Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)
1978-01-15 / 3. szám
Evangélikus Elet ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP XLIII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 1978. január 15. Ára: 3,50 Ft A szolgálat területének kiterjedése Dr. Káldy Zoltán püspök jelentése az Országos Közgyűlésen ló diszkriminációt. Ugyanakkor kifogásolunk minden oiyan magatartást, amely meg akarja bontani a személyi, a politikai, a gazdasági, a szociális és kulturális jogok egységét. Számunkra fontos természetesen a személyi szabadság, a jogegyenlőség és a lelkiismereti és vallászabadság- de ugyanilyen fontos a munkához, a szociális ellátottsághoz, a pihenéshez, az üdüléshez, az egészségügyhöz és a művelődéshez való jog is. Bármennyire lényeges az egyház szolgálatának betöltéséhez a lelkiismereti es vallásszabadság, nem tudnánk örülni, ha csak ez volna, de nem volna biztosítva a munkához, a szociális ellátottsághoz és a művelődéshez való jog. Éppen ezért nagyon sajnálatosnak tartjuk és elítéljük, ha bizonyos nyugati körök a lelkiismereti és vallásszabadság szent jogát, illetőleg annak helytelen beállítását hideg- háborús propagandára használják fel. Ez akadályozza az enyhülést, fokozza a feszültségeket, szembeállítja a különböző társadalmi berendezésű államokat és végső soron még a békét is veszélyezteti. Pedig magához, az élethez való jog a legalapvetőbb, ezt pedig csak a béke biztosíthatja. A Magyar Népköztársaság Alkotmánya rögzíti a legszélesebb értelemben vett emberi jogokat, személyi és társadalmi jogokat és társadalmi rendünk meg is teremti a tárgyi feltételeset, hogy ezek a jogok meg is valósul jónak. Ezeket a feltételeket népünk elsősorban úgy teremtette meg, hogy eltörölte a kizsákmányolást. Jelentésem elején szóltam azokról a statisztikai adatokról, amelyek jelzik az istentiszteletek, a bibliaórák, konfirmáció- órák és sok más egyéb alkalom számát. Ezeket a szolgálatokat lelkészeink nem tudnák elvégezni és a gyülekezeti tagok az alkalmakon nem tudnának részt venni, ha nem volna számukra biztosítva a vallásszabadság. Mint ahogy a Parlament egyik, ülésén is elmondottam, itt is megismétlem, ha nem volna vallásszabadságunk, egyházunk igényelné, hogy legyen. Ha helyi szinten néha fordulnak is elő olyan jelenségek, amelyek sérthetik a lelki- ismereti és vallásszabadságot, azok semmiképpen nem jetlemmem H 98 A vendégek és a résztvevők egy csoportja a közgyűlésen zőek és feltárásukkal éppen esi kell segítenünk, hogy azok megszűnjenek. Az egyház es állam rendezett viszonya lehetővé teszi. hogy az adódó problémákat nyíltan megbeszéljük és megoldásukért kölcsönös jóakarattal fáradozzunk. > Állam és egyház viszonya Az evangélikus egyház és az állam viszonya nem egyszerűen rendezett, hanem mindkét fél számára gyümölcsöző. Mind az (Folytatás a 2. oldalon) vitette az Emberi Jogok Egységokmányával, amely immár nemcsak az állampolgári és politikai, hanem a gazdasági, a szociális és kulturális jogokat is magába foglalja. Az Evangélikus Egyház oldaláról nézve csak örülni tudunk, annak és helyeseljük, ha az emberi jogok minden formájukban meg akarják akadályozni és szüntetni az embereket érintő bárminemű megkülönböztetést. Közelebbről a fajon, a bőr színén, a nemen, a nyelven, a. valláson, a politikai nézeten, az anyagi helyzeten vaes Salaam-i nagygyűlése üdvözölte a belgrádi tanácskozást es arra szólította fel a iagegyháza- kat, hogy a saját országukban és kormányaiknál fáradozzanak a helsinki elvek érvényre juttatásáért. Meggyőződésünk szerint a záróokmányt aláíró 35 ország többségének területén élő evangélikusok és evangélikus egyházak sokat tehetnek a közvélemény mozgósításáért földrészünk békéjének és az itt elő népek együttműködésének érdekében. Az emberi jogok kérdése Ügy látom, hogy egyházunk legmagasabb szintű kormányzati szervében, az Országos Közgyűlésen beszélnünk kell az emberi jogok kérdéséről. Ennek hármas oka is van. Az egyik az, hogy ezelőtt néhány nappal, december 10-én ünnepelte a világ az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának az ENSZ-közgyúiés ’ által való elfogadásának 29. jubileumát. A másik ok az, hogy az utóbbi időben sajnálatos módon egyes nyugati körök az emberi jogokat