Evangélikus Élet, 1978 (43. évfolyam, 1-53. szám)

1978-01-01 / 1. szám

i ► XLIII. ÉVFOLYAM 1978. január 1. Előretekintés 1978-ra A TERVEZÉS AZ ÉLETHEZ TARTOZIK. Számot kell vetnünk a lehetőségekkel és tudnunk kell, hogy mire készüljünk fel. Kinek ki­nek van egyéni célkitűzése, és terve van minden intézménynek, vál­lalatnak, magának az országnak is. Természetes, hogy evangélikus egyházunk is előretekint, tervez és feladatokat lát maga előtt. Mi­lyen események állnak előreláthatóan előttünk? A SZOCIALISTA TÁRSADALOM fejlődése biztos irányban halad. A megtett út értéke annál nagyobb, minél jobban tudjuk hozzá mér­ni a kezdethez, az induláshoz. Erre két évforduló is alkalmat fog ad­ni. 30 éve szilárdult meg a népi demokzácia hazánkban, a „fordulat évében”. 30 éve jött létre az állam és egyház közötti egyezmény. Hosszú volt az út onnantól napjainkig, nem is volt zökkenőtől men­tes, de jó utat találtunk, és bizakodóan nézünk előre a jövőbe, mert az alapok szilárdak! Az állam és egyház jó viszonya tovább fejlő­dött a népi-nemzeti egység jegyében. Ezt a gesztust nem lehet más­kép fogadni, mint a szocialista társadalom fejlődésének még készsé­gesebb és hűségesebb támogatásával. Biztosítjuk államunk vezetőit, hogy a jövőben is mindent elkövetünk, hogy társadalmunkat és a világbéke ügyét odaadóan segítsük. A KERESZTYÉN BÉKEKONFERENCIA június végén tartandó nagygyűlése lesz 1978 legnagyobb egyházi nemzetközi eseménye. Ugyanakkor a mozgalom elindulásának 20 éves évfordulóját is ünnep- lik. A Keresztyén Békekonferencia következetesen élen jár a hivő lelkiismeret ébren tartásában, a béke ügyének legfontosabb terüle­teit illetően. Különösen a harmadik világ felé szélesül ki ez a szol­gálat. Afrikai és ázsiai szolgálata is van a KBK-nak, az ENSZ-ben pedig jelentős pozíciója van a nem kormányszintű nemzetközi szer­vezetek sorában. Az ökumenikus Tanács tagegyházai jelentős tanul­mányi munkával fognak hozzájárulni a keresztyén békeszolgálat eredményéhez. AZ EURÓPAI EGYHÁZAK KONFERENCIÁJA szeptember végén hazánkban tartja konzultációját. A 30 éve megalakult Egyházak Vi­lágtanácsa feladatkörének jelentős részét adta át az EEK-nak, hogy ébren tartsa az egyházak lelkiismeretét az európai béke .és biztonság ügyével kapcsolatban. Már hagyományunk van abban, hogy ezt a munkát segítsük, így fog történni ebben az évben is. EGYHAZUNK ÚTJÁRA fog irányulni a figyelem, 1958. nov. 4-én elmondott püspöki székfoglaló kapcsán. Innét számítjuk azt a kor­szakot, amit egyházunkban a kibontakozás időszakának nevezünk. Ez a sok irányú püspöki szolgálat ráfordítja a figyelmet egyházunk diakóniai teológiájának fejlődéstörténetére is, de továbbfejlesztésére is. Döntő feladat áttekinteni, hogy ez a püspöki szolgálat mit jelent az egyház prófétai funkciójára nézve. Fontos irányvonalak tárulnak elénk az igehirdetés területén is. A szolgáló Jézusnak a követése vi­lágítja meg mai aktuális tennivalónkat. Egyre fejlődő külügyi Szol­gálatunknak is van vezérelve. A 20 éves tapasztalat biztosan mutat­ja az irányt előre. Egyházunk sajtószolgálata eredményeinek tudato­sítása új indítást fog adni a további átgondolt munkára. Az egyház­kormányzati munka irányvonalai tiszták, világosak, kidolgozottak, ha az élet mindig újgbb és újabb feladatokat tár elénk,^ ezek alapján és nyomán megtaláljuk a megoldás