Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-04-23 / 17. szám

Látogatás Dohodon Istentiszteleti rend Nagyszerű dolog erőnkből ad­ni a gyengéknek, mosolyunkból a szomorkodóknak, lendületünkből a sebesülten, mankón járó balla- góknak. Milyen jó is, nem lehul- lot morzsát, hanem asztalról ke­nyeret szelni, adni az éhezőknek. Bátorságot önteni a lemondónak. EGYHÁZUNK IS ÍGY KÍVÁN SZOLGÁLNI. Országszerte meg- telepítétt szeretetotthonai élnek. Életük állandó táplálást kíván. Ebben nem állhat be szünet. Tá­mogatásunknak, az értük hozott áldozatos adakozásnak is szünte­lennek, állandónak kell lennie. Legutóbb a bokodi egyházközség adott példát erre. Meghívta az Üllői úti Szeretetotthon képvise­lőit. Az Otthon szívesen eleget tett a meghívásnak annál is inkább, mert négy évenként eddig is el­hangzott ez a hívó szó. Dr. Győri József kelenföldi presbiter autóján Ferenczy Zol­tánná gondnoknő, Turmezei Sán­dor és Komjáthy Lajos korán reg­gel indult el Bakodra. A suhanó autó az alattomos köd haditervét megzavarva, majd meghátrálásra kényszerítve szép, modern papiak, építkezés nyomait viselő és kopott templom környezetébe gurult be. BÖKÖD EREDETI NEVE BO­DOR VOLT. Sokat szenvedett úgy a török, mint a kuruc idők­ben. Az 1646. évi zsinati jegyző­könyvben találkozunk nevével is először és 1661-ben lesz anyagyü- lekezetté. Régebbi lelkészei közül egyetlen egy sem ismert, csupán 1711-től lehet számon tartani őket. A nemeskéri származású Orbán János volt a lelkésze, amikor 1776-ban fölvetődött a templom­építés gondolata s ami 1781-ben meg is történt. Ma 800—1000-re tehető a hívek száma. Műemlék temploma már új köntösére vár. Belül gyönyörű. A megújított nemeskéri templom­mal páros. Tiszta fa. Eredeti szín­ben. ízléses, halvány piros-fehér- zöld díszítésű a karzat homlokza­ta. Amikor tisztítják, nem föstik, hanem portörlően mossák, hogy színében maradjon. Emelet, föld­szint egyaránt ragyog. A templom hátuljának közepén áll az oltár, s fölötte mintegy ko­rona a szószék. Nagyszerű mű­vész lehetett aki tervezte, nem kevésbé az a magyar, aki fába fa­ragta. Aki látja, nem jut eszébe, hogy a templom oldalába is lehe­tett volna szószéket építeni. A szép, modern papiak a köz­egyház támogatásának, a hívek áldozatának, Simonfay Ferenc lel­kész, Szabó Mihály gondnok és Vida János másodgondnok szolgá­latának köszönhető. SEM A GYÜLEKEZET. SEM AZ OTTHON KÜLDÖTTSÉGÉ nem csalódott a találkozásban. Csöndes, megható percekben fo­nódtak egybe a szívek. Isten igéje mélybe vetette a magot. Nyomá­ban érik a gyümölcs a szeretet­szolgálatra. Világos volt még visszafelé. De lassanként mindent betakart a homály. Mint ahogyan le-lehu- nyódik a szem. úgy szenderült álomba a határ. A világosság meg­futamodott. Az ide-oda rohanó szörnyetegszemű autók egymásra morogtak, de Budapesten lámpáik már karon fogták a neonfényeket és sarokba szorították a sompoly- gó estét. K * Családi hírek — HALÁLOZÁS. Boros Lajos, a kemenesmihályfai gyülekezet legidősebb tagia 99 éves korában április 3-án elhunyt. Egyedülma- íadottságában évekig Németh Jó- asefné. a gyülekezet diakóniai előadói a viselte gondiát nagv sze­retettel. Temetése Celdömölkön volt Mesterházv Sándor keme- ne'mihályfai lelkész szolgálatá­val. „Hosszú élettel elégítem meg őt és megmutatom neki az én szabadításomat”. — Dr. Krepuska István egyete­mi rk. tanár. ny. közkórházi fő­orvos. aranydiplomás, kiváló or­vos. kandidátus, a iózsefvárosi gyülekezet tagia