própaganduháborúra használják fel a szocialista országok ellen, külön is kiemelve a lelkiismereti és vallásszabadság jogát. A harmadik okunk pedig az. hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Konferencia belgrádi találkozóján néhány nyugati ország delegációja éppen az emberi jogok témakörének erőltetésével akadályozza az eredmények elérését és kívánja megbontani a helsinki elvek egységét. Az emberi jogok körébe tartozik az Egyetemes Nyilatkozat szerint a jogegyenlőség, a személyi szabadság, a személyi sérthetetlenség, a lelkiismereti és vallásszabadság stb. Nem szabad elfelejtenünk, hogy ezt az egyetemes nyilatkozatot 1948. december 10-én a fasizmus felett győztes országok képviselői alkották meg első helyen. Ezt a Nyilatkozatot 1966. december 16-án az ENSZ közgyűlése kibőGyülekezeti Segélyre 1 376 04S forintot és a teológusok szuppliká- ciójára 1 428 150 Ft-ot adtak. Minden bizonnyal ez az áldozat- készség összefüggésben van a diakóniai teológia megértésével, annak vállalásával és gyakorlásával. Növekedett gyülekezeti tagjainkban az egymás iránit felelősség és a közegyház szolgálatának segítése. Gyülekezeteink, köztük a szórványgyülekezetek látják és megtapasztalják, hogy csak a nagy egész, tehát az egész egyház részeként, annak vérkeringésébe belekapcsolódva tudják szolgálatukat elvégezni. Ennek jól értése ösztönzi őket az anyagi áldozatokra is. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet belgrádi tanácskozása Több mint 2 évvel ezelőtt, amikor 1975 nyarán 33 európai és két tengerentúli állam legmagasabb rangú képviselője Helsinkiben aláírta az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet záróokmányát, magyar- országi evangélikus egyházunk hivatalos fórumain, egészen a gyülekezetekig menően, továbbá sajtónkban szívből köszöntöttük ezt az értekezletet és annak záróokmányát. örültünk, hogy az aláíró államok vállalták a záróokmányban lefektetett tíz alapelvet és kötelezték magukat azok megvalósítására. Már maga az értekezlet létrejötte gyümölcse volt annak a politikai enyhülésnek, amely utat tört magának, másfelől az értekezlet és annak záróokmánya arra volt hivatva, hogy az enyhülés további kibontakozásának eszközévé váljék Az akkori megállapodásnak megfelelően két év múlva, vagyis ebben az esztendőben az aláíró államok képviselői tanácskozást tartanak és megvizsgálják, hogyan érvényesültek a záróokmány határozatai. Ez a tanácskozás folyik most Belgrádiján a Száva palotában. Mint értesülünk, a konferencia lényegében konstruktív jellegű és munkájában azokat az utakat keresi, amelyeken a lefektetett elvek minden területen gyakorlattá válhatnak és a politikai enyhülés ez eddiginél is jobban tért hódíthat. Ugyanakkor vannak próbálkozások a konferencia légkörének megzavarására és eredményességének meggátolására. Mi. mint evangélikus egyház, azon az állásponton vagyunk, hogy mindent meg kell tenni a konferencia pozitív eredményeiért, a népek együttműködéséért és a béke biztosításáért nemcsak Európában, hanem világviszonylatbán is. Hangsúlyozzuk a helsinki elvek egységét, azt, jiogy azok együttes és egyenlő rangú érvényesítése hozhatja. csak meg a nagyon kívánt biztonságos bé- I két Európa és a többi földrész népei számára is. Nem helyeseljük. hogy több kapitalista ország delegációja néhány olyan ajánlást akar elfogadtatni, amelyeket már Helsinkiben is elutasítottak és amelyek nyílt beavatkozást jelentenének más országok bel- ügyeibe. Viszont egyetértünk azokkal a javaslatokkal, amelyek azt célozzák, hogy földrészünkön a politikai feszültség csökkentése párosuljon katonai enyhüléssel. Helyeseljük, hogy a Lutheránus Világszövetség Dar jút, megáldottunk 4800 házasságot és eltemettük 17 215 testvérünket. Ezek a számok arról is beszélnek, hogy a szocialista társadalomban mindez lehetséges volt. Lelkészeinket senki nem akadályozta szolgáltaik végzésében és abban sem. hogy igéhez kötött lelkiismerettel hirdessék Isten törvényét és evangéliumát, továbbá az egyetemes hitvallások és az evangélikus hitvallások szem előtt tartásával végezzék minden szolgálatukat. Arra is volt bőven alkalom, hogy a bibliaórák kihasználásával gazdagítsák a lelkészek a gyülekezet életét és felkészítsék a gyülekezeti tagokat