lehetőségét. A 20 éves jubileum visszatekintésre, de előre nézésre is alkalmat ad, hogy a múlt vál­hasson a jövő tanítómesterévé. A GYÜLEKEZETEK SZOLGÁLATÁNAK MEGERŐSÍTÉSÉBEN a cél az egyházvezetés és az egyház népe egységének elmélyítése. Egy­házunk útját, teológiáját, mai állásfoglalását a gyülekezetek is vál­lalják. A Magyarországi Evangélikus Egyházunkban a gyülekezete­ket egybeölelte és egymásra bízta a testvériség lelke, a Jézus Krisz­tustól tanult szolgáló szeretet. Így tudunk a mai aktuális feladatok­ban egységben élni. Gyülekezeteink közegyházi felelőssége azokban a ayülekezetekben növekszik, ahol a lelkész rendszeresen tájékoztat­ja a gyülekezet híveit egyházunk országos szolgálatáról, gondjairól és eredményeiről. A LELKÉSZI SZOLGÁLAT CÉLSZERŰBB BEOSZTÁSA, s ahol szükséges, a gyülekezetek társítása ebben az esztendőben is felada­tunk lesz. Messzire tekintő felméréssel országos egyházunk előkészí­tette ennek a tervét, az eperesi kar, a lelkészi kar pedig konkrét és hasznos javaslatokkal járult hozzá a probléma átgondolásához. A lel­készi munkaközösségekben évek óta szerepeltettük ezt a problémát, minden évben más-más szempontból megközelítve a témát. Azzal a közös meggyőződéssel végezzük itt feladatunkat, hogy a gyülekezetek társítását nem kell sem siettetni, sem késleltettni, hanem a reális helyzetet felismerve kell cselekedni ott, ahol erre megérettek a felté­telek. Számolni kell az istentiszteleti szolgálatok korábbi időbeli rend­jének megváltoztatásával. De nemcsak az istentiszteletek rendjét kell újjászervezni, hanem a gyülekezetek hétköznapi gondozását is. AZ ELŐTTÜNK ÁLLÚ FELADATOK sora végtelen. Minden nap új meg új erőfeszítést vár tőlünk. A lényeg azonban az, hogy lehet új erőt kapni az úton. Jézus Krisztus maga az erő forrása, reá építve, benne való hittel állunk az új esztendő küszöbén! ottlyk Ernő LAMBARENE Kettős értelmű program Tizenkét évvel Albert Schwei­tzer halála után, az általa több mint ötven évvel ezelőtt alapí­tott őserdei kórházban nagy vál­tozások történnek. Míg néhány évvel ezelőtt olyan hírek érkez­tek, hogy a kórházat be kell zár­ni, a most folyó munkálatok Kö- zép-Afrika egyik legmodernebb kórházává fogják tenni. A most épülő új épületben — melyet a következő év szeptem­berében akarnak átadni —, mű­tők, sebészeti kezelők és a bete­gek kísérőinek szobái-konyhái lesznek. Ezután majd újabb épü­letet emelnek, melyben a tropi­kus betegségek kutatásával fog­lalkoznak. Albert Schweitzer ideje óta be­vezették az áramszolgáltatást is, amit ő még hevesen ellenzett. Jelenleg 230 beteg fekszik a kórházban, akinek legtöbbjét leg­alább egy családtag is elkíséri. Tíz európai orvos és ápolónő gondozza a betegeket, valamint 45 afrikai ápolónő, A kórház munkásai közé tartozik még az a 80 leprás is, akik külön laknak és mezőgazdasági munkával fog­lalkoznak: ők látják el a kórhá­zat zöldséggel és gyümölccsel. Nem kétértelmű, hanem kettős értelmű programról van szó. Ar­ról, amit Jézus hirdetett meg a názáreti zsinagógában: „Az Úr Lelke van énrajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hir­dessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a va­koknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a meg- kínzottakat, és hirdessem az Űr kedves esztendejét.” Miért kettős értelmű ez a prog­ram? Először is azért, mert