életének 79. évé­ben. türelemmel viselt hosszú szenvedés után március 14-én el­hunyt. Temetése március 23-án volt a Farkasréti temetőben. — Simó Pálné. sz. Hajdú Judit, az alberti gyülekezet buzgó tag­ia. lapunk hűséges olvasója feb­ruár 13-án súlyos szenvedés után elhunyt. Koporsójánál Roszik Mi­hály alberti lelkész hirdette a fel­támadás üzenetét. —- id. Józsa Károly az alberti ■gyülekezet hűséges presbitere március 12-én váratlanul elhunyt, amikor éppen istentiszteletre in­dult. Koporsójánál Roszik Mihály evangélikus és Szaszák Imre re­formátus lelkész hirdette a fel­támadás igéjét. „Jól vagyon, jó és hű szolgám ...” — HALÁLOZÁS, özv. Vértesi Zoltánná, sz. Vajda Jolán élete 93. évében csendesen elhunyt Mint magyarbólyi papné évtize­deken át áldott szolgálatot vég­zett. Emlékét sokan őrzik szivük­ben Isten Iránti hálával. Temeté­se március 24-én volt a pécsi te­metőben. „Aid nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya!” Budapesten, 1978. április 23-án Deák tér de. 9. (úrv) Takácsné Ko­vácsházi Zelma, de. 11. (úrv) Ha­fenscher Károly, du. 6. Takácsné Ko­vácsházi Zelma. Fasor de. 11. du. 5. Szeretetvendégség. Dózsa György üt 7. de. léi 9. Üllői út 24. de, fél 11. Kará­csony Sándor u. 31—33. de. i). Rákóczi út 57/b. de 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. Rédey Pál. Kőbánya de. 10. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv) Vámos József. Rákosfal­va de. 8 V'wios József. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Vámos József. Kassák Lajos út 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. negyed 10. Benczúr László. Frangepán u. de. 8. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy LajóS. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyula. So­roksár Újtelep de. fél 9. Vírágh Gyula. Pestlőrinc de. 11. Matúz László. Kis­pest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de. 10. Schreiner Vilmos. Rákospalota MAv-telep de. 8. Schrei­ner Vilmos. Rákospalota Nagytemp­lom de. 10. Bodrog Miklós, du. 4. Or­gonahangverseny: Trajtler Gábor. — Igét hirdet Virágh Gyula. Rákosszent­mihály de. fél 11. Baráth Pál. Sasha­lom de. 9. Baráth Pál. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11., du. fél 3. Kistaresa de, 9. Rákoscsaba de. 9. Gáncs Péter. Rákoshegy de. 9. Ottlyk Mártn teol. (szuppl.). Rákosliget de. 10. Kosa Pál. Rákoskeresztúr de. fél 11. Ottlyk Márta teol. (szuppl.). Bécsi kapu tér de. 9. (úrv) Mado­csai Miklós de. fél 11. (német) Fried­rich Albert, de. 11. (úrv) Foltin Brúnó, du. fi. Madocsai Miklós. Torockó tér de. fél 9. Foltih Brúnó. Óbuda de. 9. 'Görög Tibor, de. 10. Görög Tibor. XII.. Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Cseir- Rődy László, de. 11. Csengődy László, du. fél 7. Takács József. Budakeszi de. 8. Takács József. Pesthidegküt de. fél 11 Ruttkay Elemér. Modori u. «. de. 10. Lehel László. Kelenföld de. 8. (úrv) Missura Tibor, de. 11. (úrv) Missura Tibor. du. 6. Bencze Imre. Németvölgyi út 138. de. 0. Bencze Imre. Nagytétény de. fél 9. Rőzse István. Kelenvölgy de. 9. Budafok de. 11. Rőzse István. Budaörs du. 3. Tö­rökbálint du. fél 0. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — FASOR. Április 23-án, va­sárnap délután 5 órakor szeretet- vendégséff lesz a gyülekezetben a nem látók gvülekezete közremű­ködésével. Előadást tart Jakab Miklós református lelkész. — ELADÓ egy ,.d” hangú acélönt­vény harang. Súlya 11 q, magassága 105 cm. átmérője 135 cm. koronája és nyelve nincs. Irányár: 17 000,— Ft. Érdeklődni lehet levélben: Evangéli­kus Egyházközség, 1775 Budapest, Pf. 39. — SOPRONBA kirándulók, vagy ott üdülni szándékozók festői környezet­ben, mérsékelt áron szállást kaphat­nak. (Napi 40,— Ft, egyházi alkalma­zottad és családtagiaik napi 20,— Ft). Cím: Evangélikus Üdülő, 9400 Sopron, Zerge u. 9. — GYENESDIASI egyházi üdülőnk ebben az évben is rendelkezésére áll a pihenni vágyóknak. Ellátás fel­nőtteknek napi 100,— Ft, a szülőkkel együtt nyaraló 6 éven aluli gyerme­keknek napi 50,— Ft. Lelkészek és főfoglalkozású egyházi alkalmazottak­nak. azok feleségeinek és 10 évnél idősebb tanuló gyermekeiknek az el­látás napi 55,— Ft, 10 éven aluli gyer­mekeiknek napi 30,— Ft. Üdülésre jelentkezni lehet legkésőbb május 1-ig. Evangélikus' Üdülő, 8315 Gyenesdiás. Béke u. 57. Az üdülő egész évben nyitva. „Énekeljetek az Úrnak új éne­ket, mert csodákat tett! Szabadu­lást szerzett jobbja, az ő szent karja” (Zsolt 98,1). VASÁRNAP. — „Az ő nagy szeretettért, amellyel minket sze­retett. minket is. akik halottak voltunk a vétkek miatt, életre keltett a Krisztussal együtt” (Ef 2.4—5 — Jer Sir 3,22 — Jn 16,5— 15 — Zsolt 146). „Élőhalott” az érdektelen, a mozdíthatatlan, csak önmagával foglalkozó keresztyén. Lehet, hogy nincsenek égrekiál­tó bűneim, de sok mulasztás terhel, eltussolt szolgálatok sora vádol. Urunk szeretéte életre kelti a ha­lottakat, a halódó keresztyéne­ket is. Szerei ete s bűnbocsánata azt jelenti: szárnyakat kapok, s azt keresem amit C akar tenni általam másokért. HÉTFŐ. — „Énekeljetek az Űr- nak új éneket, dicséretet a Föld széléig” (Ézs 42.10 — Jel 5.13 — 1 Tim 3,16 — Ef 6,10—17) Med­dig fúiiuk még a régi nótákat: az öndicséretet, a nanaszdalokat. az önsiratokat — esetleg még a bosszúzsoltárokat is?! Krisztust kell dicsérnünk, az Úrnak kell énekelnünk az úi tapasztalatok­ról. új kegyeiméről — új éneket! KEDD. — „Isten, a mi Atyánk szeretett minket, és kegyelméből örök vigasztalással és jó remény­séggel aiándékozott meg” (2 Tessz 2.16 — Zsolt 80.20 — Ap Csel 18,25—34 — Ef 6, 18—24). » „Örök vigasztalás és ió reménv- sés” — ez a teljes látóhatár. Az örök vigasztalás azt ielenti: földi vándor. Jézusunk kegyelméből el fogod érni az égi célt! De ló re- ménvségünk lehet a holnap felől is. Urunk tarsblvából kérhetjük a mindennapi kenyeret és a min- dennápi erőt, munkánkra áldását, embertársainkért végzett szolgá­latunkra jóváhagyását. SZERDA. — „Alaktalan teste­met már látták szemeid; köny­vedben minden meg volt írva. a napok is. amelyeket nekem szán­tál. bár még egv sem volt meg belőlük” (Zsolt 139,16 — Jn 148 — Lk 19.29—40 — Jn 14.1—7). Irigylésre és követésre méltó fel­ismerése a zsoltárosnak Isten sz«- rnóiyreszabntt gondviselé=é"ől. Már születésem előtt ismert a Mejrmvei Atya. etetem és halálom kezében van. ismeri és kiszabja sorsomat... Könyörögjünk azért, hogy tartson meg a számunkra kijelölt úton. CSÜTÖRTÖK. — „Nemolyan-e az én igém. miint a tűz — í gy szól az Űr — vagy mint a szikiazúzi pöröly?” (Jer 23,29 — Zsid 4.12 — Mt 21,12—17 — Jn 14,8—14). Urunk igéje „élő és ható” (Zsid 4,12), amit ő kimond, megtörté­nik. Büntetésének tüze elégeti a konkolyt, a gyümölcsléién fát. fe­nyegeti a szolgálat-kerülő keresz­tyént. Pörölycsapást mér bűne­imre. összetör, de fel is emel. Ke­gyelmet ad a bűnbánónak és új­ra a szolgálatába állítja. Szaba­dulást szerez jobbja! (Zsolt 98,1). PÉNTEK. — „Milyen mérhe­tetlen nagy az ő hatalma rajtunk, hivőkön” (Ef 1.19 — Zsolt 40.17 — 2 Tim 2,8—13 — Jn 14,15—21). Az Úr hatalmát szeretetévél gya­korolja rajtunk. Nem fenyegeté­se vagy szigora, de ajándékai késztetnek térdre. Szeretetével éri el. hogy ráfigveljünk. szolgá­latával. hogy szolgálatába áll­junk. Hatalmáról — éppen ezért — hűséges szolgálatunkkal tanús­kodhatunk. SZOMBAT. — Jézus mondotta: ..Békeséget hagyok néktek: Az én békességemet adom néktek: de nem úgy adom nektek, ahogyan a világ adia. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, ne is csüggedjen!” (Jn 14,27 — Józs 8,1 — Jel 4.2— 11 — Jn 14.22—26). Az Úrtól ka­pott békesség a bűríbocsánat örö- inéból is fakad, nrusodt vaevok. mert elrendeztem dolgomat Vele. Békessége biztonság is: életemet minden helyzetben kezében tud­hatom. De mén sok minden tar­tozik hoz^á: egészség, rendezett életkörülmények, nyugodt, alko­tó mim ka lehetősége. Mindebben részünk is van ma. vigyázzunk is rájuk! Zászkaliczky Pál EVANGÉLIKUS ÉT ET A Maevaror92ági Fvaneéüku« Esvhá* Sajtóosztályának lapja Szerkeszti: a .szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi Gvőrsry Felelős kiadó: Harkányi LAszfó Szerkesztőséé é? kiadóhivatal: 1088 Budaopc* VTIT. Puskin U. 12. Telefon: 142*074 Csekkszámláján: 510—20 412—VTTJ Előfizetési ár: egv évre 160.— Ft Árus!tía a Mas var Pos*a Index: 25?ll ISSM 0133—1302 78.1069 Athenaeum Nvomda. Budapest Rotációs .-naeasnyomás * Felelős vezető: Sopront Béla vezérigazgató 9,Régi harangok” Patay Pál könyve FENTI CÍMEN KITŰNŐ KÖNYV JE­LENT MEG nemrégiben régi harang-, jainkról. Szerzője Patay Pál, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos fömunka- társa. Külföldön is elismert és számon tartott, tudós szakértője a magyarországi harangöntő kézműiparnak és hazai ha­rangjaink meghatóan szép, sokszor drá­maian szomorú történetének. Régebben is jelent már meg hosszabb-rövidebb részlettanulmánya harangjainkról Ez a könyve azonban már a teljesség igényét és értékét jelenti. Rangositja a művet, hogy egyik legjelentősebb kiadónk, a Corvina jelentette meg, minőségi külső­ben. A szöveget szép harangfeliratok, érde­kes díszítések ábrái és 48 egész oldalas, részben színes, kitűnő fénykép gazdagít­ja. Ezek, ha kicsiben is, hitelesen mutat­ják á képzőművészet formanyelvének fejlődését és az egyes stíluskorszakok egymásutánját. A könyv egyébként né­metül is megjelent. Az igényes mű évek hatalmas kutató­munkájának lenyűgözően gazdag adat­kincsét nyújtja. Átfogó teljességében tu­dományos alaposság, precíz feldolgozás mellett olvasmányosság jellemzi. Ha va­laki azt gondolná, hogy ez a könyv ki­vételes szaktudós szerelmes hobbija csu­pán. lapról lapra növekvő izgalommal érzi meg, hogy múltunk egyik fontos sze­letének értókfeltáró és -megőrző doku­mentumát tartja kezében. Mert Patay Pál könyve kézműipartörténet, művészet- és művelődéstörténet, egyháztörténet és kortörténet egyben. AZ ELSŐ HAZAI HARANGÖNTÖK Bécs, Pozsony tájékáról valók. De hama­rosan megjelennek a magyar harangön­tők is, Ki)tégyáni Erdődi Mihály és tár­sai. Voltak közöttük facér, vándorlegé­nyek, akik kordájukkal faluzva, egv-egy udvarban vagy korlatján, összeadott anyagból öntötték a megrendelt haran­got; és voltak harangöntő dinasztiák, jól felszerelt műhelyükben saját anyagból dolgoztak, nem is csak megrendelésre, hanem raktárra is, vásározásra, sőt kül­földre is. Volt idő, mikor huszonöt ha­rangöntő dolgozott az országban. Legrégebbi harangjaink meghatóan