feladataikra. Annak serr volt nehézsége, hogy a lelkészek az istentiszteleteken és bibliaórákon kívül is intenzív kapcsolatai tartsanak híveikkel a lelkipásztori látogatások gyakorlásával Vannak lelkészeink, akik évente legalább egyszer valamennyi gyülekezeti tagúkat meglátogatják, sőt még arra is van példa a kisebb gyülekezetekben, hogy ezi évente kétszer is megteszik. Külön is vezetünk naplót arról hogy hány alkalommal szolgáltak a gyülekezetekben vendég- igehirdetök egy-egy istentiszteleten, csendesnapokon és igehirdetés-sorozatokon. Kitűnt, hogy ó esztendő alatt majdnem 900 alkalommal volt vendég-igehirdeti a két egyházkerületben. Ez az1 jelenti, hogy nem felel meg a valóságnak az a beállítás, mintha egyházunkban nem volnának igehirdetés-sorozatok, evangéii- zációk, csendesnapok. Jó luther: hagyományainknak megfelelően egyházunk törődik azzal, hogj aki anyanyelvén akarja hallgatni Isten igéjét, azt megtehesse és ezzel együtt a nemzetiségeket is tiszteletben tartjuk. Ezért hangsúlyozom még egyszer, hogy töbt mint 10 ezer alkalommal prédikáltak lelkészeink az istentiszteleteken szlovákul, vagy németül Még egy vonatkozásban szeretném a számokat megszólaltatni Ez az anyagi kérdés. Erről szólc számok arról beszélnek, hog> gyülekezeteink áldozatkészsége növekszik. Tudjuk, hogy ez ösz- szefüggésben van népünk fokozatos életszínvonal-emelkedésé ■ vei. Mégis, ez az áldozatkészség« az életszínvonal-emelkedést if meghaladja. Lehet, hogy egyesek számára egyenesen hihetetlen hogy 3 esztendő alatt gyülekezet: tagjaink, teljesen önkénteser 72 435 287 forintot adományoztak megajánlásokban, külön adományokban és offertóriumban. Ehhez még azt is hozzá kell tenni hogy ugyanebben az időszakba: kovszki Jánost, a Baptista Egyház elnökét, Hecker Frigyest, a Methodista Egyház szuperintendensét, majd az országos felügyelő felkérte dr. Káldy Zoltán püspök-elnököt, hogy terjessze elő jelentését az 1974—1977-es évekről. Dr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentésében előbb szólt több kiemelkedő eseménjwöl, elsősorban a Teológiai Akadémia új épületének építéséről, a nyíregyházi ÉLIM Egészségügyi Gyermekotthon renoválásáról, az új fordítású magyar Biblia megjelenéséről, majd szó szerint az alábbiakat mondotta: A számok is beszélnek A kiemelt események kapcsán azt lehetne mondani, hogy mindezek valóban nagyon jelentősek, az egész egyházunk életét érintik és meghatározzák, mégis e nagy események mögött mi van a gyülekezetekben. Ez. valóban fontos kérdés, még akkor is, ha nem osztjuk mindenestül azt a sokat hangoztatott tételt, miszerint „a gyülekezetekben el az egyhálz”. Gyakran elmondtuk már, hogy nemcsak a gyülekezetekben él az egyház, hanem a szeretetintézményekben is, a Teológiai Akadémián is, a sajtóban is, a különböző bizottsági üléseken és közgyűléseken is. Ezzel együtt valóban jó körülnézni gyülekezeteinkben. Azok a számok, amelyek a gyülekezeteinkben folyó munkát jelzik, a szó szoros értelmében beszélő számok. Beszélnek a lelkészek szolgálatáról, a gyülekezetek mozgásáról, a gyülekezeti tagoknak evangélikus egyházunkhoz való viszonyáról, áldozatkészségéről. Beszéljenek hát ezek a számok, amelyek 3 esztendő adatainak összesítését adják. Ebben a 3 esztendőben magyarországi evangélikus egyházunkban tartottunk 154 213 istentiszteletet, melyből 7653 volt szlovák és 3068 német nyelvű. Az úrvacso- rázók száma 435 850. Tartottunk 36 801 bibliaórát, 35 539 gyermek - bibliaórát, lelkészeink 227 590 lelkipásztori látogatást végeztek. Megkereszteltünk 13 668 gyermeket, megkonfirmáltunk 7354 ifDr. Káldy Zoltán püspök-elnök jelentése A Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése háromévenként tartja ülését. Az idén a közgyűlést december 16- án tartották az Országos Egyház Üllői úti székházában. A megnyitó istentiszteleten Tóth-Szöl- lős Mihály, a Bács-Kiskun Egyházmegye esperese prédikált. Ezt követően dr. Fekete Zoltán országos felügyelő nyitotta meg a közgyűlést. Üdvözölte a közgyűlés alkotó tagjait és a vendégeket, dr. Pozsonyi Lászlót, az Állami Egyházügyi Hivatal főosztályvezetőjét, Lóránt Vilmos tanácsost, dr. Bakos Lajos református püspököt, dr. Berki Ferizt, a Magyar Ortodox Egyház esperes-adminisztrátorát, Lacz-