aki meghirdeti személyében is „ket­tősséget” ölel egybe, Ott a zsina­gógában József, a názáreti ács fia veszi kezébe a bibliai tekercset. Mindenki ismeri. Ott nőtt fel kö­zöttük. Ügy veszi kezébe Ézsaiás próféta könyvét, mint sokan má­sok, akik felálltak az istentiszte­leten szent iratokat olvasni. De amit hozzáfűz, az már jóval több, Becsuana afrikai állam kormá­nyának kívánságára Finn Ander­son, az LVSZ világszolgálati osz­tályának 34 éves dán munkatársa megkezdte tanácsadói szolgálatát az országban. Feladata, hogy a becsuanai kormányszerveknek se­gítséget adjon a zimbabwei (Ro- dézia) menekültek részére létesí­tett táborok megszervezésében és igazgatásában. Mozambikban pedig a tanzániai Geoffrey Sawaya, egy 54 éves volt rendőrtiszt, a hatodik LVSZ- nagygyűlés technikai előkészüle­teinek felelős vezetője kapott mint amit egy ács fia mondhat: „Ma teljesedett be ez az írás fü­letek hallatára." Vagyis magára alkalmazza a próféciát! Ezt mondja: Én vagyok az, akiről a próféta beszél. Más szóval: Én vagyok a megígért Messiás! „Az Ür Lelke” engem kent fel Mes­siássá. Óriási kettősség: az ács- fiú a Messiás. Szolgai formában Ö az Úr. Ezt így is mondhatjuk: Ür-voltát szolgai formában gya­korolja. Programja is kettős: evangéli­umot hirdet a szegényeknek, sza­badulást a foglyoknak, szemük megnyílását a vakoknak, szaba­don bocsátást a megkínzottaknak. Akik mindezt „lelki” vonatko­zásban értik, azok ezt mondják: Jézus tehát a bűnbocsánat öröm­hírét hirdeti a „lelki szegények­nek”, a „bűn foglyainak” és a „lelki vakoknak”. Így azután Jé­zus programja nem kettős értel­megbízást a Világszolgálat Osztály helyi irodájának vezetésére. Fel­adata a zimbabwei menekültek részére Mozambikban létesített táborok meglátogatása, melynek lakói az LVSZ támogatásában ré­szesülnek. Ezenkívül a Mozambik- ba visszatérő menekültek otthon­ra találásának és beilleszkedésé­nek előmozdításával foglalkozik. A Lutheránus Világszövetség ez év első nyolc hónapjában 567 114 amerikai dollárt fordított, a Zim­babwéből Becsuánába, Zambiába és Mozambiki*». menekülteknek. mű, hanem nagyon is egyértel­mű. Igazi „lelki program”. Ez azonban Jézus programjának tel­jes elszellemiesítését, elspiritua- lizálását jelentené. Jézus nem ilyen egysíkú, egy­értelmű programot hirdetett meg a názáreti zsinagógában. Ha csak ezért jött volna bizonyára nem gyógyította volna meg Bartime- ust a vakot, nem tisztította vol­na meg a tíz bélpoklost, nem adott volna kenyeret az ötezer éhezőnek, nem támasztotta volna fel Lázárt. Bartimeus ugyanis nemcsak lelkileg, haném „testi­leg” is látott, nemcsak a „lelki bélpoklosságból” szabadultak az emberek, hanem eltűnt a testük­ről a bélpoklosság. Nemcsak „lel­ki kenyeret” kaptak az éhezők, hanem a testi éhséget megszün­tető kenyeret is. Valaki azt mondhatná, hogy ezt a gondolatsort végig lehet vinni a Jézus által meghirdetett program minden részletére, de az „evangélium hirdetése” igazán csak lelki értelemben fogható föL Ez azonban nem felel meg a va­lóságnak. Amikor Jézus ezt a szót ’ kimondta a názáreti zsina­gógában, annak még nem volt olyan egyértelmű tartalma, mint ma a keresztyén egyházban. Ak­kor még nem volt annyira „lelki” értelme és gyakran jelentette az ellenségen való győzelem jóhírét. Ugyanezt mondhatjuk a. „fog- lyok”-ról és „elnyomottak”-ról és „megkínzottak”-ról. Vagyis