Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-06-11 / 24. szám

Szolgáló közösségben a Duna mentén A BÁCS-KISKUN EGYHÁZ­MEGYE öt Duna menti gyüle­kezetének, az apostagi, bajai, du- naegyházi, hartai és kisapostagi gyülekezetnek a presbiterei Apos- tagon körzeti presbiteri konferen­ciára gyülekeztek ősszé. Az imádság vasárnapján a megnyitó istentiszteleten a pres­biterek és az apostagi gyüleke­zet tagjai szembe kerültek a kér­déssel: Vannak-e itt „Istent zak­lató” emberek? Mert Jézus Krisz­tusban olyan Istenünk van, aki szereti, ha mi emberek „zaklat­juk” Öt imádságainkkal, ha elé­je visszük egyéni és családi éle­tünk, gyülekezetünk és az egész emberiség kérdéseit. Imádkozni csak az tud, akinek Isten-közei­ben van az élete. Jézus a hamis bíróról szóló példázatában arra figyelmeztet, hogy az imádságba is bele lehet fáradni. A gyüle­kezetnek imádkozó közösséggé kell válnia, hogy hite Jézustól mindig új töltést kapjon — mon­dotta igehirdetésében Tóth-Szől- lős Mihály, az egyházmegye es­perese. Az esperes előadásával foly­tatódott a konferencia. A pres­biteri tisztség nemcsak megtisz­teltetés, de a közösség vállalá­sa is. Ennek a közösségvállalás- nak a tartalmáról szólt az elő­adás. Amikor vállaltam a pres- biterséget, akkor elfogadtam a közösséget az én Urammal, Jézus Krisztusommal. Egy presbiternél ez még hangsúlyosabb, mint bár­melyik keresztyén embernél. El­fogadni és tudatosan továbbad­ni Jézus szeretetét és másokért szQlgáló életét. Rendszeresen vál­lalom az istentiszteleti és úrva­csorái közösséget, hogy egész életem istentisztelet legyen. így erősítem a családi és az ökume­— HALÁLOZÁS. Csu'lik János, az oroszlányi gyülekezet 27 éven át hűséges gondnoka 74 éves ko­rában elhunyt. Koporsójánál a gyülekezet nagy részvéte mellett Milán János oroszlányi lelkész hirdette a feltámadás igéjét. „Szolgáljatok az Úrnak öröm­mel!” — ifjabb Kovács József, a ke- menesmagasi gyülekezet tagja május 18-án 60 éves korában vá­ratlanul elhunyt. Temetésén meg­rendült szerettei mellett igen nagy számban vettek részt a gyü­lekezet tagjai. Az elhunyt 30 éven át presbitere, s a községi tanács­nak is éveken át agilis tagja volt. „Akár élünk, akár meghalunk, az Úréi vagyunk!” — özv. Prékopa Istvánná, sz. Kubacska Anna, néhai Prékopa István egykori nyíregyházi evan­gélikus igázgató-tanító özvegye életének 85. évében elhunyt. Te­metésén a vigasztalás igéjét Me- gyer Lajos nyíregyházi lelkész nikus közösséget is. Hálás va­gyok Istennek, hogy magyar presbiterként vállalhatom a sorsközösséget a társadalommal, népemmel és az egész emberi­séggel a szeretetet szolgáló kész­ségével. Ezek voltak az előadás fő gondolatai. Keveházi László Pest megyei esperes a felelősségvállalás ol­daláról közelítette meg ezeket a kérdéseket. Mindnyájan felelő­sek vagyunk az egész emberiség és hazánk nagy kérdései iránt éppúgy, mint családunkért, egy­házunk egészéért és gyülekeze­tünkért is. Nem lesz kisebb a felelősség, ha közösen hordjuk, de könnyebb együtt hordozni. Ezért vállaljuk örömmel a szol­gáló közösséget és osztozunk a felelősségvállalásban is. Az előadásokat követő megbe­szélést Sárkány Tibor egyházme­gyei főjegyző vezette. Ä közös­ség arra is jó, hogy a hibákat és mulasztásokat ne csak másoknál vegyük észre, de önmagunkban is — mondotta az egvik hozzá­szóló. A közös szolgálat és fe­lelősségvállalás a személyes hit­ből fakad, a szokás-keresztvén- ség erre nem elég — hangsú­lyozta másvalaki. Többek között szóba kerültek még a közös imádkozás és éneklés, az ifiúság. valamint a személyes példamu­tatás és bizonyságtétel kérdései is. Keveházi László esperes ige­hirdetésével a konferencia vée»t ért. de a felelősséget vállalók szolgálata tovább folytatódik a gyülekezetekben. Az apostagiak vendégszeretet» és a presbiterek egvmással való beszélgetései is erősítették a szolgáló közösséget. Sárkány Tibor hirdette. „Kezedre bízom lelke- met, Te váltasz meg engem, ó Uram. hűséges Istenem”. — Szénásy Ferenc, a tiszaföld- vári gyülekezet hűséges gondno­ka hittel hordozott súlyos beteg­ség után 66 éves korában el­hunyt. „A nemes harcot meghar­coltam ...” — Baumgartner Ferencné, sz. Péter Katalin, a bonyhádi gyüle­kezet tagja, lapunk 43 esztendőn keresztül volt hűséges előfizetője és olvasója elhunyt. (FALVAKON, TANYÁKON ... című sorozatunkat, hasonlókép­pen más. az év elején indult so­rozatunkat az elmúlt hetekben több ízben kénytelenek voltunk megszakítani annak érdekében, hogy a közegyházi és gyülekezeti eseményekről mielőbb hírt ad­hassunk. A sorozatok a jövőben folytatódnak. Szerk.) Piispöklátogafás Magyarbólyban, lelkésziktatás Mohácson 0 Magyarbóly Hat cseppnyi kislány kedves éneke köszöntötte a kocsijából kilépő dr. Káldy Zoltán püspö­köt, aki ez év április 23-án meg­látogatta a magyarbólyi gyüle­kezetét. A nagy szórvány több pontjáról egybegyűltek az érke­ző kedves vendégben nemcsak a püspök-elnököt, hanem a hajda­ni pécsi lelkészt is köszöntötték, azt, aki oly sokat járta a hegyes- völgyes szép Baranya tájait és vitte a drága üzenetet az eldu­gott helyekre is. Zászkaliczky Pál lelkész köz­gyűlési megnyitójában nagy örömmel mondott köszönetét a mintegy száz főnyi gyülekezet előtt dr. Káldy Zoltánnak, hogy ..közénk jött” és istentisztelet keretében hallgathattuk igehir­detését. A lelkész szólt a gyüle­kezet örömeiről és gondiairól. Gyülekezetünk szórványgvüleke- zet. A magyarbóhii templom ha­rangjának hangját a gyülekezet 90 százaléka nem hallhatja, mert a kb. 650 létekből csak 65 él Ma- qvarbólyban. a többi 34 faluban elszórtan. Mégis örülnünk kel!, mert gyülekezetünk élni akará­sát sok jel tanúsítja. Dr. Káldy Zoltán püspök biz­tató szavakkal válaszolt. Figyel­meztetett arra, hogy nincs ok a c.süggedésre. A világon 80 mil­lió evangélikus él és a magyar­bólyi gyülekezet is beletartozik ebbe a nagy családba. Ki hitt abban 30 évvel ezelőtt, hogv Teológiai Akadémiát tarthatunk fenn Budapesten 1978-ban új ém'iletben és eurÓDai szinten. Ki­adásra kerülhetett másfél évvel ezelőtt az úi fordítású Biblia, amit most pl. egy ideig féláron lehet kapni. Felemelésre kerül­hetett az Evangélikus Élet pél­.dányszáma és terjedelme. Nincs oa tetiát a csüggeciesre még ak­kor sem, ha most nehéz lepesre kell elszánnia magát a magyar­bólyi gyülekezetnek. Valamikor minden alkalommal tele voit ez a templom. A történelem viha­ra azonban megtépázta a gyüle­kezetét, a hívek 90 százalékát ki­telepítették. Nem szeretetlenség- böl kerül sor tehát Magyarboiy és Mohács összevonására. A kép­zés alatt álló 44 teológussal szemben sok a nyugdíj előtt ál­ló lelkész s csak annyi lelkész­szel lehet gazdálkodni, amennyi van. A gyülekezetnek megmarad a lelkésze, csak átköltözik Mo­hácsra. Ezzel szemben Zászka­liczky Pál lelkész vállalta az Ösz- szevont terület szolgálatát, amit reménység szerint becsülettel el is lát. „Én is voltam szórvány­lelkész 17 éven át. Jól ismerem a szórványszolgálat ritmusát, ütemét. Három embernek is ugyanúgy kell szolgálni, mint a tele templomnak. Falun szület­tem s tudom becsülni azokat a lelkészeket, akik a kevesek s a szétszórtak között szolgálnak.” A látogatás véget ért. A püs­pöki gépkocsi messze jár, szál­lítva utasát új feladatok megol­dására. A gyülekezet tagjai is el­indultak a dolgos hétköznapok felé, szívükben az ünnepi han­gulat melegével, új bizakodással és új reménységgel. Mohács Bensőséges ünnepségen yett részt az a háromszáz lelket számláló gyülekezet, amely ott szorongott a meghitt hangulatot árasztó mohácsi evangélikus templom falai között 1978. ápri­lis 30-án. Lelkészétől búcsúzott a mohácsi gyülékezet és lelkészt iktatott a Mohács—Magyarbóly— Siklósi — összevont — Evangé­likus Egyházközség. Az iktatás felemelő szertartásában teljes bi­zonyossággal élhette át a gyüle­kezet és lelkésze s a vendég-lel­készek gyülekezete a lélek cso­dálatos jelenlétét. Ormos Elek lelkész, aki több mint négy évtizeden keresztül állott a gyülekezet élén, megha- tódottan adta át a stafétabotot utódjának, Zászkaliczky Pálnak: „vidd tovább az evangélium lángját, a szolgálat stafétabot­ját”. A köszöntések hosszú sorát dr. Káldy Zoltán püspöki levele nyitja meg. Kéri lelkészétől azt a hűséges munkát a megnöveker dett nagy területen, melyet más­fél évtizeden keresztül Magyar- bolyban és Siklóson végzett, tud­va azt, hogy az Egyház Ura a nagyobb területhez meg fogja ad­ni a nagyobb erőt is. Elegendő erőt, megújuló reménységet és lankadatlan hűséget kívánt Só­lyom Károly esperes. Olyan áll­hatatos munkát kért, mint előző helyén, ahol az elmúlt 15 évben a gyülekezet növekedéséről tu­dott beszámolni. Ebben egyedül állt az egyházmegyénkben. Ku­tas Antal egyházügyi titkár, a Baranya megyei Egyházügyi Hi­vatal bizalmáról : biztosította a lelkészt, mely bizalomra eddigi működése során rászolgált. Szí­vet melengető szavakkal adta út- ravalóiát Missura Tibor buda- pest-kelenföldi lelkész, Szabó Mi­hály mohácsi református lelkész, dr. Taksonyi József kanonok, mohácsi plébános és Sebők Já­nos. a gyülekezet felügyelője. Mázsányi adósságot érzek — mondta Zászkaliczky Pál lelkész, amikor meghatódottan köszönte meg a szívből jövő szavakat. Hittel tekint az elkövetkező szol­gálat elé, melyhez gyülekezeté­nek imádságban meg nem fára­dó, együttszolgáló szeretetét kéri. Az iktatási ünnepség befejező­dött. Az egybegyűltek mielőtt út­rakeltek otthonaik felé, még egy­szer tanúi lehettek a mohácsi gyülekezet vendégszeretetének: gazdagon terített asztalok vár­tak mindenkit. Emlékezetes és szép nap volt és most befejezé­sül hadd idézzem Turmezei Er­zsébet erre az alkalomra írt ver­sének néhány sorát, kívánva, hogy legyen ez is kísérője a gyü­lekezetnek és lelkészének a most megkezdett úton. Ha megszólalok ... sohasem hangozzanak . . . mitse segítő üres szavak! Legyen ott a szívem a szóban! De még a szív is kevés. Krisztusom, tégy csodát velem! Szívemben is, Szavamban is Te légy jelen. Dr. Simor Ferenc Dr. Káldy Zoltán püspök Sólyom Károly esperessel és a toinanémedi gyülekezet tagjaival „Beszélgetések a Bibliáról” Ezen a címen jelent meg könyvalakban a Magyar Rádió művelődéstörténeti soro­zatában elhangzott anyag. Eredetileg az előadássorozatot a Magyar Rádió 1976 januárjától sugározta 16 folytatásban a Kossuth adón. A Magyar Rádió elnöke a sorozatot nívódíjjal tüntette ki. Most az előadások bővített változata olvasható. Öt évvel ezelőtt' hasonló kiadvány ke­rült kezünkbe A Bibilia Világa címmel. A mostani kötet terjedelmére nézve azo­nos az előzővel: 314 oldal. Kiállítása íz­léses képek és a magyarázó mellékletnek szánt fehér-fekete fényképek az előzőnél még jobban sikerültek. Példányszáma igen jelentős: 76 500 darab. Ez jellemző a tárgy iránti érdeklődésre, hiszen az előző kötet is kétszer 50 000-es példányban je­lent meg és fogyott el könyvesboltjaink­ban. A beszélgetéseket folytatta, a könyvét szerkesztette és a bevezetést írta Rapcsá- nyi László a Rádió főmunkatársa. Célját és szándékát így határozza meg: „műve­lődéstörténet és nem teológia”. Keresz­tyén olvasói sem várhatnak mást, mint amit a szerkesztő adni akar. Érdemes eb­ből a bevezetőből még néhány szót idéz­ni: „Olvasóink és hallgatóink érdeklődése szerencsésen találkozott a Rádió tudomá­nyos és ismeretterjesztő szerkesztőségé­nek elgondolásával: folytassuk a beszél­getéseket. Bogozgassuk tovább a két nagy gyűitemény: az Ö- és Újszövetség kiala­kulásának szálait, a bibliai történeteket és példázatokat, az apokalipszis drámai víziót, a költői szépségű novellákat, és tanuljuk tovább az adott kor történelmi, társadalmi környezetét. Így került sor az új sorozatra”. Rapcsányi László könyve nekünk evan­gélikusoknak és bibliaszerető embereknek is nagy érték. Gazdagságot jelent. Nem könnyű és nemcsak egyszer kézbeveendő olvasmány. Polcunkról újra és újra le kell emelni. Olvasni, böngészni, tanulmá­nyozni keli 1 Vitatkozni lehet és kel! ve­le. Lehet és legyen is önálló vélemé­nyünk vele kapcsolatban, de az nem vi­tás, hogy komoly értéket képvisel szá­munkra is. Néhány megjegyzés: 1. Nincs különö- sébb logikai sorrend vagy összefüggés az egyes előadások között. A témák: Á Bib­lia helye az emberi művelődéstörténelem­ben ... — Edénkért és történelem ... A testvérgyilkosságtól József testvéreiig . .. Egyiptom és a Biblia . . .Dávid király, . . Jaj a bölcseknek .. . Boldog, aki várja és megéri... A Biblia és Irán ... A két tes­tamentum között... A megváltás míto­szai a Bibliában ... A keresztyén Odüsz- szeusz (Pál apostol) ... A Biblia és az Iz- lám.. . Bibliai novellák .. . Bibiliai ele­mek a magyar néphagyományban .. . Mí­tosz és történelem ... — 2. Vannak ismé­telten előkerülő kérdések, pl. a mítosz kérdése különböző megvilágításban: van­nak egészen kimaradt témák, mint pl. a Biblia a magyar művelődéstörténetben. Ezekhez talán a bevezetésben kariunk né­mi kárpótlást. — 3. Zömmel az Ószövet­ség kerül elő ebben a kötetben is. Minket evangélikusokat mindennél iobban érde­ke] az Újszövetség, ezért tűnik fel ez az egyensúly-eltolódás. — 4. Van néhány olyan előítélet, amit bizonyításra nem szoruló igazságként kezelnek. Ilyen maga az alcím: Mítoszok és legendák a Bibliá­ban. Noha a könyvben rengeteg az elle­nőrizhető történeti és földrajzi adat, s ez egyáltalán nem jellemző a mítoszra vagy a legendára, az alcím és a hozzáállás ma­radt. Nagyon széles a megkérdezettek skálá­ja. Nem vallanak egyforma meggyőző­dést, és ez sokszínűvé teszi a könyvet. Van kifejezetten marxista tudós, van protestáns, katolikus és zsidó tudós. Ab­ban egyek, hogy magas szinten képvise­lik álláspontiukat. Minket külön is érde­kelnek a keresztyén teológiai professzo­rok. őszintén sjnáljuk hogy evangélikus biblikusaink közül egv sem szerepel a sorban. Pákozdv László református. Ko­csis Elemér református. Nyíri Tamás ró­mai katolikus professzor teljes tudomá­nyos apparátust felvonultatva kitűnő szolgálatot végzett. Meggyőződésüket megtartva bizonyára a kívülállók számá­ra is úi szempontokat nyúító. meggon- dolkoztató előadásokat tartottak. Pákozdy László néldául árnyaltan utasítja vissza a mítosszal kapcsolatos primitív, sekélyes felfogásokat, és finoman tesz különbséget a korabeli mítoszok é« a bibliai elbeszé­lések között. Különösen mély ez a te­remtéstörténettel és Pál aoosfollal kapcsolatban. SzéD Kocsis Elemér hitval­lásszerű szakasza arról, hogy Jézus mér­hetetlenül több volt. mint a messiási vá- radalmak beteliesítőie. Művészettörténeti és irodalmi illusztrációk a szakteológus szavait könoven prihetővé. olvasnrtánvos- sá teszik. Nyíri Tamás a tőle megszokott frappáns fogalmazással, felekezetközi. iro­dalomismerettel és személyes tanúságté- teilel beszél, illetve ír. Fontos, ahogy be­nyomást keltoen, nyugodtan lehetetleníti azt a gondolatot, ami kívülállók körében a mai napig elő-elökerül, hogy ti. Pál apostol a keresztyénig igazi megalapító­ja és nem Jézus. A ’„keresztyén Odüsz- szeusz”, Pál nem egyházalapító, hanem a názáreti Jézus magas műveltségű utazó- ügynöke. Nem professzor ugyan, de ide­tartozik a sorba a nemrég elhunyt Rónay György előadása. Sok hozzáértéssel, meg­lepően sok kortörténeti ismerettel és fi­nom irodalmi érzékkel rak helyre olyan bioliai történeteket, amiket inkább szé- gyelni, mint szeretni szoktunk. Élvezetes írás, kitűnő olvasnivaló. Végezetül e cikket író lelkész szerény megjegyzése: Rapcsányi kitűnő könyve természetesen nem pótolja bibliaolvasá­sunkat, és nenó helyettesíti hitbeli dön­tésünket. Ha a názáreti Jézusról mindent tudok, amit lehet: családjáról, környeze­téről, koráról, népéről, politikai, gazdasá­gi, történelmi összefüggésekről — még mindig nem lesz számomra az Élet Ke­nyere, az Atyától jött Fiú. páratlan sze­mélyiség, az én Uram, akiről Péter így szólt: „Uram, kihez mehetnénk? örök élet beszéde van tenálad . .Személyes döntésemet, önkéntes, következetes igen szavamat nem pótolják ismereteim. A hit kockázata, merészsége, elkötelező vol­ta megmarad minden könyv elolvasása után is. Mi, hivő emberek, ezzel a meg­győződéssel olvassuk a Beszélgetések a Bibliáról című könyvet, és örülünk, hogy ilyen könyv kapható a gazdag választékú magyar könyvpiacon. Hafenscher Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom