Evangélikus Élet, 1977 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1977-03-06 / 10. szám

........ 1 AH ! VASÁRNAP IGÉJE 1 „De tiköztetek nem ez a rend../'' Máté 20. 20—28 AZ ANYA KÉRÉSE. Mit mondhatunk erről a kérésről? Helyes volt, vagy elítélendő? Az biztos, hogy Jézus mellett akarja tudni fiait az Isten országában. Kétszer is meg kell gondolni, hogy pálcát tör­hetünk-e az anya kérése fölött? Ez a kérés mégsem egyezik Jézus akaratával, mert így válaszol az Űr: „Nem tudjátok, hogy mit kértek.” Jézus előtt világos volt már, hogy mi vár Reá, mielőtt megdicsőülésének ideje elérkezik. Ezért kérdezi figyelmeztetően: „Ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én fogok kiinni?’’ A mi kéréseink, amelyeknek „igaz” voltáról rendszerint meg va­gyunk győződve, néha nem egyeznek Jézus akaratával. Ö ugyanis messzebb lát, mint ameddig mi ellátunk! A TANÍTVÁNYT ARS AK REAGÁLÁSA: harag és irigység. Ügy látják, hogy két társuk hatalomra és dicsőségre tör. Jézus mellett lenni az Ö országában közvetlenül jobbról és balról, olyan „nagy- ság”-ot jelent az ö szemükben, amelyet a Zebedeus fiák meg akarnak kaparintani maguknak. Ha van valami jogosság a tíz tanítvány felháborodásában, akkor tisztán látszik, hogy még a legnemesebbbnek látszó emberi kérés mögött is lehetnek önző hátsó gondolatok. Talán az, amit Péter nem is sokkal előbb így fogalmazott meg: „Mi elhagytunk mindem és kö­vettünk Téged, mi iesz tehát a jutalmunk?” (19, 27.) De tisztán látszik a tíz tanítvány irigysége is, amely gyakran ma is jogosan, vagy jogtalanul így tör fel az emberi szívekből: Ez már me­gint ügyeskedik és ki fog könyökölni magának olyan valamit, ami nekem nincs. JÉZUS VALASZA. Megdöbbentő, hogy mindaz, amiről eddig szó volt, Jézus tanítványai között történt. Ezért mondja Jézus figyelmez­tetően: „De tiköztetek nem ez a rend.” De Jézus nemcsak int és kor­hol, hanem tanít is. Nemcsak a helytelen gondolkodást mutatja meg, de rámutat a helyes életúlra is. Ez a tanítás pedig így hangzik: szol­gálat. Hatalmas dolog az, hogy Jézus nemcsak biztat a szolgálatra, hanem Ö maga szolgál. Dániel próféta úgy jövendöl az Emberfiáról, hogy hatalmasan és dicsőségesen jön el, és minden nép neki szolgál. (7, 14.) Jézus azt mondja, hogy az Emberfia azért jött, hogy szolgáljon. Jézus isteni küldetése az az önzetlen szolgálat, amely nem a maga javát nézi, de azokét, akiknek szolgál. Erről így ír Pál apostol: „Dicsőségé­ről lemondott, szolgai formát vett fel... és engedelmessé lett mind­halálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fii 2, 7—S). Megrendítő bele­gondolni abba, hogy Jézus, akit egyszer majd valóban úgy látunk meg, ahogyan azt Dániel próféta leírja, szolgált nekünk és az Ö szol­gálata a kereszthalálban lett teljessé, amellyel megmentett minket. JÉZUS EGYHAZÁBAN MI LEGYEN A REND? A szolgálat. Nem a maga hasznát kereső, de a mások javát tekintő szolgálat Csak ak­kor vagyunk Jézuséi, ha elfogadjuk az Ö szolgálatba álliló akaratát. Így lehetünk „naggyá” és így lehetünk „elsők” az ő országában. Min­dig csak a szolgálatban, a mindenkiért való szolgálatban. Szakái Árpád IMÁDKOZZUNK! Ür Jézus, Isten Fia! Áldott légy ' azért, hogy naponként szolgálsz nekünk. Köszönjük, hogy naponként megbocsátod bűneinket és nem büntetsz minket azért, mert sok minden nem úgy van a mi életünk­ben, ahogyan Te akarod. Kérünk, hogy élesítsd látásunkat észreven­ni, hogy hol kell szolgálnunk embertársainknak. Kérünk, hogy nö­veld szeretetünket, hogy tudjunk önzetlenül szolgálni olt és akkor, ahol és amikor Te azt megmutatod nekünk. Ámen. — HARANGÖNTEST, javítást, szol­gáltatást. le- és felszerelést, vasállvá­nyok és könnyűhúzású koronák ké­szítését, átalakítását vállalja „Slezák László aranykoszorús harangöntő utó­da és fia'’. Gombos Lajos harangöntő mester. 2162 örbottyán, Pí. 2. — TEOLÓGIAI könyveket, exegeti- kai tanulmányokat, bibliai lexikont keresek megvételre. „Teológus” jel­igére a kiadóhivatalba. Istentiszteleti rend Budapesten, 1977. március 6-án Deák tér de. 9, (űrv.) dr. Hafenscher Károly, de. 11. (úrv.) dr. Hafenscher Károly, du. 6. Bach: h-moll mise. — Igét hirdet: Harmati Béla. Fasor de. II. (úrv.). du. 6. Dózsa György út 7. de. fél 9. Üllői út 24. de. fél 11. Kará­csony Sándor u. 31—33, de. 9. Rákóczi út 57,/b. de. 10. (szlovák) Cselovszky Ferenc, de. 12. (magyar). Thaly Kál­mán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál. Kőbá­nya de. 10. (úrv.) Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fé] 12. (úrv.) Veöreös Im­re. Zugló de. 11. (úrv.) Koháry Ferenc teol. (szuppl.). Rákos.faiva de. 8. Ko­háry Ferenc teol. (szuppl.). Gyarmat u. 14. de. fél 10. Koháry Ferenc teol. (szuppl.). Kassák Lajos üt 22. de. 11. Benczúr László. Váci út 129. de. 8. Ben­czúr László. Frangepán u. de. fél 10. Benczúr László. Újpest de. 10. Blázy Lajos. Pesterzsébet de. 10. Virágh Gyu­la. Soroksár Újtelep de. fél 9. Virágh Gyula. Pestlőrinc de. 11, Matúz László. Kispest de. 10. Kispest Wekerletelep de. 8. Pestújhely de, 10. Schreiner Vil­mos. Rákospalota MÁV-telep de. 8. Schreiner Vilmos. Rákospalota Kis- templom de. 10. dr. Bodrog Miklós. Rákosszentmihály de. fél 13. Sashalom de. 9. Mátyásföld de. fél 11. Cinkota de. fél 11. du fél 3. Kistarcsa de. 9. Rá­koscsaba de. 9. Békés József. Rákos- hegy de. 9. Ferenczy Zoltán. Rákosli­get de. 10. dr. Kosa Pál. Rákoskeresz­túr de. fél 11. Kósa László. Bécsikapu tér de. 9. (úrv.) D. Koren Emil. de. fel 11. (német), de. 11. (úrv.) D. Káldy Zoltán, du. 5. Szereietven- dégség: D. Káldy Zoltán. Torookó tér de. fél 9. (úrv.) Madoesai Miklós. Óbuda de. 9. Görög Tibor. de. 10. (úrv.) Görög Tibor. XTL, Tartsay Vilmos u. 11. de. 9. Csengődy László, de. 11. Csen- gődy László, du. fél 7. Ruttkav Ele­mér. Pest hidegkút de. fél 11. Ruttkay Elemér. Modori u. 6. de. 10. Turcsányi Károly. Kelenföld de. 8. Bencze Imre, de. fél 10. Bencze Imre, de. 11. (úrv.) Bencze Imre, du. 8. Missura Tibor. Né­metvölgyi út 13S. de. 9. Missura Tibor. Nagytétény de. fél 9. Kelenvölgy de. 9. (úrv.) Rozsé István. Budafok de. 11. (úrv.) Rozsé István. Csillaghegy de. fél 10. Kaposvári Vilmos. Csepel de. fél 11. — I.-UTHFR-kabáto-t szakszerűen ké­szít Dóczj Zoltán szabómester. 1061 Bp. VI., Majakovszkij u. 6. A LTJTHERÄNIA ÉNEK- ÉS ZENEKARA március 6-án délután 6 órakor istentisztelet keretében a Deák téri templomban -''őadja J. S. BACH H-MOLL MISÉJÉT. Közreműködnek: Szemere Erzsébet, Mohácsi Judit. Barlay Zsuzsa, Fülöp Attila. Berczelly István és Trajtler Gábor Vezényel: Weltler Jenő Igét hirdet HARMATI BÉLA A belépés díjtalan „Az én Uram, az Ür megtaní­tott engem, mint tanítványát be­szélni, hogy tudjam szólni igéjét az elfáradtaknak. Minden reggel fel­ébreszt engem, hogy hallgassam tanítványként. Az én Uram, az Or megnyitotta fülemet. Én pedig nem voltam engedetlen, nem hát­ráltam meg (Ézs 50, 4—5). VASÁRNAP. — „Nem tehetjük, hogy ne mondjuk el azt, amit lát­tunk és hallottunk” (ApCsel 4. 20 — Zsolt 18, 50 — Mt 15, 21—28 — Zsolt 25, 1—11). Ha van már ta­pasztalatunk az élő Krisztus ha­talmáról, az ige erejéről, vigasz­talásáról, a bűn bocsánatról, akkor tudjuk, hogy mindez erő az élet­hez, a mindennapok szolgálatá­hoz. És akkor ott kell, hogy le­gyen mindannyiunkban a kény­szerítő erő: ezt nem tarthatjuk meg csak magunknak, ezt mások kincsévé is kell tenni' HÉTFŐ. — „Letelnek gyászod napjai” (Ézs 60, 20 — 1 Pt 4, 13 — Zsid 11, 8—12. 17—19 — Lk 13, 18—30). Az Űr soha nem örül az • ember szenvedésének. De időn­ként kénytelen megengedni, hogy „gyásznapok” sötétítsék életün­ket. Bűneink, mások bűne, az en­gedetlenség Isten akaratával — a szerencsétlenség, .meg nem értés embertársainkkal szemben, bün­tetést von maga után. De az ige a holnapra irányítja tekintetünket: bízzunk ígéretében, az Ür szerete- te mindent legyőz. KEDD. — „Ezt mondta Isten Salamonnak: Kérj valamit, én megadom neked! Salamon ezt fe­lelte: Adj szolgádnak engedelmes szívet” (1 Kir 3, 5. 9 — 1 Thessz 5, 23 — 2 Móz 33. 12—23 — Lk 18, 31—43). Ha Isten bennünket szólí­tana fel, hogy kérjünk Tőle vala­mit, a mi számunkra is az enge­delmesség lenne a legfontosabb? Amíg gyűlölest, irigység, rosszin­dulat, közöny van a szívünkben, addig a legfontosabb, hogy az Ő erejét kérve küzdjünk ez ellen, míg alkalmassá leszünk a szolgáló szeretetve. SZERDA. — „A nép. amely sö­tétségben jár, nagy világosságot lát. A halál árnyékának földjén lakókra világosság ragyog” (Ézs 9, 1 — 1 Thessz 5, 5 — 1 Sám 3, 1—10 — Lk 19, 1—10). A gondok, a fáradtság, az élet múlandósága, a halál közelsége miatt hányszor látjuk kilátástalannak az életet?! De figyeljünk Isten szavára és ha hisszük, hogy a kereszten meg­halt, de feltámadott Jézus bű­neinket megbocsátja, elromlott kapcsolatainkat helyreállítja és új élettel vár a halálon túl, akkor szeretetének valósága eloszlatja a félelmek sötétségét. CSÜTÖRTÖK. — „Az Ür közeli Semmiért se aggódjatok” (Fii 4, 5—6 — Zsolt 10, 14 — ApCsel 16, 8—15 — Lk 19, 11—28). Az örökös „jaj, mi lesz” kérdésekkel tönkre lehet tenni a magunk és a körü­löttünk levők életét. Az aggoda­lom elveszi a békességet. Ha hasz­nára akarunk lenni családunknak, munkahelyünknek, az Isten ügyé­nek és a társadalomnak, állan­dóan visszhangozzon bennünk ez az ige. FENTEK. — „Mindenre van erőm abban, aki megerősít en­gem” (Fii 4. 13 — Ézs 40, 30—31 — Ézs 41, 8—13 — Lk 19, 29—40). Öntelt, magabiztos mondatnak tűnik ez az ige addig, amíg az em­ber át nem éli a valóságát. • Égj- pohár víz új erőt tud adni a szom- jazónak, néhány falat étel az éh­ségtől elgyötörtnek. Jézus egy- egy mondatának komolyan vetele az emberileg nézve lehetetlen helyzetekből tud kimozdítani. Há­zastársak, szülők, testvérek, mun­katársak a megerősítő Jézus által békességgel tudják vállalni és örömmel szolgálni az eddig ellior- dozhatatlannak tűnő másikat. SZOMBAT. — „Mit kell csele­kednem, hogy üdvözöljek?” (ApCsel 16, 30 — Jer 14, 7 — Ézs 49, 8—12 — Lk 19, 41—44). É kér­désre kettősnek tűnő választ ad­hatunk: Jézus bűnbocsánatot biz­tosító halálához ugyanis semmit nem tehetünk hozzá, nem is kell. De, aki üdvözölni akar, annak mégis nagyon sokat kell tennie: mindig szeretni, a megbékélést, a jót munkálni, kerülni mindent, ami rossz. Mert a bűnbocsánat a mások javát munkáló életre sza­badít fél. Nobik Erzsébet evangélikus elet A Ma^yarorszásl EvanséllKus Egyház Saltóosztál.yánaK lapja ^ Szerkeszti: a szerkesztő bizottság A szerkesztésért felel: Mezősi GvÖrcy* Felelős kiadó: Harkányi László Szerkesztöseg és kiadóhivatal : 1988 Budaoest VIII., Puskin u. 12 Telefon: 142-074 Csekkszámlaszám: 516—20 412—Vnx Előfizetési ár: eey évre 120.— Ft Árusítja a Magyar Posta Index: 2521! ISSN 0133—1302 77.0618 Athenaeum Nyomda Budaoest RotaeiOs masasnvomás Felelős vezető: Sopron) Béla vezérigazgató Amit most leírok, nem a kö­zépkorban történt, még csak nem is a világ valamelyik eldugott zu­gában, ahová a tudomány, vagy a civilizáció : világossága soha nem jutott el. Itt történt a köze­lünkben és nem is olyan régen. Azért írom meg, hogy okuljunk, tanuljunk belőle. Mert közöttünk is mesterkednek, agitálnak ilyen vakhitü emberek, magukat „ta­núknak”, Jehova tanúinak neve­zik. Igen, a Jehova tanúiról lesz szó az alábbi sorokban. 1976 nyarán Hamburgból egy halkan zümmögő 230-as Merce­des gördült be az ausztriai Lun- gauba. A Krüger-család érkezett három gyermekével szabadság­ra. Már tíz napon keresztül él­vezték gondtalanul az alpesi le­vegő jótékony hatását, amikor a szülőknek az az ötlete támadt, hogy maguk másszák meg a kö­zeli „Királyszéket”, a 2000 méter magas, hósipkás hegyet. Lenn rekkenő meleg volt. A három gyermek pedig játszadozzék a panzióban. Kora este érkeztek vissza a túráról. Ezalatt, délután 6 óra - körül, — ahogyan az esetet rekonst­ruálták, — a játszadozó gyerme­kek közül a 10 éves Márk az emeleti balkon korlátjára má­szott, s egy figyelmetlen mozdu­lat következtében 6 méter ma­gasról az udvar kövezetére zu­hant. Jehova így akarta A panzióban nem volt telefon, Az emberi aggodalom és együtt­érzés azonban leleményessé tette a vendégeket és a tulajdonost egyaránt. Rohan vast rohantak a 40 km-re levő kórházba a vérébe fagyott gyermekkel, hogy orvos és szakkéz segítsen rajta. A gyer­meken csak műtét segített volna. Agysebészt viszont csak 100 km- re találtak a kórháztól. Felelős­ségtől hajtva a professzor órákon belül a kórházban termett. Ek­kor azonban drámai fordulatot vett az ügy. A hazaérkezett szülők értesül­ve a balesetről Mercedesükbe vágták magukat, s a kórházba hajtottak. Itt éppen konzultáltak az orvosok, s az agysebész az apa elé tette az operáció engedé­lyezéséről szóló iratot, hogy alá­írja. — És most hűljön meg mind- annyiunkban a vér! — az apa megtagadta az aláírást! És elkez­dődött egy vége-hosszat nem érő vita, ahol már nem az életmen­tés vált döntővé, hanem egy el­képesztő" tan, egyfajta hit, ame­lyet nem is tudjuk, miképpen il­lessünk. A gyermeknek vérátömlesztés­re lett volna szüksége. De azon­nal, ha műteni és az élet számá­ra megmenteni akarták. Igen ám, de a Krüger-család a Jehova ta­núi szektához tartozott, s az apa bibliai citátumokkal tiltakozott hevesen a transfúzió ellen. Az orvosok már-már erőszakhoz fo­lyamodtak, de elekor Krüger em­beri jogokra, demokráciára, és vallásszabadságra hivatkozva ta­gadta meg hozzájárulását a gyer­mek operálásának. Ájulton feküdt a gyermek, percről percre távozott belőle az élet, míg az orvosok győzködni próbálták a megrögzött hitű apát. S míg a drámai vita folyt, el­vérzett a gyermek. „Jehova így akarta” — volt Krüger apatikus véleménye a kicsiny halott fe­lett. Az ügy nagy port vert fel Ausztriában és az NSZK-ban egyaránt. Üjságírók, jogászok, pszichológusok, orvosok vitatkoz­tak a kérdés felett. Vajon Krü­ger, az apa gyilkosa volt-e köz­vetve gyermekének? Lehetett volna-e a vallásszabadság meg­sértése nélkül végrehajtani a műtétet? A vallásszabadságon belül tűrhető-e ilyen, a társada­lomra káros szekta? El kell-e vi­selni a Jehova tanúinak műkö­dését? Közöttük orvosok is akad­nak. Felvetődött a kérdés, hány ember vérezhetett el kezeik kö­zött, mert nem alkalmazták á modern orvostudomány vívmá­nyait, pl. a transfúziót? A Jehova tanúi pl. ilyen felhí­vást hordoznak magukkal: „Vér­átömlesztést nem! Mint istenfélő keresztyén, aki Jehova Istenben, és szavában és a Bibiliában hi­szek, kérem ezúton, hogy testem­be semmi esetre sem és semmi formában és semmikor vért ne adjanak. Semmiféle testnek a vérét ne egyétek (3 Móz 17, 14.) Olvassa kérem a Bibiiából a kö­vetkező textusokat: 1 Móz 9, 41; 3 Móz 17, 11; 5 Móz 12, 23; Ap Csel 15, 20: 28; 29; 21, 25. Más­különben, akik nem kapnak vért, ennek ellenére megmaradhatnak, ha úgy szükségszerű. Aláírás.” Franke, a Nyugatnémet „Őrto­rony” (a Jehova tanúi hírhedt lapjának) vezetője a Krüger- gyermek esete kapcsán így nyi­latkozott: „Isten törvénye szá­munkra fontosabb bármi más törvénynél... Nem vagyunk gyilkosok, senkit meg nem ölünk. De ha hozzájárulunk a transfú- zióhoz, akkor Isten oldaláról szemlélve, törvényszegők le­szünk. Orvosi beavatkozás nem történhetik Isten törvényének ro­vására. Ha Isten azt akarja, hogy egy ember meghaljon, ak­kor ezt az akaratot nekünk res­pektálnunk keli. Ehelyett része­sedünk a feltámadásban...” És folytathatnám ennek a cini­kus embernek az érvelését. De közben hátamon futkos a hideg. Szenvtelenüi és irgalmatlanul. áll egy apa, karjai között kimúlik gyermeke, mert „Jehova így akar­ja”. Ki érti ezt? Milyen Szent­írás követei ilyent? Mert a miénk nem! Krisztusról, gyógyításáról, az élet szentségéről ezek soha­sem hallottak? Végzetes dolog lehet, ha a bi- gottság, sötétség így megszállja az embereket. Még végzetesebb, ha ez vallásos köntösben jelent­kezik. Szörnyű dolog ha Isten parancsa, törvénye ilyen műve­letlen és avatatlan kezekbe ke­rül, s azt emberi okoskodással, vak tudatlansággal kezelik. Mennyire igaz: „a betű öl, a lé­lek az, ami megelevenít!” És itt élnek közöttünk is ezek a „tanúk”. Kettesével járják a falut, a várost. Agresszíven be­rontanak emberi hajlékokba és életekbe. És agitálják híveinket. Hivatkoznak a világ végére, Je­hova törvényére. Nyomukban riadalom és kétely támad. Nem győzzük hangoztatni: vigyázza­tok evangéliumi hitetekre! Ezt a történetet is azért írtam meg, ha találkozunk velük, lássuk, mi rejlik ez embertelen tanítás mö­gött és óvakodjunk hitelt adni a hamis írásmagyarázatnak, e meg­rögzött szekta „tanúinak”. Dr. Rédey f»ál

Next

/
Oldalképek
Tartalom