meg- szegényítenénk Jézus programját, ha nem gondolnánk arra, hogy amit Ö mondott, annak társadal­mi vonatkozásai is voltak. Jézusnál még hiányzott az a mesterkélt szembeállítása a „test”-nek és a „lélek”-nek, ami a keresztyénségben a görög filo­zófia hatására nyomult be. Jézus mindig az egész embert tartotta szem előtt. A megváltás, amit ö hozott, az embernek nemcsak a lelkére vonatkozott, hanem testi­lelki valóságára is. Igen, az egész emberre! Jézus Krisztus mai népe arra hivatott, hogy ennek a kettős programnak munkálója legyen. Úgy, hogy eszközül adja magát annak a Jézus Krisztusnak, Aki Űr és Szolga. Ez azt jelenti, hogy hirdetnünk kell megcsonkítás nélkül azt az evangéliumot, amely valóban megnyitja a lelki­vakok szemeit, a bűntől megkö­tözött és foglyul ejtett emberek láncait pedig letöri. Ugyanakkor ezeket a „lelkileg” felszabadított embereket ösztönzi arra, hogy fáradozzanak a társadalmilag el­nyomott, éhező, faji rabságban szenvedő emberek megszabadítá­sáért. A kettő szorosan összefügg. Amíg az embernek a bűnbocsá­natért, a bűntől való megszaba­dulásért és az üdvösségért kell harcolnia, addig minden erejét leköti ez a harc. Ha azonban az evangéliumban felkínált bűnbo­csánatot és üdvösséget hittel el­fogadja, most már minden erejét arra használhatja fel, hogy har­coljon a felebarátért, annak em­beri méltóságáért, földi értelem­ben vett szabadságáért és előre- háladásáért. Ha a keresztyén em­ber ezt az utóbbit nem teszi, ak­kor még nem hallotta meg az evangéliumot lelki értelemben sem. Jézus a názáreti zsinagógában elmondott „program-beszédében” meghirdette „az Űr kedves esz­tendejét”. Úgy lesz egész egyhá­zunk számára kedves az 1978. esztendő, ha Jézus kettős értel­mű programjának hordozói és cselekvői leszünk egyéni és csa­ládi életünkben, társadalmunk­ban és az emberiség nagy család­jában. Ennek a programnak a „sikerét” az biztosítja, hogy Jé­zus „velünk van”, amint megígér­te és lényegében Ö hajtja végre kettős programját. Káldy Zoltán Újesztendő első napján testvéri szeretettel köszöntjük Kedves Olvasóinkat. Is­mert szavakkal, de szívünk őszinte kívánságával kívánjuk, hogy Is­ten gazdagon áldja meg életüket, szeretteiket és munkájukat. Adja meg mindazt, amire szükségük van az élő Istenbe vetett bizodalmuk erősödéséhez, gyülekezetükben, egyházunkban vállalt szolgálatuk jó betöltéséhez, a munkában, lakóhelyük területén és népünk közös céljaiért végzendő feladatokban a hűséges helytálláshoz. Mindezek­ben a most kezdődő év során is testvéri szívvel kínálja fel szolgáló szeretetét országos egyházi lapunk szerkesztő bizottsága. Reménységünk szerint, az államunk és egyházunk jó viszonya alapján nyert lehetőségünk, hogy mostantól fogva minden héten 6 oldalon jelenik meg lapunk, gazdagítani fogja Olvasóink és a szer­kesztő bizottság tagjai, s ezáltal gyülekezeti tagjaink és országos egyházunk elnöksége és felelős munkatársai között a kapcsolatokat. Kérjük is bizalmukat, hogy szolgálatunkat mindinkább testvéreink hitélete gazdagodásának, a gyülekezet közössége erősítésének, egy­házunk, egész népünk boldogulását segítő munkája támogatásának tudjuk szentelni. Az új esztendőben végzendő közös szolgálatunkon legyen Istenünk áldása nevének dicsőségére. LVSZ SEGÍTSÉG RODÉZIAI MENEKÜLTEKNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom