dr. Fekete Zoltán országos egyházi felügyelőt, D. dr. Ottlyk Ernő püspököt, dr. Mihály Dezsőt, az Északi Egyházkerület felügyelőjét és Szilágyi Bélát, a Déli Egyházkerülét másodfelügyelőjét _ az Akadémia tanári kara, gyülekezeteink jelenlevő tagjai, egész egyházunk népe reménységgel tekint új tiszteletbeli doktorainknak közös szolgálatunkat segítő munkásságára. HETVENÖT ÜJ LELKÉSZ SVÉDORSZÁGBAN Januárban 75 új lelkészt avattak a svéd evangélikus egyházban, akik közül 22 nő. 1971 óta mindig magas volt a felavatott nők száma. 1975-ben 44 nőt avattak lelkésszé, de 1972 óta sohasem avattak fel 20 nőnél kevesebbet. Üj tiszteletbeli doktoraink Vendégeink és egyházi vezetőink A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA SAJÁTOSSÁGAIHOZ TARTOZIK AZ IS, hogy szívesen működik együtt azokkal a világi szervezetekkel, amelyek ugyancsak a békéért, az igazságosságért és a népek felszabadításáért küzdenek. A Keresztyén Békekonferencia előtt ugyanis világos, hogy a keresztyének önmagukban nem tudják megvalósítani a világban a békét és az igazságosságot, hanem össze kell fogniuk azokkal a jóakaratú emberekkel, akik éppen úgy felelősséget éreznek a békéért és az igazságosságért, mint a keresztyén emberek. Az elmúlt húsz esztendőben voltak válságok is a Keresztyén Békekonferencia életében. Voltak idők, amikor egyes nyugati körök a Keresztyén Békekonferencia „temetéséről” beszéltek már. Kitűnt azóta, hogy hamis jövendölések voltak ezek. A tialóság az, hogy a Keresztyén Békekonferencia megerősödve, munkája szükségességével megbizonyosodva érte meg a 20. jubileumot és vállalva a további szolgálatot indul a következő mérföldkő felé. Isten adjon ehhez lehetőséget, látást, elszánást és cselekvést. _ ... Káldy Zoltán Evangélikus Egyház életének irányítását, Palotay Sándor kiválasztása egyúttal a hazai kisebb, sok tekintetben tőlünk különböző keresztyén közösségek iránti nyitott szívűségünk jelzése is, dr. Prőhle Károly professzorunk tevékenységében pedig éppen ez a diakóniai teológiától vezérelt szándék nyert többszörösen igazolást. Egyházunknak a népek közötti barátságra és testvériségre törekvő szándékának a megértéseként vehettük Pertti Torttila, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetsége ügyvivőjének, Stefan Bodnár követségi tanácsos, a ta szuperintendens, Szakács József, a Hetednapos Adventista Egyház elnöke, Deák József, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség elnöke. — A Budapesti Református Teológiai Akadémiát dr. Bu- csay Mihály, a Debreceni Református Teológiai Akadémiát dr. Kocsis Elemér, a Római Katolikus Központi Hittudományi Akadémiát dr. Csanádi Béla, a Szabadegyházak Tanácsa Lelkész- képző Intézetét Szigeti Jenő, a Baptista Teológiai Akadémiát He- tényi Attila — az intézmények dékánjai, a Felekezettudományi Intézetet dr. Aranyos Zoltán igazgató képviselték. összesen közel 3200 evangélikus lelkész végez aktív szolgálatot a svéd evangélikus egyházban. Ezek közül 253 lelkésznő, akik mind a 13 egyházkerületben szolgálnak, bár két egyházkerületben még nem avatják fel őket. A legtöbb svéd evangélikus lelkész gyülekezeti szolgálatban áll, de többen vannak nem gyülekezeti szolgálatban is. Mintegy 1300 nyugdíjas lelkész van a svéd evangélikus egyházban. Közülük sokan még ma is végeznek aktív szolgálatot, néhányan csaknem főfoglalkozásszerűen.