egyszerűek, kicsinyek, névtelenek. Aztán megjelennek, a harang köpenyén, a kor képzőművészeti stílusának megfelelő kördíszítések és feliratok, nagy változa­tosságban: bibliai igék, jelenetek, a Szentháromság szimbóluma, a négy evangélista neve. jelmondat- és hitval- lásszerü szövegek, latinul, magyarul; „Egyedül Istené a dicsőség”, „Az Űr igé­je megmarad örökké”, „Isten emberré lett”, „Dicsőség királya jöjj békességgel”, „Istenért és hazáért” stb. Ilyen felirat is akad: „Ha valaki e harangot eladná, vagy elrabolná, átkozott legyen.” A ba- konytamási termálom harangján Luther domború mellképe látható, k^rirata; „Erős vár a mi Istenünk!” Megható egyik-másik harang régebbi felfüggesz­tési módja. Ha nem volt torony, sőt ha­ranglábra se telt, ablakmélyedósbe tették a harangot, gerendára, vagy éppen élő fára függesztették. MEGRENDÍTŐ A KÖNYV HARANG- PUSZTULÁSOKRÖL SZÓLÖ HÍRADÁ­SA. A harangnak az ágyúval háromféle „kapcsolata” volt a harangöntés története folyamán. Egyes harangöntő műhelyek párhuzamosan öntöttek harangot is, ágyút is. Ágyúból is öntöttek harangot, pl. a Rákócziak. Sokkal gyakoribb azon­ban a fordítottja: harangból ágyút. Gá­bor Áron 313 harangból öntött ágyút 1848-as szabadságharcunk csatáihoz. De ezek önként felajánlott harangok voltak, s az a harc a mienk volt. Az idegen ér­dekű két világháború azonban harang­jaink jó felét rabolta el ágyúnak, erősza­kos rekvirálással. Köztük „több száz éves, műtárgynak tekinthető példányt”. Beszéltem öreg hadviselttel, aki faluja ágyúnak lezuhintott harangjának reccse- násére emlékezve évtizedek múlva is ösz- szerázkódott. „Az a hang — mondta — borzasztóbb volt a doberdói ágyúdörej­nél.” PATAY PÁL LELKES KÖNYVE A HARANGOK „ÖDÄJA", de népünk ha- rangszeretetének hőskölteménye is. Nem lehet rrieghatódás nélkül olvasni, hogyan kuporgatták őseink rézkrajcárjaikat ha­rangra, hogyan mentek el érte napi járó- földre is, milyen híven gondozták, hasz­nálták, féltették, védték, ha kellett me­nekítették, rejtették az ellenség elől — kútba, nádasba, földbe. Még manapság is ki-kivet a tarktor egy-egy rég eldugott harangot. Komoly társadalmi funkciója, közös­ségformáló ereje is volt a harangnak. Már azzal is, hogy közös áldozattal, együtt vették — gyülekezet, vagyi éppen a falu. Voltak, még ma is vannak más vallá­sunkkal közösen használt harangok. Egy­behívó szavát együtt hallották, a félre­vert harang együtt-egyszerre riasztott. Temetéskor mindegyik felekezet harang­ja közösen siratott. Török időkben, mi­kor a falu népe menekülni volt kényte­len, vitte magával harangját is, szinte mint a zsidók a szövetség ládáját. A ha­rang jóban, rosszban együtt élt a nép­pel. Igaz, elfajult vetélkedéseket, sőt ci- vódásokat is okozott olykor a harang, mikor például szétfűrészeléses osztozko­dással intéztek el egy-egy vitatott tulaj­donjogot. Tudunk évtizedekig elhúzódó barangperekről, de atyafiságos összebé- kélésekről is. EGYHÁZKÖZSÉGEINK. LELKÉSZI HIVATALAINK JÓL TESZIK, ha minél előbb megszerzik dokumentumként Pa­tay Pál hézagpótló, szép, hasznos, fontos könyvét. Nemcsak a név szerint is emlí­tett gyülekezetek — Felpéc, Mérges, Ba­kony tamási, Patvarc stb. —, hanem va­lamennyi. De a családok, egyes hlyeink is belső gazdagodással ismerhetik meg e nagyszerű könyvből régi harangjaink ih­lető történetét. Derék őseink nehéz múlt­ban megszerzett s ránk örökített harang­hagyatéka megbecsülést érdemek Szabó József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom